KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4195)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.153/23/2002.
Tárgy: Dr. Bistei Attila jogorvoslati kérelme Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Diósgyőri Kórháza közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Bistei Attila (Miskolc, Corvin u. 9., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Diósgyőri Kórháza (3509 Miskolc III., Kórház u. 1., képviseli dr. Kiss Éva ügyvéd, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 17., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a kórház teljes radiológiai ellátása biztosítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárási díjat a kérelmező viseli, a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a kórház teljes radiológia ellátása tárgyában. Az ajánlati felhívást 2002. február 7-én készítette el. Ekkor azt megküldte a Közbeszerzések Tanácsa elnöke részére is, és tájékoztatta arról, hogy az eljárásukat a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés b) és c) pontjára alapozzák. Előadta, hogy a Hunikó Kft. a kórházban jelenleg érvényes szerződéssel CT- és mammográf készüléket működtet, a beszerzés pedig a hagyományos rtg.- és ultrahangdiagnosztikai szolgáltatásokra is kiterjedne. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény alapján az egészségügyi szolgáltató alvállalkozói szerződést csak teljes szakfeladat ellátására köthet, így a kizárólagos jogok védelme miatt a szerződést kizárólag egy személy, a Hunikó Kft. képes teljesíteni.
A rendkívüli sürgősséget az ajánlatkérő a gazdasági helyzetével indokolta. Előadta, hogy 2001. december 15. óta önkormányzati biztost rendelt ki az intézmény irányítása céljából a fenntartó önkormányzat. Haladéktalanul jelentős létszámleépítésre van szükség, a képalkotó diagnosztikai feladatok vállalkozás keretében történő végeztetésével ez költségkímélő módon megoldható lenne.
Az ajánlati felhívás tartalmazta a benyújtandó iratok megjelölését, az 5. pontban rögzítette az ajánlatkérő, hogy az ajánlatot annak elbírálása szempontja alapján összességében értékeli, ennek alapján kér jóváhagyást fenntartójától, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatától a szolgáltatási szerződés megkötésére. Tartalmazta a felhívás az eljárás lefolytatásának menetét, az első tárgyalás időpontját, az eljárásfajta választásának indokát. A szerződés időtartamát 15 évben határozta meg, az ellátás magában foglalja a konvencionális röntgent, ultrahangot, mammográfiát, dezitometriát, DSA-t, CT-t. Tartalmazta a felhívás a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmasság elbírálásának és az alkalmatlanná minősítésnek a szempontjait. Az ajánlat elbírálásának szempontjaként a Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás került meghatározásra.
Az ajánlati felhívást 2002. február 18-án vette át a Hunikó Kft.
Az ajánlat bontására 2002. március 6-án került sor, az ajánlattevő ajánlatából hiányzott a VPOP-igazolás, aminek utólagos csatolását az ajánlatkérő lehetővé tette a szerződés megkötéséig: Ugyanezen a napon az ajánlatkérő az első és a második tárgyalást is lefolytatta, majd ezt követően meghozta az eljárást lezáró döntését is, amely szerint szerződést kötnek a Hunikó Kft.-vel.
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. március 7-én a II-67/13.080-2/2002. számú határozatában a következő döntést hozta az ajánlatkérőre vonatkozóan:
A Közgyűlés jóváhagyja Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő Diósgyőri Kórház-Rendelőintézet folyamatban lévő pályázatát. Felhatalmazza a Diósgyőri Kórház igazgatóját, hogy az intézményére vonatkozó szerződést megkösse, amennyiben a jogi igazgatási és közbiztonsági bizottság, az egészségügyi bizottság és a tulajdonosi bizottság jóváhagyja. A szerződéskötéskor a 2001. évi CVII. törvény szerint kell eljárni. Ezt követően a fenntartó önkormányzat tulajdonosi bizottsága 2002. március 14-én, az egészségügyi bizottság 2002. március 27-én hagyta jóvá az üzemeltetési szerződést. A jogi igazgatási és közbiztonsági bizottság - amelynek elnöke a kérelmező, mint önkormányzati képviselő - 2002. március 18-án tárgyalta az előterjesztést, és a megkötendő üzemeltetési szerződést jóváhagyta azzal, hogy annak aláírása előtt a jogi igazgatási és közbiztonsági bizottság elnöke ellenjegyzi a szerződés szövegét, különös tekintettel a jelen bizottsági ülésen még hiányos (kipontozott) részek kitöltésére.
Az ajánlatkérő 2002. március 27-én írta alá a szerződést, majd azt a kérelmező 2002. április 2-án ellenjegyezte, amelyet követően még azon a napon a nyertes ajánlattevő is aláírta a szerződést.
Kérelmező 2002. március 27-én nyújtott be jogorvoslati kérelmen a Döntőbizottsághoz. A hiánypótlást követően a Döntőbizottság 2002. március 28-án indította meg a jogorvoslati eljárást.
Kérelmező, aki Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzati képviselőjeként, Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének jogi igazgatási és közbiztonsági bizottsága elnökeként nyújtotta be kérelmét, kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését, semmisítse meg az ajánlatkérő valamennyi döntését az ajánlati felhívásig visszamenőlegesen. Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (2) bekezdését, mivel az ajánlati felhívást nem a Döntőbizottság elnökének, hanem a Közbeszerzések Tanácsa elnökének küldte meg. Jogsértő az ajánlati felhívás is a következők miatt:
Az 5. pont szerint az ajánlatkérő az ajánlatot összességében értékeli, az elbírálás szempontja azonban a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. A felhívásnak két 6. pontja van, amelyek közül a második a tárgyalásos eljárás jogcímét határozza meg. Mind a Kbt. 70. § (1) bekezdés b), mind a c) pont alkalmazása jogszerűtlen. A szerződés teljesítésére ugyanis más is képes, a felhívott ajánlattevő pedig jelenleg is ellátja a feladatot, így nem indokolt a rendkívüli sürgősség sem. Ez sérti a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott alapelveket is. Keveri a felhívás a pályázó, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező kifejezéseket. Nem előírható alkalmassági feltételként a szolgáltatási díj, és nem kellő módon történt a referencia ismertetésének előírása.
Kifogásolta a kérelmező azt is, hogy ugyanazon a napon tartotta az ajánlatkérő az első és a második tárgyalást is.
Álláspontja szerint megsértette az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját és a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, mivel nem a szerződéskötést követő 15 napon belül, hanem a szerződéskötésig írta elő a hatósági igazolások csatolását, majd annak hiányát nem állapította meg, ezzel érvénytelen ajánlatot tevő ajánlattevőt nyilvánított az eljárás nyertesének.
A jogsértésről történő tudomásra jutás időpontjaként 2002. március 18-át jelölte meg, mivel akkor jutottak a birtokába a kérelem mellékleteként becsatolt iratok, így az ajánlati felhívás, az ajánlat, az összegezés, a tárgyalásról készült jegyzőkönyv és a megkötendő szerződés tervezete.
Ajánlatkérő észrevételeiben és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását ügyfélképesség hiánya, elkésettség, illetve alaptalanság címén. Előadta, hogy nem tisztázott, hogy a kérelmező a jogi igazgatási és közbiztonsági bizottság elnökeként vagy önkormányzati képviselőként nyújtotta-e be a kérelmét, egyik minőségében sem minősül ügyfélnek az eljárásban. Az érintett fél a közgyűlés, illetve a jogi igazgatási és közbiztonsági bizottság lenne, azonban a közgyűlés mindhárom bizottsága a szerződést jóváhagyta, azt a kérelmező ellenjegyezte.
El is késett a kérelem, mivel a kérelmező mint önkormányzati képviselő 2002. március 7-én értesült az eljárásról, annak részleteiről, hiszen ezen a napon megkapta a kérelméhez mellékelt iratokat. Előadta, hogy az átvétel időpontját okirattal igazolni nem tudja, mivel az átvételi elismervényen nincs dátum.
Alaptalan is kérelem az alábbiak miatt:
A felhívást 2002. február 7-én telefaxon is és postai úton is megküldte a Közbeszerzések Tanácsa elnöke részére.
A felhívás 5. pontjával kapcsolatban előadta, hogy a kérelmező nem tesz különbséget az ajánlat értékelése és az elbírálás szempontja között. Hivatkozott a felhívás 12/C pontjára.
A tárgyalásos eljárás jogcímével kapcsolatban ismételten hivatkozott az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvényre. Előadta, hogy 1990-es évektől állnak szerződéses kapcsolatban a Hunikó Kft.-vel, aki a képalkotó diagnosztikai feladatok egy részét végzi, ez alapozza a meg a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárólagos jogosultságot.
A rendkívüli sürgősséggel kapcsolatban továbbra is az ajánlatkérő gazdasági helyzetére hivatkozott, előadta, hogy ezek az indokok nem tették lehetővé a Kbt.-ben meghatározott határidők betartását, mert az 4,5-5 hónapot vett volna igénybe. Megismételte a tájékoztatóban előadottakat.
Előadta, hogy az eljárásfajta választása nem sérti a Kbt. alapelveit, hiszen akkor a Kbt. nem biztosítana arra lehetőséget.
A szolgáltatási díj természetesen nem alkalmassági feltétel, hanem elbírálási szempont. A referencia ismertetését nem a Kbt. idézésével határozták meg, de ezt nem is írja elő a Kbt.
Nem sértettek azzal sem eljárási szabályt, hogy az első és a második tárgyalás ugyanazon a napon volt.
A Hunikó Kft. csatolta a hiányzó VPOP-igazolást 2002. március 7-én.
A kérelmező a 2002. április 17-én tett írásbeli nyilatkozatában az ügyfélképességével kapcsolatban előadta, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. § (4) bekezdése alapján és a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja alapján ügyfélnek minősül, mivel 1998. október 18. óta Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) alapján pedig az egész településért érzett felelősséggel képviseli választóit. A város intézményeinek helyzete mint képviselőt érinti. Bizottsági elnökként csak a jogi igazgatási és közbiztonsági bizottságot képviseli, nincs hatásköre arra, hogy bármit is jóváhagyjon, erre hatásköre a bizottságnak van. Képviselőként azonban megilleti az, hogy eltérő véleményre helyezkedjen, mint a bizottság, bár a bizottság döntéseit végre kell hajtania. A kérelme elkésettségével kapcsolatban előadta, hogy a 2002. március 7-i testületi ülésen nem kaptak háttéranyagot, nem derült ki, hogy milyen eljárást folytatott a kórház. Ennek áttekintésére csak a jogi igazgatási és közbiztonsági bizottság ülésén, 2002. március 18-án kerülhetett sor.
Hivatkozott arra, hogy a közgyűlés határozata alapján, mivel az a 2001. évi CVII. törvényre utal, nyílt eljárást kellett volna lefolytatni.
Az üzemeltetési szerződés nem jött létre 2002. március 27-én az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között, mivel ő a szerződést 2002. április 2-án ellenjegyezte, és akkor az még nem került és nem is kerülhetett aláírásra a Hunikó Kft. részéről. Álláspontja szerint a megkötött szerződés hatálytalan, mivel nem kötötték meg határidőben, és ellentétes az 2001. évi CVII. törvénnyel. Előadta, hogy egy nyílt közbeszerzési eljárás során meg lehetett volna takarítani a CT-vizsgálat díjáért fizetendő +20%-ot. Ezt a Döntőbizottságnak hivatalból is figyelembe kell vennie.
Indítványozta a jogszabálysértés megállapítását, valamint azt, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a szerződés hatálytalanságát is.
Egyéb érdekeltként a Hunikó Kft. tett észrevételt. Előadta, hogy jogszerű volt az eljárás lefolytatása, azt a fenntartó is jóváhagyta a döntéseivel. Hivatkozott arra, hogy a kérelem elkésett, mivel a kérelmező részt vett a 2002. március 7-i közgyűlésen. A jogi igazgatási és közbiztonsági bizottság elnökeként a kérelmező megadta a hozzájárulását a szerződés megkötéséhez, ugyanakkor 10 nap múlva jogorvoslati kérelmet terjeszt elő. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a szerződést 2002. április 2-án írták alá, miután a kérelmező ellenjegyezte azt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelemben foglaltak elbírálására rendelkezik-e hatáskörrel, ezt minden kérelmi elem vonatkozásában külön vizsgálat tárgyává tette.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 7. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
E § (2) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása.
Kérelmező a 2002. április 17-én benyújtott beadványában előadottak szerint az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződés hatálytalan, indítványozta, hogy ezt a Döntőbizottság állapítsa meg.
A Döntőbizottság szerint a Kbt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott hatásköri rendelkezések alapján jelen esetben csak azon kérelmi elemek elbírálása tartozik a hatáskörébe, amelyek a lefolytatott közbeszerzési eljárás során elkövetett és a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott körbe tartozó, vélelmezett szabálytalanságokkal kapcsolatosak.
A kérelemnek a megkötött szerződés hatálytalanságával kapcsolatos részének elbírálása nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe, hanem a fentiek alapján bíróság jogosult az ügyben eljárni, ezért a kérelmet e részében a Döntőbizottság elutasította.
A fentiek alapján a kérelem további elemei, így a közbeszerzési eljárás során elkövetett, kérelmező által vélelmezett szabálytalanságok, ajánlatkérői döntések vonatkozásában a Döntőbizottság hatáskörrel rendelkezik, azaz érdemi elbírálásra jogosult, de elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező ügyfélképességgel rendelkezik-e.
Kérelmező szerint ügyfélképességét az alapozza meg, hogy mint önkormányzati képviselő jogosult eljárást kezdeményezni, a város intézményeinek helyzete mint képviselőt érinti, ügyfélképessége jogszabályi alapja pedig az Áe. 3. § (4) bekezdése és a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy ki nyújthat be kérelmet a Döntőbizottsághoz, így ebben a vonatkozásban a Döntőbizottság álláspontja szerint - a Kbt. 79. § (1) bekezdésére tekintettel - nem alkalmazható mögöttes jogszabályként az Áe., annak 3. § (4) bekezdése.
A kérelmező által hivatkozott másik rendelkezés, a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja pedig a Döntőbizottság hatáskörére vonatkozik, az ott meghatározott érdekeltek a fentiek alapján csak a Kbt. szerinti érdekeltek lehetnek, azaz a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározattak.
Abban kellett tehát állást foglalni a Döntőbizottságnak, hogy kérelmező esetében fennáll-e a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Kérelmező ajánlatot nem nyújtott be, ajánlatkérőnek sem minősül.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése külön nevesíti a kérelem előterjesztésére jogosultak között az egyéb érdekeltet is, azonban ez a Döntőbizottság álláspontja szerint nem eredményezheti az ügyfélképesség olyan tág értelmezését, amelyből az következne, hogy erre hivatkozással bármely személy jogosult lenne jogorvoslati kérelem előterjesztésére. A Kbt. fenti rendelkezéséből az következik, hogy egyéb érdekeltként csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog- vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott közbeszerzéssel összefüggésben.
Nem nevezhető közvetlen érdeknek az a körülmény, hogy a kérelmező a fenntartó önkormányzatnak képviselője.
Az Ötv. 9. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A települési képviselő az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontja szerint megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere nyilatkozata szerint a kérelmező megbízást, meghatalmazást nem kapott az önkormányzat, a képviselő-testület képviseletére.
Az Ötv., amely szabályozza az önkormányzat, mint jogi személy képviselő-testületének és egyéb szerveinek működését, a képviselők jogait és kötelezettségeit, nem ad felhatalmazást az önkormányzati képviselőnek a jogorvoslati kérelem előterjesztésére az önkormányzat, illetve szervei döntése ellen.
Nem nevezhető közvetlen érdeknek az a körülmény sem, hogy a kérelmezőt a város intézményeinek helyzete érinti mint az ajánlatkérőt fenntartó önkormányzat képviselőjét, aki az egész településért érzett felelősséggel képviseli választóit. Ilyen megközelítésben ugyanis gyakorlatilag minden, a településen lakó állampolgárnak jogos érdeke fűződik a város intézményeinek helyzetéhez. Az egyéb érdekelti minőségnek ez az értelmezése azonban ahhoz vezetne, hogy bármely miskolci lakos ügyfélképességét el kellene fogadni.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy jelen jogorvoslati eljárásban - a Döntőbizottság hatáskörébe tartozó kérelmi elemek vonatkozásában - kérelmező ügyfélképességgel nem rendelkezik, ezért a jogorvoslati kérelem e részei érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A fentiek alapján nem volt annak relevanciája, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti jogvesztő határidőben nyújtotta-e be, ezért azt a Döntőbizottság nem vizsgálta.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította, tekintettel a Kbt. 79. § (3) bekezdésében és a 80. § (4) bekezdésében foglaltakra is.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati eljárással kapcsolatban költsége nem merült fel; költségigénye nincs, kérte kérelmezőnek az eljárási díj viselésére való kötelezését. Az egyéb érdekeltek részéről sem merült fel költségigény.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a költségek viseléséről a 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. április 23.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
