KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4293)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.156/5/2002.
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (1054 Budapest, Zoltán u. 16., a továbbiakban: ajánlatkérő) "2 db ingatlan tulajdonjogának megszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. március 14-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít 2 db ingatlan tulajdonjogának megszerzése tárgyában. A Döntőbizottság elnöke részére írt tájékoztatóban ajánlatkérő a választott eljárásfajta jogalapját nem jelölte meg. A tájékoztatás csupán azt tartalmazta, hogy az ingatlan tulajdonjogának megszerzése árubeszerzésnek minősül, továbbá hivatkozott ajánlatkérő arra, hogy a Kbt. 71/B. §-a alapján kívánja az eljárást lebonyolítani. Az ajánlatkérő megjelölte azt a két ingatlant, amelynek tulajdonjogának megszerzése tárgyában folytatja a közbeszerzési eljárást, nevezetesen a Budapest XII. ker., Határőr út 35. sz. alatti ingatlant, amelyben jelenleg a XX-XXI. Századi Intézet van és a kormány ezt az ingatlant meg kívánja vásárolni, valamint vagyonkezelésbe akarja adni az intézetnek. Továbbá ajánlatkérő a Budapest XII. ker., Eötvös u. 35. sz. alatti ingatlant kívánja a kormányzat elhelyezési céljainak megvalósítása érdekében megvásárolni. Ajánlatkérő ajánlattételre a CD Hungary Rt.-t hívta fel. Ajánlatkérő ajánlati felhívást is mellékelt, melyben meghatározta pontosan az ingatlanok területi elhelyezkedését, valamint vételárát. A felhívás szerint ajánlattétel szóban is tehető, az első tárgyalás időpontjaként ajánlatkérő 2002. március 18-át jelölte meg. Az ingatlanok adásvételi szerződése megkötésének határideje pedig 2002. március 26-a volt. Ajánlatkérő az alkalmasság igazolása körében a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatok között az ajánlattevő cégmásolatát, illetőleg a beszerzés tárgyát képező ingatlanokról a tulajdoni lap másolatát kérte. Az alkalmassá minősítése szempontja volt az ingatlanok tehermentes tulajdonjoga és elidegenítési képessége. Alkalmatlannak minősült az, aki ezeknek a paramétereknek nem tett eleget. Elbírálás szempontjaként ajánlatkérő az ingatlan méretét és vételárát jelölte meg.
A Döntőbizottság elnöke 2002. március 22-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás indításáról szóló értesítésében az eljárásfajta választásának jogalapját nem jelölte meg, csupán a Kbt. 71/B. §-ára hivatkozott. Ennek alapján indítványozta a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Indoklásként előadta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára kérte fel ajánlatkérőt, hogy a beszerzés tárgyaként megjelölt 2 db ingatlan tulajdonjogát a Magyar Állam javára a tulajdonostól, a CD Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Rt.-től vásárolja meg. Ennek alapján indította meg ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását. Érdemi észrevételében jogalapként a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontját jelölte meg. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a közbeszerzési eljárást a törvény előírásai szerint lefolytatta, és a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötték, amelyet ellenjegyzésre, illetve jóváhagyásra a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére megküldtek.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja alapján nem jogsértő.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt meghívásos, illetve tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjára alapítja, mely szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha ingatlan tulajdonjogának vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a beszerzés. Nem vitatható jelen közbeszerzési eljárás tárgya 2 db meghatározott ingatlan tulajdonjogának megszerzése. A Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjára alapított eljárás nem jogsértő. Az a körülmény, hogy ajánlatkérő nem a megfelelő jogszabályhelyre hivatkozott az eljárás jogsértő voltát nem eredményezi.
Ajánlatkérő által megjelölt jogszabályhely, nevezetesen a Kbt. 71/B. § (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
E szakaszból is egyértelműen kitűnik, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § szerinti jogcímet meg kell jelölni abban az esetben, amikor hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz. Továbbá e szakasz határozza meg, hogy az ajánlati felhívásnak milyen tartalmi elemeket kell tartalmaznia. Az ajánlatkérő által készített ajánlati felhívás tartalmát vizsgálva a Döntőbizottság észrevételezi, hogy az ajánlatkérő pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények körében nem a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint járt el, hanem itt jelölte meg az ingatlan tulajdonilap-másolatának a kérését, amely a beszerzés tárgyával összefüggő előírás, nem pedig az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságával. Hasonló a helyzet az ajánlattevő szerződés teljesítésére történő alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítés körében tett ajánlatkérői előírással is, hiszen ajánlatkérő e körben jogszerűen nem írhatta elő a tehermentes tulajdoni lap megkövetelését, illetve annak hiányához nem fűzhette jogszerűen az alkalmatlanná minősítés jogkövetkezményét figyelemmel a Kbt. 44. § (6) bekezdésére, mely szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő továbbá az elbírálás szempontjaként nem jelölte meg egyértelműen, hogy a Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján kíván eljárni, azaz a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján. Itt megjelölte az ingatlan méretét, amely nyilvánvaló, hogy nem lehet elbírálási szempont abban az esetben, amikor ajánlatkérő beszerzési szándéka meghatározott ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányul.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a választott eljárásfajta jogszerű, így az eljárás sajátosságaira - meghatározott ingatlan tulajdonjogának megszerzése, egy ajánlattevő részvétele - is figyelemmel a Döntőbizottság e körben a jogkövetkezmény alkalmazását mellőzte.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a bizottság eljárására - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. 14 § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárás alapján - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. április 10.
Dr. Engler Magdolna s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
