KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4294)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.132/11/2002.
Tárgy: a Paper Wall Design Bt. jogorvoslati kérelme a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Péterfy Gabriella ügyvéd (1123 Budapest, Alkotás u. 11.) által képviselt Paper Wall Design Bt. (2000 Szentendre, Alkotmány u. 7., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (1094 Budapest, Balázs Béla u. 35., továbbiakban: ajánlatkérő) "a 2002-2003. évi országgyűlési, önkormányzati és kisebbségi választásokhoz, valamint országos népszavazáshoz, illetve a 2006-ig tartó időközi választásokhoz szükséges szavazólapok, szavazástechnikai anyagok - beleértve az első választóknak szóló személyes ajándékot is -, valamint nyomtatványok gyártása, expediálása, szállítása 8 500 000 (±10%) választópolgár esetében" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 48. § (1) bekezdés második mondatára tekintettel a 24. § (2) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni.
A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. december 5-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 3. a) pontjában részletesen felsorolta a beszerzésre kerülő tárgyakat és azok mennyiségeit.
A felhívás szerint az ajánlattételi szakaszban részajánlatot nem, többváltozatú ajánlatot azonban lehetett tenni.
A jelentkezési határidőre, 2002. január 2-re a felhívásban kiválasztott 4 cég közül az Állami Nyomda Rt.-Pénzjegynyomda Rt. közös jelentkezők, valamint a Szenzor Számítóközpont Kft. nyújtott be jelentkezést. Ajánlatkérő a Szenzor Kft. jelentkezését érvénytelennek nyilvánította, a közös jelentkezőket ajánlattételre hívta fel és 2002. január 15-én nyertesnek hirdette ki. Az eljárás eredményét a Közbeszerzési Értesítő 2002. február 27-i számában megjelentette. A nyertes közös ajánlattevőkkel a szerződést megkötötte.
Kérelmező 2002. március 13-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásába bevonta a szavazófülkét is, holott a beszerzés tárgyait tételesen felsoroló felhívás ezt nem tartalmazta. Számára ez jelentős anyagi hátrányt okozott, mert egyedileg fejlesztett eljárással nagy szilárdságú papírból általa előállított szavazófülkékre az önkormányzatoktól közel 1100 db-ra 1000 Ft/db egységáron megrendelésállománnyal rendelkezett, ezen megrendelésektől az önkormányzatok elálltak, mert ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban részükre beszerezte a szavazófülkét is. Előadta, hogy március 11-én ajánlatkérő képviselőjétől szerzett tudomást arról, hogy a beszerzés kiterjesztésre került a szavazófülkére is azáltal, hogy a nyertes erre a beszerzési tárgyra is tett ajánlatot. Ha a felhívásban szerepelt volna a szavazófülke, úgy ő is jelentkezést nyújthatott volna be a többi beszerzési tárgy teljesítéséhez alvállalkozót bevonva, vagy egy ajánlattevőnek a szavazófülkét szállító alvállalkozójaként. Ajánlatkérő ebben megakadályozta, nem adott számára esélyt a közbeszerzési eljárásban való részvételre. Kérte a jogsértés megállapítását és az eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
Ajánlatkérő kérte a kérelem elutasítását. Védekezésül előadta, hogy a beszerzési tárgyaknak a szavazófülkével
való kiegészítése nem tette eljárását jogszerűtlenné.
A tárgyalásos eljárásban nem áll fenn ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a Kbt. 48-50. §-a szerinti ajánlati kötöttsége, csupán annyiban, hogy az nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján kötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdése szerinti beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. A szavazófülke a szavazástechnikai anyagok közé sorolható, jellemzőjében nem tér el a többi beszerzési tárgytól. Az eljárásban megengedte többváltozatú ajánlat tételét, egyik változatnak tekinthető az urnadoboz szavazófülkével együtt. A nyertes szavazófülkére is kiterjedő ajánlatváltozatát azért fogadta el, mert költségtakarékos megoldás volt számára, nem kellett külön, harmadik féltől, a kérelmező áránál drágábban beszereznie azt.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A jogvita elbírálásához a Döntőbizottságnak először azt kellett eldöntenie, hogy a kiírásnak a beszerzési tárgyakat meghatározó részébe beleérthető-e a szavazófülke. Ajánlatkérő állítása szerint a felhívás értelmezhető akként is, hogy kiterjed a szavazófülkére.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését. A felhívásnak a beszerzés tárgyát meghatározó 3. a) pontjában ajánlatkérő egészen a golyóstollig terjedő részletességgel tételes felsorolást adott, abban sehol sincs még utalás sem annak példálódzó jellegére vagy a bármely beszerzési tárggyal való kibővítési lehetőségre. A felsorolt beszerzési tárgyak egyike sem értelmezhető szavazófülkeként, vagy annak alkatrészeként, tartozékaként, vagy egyéb olyan kapcsolódó részeként, amely osztaná a felsorolt beszerzési tárgyak jogi sorsát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a felhívásnak nem volt része a szavazófülke.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése előírja: Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani.
A tárgyalásos eljárás menetét rendező 71. § (2) bekezdése az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályok alól részben felmentést ad, amikor így rendelkezik: "A tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek,
illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását."
Miután a 71. § (2) bekezdés csak az ajánlati kötöttséget oldja fel, a közzétételi kötelezettséget nem, ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyának a szavazófülkével való bővítését hirdetményben közzé kellett volna tennie, tekintettel arra is, hogy a tárgyalásos eljárás eredetileg is közzététellel indult.
Ajánlatkérő a jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakaszában a szavazófülkével kibővítette a beszerzés tárgyát, a módosítás tényét azonban nem tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben.
Amennyiben jogkövető eljárása esetén a kérelmezőnek lehetősége lett volna a többi beszerzési tárgyra ajánlatot tevő ajánlattevő alvállalkozójaként vagy a többi beszerzési tárgy szállítását vállaló alvállalkozók bevonásával a tárgyalásos eljárást indító hirdetményben megjelölt ajánlattevőkkel azonos eséllyel ajánlattevőként részt venni a közbeszerzési eljárásban. Ugyanez a lehetősége fennállt volna még más, szavazófülkét gyártó, forgalmazó cégnek is. A hirdetmény közzététele elmulasztása által a kérelmező és más potenciális ajánlattevő nem kapott esélyt arra, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vegyen, illetve abban nyertes legyen.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése előírja: "Ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára." Az esélyegyenlőség biztosításának egyik eszköze az ajánlatkérői beszerzési igény hirdetményben való közzététele.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a kiírás tárgya módosítása közzétételének elmulasztása által a Kbt. 48. § (1) bekezdés második mondatára figyelemmel megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére. A bírság mértékének megállapításánál tekintetbe vette azt a tényt, hogy ajánlatkérő ténylegesen a kérelmező által ajánlott termék árának a felén szerezte be a szavazófülkéket, így a közbeszerzés jogintézménye egyik alapvető célja - a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás - megvalósult.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. április 24.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
