KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4620)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.161/21/2002.
Tárgy: a PannonLab Egészségügyi Szolgáltató Kft. I. r. és a KDK DOTE Kft. II r. kérelmező jogorvoslati kérelme a Hajdú-Bihar Megyei Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a PannonLab Egészségügyi Szolgáltató Kft. (3434 Mályi, Bercsényi u. 97. képviseli: dr. Uzonyi Yvette ügyvéd, 4026 Debrecen, Péterfia u. 4. sz. a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Képalkotó Diagnosztikai Központ Egészségügyi Szolgáltató Kft. (4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., képviseli: dr. Antal Péter ügyvéd, 4028 Debrecen, Magyari u. 13/D., továbbiakban II. r. kérelmező) a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet (4043 Debrecen, Bartók B. u. 2-26., képviseli: dr. Miskolci Judit ügyvéd 4042 Debrecen, Pallagi út 13. és dr. Kucskár Jolán jogtanácsos Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet 4043 Debrecen, Bartók B. u. 2-26., a továbbiakban: ajánlatkérő) "radiológiai képalkotó- és nukleár-diagnosztikai rendszer középtávú (3-5 éves) rekonstrukciója, fejlesztése és hosszú távú (15 éves) üzemeltetése, teljes körű karbantartása" tárgyú közbeszerzési eljárása elleni jogorvoslati kérelmeit elutasítja, és a hivatalból folytatott eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban: Kbt.) 6. § i) pontjára tekintettel az 1. § a) pontját, ezért megsemmisíti ajánlatkérő részvételi felhívását és az ezt követő döntéseit.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 2 000 000 Ft (azaz kettőmillió forint) bírsággal sújtja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése részére 2001. november 6-án készült előterjesztés az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának engedélyezése érdekében.
Az előterjesztés szerint: "a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézetének menedzsmentje az érintett tevékenységekben dolgozókkal egyetértésben megoldásként a teljes feladatellátás szolgáltatásvásárlás keretén belül történő megoldását támogatja."
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 195/2001. (XI. 23.) MÖH határozatában engedélyezte ajánlatkérőnek a röntgen, laboratóriumi és endoszkópos tevékenységek átszervezését oly módon, hogy a tevékenységek végzését közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett szolgáltatásvásárlás keretén belül oldja meg. Felkérte az intézmény vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére, és a végrehajtásért felelősként is őt jelölte meg. A végrehajtási határidőt 2002. június 30-ban állapította meg.
Ajánlatkérő Közbeszerzési Bizottsága 2002. január 11-én tárgyalta meg és hagyta jóvá a részvételi felhívást, és 2002. február 12-én fogadta el a részvételi dokumentációt.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. február 20-i, 8. számában tette közzé a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapított részvételi felhívását hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje, a vállalkozási szerződés időtartama: 15 év.
Ajánlatkérő a felhívása 8. pontjában határozta meg a részvételre jelentkezőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a 9. b) pontban pedig megállapította az alkalmatlansági szempontokat. Ajánlatkérő részvételi dokumentációjában határozta meg a részvételre jelentkezések benyújtásával kapcsolatos formai követelményeket.
Ez a dokumentáció tartalmazta magát a részvételi felhívást is, és ebben a 9. b) pontban további alkalmatlansági szempontok szerepeltek. Negyedik szempontként megjelölésre került a következő: "a részvételre jelentkező 2000. évi nettó árbevétele nem éri el a 400 millió forintot". Ezt az árbevétel követelményt a részvételi dokumentáció 1.1. pontja is tartalmazta.
A részvételi dokumentációt a II. r. kérelmező 2002. március 1-jén, az I. r. kérelmező pedig március 4-én vásárolta meg.
A részvételre jelentkezés határidejéig, 2002. március 18-ig részvételre jelentkezést nyújtott be a Mediso Kft., a Huniko Kft. és a kérelmezők.
A bontási eljárás során az I. r. kérelmező bejelentette jogi aggályát amiatt, hogy az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. tv. rendelkezéseire tekintettel ajánlatkérő jogszerűen folytatja-e a közbeszerzési eljárását. Egyrészt kifogásolta, hogy nem határolható el egyértelműen, hogy feladatátvállalásra vagy alvállalkozói szerződésre irányul-e beszerzés. Másrészt rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő az új törvényi és végrehajtási rendelkezések hatályba lépéséig ezt a közbeszerzési eljárását nem tudja befejezni, így megfontolandó, hogy a felhívását visszavonja.
Ajánlatkérő a 2002. március 26-án kelt levelében tájékoztatta a II. r. kérelmezőt arról, hogy a részvételi felhívása 4. alkalmatlansági szempontjára tekintettel a szerződés teljesítésére alkalmatlannak nyilvánította, mert a 2000. évi nettó árbevétele nem éri el a 400 millió Ft-ot.
Ajánlatkérő megkereste mind a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot, mind a Megyei Közigazgatási Hivatalt arra vonatkozó állásfoglalás érdekében, hogy a 2001. évi CVII. tv. rendelkezései érintik-e a közbeszerzési eljárását.
A Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője arról tájékoztatta, hogy a kérdésben hivatalos állásfoglalást nem áll módjában adni, illetve utalt arra, hogy a közbeszerzési eljárás, illetve a megkötendő szerződések jogszerűségének kérdésében a döntési hatáskör a Közbeszerzési Döntőbizottságot, illetve a bíróságot illeti.
A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke pedig arról tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy ezen törvény rendelkezései a már meghirdetett közbeszerzési eljárásokat nem érintik, a folyamatban levő eljárásokra pedig nem tartalmaz rendelkezést a törvény.
Ajánlatkérő Közbeszerzési Bizottsága - a hiánypótlást követően - 2002. április 2-án döntött a részvételi szakasz lezárásáról. A döntést 2002. április 3-án hirdették ki: a Huniko Kft. és a Mediso Kft. jelentkezését érvényesnek fogadták el, alkalmasnak minősítették őket, és felhívták ajánlattélre.
Az I. r. kérelmezőt pedig több okból alkalmatlannak nyilvánították.
Ajánlatkérő Közbeszerzési Bizottság 2002. április 4-én fogadta el - a később többször is módosított - ajánlati felhívását.
Ajánlatkérő 2002. április 12-én küldte ki módosított ajánlati felhívását. Ebben a beszerzés tárgyát és a teljesítés határidejét a részvételi felhívásban foglaltakkal azonosan határozta meg.
Az ajánlati felhívás 9. pontjában az alábbiak szerint rendelkezett a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeiről:
"Az ajánlattevő az általa teljesített és lejelentett havi szolgáltatásokról a számlát tárgyhót követő 3. napjáig nyújtja be. Csak azok a tételek fogadhatók el a számlán finanszírozandó teljesítményként, melyek a mindenkori OEP-finanszírozási feltételeknek megfelelnek, az OEP befogadja és finanszírozza. A számla tényleges kifizetése az OEP-finanszírozás megérkezését követő hó 10. napja."
A felhívás 15. j) pontjában ajánlatkérő előírta: "A nyertes ajánlattevő a meglevő eszközállományt közösen megállapított felértékelő által felértékelt összeg megfizetése ellenében megvenni köteles ajánlatkérőtől."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is összeállított, ebben részletesen bemutatta érintett osztályainak szervezeti, működési rendjét, tájékoztatást adott a szakmai elvárásokról, feladatokról, az előző évi teljesítményekről és a rendelkezésre álló személyi, technikai feltételekről. Meghatározta specifikusan és határidőhöz kötötten a szükséges fejlesztéseket, továbbá az üzemeltetés, karbantartás és felújítás során ellátandó feladatokat.
Az ajánlati dokumentáció III. fejezetében rendelkezett ajánlatkérő a pénzügyi gazdasági feltételekről.
A III. 1. pont szerint: "A teljesítményelszámolás alapja a mindenkori ambuláns német pont OEP által fizetett forintértéke, ez alkalmazandó mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátás teljesítményére."
A III. 2. pont szerint : "A szolgáltatás díja az ajánlattevő által az ambuláns német pont alapján a közbeszerzési eljárásban megajánlott és elfogadott vállalkozói díj.
A vállalkozói díj valamennyi, az ajánlattevő részéről felmerült költséget tartalmazza, beleértve az ajánlattevő részéről beszerzett tárgyi eszközök amortizációját is.
A III. 3. pontban - részben az ajánlati felhívástól eltérően - az alábbiak szerint rögzítette ajánlatkérő a fizetési feltételeket:
"A vizsgálatok elszámolása mind a járóbeteg-, mind a fekvőbeteg-ellátásban az ajánlatkérőn keresztül történik, járóbeteg német pontban. Ajánlattevő tárgyhót követő hó 3. munkanap végéig köteles elkészíteni az OEP által előírt formátumban a havi teljesítményjelentést és megküldeni ajánlatkérőnek. Ajánlatkérő átadja az OEP által visszaigazolt és finanszírozott teljesítményigazolást, megérkezése utáni második munkanapon, mely alapján ajánlattevő jogosult számlát kiállítani."
Az ajánlatok benyújtásának határideje: 2002. május 23-a.
Az I. r. kérelmező 2002. március 29-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amely D. 161/2002. szám alatt került iktatásra.
Az I. r. kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő beszerzésére a Kbt. 6. §. i) pontja alapján nem terjed ki a Kbt. hatálya. Tárgyaláson tett nyilatkozatában részletezte, hogy mind a 2001. évi CVII. tv., mind a végrehajtására kiadott, a feladatellátási szerződések és a feladatátvállalási szerződések pályáztatásával és a pályázatok elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 58/2002. (III. 29.) Korm. rendelet és az egészségügyi közszolgáltatások alvállalkozásba adásának szakmai feltételeiről szóló 14/2002. (III. 28.) EüM rendelet rendelkezései alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő beszerzése feladatellátási szerződés megkötésére irányul.
Hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása indításakor ismerte a 2001. évi CVII. tv. rendelkezéseit és tudta, hogy kétszakaszos eljárását már csak az új jogi szabályozás hatálya alatt tudja befejezni, így jogsértő, hogy eljárása során az új jogi szabályozás rendelkezései nem érvényesülnek.
Megítélése szerint ellentmondásos, hogy az ajánlatkérő nem az új szabályozás szerint alkotta meg alkalmatlansági szempontjait, és ezért a jelenleg hatályos rendelkezések szerint alkalmatlanokat hív fel ajánlattételre.
Rámutatott arra is, hogy 2003. július 1-től kötelező felülvizsgálni majd a 15 évre megkötendő eljárást lezáró szerződést, így érthetetlen, hogy nem vonja vissza felhívását.
Kifejtette arra vonatkozó véleményét, hogy ajánlatkérő önállóan döntött az eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárása indításáról, ugyanis a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 195/2001. (XI. 23.) MÖH határozatában csak lehetőséget teremtett az eljárás lefolytatására, továbbá ezen közgyűlési határozat meghozatalakor még nem alkotta meg az Országgyűlés a 2001. évi CVII. tv.-t.
A tárgyaláson előadta, hogy a részvételi dokumentációt 2002. március 4-én vásárolta meg, ekkor összevetette a 2001. évi CVII. tv. rendelkezéseivel és megállapította, hogy feladatellátása szerződés megkötésére irányul ajánlatkérő beszerzése.
Részvételre jelentkezését csak ügyfélképességének biztosítása érdekében nyújtotta be. A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti tudomásra jutás időpontját 2002. március 18-ban a részvételi jelentkezés határidejében jelölte meg, így álláspontja szerint jogorvoslati kérelme benyújtásával nem késett el.
Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel függessze fel a közbeszerzési eljárást, továbbá ajánlatkérőt marasztalja az eljárással felmerült költségekben. Költségigényét 215 500 Ft-ban jelölte meg: 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj és 65 500 Ft a részvételi dokumentáció díja.
A II. r. kérelmező 2002. április 3-án adta postára a jogorvoslati kérelmét, amely 2002. április 4-én érkezett meg a Döntőbizottságra és D. 171/2002. sz. alatt került iktatásra.
A II. r. kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő 2002. március 26. napján kelt, őt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítő döntését 2002. március 27-én kézbesítették részére, így jogorvoslati kérelmét határidőben nyújtotta be.
Kérte az alkalmatlanná nyilvánító ajánlatkérői döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés meghozatalát a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére és az ajánlatkérő marasztalását az eljárási költségekben.
Álláspontja szerint irányadónak a részvételi felhívásnak a Közbeszerzési Értesítőben megjelent szövegét kell tekinteni, ez pedig a 9. b) pontban nem tartalmazta alkalmatlansági szempontként a 2000. évre nettó 400 millió Ft árbevétel-követelményt. A részvételi dokumentációban, vagy az ahhoz csatolt részvételi felhívásban ajánlatkérő nem írhat elő további alkalmatlansági szempontot, illetve előírás esetén az nem alkalmazható.
Ajánlatkérő írásbeli és szóbeli észrevételében a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte.
Ajánlatkérő mindkét kérelmező vonatkozásában - a tárgyaláson - hivatkozott arra, hogy kérelmük elkésett.
Az I. r. kérelmező tekintetében előadta, hogy 2002. március 4-én vette át a részvételi dokumentációt, ekkor már tudomására jutott az általa vélt jogsértés, és ehhez képest elkésett jogorvoslati kérelme benyújtásával.
A II. r. kérelmező vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a részvételi jelentkezési határidőtől - 2002. március 18-tól - számítva a 15 napos határidő letelt.
Ajánlatkérő az I. r. kérelmező vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelme alaptalan, és kérte elutasítani.
Előadta, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 11/1999. (XII. 1.) MÖR rendelete alapján az ajánlatkérő mint az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, jogosult közbeszerzési eljárás lefolytatására.
A megyei önkormányzat pedig a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. rendelkezései szerint jogszabálynak minősülő önkormányzati határozatban - 195/2001. (XI. 23.) - döntött arról, hogy a beszerzés szolgáltatás vásárlásával, közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett valósuljon meg. Kijelölte a végrehajtásáért felelős személyt és a végrehajtásra határidőt is megállapított. A határozat előterjesztésének része volt a részvételi felhívás is.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a megyei önkormányzat határozatában foglaltakat mindaddig köteles végrehajtani, amíg a feladat végrehajtását elrendelő megyei közgyűlés az ellenkezőjéről nem dönt.
Ajánlatkérő kiemelte, hogy a jogalkotásról szóló törvényi rendelkezések értelmében a jogszabályoknak visszamenőleges hatálya nem lehet.
Az I. r. kérelmező által hivatkozott törvény és végrehajtási rendeletei pedig 2002. március 31. napjával léptek hatályba, ekkor a közgyűlés már döntött, ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását megindította, a részvételi jelentkezés határideje is letelt. Hangsúlyozta, hogy a megyei közgyűlés határozata meghozatalakor az új törvény még nem került megalkotásra, a közbeszerzési eljárása megindításakor pedig csak az 9. § (2) bekezdése lépett hatályba, amely az alvállalkozói szerződésre vonatkozik, így nem irányadó a beszerzésére.
Utalt arra is e körben, hogy az új jogszabályi rendelkezésekre, illetve azok alkalmazásának kérdésességére tekintettel megkereste mind a megyei közgyűlés elnökét, mind a megyei közigazgatási hivatalt, de sem a közbeszerzési eljárás leállítására, sem jogszabálysértés megállapítására nem került sor.
Tárgyaláson tett nyilatkozatában kifejtette azon álláspontját, hogy amennyiben egy közszolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény (pl. kórház) úgy kívánja ellátni az egészségügyi közszolgáltatást, hogy erre külső vállalkozóval szerződést köt, akkor ez a szerződéskötés, illetve ennek lebonyolítása nem tartozik az új törvény hatálya alá. E körben hivatkozott arra, hogy nem a fenntartó köti meg a szerződést, és a fenntartónak nincs olyan határozata, mely szerint nem a saját intézménye útján látja el a feladatot.
A Kbt. 31. § (6) bekezdésére tekintettel ajánlatkérő csatolta Közbeszerzési Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzatát, a vonatkozó utasításokat, szabályzatokat. Előadta, hogy álláspontja szerint a konkrét beszerzés vonatkozásában az egy személyre leszűkített felelősség kérdése nem vizsgálható megalapozottan.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme vonatkozásában bejelentette, hogy csak abból értesült attól, hogy a Közbeszerzési Értesítőben közzétett részvételi felhívása 9. b) pontjából többek között a negyedik alkalmatlansági szempont kimaradt.
Előadta, hogy a hiányos megjelenésben mulasztás nem terheli, mert a részvételi felhívása szövegét pontosan és teljeskörűen adta le a szerkesztőség részére. Bejelentette, hogy a hiányosság pótlásra került, és kérésére a Közbeszerzési Értesítő 2002. április 17-i 16. számában megjelent a helyesbítés erről.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan. A részvételi dokumentáció egyértelműen tartalmazta alkalmatlansági szempontként a 2000. évre a 400 millió forintos nettó árbevétel-követelményt, ezt a dokumentációt a II. r. kérelmező megvásárolta, így a feltételt ismerte és nem kifogásolta. Erre tekintettel jogszerűen nyilvánította alkalmatlannak a II. r. kérelmezőt.
A II. r. kérelmező az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmére tett észrevételében bejelentette, hogy az abban foglaltakkal egyetért.
A Huniko Kft. írásbeli és szóbeli észrevételében kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását az ajánlatkérő által kifejtettekkel azonos okokból.
A Döntőbizottság a két folyamatban levő jogorvoslati eljárást D. 161/2002. sz. alatt egyesítette.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelmek a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül kerültek-e benyújtásra.
A Döntőbizottság alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint: "Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon lehet kérelmezni vagy kezdeményezni... E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár."
Maga az I. r. kérelmező ismerte el a tárgyaláson, hogy 2002. március 4-én, a részvételi dokumentáció megvásárlását követően megállapította, hogy jogsértő ajánlatkérő felhívása.
Az I. r. kérelmező a tudomásszerzése 2002. március 4-i időpontjához képest jogorvoslati kérelmét csak március 29-én nyújtotta be és ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét a tudomásszerzéstől számított 15 napos jogvesztő határidő letelte után nyújtotta be, így az elkésett.
A Döntőbizottság Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva fentiek alapján megállapította, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett, ezért azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 79. § (8) bekezdésének rendelkezései a jogsértő esemény bekövetkezésére vonatkoznak, és ezeket a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott objektív, a jogsértő esemény bekövetkezésétől számított 90 napos határidő számításánál kell figyelembe venni. A szubjektív, a tudomásszerzéstől számított 15 napos határidő mindig a kérelmezőnek a jogsértésről való személyes tudomásszerzésétől számít, így a Kbt. 79. § (8) bekezdése jelen esetben nem irányadó.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme a Kbt. fentiekben ismertetett 79. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belül került benyújtásra.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében az őt alkalmatlanná nyilvánító ajánlatkérői döntést támadta. Ezt a döntést ajánlatkérő 2002. március 26-án hozta meg, erről a II. r. kérelmező március 27-én értesült. Ezen időpontok alapján pedig egyértelműen megállapítható, hogy a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének 2002. április 3-i postára adása a 15 napos szubjektív határidőn belül történt meg.
Az ajánlatkérő és a Huniko Kft. által, a határidő számításának kezdő időpontjául, II. r. kérelmező esetében megjelölt részvételre jelentkezési határidő - miként arra a fentiekben rámutatott a Döntőbizottság - szubjektív, a 15 napos határidőnél nem vehető figyelembe.
A Döntőbizottság jogorvoslati eljárása során tájékoztatta a feleket arról, hogy a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján hivatalból eljár, és ennek keretében hivatalból vizsgálja a Kbt. 6. § i) pontjában foglalt rendelkezések érvényesülését.
Erre tekintettel a Döntőbizottság a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének érdemi elbírálását megelőzően vizsgálta, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik-e ajánlatkérő közbeszerzési eljárása.
A Kbt. 1-2. §-a határozza meg a Kbt. hatálya alá tartozó szervezeteket és beszerzéseket. A Kbt. 1. §-a szerint: "E törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései", az a) pont alá tartozó szervezet az ajánlatkérő is, mint helyi önkormányzati költségvetési szerv.
Többek között a Kbt. 6. §-a rendelkezik azokról a beszerzésekről, amelyekre nem terjed ki a Kbt. hatálya.
A Kbt. 6. § i) pontja szerint:
"E törvény hatálya nem terjed ki a beszerzésre, ha az ezzel kapcsolatos szerződést kizárólag más törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott egyéb jogszabályban meghatározott - az e törvény szerinti eljárástól kizárólag a beszerzés tárgya vagy körülményei miatt indokolt körben eltérő - feltételek mellett vagy eljárás alapján lehet megkötni."
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérőnek az eljárás tárgyát képező beszerzésére nem terjed ki a Kbt. hatálya.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt az ajánlatkérő által hivatkozott szempontot vizsgálta, hogy a 2001. évi CVII. tv. visszamenőlegesen érinti-e az ajánlatkérő beszerzését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a konkrét esetben nem történt visszamenőleges törvényi szabályozás.
A 2001. évi CVII. törvény a Magyar Közlöny 2001. december 24-i 153. számában került kihirdetésre.
A törvény 9. § (2) bekezdése 2002. január 1. napján, többi rendelkezése pedig 2002. március 31. napján lépett hatályba.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. (továbbiakban Jtv.) és az általános joggyakorlat megkülönbözteti a jogszabályok kihirdetését és hatályba lépését.
A kihirdetés a már elfogadott, érvényes jogszabály közzétételét jelenti. A Jtv. 14. § (1) bekezdése kimondja, hogy a jogszabályt a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. Ez megtörtént 2001. december 24. napján.
A hatálybalépés pedig az az időpont, amelytől kezdődően a már kihirdetett jogszabályt kötelező alkalmazni.
A Jtv. 12. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a hatálybelépésről:
"12. § (1) A jogszabályban meg kell határozni hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybelépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani.
(2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
(3) A jogszabály hatálybalépésének napját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre."
A Jtv. idézett 12. § (2) bekezdése a kihirdetést megelőző időre tiltja a jogi szabályozást. Ez az, ami visszamenőleges hatályú szabályozásnak minősül, mivel ezelőtt az időpont előtt nincs elfogadott, érvényes és közzétett jogszabály.
Jelen esetben a Kbt. 32. § (1) bekezdésére tekintettel ajánlatkérő az eljárását csak 2002. február 20-án indította meg felhívása közzétételével. Így visszamenőleges szabályozásra hivatkozásnak nincs sem ténybeli, sem jogi alapja. A közbeszerzési eljárás indítása a kihirdetést követően történt.
A Döntőbizottság - hatáskör hiánya miatt - nem vizsgálta azt a kérdést, hogy a tulajdonos, illetve a fenntartó önkormányzatnak a hivatkozott közbeszerzéssel kapcsolatos határozata jogszerű-e, illetve az miként változtatható meg, miként hajtható végre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kihirdetés és a hatálybeléptetés között több mint három hónap van. Ennek a három hónapos időtartamnak a célját pedig Jtv. 13. § (3) bekezdése abban jelöli meg: "kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre."
Ajánlatkérő a kétszakaszos közbeszerzési eljárását az új törvény kihirdetését követően másfél hónappal indította. Egyértelműen megállapítható a részvételi felhívásban meghatározott határidőkből, a kétszakaszos eljárás lefolytatásának időtartama miatt az nem fejezhető be az új törvény hatályba lépéséig. A konkrét esetben az új törvény hatálybalépéséig, 2002. március 31-ig még a részvételi szakaszt lezáró döntés sem került meghozatalra, az ezt követő eljárási szakaszok (ajánlati felhívás, ajánlattétel, értékelés, eljárást lezáró döntés, szerződéskötés) pedig már teljes egészében a hatályba lépést követő időszakra esnek.
A Kbt. fentiekben idézett 6. § i) pontja értelmében nem tartozik a Kbt. hatálya alá az a beszerzés, amelyre a szerződést kizárólag más törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott egyéb jogszabályban meghatározott feltételek mellett vagy eljárás alapján lehet megkötni.
Jelen esetben a fentiek alapján már a közbeszerzési eljárás indításakor ismert volt, hogy az ajánlatkérő a szerződést már csak az új törvényi rendelkezés hatálya alatt köthetné meg. Az új, a 2001. évi CVII. tv. a szerződésekre a Kbt.-től eltérő feltételeket határozott meg, ezért amennyiben ajánlatkérő beszerzésének tárgya egyezik az új jogszabály által eltérő feltételű szerződésekével, abban az esetben ajánlatkérő nem rendelkezik ajánlatkérői jogosultsággal az eljárás tárgyát képező beszerzésre.
A 2001. évi CVII. tv. 1. §-a kimondja, hogy hatálya kiterjed az egészségügyi közszolgáltatásokra, az azokat nyújtó egészségügyi intézményekre, az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását szolgáló vagyontárgyakra, továbbá az egészségügyi szolgáltatást nyújtó dolgozókra.
Az egészségügyi közszolgáltatás fogalmát a 2. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint határozta meg: "részben vagy egészben az államháztartás terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás".
A törvény 3. § (4) bekezdése kimondja: "Bármely egészségügyi szolgáltató - külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - jogosult egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, amennyiben az OEP-pel finanszírozási szerződést köt."
A törvény 4. § (1) bekezdése szerint: "Amennyiben az egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv egészségügyi ellátási kötelezettségeit nem saját tulajdonában vagy fenntartásában levő egészségügyi intézmény útján látja el, az ellátás megfelelő színvonalú teljesítése, illetve az ellátás biztonsága érdekében az egészségügyi szolgáltatóval a 6-7. § szerinti szerződést köt."
A 6. § a feladatellátási szerződést, a 7. § a feladatátvállalási szerződést szabályozza. Mindkét szerződésfajta szerint egészségügyi szolgáltató nyújtja az egészségügyi közszolgáltatást. Különbség abban van, hogy saját tulajdonban, használatban levő létesítményben és eszközökkel vagy a fenntartó tulajdonában levő létesítményben és/vagy eszközökkel nyújtja az egészségügyi közszolgáltatást.
A 6. § (2) bekezdése és a 7. § (2) bekezdése lényegében azonosan szabályozza a szerződések kötelező tartalmi elemeit (pl. területi ellátási kötelezettség, rendelkezésre bocsátott létesítmények, eszközök jegyzéke, létesítményfenntartás, üzemeltetés, karbantartás, munkavállalók további foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések).
A törvény 27. § felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben határozza meg a feladatellátási és feladatátvállalási szerződések pályáztatásával és a pályázatok elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokat. Ez az 58/2002.
(III. 29.) Korm. rendelet, amely tartalmazza a pályázati felhívás, a pályáztatás, az értékelés és az ezekhez kapcsolódó területek szabályozását.
A Döntőbizottság ezen új jogi szabályozás áttekintéséből azt a következetést vonta le, hogy a törvényalkotó arra az esetre állapított meg a Kbt.-től eltérő szerződéskötési szabályokat, amennyiben az egészségügyi közszolgáltatás nem a saját tulajdonban, fenntartásban levő egészségügyi intézmény útján kerül nyújtásra.
Ennek tükrében azt vizsgálta a Döntőbizottság, hogy mi ajánlatkérő beszerzésének a tárgya, illetve a beszerzés által az egészségügyi közszolgáltatást ki nyújtja majd: továbbra is ajánlatkérő, vagy a közbeszerzési eljárás nyertese.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. a) pontjában azt a tájékoztatást adta, hogy középtávú (3-5 éves) rekonstrukció, fejlesztés és hosszú távú 15 éves üzemeltetés és teljes körű karbantartás elvégzése a beszerzése tárgya.
A felhívása 2. d) pontjában pedig az alábbiakat rögzítette: "A szerződés meghatározása, aminek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak: az ajánlati dokumentációban szereplő feltételek szerinti vállalkozási szerződés.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő a részvételi felhívással azonosan jelölte meg a beszerzése tárgyát.
Ajánlatkérő a részvételi, illetve ajánlati felhívása és ajánlati dokumentációja feltételei között rögzítette többek között:
- a nyertes ajánlattevő a kórház érintett munkakörben dolgozóit munkaszerződéssel kell hogy alkalmazza - részvételi felhívás 13. pont kilencedik francia bekezdés,
- a felek közötti elszámolás alapja a havonta teljesített tételek után az OEP által elfogadott és finanszírozott tételek, az OEP kifizetése után állítható ki a számla - ajánlati felhívás 9. pontja, dokumentáció III. 2. és 3. pont,
- a szolgáltatás biztosításához szükséges rendszerek kivitelezése és üzemeltetése a nyertes ajánlattevő feladata - részvételi felhívás 13. pont 8. francia bekezdése,
- a nyertes ajánlattevő a meglevő eszközállományt felértékeléssel megállapított ellenértéken köteles megvenni - 15. j) pont
- az ajánlattevő az ajánlatkérő helyiségei használatának ellenértékére tegyen ajánlatot - 15. n) pont
- a dokumentációban részletesen meghatározásra került az ellátási terület és a járó-, fekvőbeteg-ellátás során elvégzendő feladatok,
- a dokumentáció 10. pontjában ajánlattevő felelősségét írták elő a tevékenység szakszerű folytatásáért.
A Döntőbizottság ajánlatkérő felhívásai és dokumentációja - különösen azok fenti pontjai - alapján azt a következtetést vonta le, hogy ténylegesen az egészségügyi közszolgáltatást a radiológiai diagnosztikában és nukleár-diagnosztikában a nyertes ajánlattevő nyújtja ajánlatkérő helyiségeiben a tőle megvett, illetve fejlesztett, pótolt eszközökkel, átvett személyi állománnyal.
Erre tekintettel ilyen típusú jogviszonyra csak az új törvényben meghatározott feladatellátási, illetve feladatátvállalási szerződés köthető. Ennek alapján ajánlatkérő jelen beszerzés tekintetében ajánlatkérői jogosultsággal a Kbt. 1. § a) pontja alapján nem rendelkezik, mert a 6. § i) pont a beszerzés tárgyára vonatkozóan más jogszabály rendelkezését rendeli alkalmazni, nem pedig a Kbt. szabályai szerint köthető szerződés.
Ajánlatkérőnek ugyanis a Kbt. 1. § a) pontja alapján nem általános jelleggel áll fenn ajánlatkérői jogosultsága, hanem csak azon beszerzésekre, amelyeket a 2. § (1) bekezdése meghatároz és amelyek vonatkozásában nem állapít meg kivételt a 6. §. A Döntőbizottság pedig arra tekintettel állapította meg ajánlatkérő ajánlatkérői jogosultságának hiányát, mert jelen beszerzésére a 6. § i) pontja alapján nem terjed ki a jogosultsága.
Nem fogadta el a Döntőbizottság ajánlatkérő azon érvelését, hogy azért nem vonatkozik rá a konkrét esetben az új szabályozás, mert nem a fenntartó - azaz az egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv -, hanem maga ajánlatkérő, az egészségügyi intézmény a beszerző, a kiíró. Ugyanis az új jogi szabályozás arra is kiterjed, ki köthet ilyen típusú szerződéseket. Úgyszintén nem ítélte relevánsnak a Döntőbizottság a jogviszony megítélésénél, hogy ajánlatkérő olyan konstrukciót dolgozott ki, melyben továbbra is ő marad az OEP-pel jogviszonyban. Két okból sem. Egyrészt látható, hogy ajánlatkérő csak "közvetítő" ebben, mivel a nyertes szolgáltató által készített teljesítményösszesítést továbbítja az OEP-nek, majd a finanszírozás megérkezte után kiállítható a számla, és ajánlatkérő azt átutalja. Másrészt erre a kérdésre is vonatkozik az új törvényi szabályozás azon fentiekben idézett része, mely szerint minden egészségügyi szolgáltató jogosult egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, amennyiben az OEP-pel finanszírozási szerződést köt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - a fentiekre tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 6. § i) pontjára tekintettel a Kbt. 1. § a) pontját, és ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő részvételi felhívását és az azt követő döntéseit.
A Döntőbizottság érdemben nem vizsgálta a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét, mert a fentiekben megállapította, hogy magának a közbeszerzési eljárásnak a megindítása is jogszabálysértő volt, ezért az ezt követő döntések tartalmi helyessége már nem vizsgálható.
A Döntőbizottság jogsértést állapított meg ajánlatkérő részéről, ezért a Kbt. 88. §. (1) bekezdés f) pontjának - 2002. január 1. napjától - kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a bírság összegének minimuma egymillió forint.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára, a beszerzés tárgyára tekintettel a minimális összegnél magasabb mértékű bírság kiszabását látta indokoltnak. A részvételi felhívás és az azt követő döntések megsemmisítésével ugyanakkor a jogsérelem reparálható, ezért a Döntőbizottság a bírság összegét kettőmillió forintban állapította meg.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja előírja a jogsértésért felelős személy bírságolását is.
A Döntőbizottság eljárása során áttekintette a becsatolt szabályzatokat és ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során a ténylegesen megtörtént döntéshozatali mechanizmust, különös figyelemmel a közbeszerzési eljárás előkészítésére és indítására. Ennek alapján - tekintettel a tulajdonossal, a fenntartóval fennálló jogviszonyokra is - a Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben nem lehet megalapozott következtetést levonni a jogsértésért felelős személyre. Emiatt a Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján az eljárási költségek viseléséről akként rendelkezett, hogy a felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
E szakasz szerint: "A Bizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással felmerült költségek viselésére."
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett, és e tényre tekintettel eljárási költség részére nem állapítható meg.
A részvételi dokumentáció díjával kapcsolatban tájékoztatja a Döntőbizottság az I. r. kérelmezőt, hogy arra nem vonatkoznak a Kbt. fentiekben hivatkozott a költségviselésről szóló rendelkezései.
A Kbt. 37. § (4) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor a dokumentáció ellenértéke visszajár.
A közbeszerzési eljárás jelenlegi stádiumában ezen esetek fennállása nem állapítható meg.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme az alkalmatlanná nyilvánító ajánlatkérői döntésre vonatkozott. A kérelem - a fentiekben ismertetett - okokból érdemi elbírálást nem nyerhetett, és a Döntőbizottság e tényre tekintettel nem látott lehetőséget a költségekben marasztalásra.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei a rendelkezésre álló adatok alapján nem voltak megállapíthatóak.
A bíróság előtti jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. május 13.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
