KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4636)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.195/8/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsának tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Kamaraexpressz Kiadó és Szolgáltató Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Kamaraexpressz Kiadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság (1022 Budapest, Bég u. 3-5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Üzleti 7 című hetilapjának nyomtatása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen dr. Kardkovács Kolos a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1037 Budapest, Viharhegyi dűlő 16498 hrsz., a továbbiakban: indítványozó) által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást, a Döntőbizottság megszünteti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. április 3-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 4. számában nyílt eljárás megindítására (1989/2002) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 4. pontjában jelölte meg ajánlatkérő, hogy szerződést kíván kötni határozatlan időtartamra - ezen belül minden szombaton legkésőbb 22 óráig - a késztermék átadására.
A felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmassága igazolására kért tényeket és adatokat, valamint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait az alábbiak szerint:
11. a) Az ajánlattevő pénzügyi-gazdasági alkalmasságának igazolása:
- cégkivonat szerinti valamennyi számlavezető bank 30 napnál nem régebbi igazolása az alábbi tartalommal:
- mióta vezeti a gazdálkodószervezet bankszámláját,
- a cég fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e,
- 1 éven belül számláján sorban állás volt-e, ha igen, mikor,
- csatolni kell az ajánlattevőnek az 1998., 1999., 2000. évi mérlegét és eredménykimutatását eredetiben vagy másolatban
Az ajánlattevő műszaki alkalmasságának igazolása:
- 1999., 2000., 2001. évben a legjelentősebb szállításainak ismertetése a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint, s a közbeszerzés tárgyához hasonló vagy azonos nagyságrendű beszerzésre legalább 2 igazolt referencia csatolása,
- az ajánlattevő műszaki-technikai felszereltségének ismertetése (a beszerzés tárgyának előállításához szükséges géppark részletes ismertetése),
- azon szakemberek (szervezeti egységek), illetve vezetők megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen a minőség-ellenőrzésért felelős személyek bemutatása.
b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
- alkalmatlan az az ajánlattevő, aki a 2000. évben veszteséges volt,
- alkalmatlan az az ajánlattevő, aki az elmúlt 3 évben az ajánlattétel tárgyához hasonló vagy azonos nagyságrendű ellenőrizhető referenciamunkákra legalább 2 igazolt referenciát nem csatolt az ajánlatához,
- az ajánlattevő nem rendelkezik színes ofszet rotációs nyomógéppel.
Indítványozó 2002. április 11-én a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását kezdeményezte a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (4) bekezdésének
a) pontjában kapott felhatalmazás alapján.
Beadványát azzal indokolta, hogy megítélése szerint a közzétett ajánlati felhívás egyes pontjaiban megfogalmazott követelmények sértik a Kbt. 44. § (6)-(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, ezért indítványozta ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Ezt azzal indokolta, hogy a Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy a pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmasság igazolásának mely hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetve az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére, valamint ugyanezen paragrafus (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmasság elbírálásához szükséges adatok és tények kérését legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Álláspontja szerint jogsértő az, hogy a felhívás 11. a) pontjában, melyben többek között ajánlatkérő előírta az ajánlattevők számára a számlavezető bank igazolását, valamint az 1998., 1999. és 2000. évi mérleg és eredménykimutatás becsatolását, míg ezzel szemben a felhívás 11. b) pontjában nem rendelkezett arról, hogy az ajánlatkérő ezen adatok és tények milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Azt is indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy a felhívás 11. b) pontjának első bekezdésében megfogalmazott "veszteséges" kifejezés alkalmas-e az alkalmasság objektív módon történő megítélésére. Azt is közölte a beadványában, hogy amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívását visszavonja, az eljárás megszüntetése ellen nem emel kifogást.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte az eljárást kezdeményező iratot a Kbt. 88. § (1) bekezdése alapján mint megalapozatlant elutasítani.
Ezt arra alapozta, hogy nem sértette meg a Kbt. 44. § (6) és (7) bekezdésében írtakat.
Véleménye szerint a Kbt. 44. §-a határozza meg azt, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására az ajánlatkérő mit kérhet [Kbt. 44. § (1)-(2) bekezdés]. A Kbt. 44. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat, tehát erre tekintettel a hirdetményük 11. a) pontjában meghatározott követelmények megfelelnek a törvényi előírásnak.
Véleménye szerint a fenti törvényhely (1) és (2) bekezdésben felsorolt alkalmasság igazolására kért adatok az alkalmasság bizonyítási eszközei. Álláspontja szerint a Kbt. 44. § (6) bekezdésének rendelkezéséből egyértelműen megállapítható az, hogy a törvény nem azt írja elő, hogy az ajánlatkérő által a törvény 44. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok, tények tekintetében - amelyet a (3) bekezdés alapján kiválasztott - valamennyire meg kell határozni, hogy e pontoknál mikor tekinti alkalmatlannak az ajánlattevőt.
Fentiekre tekintettel megalapozatlan az eljárást kezdeményező iratnak az az állítása, hogy a törvény 44. §-a alapján megkövetelt számlavezető bank nyilatkozata, valamint az előírt 1998., 1999. és 2000. év mérlegének
és eredménykimutatásának csatolása vonatkozásában, valamint a teljesítésbe bevont szakemberek bemutatása tekintetében is meg kellett volna határozni az alkalmatlanság feltételét, hisz álláspontja szerint ilyen kötelezettséget a Kbt. 44. § (6) bekezdése nem ír elő. Ezt támasztja alá az a szövegrész is, amelyben az "illetőleg" szó jelentése, a "vagy", s az "...foglaltakkal összefüggő..." szövegrész "valamelyikkel, de nem mindegyikkel" összefüggőt jelent. Véleménye szerint ez a jogszabályi szövegkörnyezetbe beillesztve a magyar nyelv szabályai szerint az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltakkal (valamelyikkel, de nem mindegyikkel) összefüggő szabályozást jelent, amely szabályozás szerint nem kell az ajánlatkérő által előírt valamennyi alkalmassági követelményhez hozzárendelni az alkalmatlanság feltételét is. Álláspontja szerint ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ajánlattevők alkalmatlanságát csak a kért alkalmatlansági követelmény valamelyikével (egy vagy több) összefüggően lehet meghatározni. Ebből következik az is, hogy ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását a törvényi felhatalmazás alapján a beszerzés tárgyára vonatkozóan kérheti, de nem kell valamennyi, az általa előírt szempontnál egyúttal az összes szempontra az alkalmatlanságot is meghatároznia.
Előadta azt is nyilatkozatában, hogy a jelen eljárásban az alkalmatlanság kritériumait úgy határozta meg a törvény előírásával összhangban, hogy azok ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez, s azt is csak olyan mértékben követelte meg, ami a beszerzés becsült értékével arányban áll. Véleménye szerint minden olyan, az alkalmatlanság bizonyítási eszközeként szolgáló és az ajánlatkérő által kiválasztott alkalmassági szempontnál, ahol ajánlatkérő az alkalmatlanság feltételét valamelyik szempontnál nem határozta meg, ott az adatok és tények igazolásának elmulasztása az ajánlattevők részéről érvénytelenséget eredményez a Kbt. előírására figyelemmel, míg az ajánlatkérő által előírt alkalmatlansági feltétel az ajánlattevő alkalmatlanságát jelentheti.
Beadványa összegzéseként úgy nyilatkozott, hogy azzal, hogy valamennyi alkalmassági okkal egyidejűleg azokra párhuzamosan az alkalmatlansági okokat nem határozta meg - mert nem is kell - "az értékelés mellőzésére figyelemmel" e jogszabály rendelkezéseit sem sértette meg.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy a felek az ügyben tárgyalás tartását nem kérték, a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és a felek írásos beadványai alapján megállapította, hogy az indítványozó beadványa szerinti jogsértéseket ajánlatkérő terhére nem lehet felróni az alábbiak miatt:
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás keretében elsődlegesen és alapvetően azt kellett vizsgálnia, hogy ajánlatkérő felhívása 11. a) pontjában a törvény rendelkezései szerint határozta-e meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, valamint ennek megfelelően jelölte-e meg az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
A Kbt. 44. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
(1) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző, legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
a) az előző, legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző, legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;
d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsításával.
(3) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
(4) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevőre és az alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és az alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
(5) Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, valamennyi ajánlattevőnek egyenként kell megfelelnie az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
(6) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
(7) Az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
(8) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A fent írt kógens rendelkezéseket összevetve az ajánlatkérői felhívás 11. pontjában írtakkal a Döntőbizottság megállapította, hogy azok nem ellentétesek a törvényi rendelkezéssel, tehát nem jogsértőek.
A Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, miszerint a felhívás 11. a) pontjában meghatározott pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények körében nem minden esetben kellett meghatároznia ajánlatkérőnek a 11. b) pontban azt, hogy azok mindegyikének valamely szintű hiányossága a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősíti az adott ajánlattevőt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint fenti megállapítása Kbt. 44. § (6) bekezdésének értelmezéséből is fakad, mivel a törvény itt úgy rendelkezik, hogy mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére, azaz ajánlatkérő számára választási lehetőséget biztosít.
A Döntőbizottság álláspontja szerint is a 11. a) pontban meghatározott adatok vagy körülmények igazolása arra szolgál, hogy ajánlatkérő részéről megállapítható legyen az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmassága, vagy alkalmatlansága. Ennek keretében az ajánlatkérő eldöntheti, hogy melyek azok a körülmények, amelyek miatt az ajánlattevőt alkalmatlannak fogja minősíteni. Ezek jelentkezhetnek negatív tulajdonságokban, illetve pozitív sajátosságok hiányában vagy fogyatékosságában is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy ajánlatkérő nem minden igazolandó tény és adat vonatkozásában állapít meg alkalmatlanná minősítési szempontot, nem okozta az ajánlattevők esélyegyenlőségének sérelmét, hiszen ajánlatkérő maga döntheti el, hogy melyek azok a hiányosságok, amelyek ténylegesen az ajánlattevő alkalmatlanná nyilvánításához vezethetnek, illetve amelyekből ajánlatkérő ilyen következtetést vonhat le. Az alkalmasság vizsgálatának lehet célszerű, vagy kevésbé célszerű módja, azonban a Döntőbizottság hatásköre csak a jogszerűség vizsgálatára terjed ki, ez utóbbi pedig jelen esetben nem sérült.
A Döntőbizottság az eljárása során azt is megállapította, hogy ajánlatkérő csak olyan körülmények meglétét, vagy hiányát jelölte meg az alkalmatlanság okaként, amelyek ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez és csak olyan mértékben, amelyek a beszerzés becsült értékével arányban állnak, különös tekintettel arra a körülményre is, hogy a felhívás 4. pontja szerint az ajánlattevő előreláthatólag hosszabb időtartamra, azaz határozatlan ideig kíván szerződést kötni a később nyertes ajánlattevővel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására bekért három év mérlegéből alkalmatlanságot csak abban az esetben jelöl meg, ha ajánlattevő 2000-ben veszteséges volt, szintén nem követett el jogsértést.
Ajánlatkérő felhívása 9. pontjának utolsó mondatában azt is kikötötte, hogy előleget nem ad a nyertes ajánlattevő számára. Ebből értelemszerűen következik az, hogy ajánlatkérő olyan féllel nem kíván szerződést kötni
hosszú távon, aki a mérleg szerint 2000-ben veszteséges volt, hisz ilyen esetben nehezen képzelhető el az, hogy az utóbbi időben veszteséges (negatív) mérleget felmutató ajánlattevő hetente zökkenőmentesen tudná biztosítani kellő határidőre az 50 000 példányszámban az "Üzleti 7" című hetilap nyomtatását és kiszállítását.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint is ajánlatkérő jobban bízhat olyan ajánlattevők pontos, hosszú távra szóló jövőbeni teljesítésében, akik a mérlegkimutatásuk szerinti pozitív mérlegükkel pénzügyi stabilitást mutatnak be, szemben az olyan ajánlattevővel, akinek a közelmúltban a mérlege negatív, azaz veszteséges volt.
A Döntőbizottság a törvényi feltételek hiányában, az indítványban kért ideiglenes intézkedést a törvényi feltételek hiányában nem alkalmazta.
Fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívása 11. pontjában jogszerűen határozta meg a kért adatok és tények körét, illetve az alkalmatlanná nyilvánítás szempontjait, tehát ezen ajánlatkérői előírások nem jogsértőek.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha a törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése értelmében a közigazgatási szerv a hivatalból indított, vagy folytatott eljárást - ha a megindításra, vagy folytatására okot adó körülmény nem áll fenn - megszünteti.
A fentebb leírt indokokra tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. április 29.
Dr. Bíró László s. k., Székelyné Bihar Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
