KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4638)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.159/12/2002.
Tárgy: a Közmű 2001 Bt. jogorvoslati kérelme Göd Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közmű 2001 Építőipari Bt. (8000 Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán u. 7. sz, a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Göd Város Önkormányzata (2131 Göd, Pesti u. 81., nevében eljár: Stanley T. Szolgáltató és Tanácsadó Kkt. 2100 Gödöllő, Mátyás király u. 42., továbbiakban: ajánlatkérő) "Göd város és Csomád község közös szennyvízcsatorna-hálózatának építése és kiviteli tervek készítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 37. § (3) bekezdését és a 44. § (2) bekezdés b) pontjára, valamint a 44. § (6) bekezdésére tekintettel a 63. § (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő részvételi felhívását és azt követő döntéseit megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, míg a jogsértésért felelős személyekkel, vagyis Szegedi Sándorral (Göd Város polgármesterével) és Tóth Imrével (a STANLEY T. Kkt. üzletvezetőjével) szemben 100 000 Ft-100 000 Ft, azaz egyszázezer-egyszázezer forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 150 000 Ft azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, valamint Szegedi Sándort (Göd Város polgármesterét) és Tóth Imrét (a STANLEY T. Kkt. üzletvezetőjét), hogy a velük szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított
15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. március 13-án a Közbeszerzési Értesítő 11. számában nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárás megindítására részvételi felhívást tett közzé a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő a felhívás 3. c) pontja szerint nem engedélyezte részajánlat tételét és a 14. pont szerint az ajánlattétel során többváltozatú ajánlatot sem lehet tenni. Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. b) pont második nagy francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"b) Műszaki alkalmasság igazolása:
- Kbt. 44. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak szerint."
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pont második francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"A részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:...
- a jelentkező - a teljesítésbe 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozójával együttesen - nem rendelkezik a beruházás jellegének és nagyságrendjének megfelelő gépparkkal, különösen a munka jellegéhez szükséges földmunka végzésére és tömörítésre alkalmas gépekkel,"
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 12. pont első nagy francia bekezdésében meghatározta az alábbiakat is:
Az ajánlatkérő előminősítési dokumentációt állított össze az eljárásban való részvételhez, melynek megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele. A dokumentáció nem ruházható át."
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 12. pont második nagy francia bekezdés második francia bekezdésében meghatározta az alábbiakat is:
"A megvásárlás feltétele: a dokumentáció átvehető 100 000 Ft + áfa összeg készpénzben, a helyszínen történő megfizetését követően."
A kérelmező az előminősítési dokumentációt nem vásárolta meg és részvételi jelentkezést sem nyújtott be.
A részvételi jelentkezési határidő 2002. április 9. volt. Eddig a határidőig összesen 14 részvételi jelentkezés érkezett az ajánlatkérőhöz.
A kérelmező 2002. március 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a részvételi felhívás 9. b) pont második nagy francia bekezdés, a 10. b) pont második francia bekezdés és a 12. pont második nagy francia bekezdés második francia bekezdésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, a jogsértővel szemben bírság kiszabását, ajánlatkérőnek a költségek megtérítésére való kötelezését, a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és ajánlatkérő kötelezését a Kbt. szabályainak megfelelő eljárás lefolytatására. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés feltételei között nem határozta meg a megfelelő géppark és műszaki technikai felszereltség minimális mértékét és a szakemberek bemutatására vonatkozó előírással kapcsolatban alkalmatlansági feltételt nem állapított meg. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a részvételi dokumentáció árát túl magasan állapította meg.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a részvételi felhívást a Kbt. szabályainak megfelelően állította össze, az volt a szándéka, hogy a megfelelő referenciával és gépparkkal rendelkező, hasonló jellegű és nagyságrendű beruházások elvégzésében jártas ajánlattevőket tudjon kiválasztani. A szükséges géppark és eszközállomány összetétele az ajánlattevő által vállalt ütemezés, organizáció függvénye, ezért annak minimális követelményét előre nem lehet meghatározni. A dokumentáció ára az előállítására fordított költségek figyelembevételével került meghatározásra. Kérdésesnek tartja kérelmező ügyfélképességét. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során D.159/7/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást 2002. április 10-én felfüggesztette.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és írásban, valamint a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg.
A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta, hogy kérelmező a jelen jogorvoslati eljárásban jogosult-e jogorvoslati kérelmet benyújtani.
Kérelmező ajánlatkérő részvételi felhívásának jogszerűtlenségére hivatkozással kérte a jogorvoslati eljárás lefolytatását. Mivel a dokumentáció árának meghatározásában is jogsértést vélt megvalósulni kérelmező, ezért azt nem vásárolta meg, hanem jogorvoslatért a Döntőbizottsághoz fordult.
A Kbt 79. § (3) bekezdése értelmében jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak körét meghatározó fent idézett jogszabályhely nem hagy kétséget az ajánlattevő és az ajánlatkérő kérelmezői minősége felől, az további vizsgálódást sem igényel. Más a helyzet viszont a közbeszerzési eljárásban nem ajánlattevőként, illetve ajánlatkérőként részt vevők esetében. Az egyéb érdekelti minőségben történő jogorvoslati eljáráskezdeményezésnek lehetőségét az alapozza meg, hogy megállapítható-e érintettsége az üggyel kapcsolatban, azaz jogilag releváns érdeke fűződik-e ahhoz, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében az ajánlatkérő eljárásának jogsértő voltát megállapítsa.
A Döntőbizottság a kérelmező cégkivonatának vizsgálata alapján megállapította, hogy tevékenységi körei között szerepel a 4511, a 4523 és a 5421 TEAOR számú tevékenység, ami azt jelenti, hogy a beszerzés tárgyaként meghatározott tevékenységet végezheti. A részvételi felhívás rendelkezései szerint a beszerzés tárgyára vonatkozóan az ajánlatkérő által kibocsátott dokumentáció tartalmaz olyan adatokat, amelyek birtokában egy a beszerzés tárgyának megvalósítására potenciálisan képes gazdasági társaság el tudja dönteni, hogy az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt kíván-e venni.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmezőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívás tartalmát, így a dokumentáció árát is a Kbt.-ben foglaltak szerint határozza meg. A dokumentáció árának a Kbt. rendelkezéseinek megsértésével történő irreálisan magas összegben történő megállapítása vitathatatlanul sértheti azon jogát, hogy ajánlattevőként részt vehessen a közbeszerzési eljárásban, ugyanis a dokumentáció megvásárlása egyrészt feltétele a részvételi jelentkezés benyújtásának, másrészt tartalmazza a jelentkezéshez szükséges további információkat, feltételeket részletesen, így annak jogsértően megállapított megvásárlási feltételei a részvétel lehetőségének kizárásához vezethet.
A Döntőbizottság a kérelmező ügyfélképességének tisztázása után a jogorvoslati kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem az alábbi részben megalapozott.
A Kbt. 44. §. (2) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható műszaki-technikai felszereltségének leírásával.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő a részvételre jelentkezők számára műszaki alkalmasságuk igazolására műszaki-technikai felszereltségük leírását is előírta a részvételi felhívás 9. b) pont második nagy francia bekezdésében. Ezzel kapcsolatban ajánlatkérő a műszaki-technikai felszerelés alapján a teljesítésre való műszaki alkalmatlanságot is meghatározta a részvételi felhívás 10. b) pont második francia bekezdésében. Ennek alapján alkalmatlan az a részvételre jelentkező, aki - a 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozójával együttesen - nem rendelkezik a beruházás jellegének és nagyságrendjének megfelelő gépparkkal, különösen a munka jellegéhez szükséges földmunka végzésére és tömörítésre alkalmas gépekkel.
Ajánlatkérő az általa megfelelőnek tekintett gépparkkal kapcsolatban a részvételi felhívásban és a részvételi dokumentációban egyéb meghatározást nem adott.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy megfelelő gépparkkal rendelkező, hasonló jellegű és nagyságrendű beruházások elvégzésében jártas ajánlattevőket akart kiválasztani, és ők képesek az általuk használt technikai eszközök és technológiák alapján annak megítélésére, hogy gépparkjuk alkalmas-e a szerződés teljesítésére, illetőleg, hogy szakmai körökben a szükséges gépparkigény általánosan elfogadott szintje és összetétele ismert.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a műszaki-technikai felszereltséggel kapcsolatos alkalmatlansági feltétel ilyen formában történő meghatározása teljesen szubjektív módon történt, mert ennek alapján bármilyen összetételű, arányú és nagyságrendű eszközállomány alapján a részvételre jelentkezőt lehet alkalmasnak és alkalmatlannak is nyilvánítani. Ajánlatkérő nem határozott meg olyan minimális nagyságú és összetételű gépparkot, amellyel álláspontja szerint a feladat ellátható, és ez által a minimálisan ilyen gépparkkal rendelkező részvételre jelentkezők alkalmasak lennének a beszerzés tárgyának megvalósítására. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem határozta meg az általa minimálisan elvárt és alkalmasnak tekintett géppark nagyságát és összetételét, ezért a részvételre jelentkezők sem tudhatták, hogy a rendelkezésükre álló gépparkkal igazolható-e a szerződés teljesítésére való alkalmasságuk. A Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján az ajánlatkérőnek az alkalmatlansági feltételeket pontosan és olyan objektív módon kell megfogalmazni, hogy annak alapján a részvételre jelentkezők is egyértelműen meg tudják ítélni, hogy a feltételek alapján alkalmasak-e a szerződés teljesítésére, és ennek ismeretében dönthessék el, hogy jelentkezni kívánnak-e az adott közbeszerzési eljárásban való részvételre.
Ugyancsak nem fogadható el ajánlatkérő álláspontja abban a vonatkozásban, hogy a szükséges technikai felszereltséget az ajánlattevői ütemezés és organizáció függvényében kell elégségesnek, vagy elégtelennek minősíteni. A két szakaszból álló eljárás első szakaszában tilalmazott az ajánlattétel, tehát a műszaki alkalmasságot nem lehet az ajánlat tükrében vizsgálni. (A vizsgált eljárás részvételi szakaszában egyébként nem is közölt ajánlatkérő olyan feltételeket, amelyek az ütemezéssel vagy organizációval lettek volna összefüggésben.)
A Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja alapján az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. b) pont második nagy francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg
"b) Műszaki alkalmasság igazolása:
- Kbt. 44. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak szerint."
Ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmasság igazolásának szabályai között a szakemberek bemutatására vonatkozó előírással kapcsolatban a felhívásban és a dokumentációban egyéb rendelkezést nem szerepeltetett, és nem határozott meg alkalmatlansági feltételt sem az igénybe venni kívánt szakemberekkel kapcsolatban.
A Kbt. 44. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat, míg a már idézett 44. § (6) bekezdése szerint az alkalmatlansági szempontokat a fenti igazolásokkal kapcsolatban határozhatja meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint téves a kérelmező álláspontja, hogy a Kbt. rendelkezései alapján az alkalmasság igazolására előírt feltételek automatikusan alkalmatlansági feltételek meghatározását is megkövetelik, mert adott esetben az alkalmasság igazolására kért adatok, igazolások az alkalmatlansági feltételnél szélesebb kört is felölelhetnek. Ebben az esetben, vagyis ha valamely alkalmasság igazolására kért adat, nyilatkozat, egyéb igazolás mellett nem kerül meghatározásra az ezen alapuló alkalmatlansági feltétel is, akkor az alkalmasság nem megfelelő igazolása nem alkalmatlanságot, hanem a részvételi jelentkezés érvénytelenségét alapozhatja meg.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy megfelelő szakembergárdával rendelkező, hasonló jellegű és nagyságrendű beruházások elvégzésében jártas ajánlattevőket kívánt kiválasztani, a szakemberek bemutatását, megismerését a teljesítés egyfajta minőségi garanciájának tekintette, és ezért írta elő azt a részvételre jelentkezők számára.
A Kbt. rendelkezései alapján az alkalmassági feltételekhez nem kell automatikusan alkalmatlansági feltételnek kapcsolódnia, és ezért az, hogy ajánlatkérő a szakemberek bemutatásával kapcsolatos alkalmassági előírással kapcsolatban nem fogalmazott meg alkalmatlansági feltételt is, nem jogszabálysértő. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a részvételi dokumentáció árával kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta meg.
A Kbt. 37. § (3) bekezdése kimondja, hogy a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése alapján a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A hivatkozott rendelkezés szerint két költségösszetevőből számítható ki a dokumentáció ellenértéke: a dokumentáció előállítási költségei és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek. Mindkét költségtényező kalkulációja esetén alapvetően érvényesül, hogy kizárólag a közbeszerzési eljárásra tekintettel a dokumentációval kapcsolatban felmerült költségekre lehet figyelemmel lenni.
A dokumentáció készítésének alapvető célja a Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint, hogy elősegítse a megfelelő részvételi jelentkezést, mivel egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás eredményes részvételi szakasza mind az ajánlatkérő, mind pedig az ajánlattevők érdeke. Az előminősítési dokumentáció kiegészítése a részvételi felhívásnak, végeredményben az érdekelt cégek a részvételi felhívás alapján döntenek arról, hogy megvásárolják-e a dokumentációt, amelyből információkat kaphatnak a részvételi jelentkezés részletes szabályairól és az eljárás további menetéről.
A Kbt. akceptálja a dokumentáció értékesítését, mert ezen - a megfelelő részvételi jelentkezést megkönnyítő - dokumentáció elkészítésével az ajánlatkérői oldalon többletköltségek merülnek fel, és ezen költségek ne kizárólag ajánlatkérőt terheljék.
A fent előadottak alapján a dokumentáció ellenértékének kalkulációja során igen szűkkörűen értelmezhetőek a figyelembe vehető költségek. Az ellenérték meghatározása ugyanis nem arra szolgál, hogy minél nagyobb összegben történő megállapításával csökkentse ajánlatkérő a lehetséges jelentkezők számát, egyúttal arra nem használhatja fel a törvény adta lehetőségét, hogy áthárítsa a résztvevőkre egyéb költségeit is. A kalkuláció során összhangban a Kbt. 37. § (2) bekezdésében előírtakkal csak azok a költségek vehetők figyelembe, amelyek esetében megállapítható, hogy azok a dokumentáció előállításával, illetve rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban és kifejezetten a közbeszerzési eljárásra tekintettel merültek fel.
Ajánlatkérő az alábbiakban sorolta fel a részvételi dokumentáció árának meghatározásakor figyelembe vett költségeket:
"1. A dokumentáció elkészítésének díja:
15 ó × 15 000 Ft/ó 225 000 Ft
2. Göd-Csomád Önkormányzatok szakértői egyeztetése:
3 × 2 fő × 2 óra = 12 óra × 15 000 Ft/óra 180 000 Ft
3. Az egyeztetést követő korrekció a dokumentumon: 5 × 15 000 = 75 000 Ft
4. A dokumentáció sokszorosítása (50 lap, dossziéba kötve) 4000 Ft/db 4 dokumentáció 20 000 Ft
5. Az ajánlati felhívás közzétételi díja: 80 000 Ft
6. Az értékesítést végző műszaki előadó és pénztáros munkadíja 20 óra × 5000 Ft/óra 100 000 Ft
7. Az igénybe vett önkormányzati helyiség díja 50 000 Ft
8. Az előminősítési ajánlatok értékelése 5 óra/ajánlat × 15 000 Ft/óra × 5 ajánlat 375 000 Ft"
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az előminősítési dokumentáció árába a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségek közül csak az előminősítési dokumentációval kapcsolatban ténylegesen keletkezett költségeket építheti be. Ennek megfelelően a fenti kimutatásban 5. és 8. sorszám alatt feltüntetett költségtételek nem képezhetik az előminősítési dokumentáció ellenértékének részét, ugyanis az ajánlati felhívás közzétételi díja nem a dokumentáció előállítását szolgálta, mint ahogy az ajánlatok értékelése is a dokumentáció előállításától független költségelem.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentáció ellenértékének megállapításakor megsértette a Kbt. 37. § (2) bekezdését, mivel az előminősítési dokumentáció általa megállapított 100 000 Ft + áfa ellenértéke a Kbt. szerint figyelembe nem vehető költségelemek beszámításával került megállapításra, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerinti felelősségi rendszert meghatározó okirat alapján a részvételi felhívás és a dokumentáció elkészítése a STANLEY T. Kkt. feladata volt, és e tevékenységért az abban közvetlenül közreműködő Tóth Imre üzletvezető a felelős. A felelősségi rendet szabályozó okirat alapján a részvételi felhívás jóváhagyásának joga ajánlatkérőt illeti meg, mely jóváhagyó döntést az azért felelős Szegedi Sándor Göd Város polgármestere hozott meg.
A felelősségi rendszert szabályozó okirat alapján a részvételi felhívással és a dokumentációval kapcsolatos jogsértésért a felelősség 50-50%-ban megoszlik Tóth Imre (a STANLEY T. Kkt. üzletvezetője) és Szegedi Sándor (Göd Város polgármestere) között.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a részvételi felhívás megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, valamint hogy a jogsértés egy alkalmatlansági szempont meghatározására és az előminősítési dokumentáció árára vonatkozott, így elegendő súlyú az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságok ajánlatkérővel mint jogi személlyel szemben egymillió forint, míg a jogsértésért felelős magánszemélyekkel szemben száz-százezer forint bírságok kiszabása.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. április 29.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
