LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (4689)
Kf.VI.37.754/2001/6.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kurtyán Edit ügyvéd (1024 Budapest, Margit krt. 27. I/1.) által képviselt CDATA Általános Szolgáltató Bt. (1147 Budapest, Gervay u. 100/A.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda közbeszerzési biztos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Patay Géza ügyvéd (1026 Budapest, Pasaréti út 72.) által képviselt Központi Statisztikai Hivatal (1024 Budapest, Keleti K. u. 5-7.) beavatkozott - a felperes 4. sorszámú fellebbezésének elbírálása folytán az alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) forint másodfokú eljárási perköltséget, és a Magyar Államnak - az illetékhivatal külön felhívására - további 3500 (háromezerötszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperesi beavatkozó - mint ajánlatkérő - hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására közvetlen ajánlati felhívást küldött a Cartographia Kft.-nek, 784 db vektoros digitális térkép térképkezelő szoftver alapján történő elkészítésére.
A Cartographia Kft. 2000. június 13-án nyújtotta be ajánlatát, amely alvállalkozóként a felperest is megjelölte.
A Cartographia Kft. 2000. július 7-én ajánlatát úgy módosította, hogy a felperest mint alvállalkozót mellőzte, és helyette a PSOFT Kft.-t és a PHAETON Bt.-t vonta be.
A beavatkozó 2000. július 11-én a Cartographia Kft.-t hirdette ki a tárgyalásos eljárás nyerteseként.
A felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben a jogsértés megállapítását, és bírság kiszabását kérte a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 65. § (1) és (4) bekezdésére, 52. § (2) bekezdés d) pontjára, 24. § (1) és (2) bekezdésére, 31. § (2) bekezdés a) pontjára és 70. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor a felperest alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe nem vonta be. Utalt a Kbt. 43. és 44. §-ában, továbbá a 62. § (1) és (4) bekezdésében előírtakra.
Az alperes határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította, hivatkozással arra, hogy ügyfélképességgel nem rendelkezik.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, ügyféli minőségének megállapítását, és jogorvoslati kérelmének érdemi elbírálását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a Kbt. 71. § (2) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek nem állt fenn a Kbt. 48-50. §-a szerinti ajánlati kötöttsége, ezért ajánlatának tartalmát módosíthatta, mely lehetősége az alvállalkozó személyét illetően is fennállt.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Kbt. 79. § (3) bekezdése - miután a felperes sem ajánlatkérőnek, sem ajánlattevőnek nem minősül, illetve a jogorvoslati kérelem benyújtásakor nem volt az ajánlattevő alvállalkozójának sem tekinthető - a felperes számára jogorvoslati kérelem benyújtását nem teszi lehetővé.
Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes alvállalkozói pozíciójának megszüntetését sérelmezte, ezért az alperes helytállóan vizsgálta, hogy e minőség megszűnése nem a Kbt. szabályainak megsértésével történt-e. Úgy ítélte meg, hogy e vonatkozásban jogsértés nem volt megállapítható, ezért a felperes ügyfélképessége sem állapítható meg.
Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a felperes nem hivatkozhat a Ptk. 205. §-ának előírására sem, a perbeli jogvitára ugyanis elsődlegesen a Kbt. szabályai vonatkoznak, az pedig kifejezett rendelkezést tartalmaz az érdekeltség megállapíthatóságát illetően.
Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a felperes jogorvoslati kérelmében nem hivatkozott a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjának sérelmére, ezért azt keresetében sem kifogásolhatja.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, és ügyféli minőségének megállapítását kérte. Előadta, hogy a Kbt. 71. § (2) bekezdése értelmében nem tartozik a beszerzés tárgya fogalomkörébe az alvállalkozó, ezért ajánlatmódosítás tárgya sem lehet. Hivatkozott arra, hogy a felperes alvállalkozói minőségének megszüntetése - ajánlatmódosítás címén - a Kbt. szabályaiba ütközik.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő az alvállalkozót csak alkalmatlansága esetén mellőzheti a közbeszerzési eljárásból, más jogcímen nem zárhatja ki.
Hangsúlyozta, hogy - az elsőfokú bíróság megállapításával szemben - jogorvoslati kérelmében a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontját is megjelölte. E körben hivatkozott arra, hogy a beszerzés tárgyának teljesítésére a felperes maga is alkalmas lett volna, még a Cartogpraphia Kft. ajánlattevő nélkül is. Ugyanakkor a Cartogpraphia Kft. a beszerzés tárgyához szükséges térképek előállításához a megfelelő alaptérképpel nem rendelkezett.
Az alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, hivatkozással arra, hogy a felperes a közbeszerzési eljárásban ügyfélképességgel nem rendelkezett.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján helytállóan mutatott rá, hogy a felperes csak érdekeltsége esetén nyújthat be jogorvoslati kérelmet. A felperes abban az esetben minősülhet a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult egyéb érdekeltnek, ha jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A következetes bírói gyakorlat szerint a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozó csak akkor lehet ügyfél, ha törvényben meghatározott feladatát teljesíti, azaz az alvállalkozót önálló jogorvoslat lehetősége csak akkor illetheti meg, ha a Kbt. közvetlenül az alvállalkozóra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket (Legfelsőbb Bíróság Kf.III.38.393/2000/5.).
Amennyiben nincs olyan - a Kbt. szabályaiba ütköző - tevékenység vagy mulasztás, amely a felperes jogát vagy jogos érdekét sérti, illetve veszélyezteti, jogorvoslati kérelmet sem terjeszthet elő.
Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek nem áll fenn a Kbt. 48-50. §-ában előírt ajánlati kötöttsége. Az ajánlattevő tehát ajánlatát szabadon módosíthatta.
A felperes fellebbezésében kifejtettekkel ellentétben az alvállalkozó - minthogy személye is az ajánlat része - ajánlatmódosítással érinthető. Ehhez nem szükséges az, hogy az alvállalkozó a beszerzés tárgyának fogalomkörébe tartozzék, a Kbt. 71. § (2) bekezdése ugyanis csak az ajánlatmódosítás korlátjaként állapítja meg a beszerzési tárgytól való lényeges eltérés tilalmát.
A felperes alvállalkozói minőségben előterjesztett jogorvoslati kérelmével összefüggésben tehát nem áll fenn olyan - a Kbt.-be ütköző - tevékenység vagy mulasztás, amely a felperes jogát, illetve jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti, ezért jogorvoslati kérelmet sem terjeszthet elő.
Ügyfélképesség hiányában érdemben nem vizsgálható a jogorvoslati kérelemben hivatkozott Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjának esetleges sérelme sem, nevezetesen, hogy a tárgyalásos eljárás alkalmazásának törvényi feltételei fennálltak-e.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 239. §-a folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes másodfokú eljárási perköltségének, illetve a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében - figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 46. § (1) bekezdésében foglaltakra - további 3500 (háromezerötszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéknek a megfizetésére.
Budapest, 2002. április 4.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Darák Péter s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
bíró
