KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4737)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.200/7/2002.
Tárgy: az IBUSZ Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Országgyűlés Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar Országgyűlés Hivatala (1055 Budapest, Kossuth tér 1-3., továbbiakban: ajánlatkérő) "Az Országgyűlés által kiküldött személyek hivatalos külföldi utazásaihoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen az IBUSZ Utazási Irodák Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. (1053 Budapest, Ferenciek tere 10. sz., képviseli: dr. Mihalik Péter ügyvéd, 1027 Budapest, Jurányi u. 10. II/5., továbbiakban: kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. február 13-án a Közbeszerzési Értesítő 7. számában nyílt közbeszerzési eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé, melyben vállalkozási szerződés formájában kért ajánlatot a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége:
"az Országgyűlés által kiküldött személyek hivatalos külföldi utazásaihoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítése (repülőjegy, vasúti menetjegy, autóbuszjegy, hajójegy beszerzése, gépjárműbérlés, vízumügyintézés, biztosítások értékesítése) a 2002. május 1.-2005. május 1. között, szerződéses évenkénti 300 delegáció (750 fő) vonatkozásában a legkedvezőbb repülődíjtételek alkalmazásával."
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. c) pontja alapján a beszerzés tárgyának egy részére való ajánlattételt és az ajánlati felhívás 14. pontja szerint a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét is kizárta.
Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt a következők szerint:
"Bírálati részszempontok súlyszámok
- a repülőjegy-ügyintézés 10
alszempontok:
- rendelkezésre állás időtartama 5
- rendelkezésre állás helyszíne 4
- repülőjegy-módosítás reptéren történő lebonyolítási módja 1
- repülőjegyekre vonatkozó visszatérítések mértéke, egyéb kedvezmények 5
alszempontok:
- visszatérítés százalékos mértéke 3
- szabadjegy-juttatás feltételei 1
- reptéri transzfer százalékos kedvezménye 1
- telepíthető jegyprinter üzemeltetési költsége 3
- az utazáshoz kapcsolódó, de nem repüléssel kapcsolatos jegyek kedvezményei 4
alszempontok:
- buszjegykedvezmények 1
- hajójegykedvezmény 1
- vasúti kedvezmény 2
- az utazáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások árkedvezményei 3
alszempontok:
- biztosítás kedvezményei 2
- gépjárműbérlés kedvezménye 1
- a kezelési költségek mértéke a repülőjegyekre 2
alszempontok:
- repülőjegy-rendelés kezelési költsége 1
- repülőjegy-módosítás (törlés) költsége 1
- lounge-szolgáltatás köre 2"
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont e) pontjában közölte ajánlattevőkkel, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell - többek között - az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a jelen ajánlati felhívás feltételeinek elfogadására és a szerződés teljesítésére az ellenszolgáltatás megjelölésével.
Ajánlatkérő dokumentációt nem bocsátott ki.
Az ajánlattételi határidő 2003. március 26. volt. Eddig az időpontig a kérelmező és az OTP Travel Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2001. április 5-i levelében közölte kérelmezővel, hogy ajánlata érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján. Döntését az alábbiakkal indokolta:
"Az ajánlati felhívás 13. b) pontja tartalmazta az ajánlatok elbírálásának szempontjait a Kbt. 34. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően. Az Önök által készített ajánlat nem tartalmazza a repülőjegy-rendelés kezelési költségére, a telepíthető jegyprinter üzemeltetési költségére, továbbá a gépjármű-bérlés kedvezményére (annak megtagadását is ideértve) vonatkozó adatokat, így nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott követelményeknek."
Ajánlatkérő a 2002. április 10-i eredményhirdetés alkalmával kihirdette, hogy nyertes az OTP Travel Kft., míg a kérelmező ajánlata érvénytelen.
Kérelmező 2002. április 15-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg a jogsértő döntéseket, jogsértőt marasztalja a költségekben, továbbá ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését. Indokolásul előadta, hogy a telepíthető jegyprinter üzemeltetési költségét azért nem jelölte meg kereskedelmi ajánlatában, mert nem számít fel ilyen tételt. A gépjárműbérlés kedvezményét ajánlatában az árkedvezményeket tartalmazó "G" melléklet 2. pontja, a forgalom utáni visszatérítés módja és mértéke tartalmazza. Itt a kedvezményes árak alapján megrendelt szolgáltatási forgalom alapján történik a visszatérítés, sávos formában és a szolgáltatási forgalom fogalomkörébe a gépjárműbérlés is beletartozik. A repülőjegy-rendelés kezelési költséget szintén azért nem jelölte meg tételesen a kereskedelmi ajánlatában, mert nem számít fel ilyen tételt. Kérelmező előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő 2002. április 5-i levelében foglaltakkal ellentétben az ajánlati felhívás nem tartalmazta, hogy azokat a kezelési költségeket is fel kell tüntetnie az ajánlattevőnek, amelyekkel nem számol kereskedelmi ajánlata kialakítása során, és ilyen tartalmú rendelkezése a Kbt.-nek sincs, így ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban foglaltaknak.
Sérelmezte továbbá, hogy amennyiben az ajánlatkérő számára kétséges volt az említett három alszempontban foglalt kezelési költség és kedvezmény mértéke, a Kbt. 57. § (1) bekezdését alkalmazhatta volna, de ajánlatkérő az ajánlat tartalmát tisztázó kérdést nem tett fel.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy már az ajánlatok felbontása során észlelte, hogy a gépkocsibérlés kedvezménye, a jegyíró automata üzemeltetési költsége, valamint a repülőjegy-rendelés kezelési költsége vonatkozásában a kérelmező ajánlata nem tartalmaz adatot. A bontási eljárás során még a kérelmezőnek az ajánlatok bontásán jelen lévő képviselője segítségével sem sikerült az ajánlatban az ezekkel kapcsolatos adatokat megtalálni. Az ajánlat ilyen adatokat annak ellenére nem tartalmaz, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a kért ellenszolgáltatás összegére. Márpedig a hiányzó adatok a kért ellenszolgáltatás részét képezik. Az ajánlati felhívás 13. b) pontja elbírálási szempontként nevesítve is megköveteli a hiányzó költségadatokat a következők szerint:
- telepíthető jegyprinter üzemeltetési költsége,
- gépjárműbérlés kedvezménye,
- kezelési költségek mértéke a repülőjegyekre.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mert nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek. Nem elfogadható kérelmező azon érvelése, hogy a telepíthető jegyprinter és a repülőjegy-rendelés kezelési költségét ajánlatában azért nem jelölte meg, mert "nem számít fel ilyen tételt", hiszen ez esetben rögzítenie kellett volna, hogy ezen tevékenységeit díjmentesen végzi, mint ahogy azt a repülőjegy-módosítás, illetve repülőjegy-lemondás esetén megtette azt ajánlatának F.52. oldalán. A repülőjegy-rendelések és a telepíthető jegyprinter vonatkozásában azonban a kérelmező ezt nem tette meg.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy nem elfogadható kérelmező érvelése a gépjárműbérlés kedvezményének hiánya vonatkozásában sem. Miután azt az ajánlati felhívás külön elbírálási részszempontként előírta, az ár-összehasonlíthatóság érdekében tételesen - kifejezett nyilatkozattal, vagy annak részeként - kellett volna megjelölni azt. Nem helytálló kérelmező állítása ajánlatának G. melléklet 2. pontjával kapcsolatban. Ezen 3. pont ugyanis kizárólag a kedvezményes árak alapján megrendelt szolgáltatásokra adandó visszatérítéseket tartalmazza. Ezen szolgáltatások körét kérelmező a G. melléklet 1. pontjában sorolja fel - repülőjegyek, vasúti, busz-, hajójegyek, reptéri transzfer, szállásfoglalás, biztosítás -, amelyek között sajnálatos módon a gépkocsibérlés nem szerepel. Feltehetően ezen szolgáltatás kimaradt az ajánlat G. melléklet 1. pontjából, itt tehát egyszerűen arról lehet szó, hogy kérelmező hiányosan készítette el ajánlatát. Kérelmező jogértelmezése helytelen, mivel az ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint csak a "nem egyértelmű kijelentések tisztázása érdekében" kérhet felvilágosítást az ajánlattevőtől. Amennyiben egyértelműen nincs adat és "felvilágosítás" címén ajánlatkiegészítést kért volna, az ajánlatmódosításnak minősülne. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során D.200/3/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés kötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és írásban, valamint a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg.
A Döntőbizottság először a kérelmező ajánlatát érvénytelenné minősítő ajánlatkérői döntés jogszerűségét vizsgálta meg.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés rendelkezése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatában az 52. oldalon ingyenesen ajánlotta meg a repülőjegy-módosítás (törlés) költségét - bár feltételekkel -, de átvállaló nyilatkozatot tett, azaz a kérelmező vállalta a költségeket. Ez esetben tehát kérelmező, ez utóbbi, ajánlatkérő által nevesített költségnem vonatkozásában kifejezett ingyenességre vonatkozó nyilatkozatot tett.
A Döntőbizottság észlelte, hogy kérelmező - igaz, ajánlatkérő által nem nevesített - egyéb költségnemek vonatkozásában szintén egyértelmű nyilatkozattal hozta ajánlatkérő tudomására, hogy nem számít fel költséget. Például a szükséges vízumok beszerzésének ingyenességére az ajánlat "P" melléklete tartalmazza; hogy a "megbízott kezelési költség felszámítása nélkül vállalja a szükséges vízumok beszerzését." Igaz, az ajánlati felhívás szerint feltétel volt, de hasonló nyilatkozatot tett kérelmező a jegyek házhoz szállítására vonatkozóan is ugyanezen melléklet 4.5. pontjában: "megbízott díjmentes jegy házhoz szállítást vállal."
Az előbbiekben idézett ingyenes szolgáltatási elemekkel kapcsolatban tett kifejezett és nevesített ingyenességi nyilatkozatok alapján a Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon nyilatkozatát, hogy ajánlatában a telepíthető jegyprinter üzemeltetési költségét és a repülőjegyek kezelési költségét azért nem határozta meg, mert azok ajánlatkérőnek költséget nem jelentenek, ugyanis azokat ingyenesen látja el. Ennek a kérelmezői nyilatkozatnak - hasonlóan az előbbiekhez - az ajánlatban kellett volna szerepelnie.
A Döntőbizottság az előbbiekben kifejtettek alapján megállapította, hogy kérelmező ajánlata nem felel meg a Kbt. 43. § (1) bekezdés második mondatában meghatározott kógens rendelkezésnek, pedig érvényes ajánlat e nélkül nem tehető. Az ajánlatok érvénytelenségét egyetlen érvénytelenségi ok fennállása is megalapozza. Ajánlatkérő kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntésének indokolásában három érvénytelenségi ok fennállására hivatkozott, melyek közül kettő a Döntőbizottság álláspontja szerint is fennáll.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott harmadik érvénytelenségi ok a gépjárműbérlés kedvezményére vonatkozó nyilatkozat hiánya lehet hiányossága a kérelmező ajánlatának, azonban ez az ajánlati elem nincs sem a Kbt. által az ajánlatok kötelező tartalmi elemei között meghatározva, sem ajánlatkérő nem határozta meg azt érvénytelenségi feltételként előzetesen az ajánlati felhívásban, úgy mint a telepíthető jegyprinter üzemeltetési költsége és a repülőjegy-rendelés kezelési költsége, így a gépjárműbérlés kedvezményére vonatkozó nevesített nyilatkozat hiánya miatt nem minősíthető érvénytelenné a kérelmező ajánlata. Tekintettel azonban arra, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott másik két érvénytelenségi ok ténylegesen fennállt, így az ajánlatkérő döntése összességében helytálló volt.
Jelen ügy kapcsán a Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás bírálati részszempontokra vonatkozó megfogalmazásakor kétféle kifejezést használt: a kedvezményt, illetve a költséget. A kedvezmény vonatkozásában - tekintettel a beszerzés tárgyára - az érvényes ajánlatok elbírálása során van mód összehasonlításra, ennek vizsgálata ugyanis a másik ajánlattal való összehasonlítás alkalmával értékelhető. A költség esetében más a helyzet, ekkor ajánlattevőnek kifejezetten nyilatkoznia kell erről, hiszen ez jelen esetben érvényességi feltétel is volt.
A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság az ajánlatot megvizsgálva megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában nem határozott meg nevesítetten két ajánlatkérő által előírt költségnemmel kapcsolatos nyilatkozatot. Nevezetesen kérelmező részéről nem került meghatározásra az ajánlatban a telepíthető jegyprinter üzemeltetési költsége és a repülőjegyek kezelési költsége, melyekre az ajánlatkérő is hivatkozott döntésében.
Az előbbiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította; hogy ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntése jogszerű volt, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatában a telepíthető jegyprinter üzemeltetési költsége, a gépjármű-bérlés kedvezménye és a repülőjegy-kezelési költségek mértéke tekintetében nyilatkozat nem található. Ennek alapján a kérelmező ajánlatában - a vizsgált körben - nem volt olyan kijelentés, amelynek egyértelművé tétele érdekében kérelmezőtől felvilágosítást lehetett volna kérni.
A Kbt. 57. § (1) bekezdés rendelkezése szerint csak az ajánlatban már szereplő, de nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében lehet az ajánlattevőtől az ajánlatának tartalmával kapcsolatos felvilágosítást kérni. A Döntőbizottság álláspontja szerint, ha az ajánlatkérő az ajánlatban nem szereplő ajánlati elemmel kapcsolatban kérne az ajánlattevőtől bármilyen nyilatkozatot, felvilágosítást, az az ajánlatok tartalmának módosítását jelentené, és arra a Kbt. rendelkezései szerint nyílt eljárásban nincs lehetőség. Ennek alapján az ajánlatkérőnek az az eljárása, hogy az ajánlatban nem szereplő elem miatt nem tett fel tisztázó kérdést, jogszerű volt, és a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 6.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
