KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4792)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.204/5/2002.
Tárgy: Csaba László egyéni vállalkozó jogorvoslati kérelme Budapest-Zugló Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság Csaba László egyéni vállalkozó (2144 Kerepes, Szabadság u. 104., képviseli dr. Pethes Margit ügyvéd, 1056 Budapest, Bástya u. 8/10. fszt. 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Budapest-Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "közvetlen önkormányzati érdekeltségű és általános kerületi közszolgálati műsorszámok készítése és sugárzása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeit a kérelmező maga viseli.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított közvetlen önkormányzati érdekeltségű és általános kerületi közszolgálati műsorszámok készítése és sugárzása tárgyában; az ajánlati felhívás 2002. január 16-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítő 2002. évi 3. számában.
Kérelmező a Döntőbizottsághoz 2002. április 16-án érkezett beadványában jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő fenti tárgyú közbeszerzési eljárása ellen. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, kötelezze a harmincezer forint eljárási díj megfizetésére. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelmező a benyújtott jogorvoslati kérelemmel egyidejűleg csak harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat utalt át, és nem rótta le a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 80. § (2) bekezdése szerinti teljes összeget, százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A Döntőbizottság a Kbt. 80. § (2) és (3) bekezdése alapján a hiányzó százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére hívta fel kérelmezőt azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben a hiánypótlásnak határidőben, öt napon belül nem tesz eleget, úgy a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasítja.
A hiánypótlási felhívást a kérelmező a visszaérkezett tértivevény szerint 2002. április 19-én átvette.
Kérelmező a Döntőbizottsághoz 2002. április 22-én érkezett írásbeli nyilatkozatában a jogorvoslati kérelmét visszavonta, kérte az eljárás megszüntetését, az átutalt harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díj egészben vagy részben történő visszautalását.
Kérelmében hivatkozott az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Illetéktörvény) 67. § (3) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a fizetendő díj nem haladhatja meg az adott eljárással (szolgáltatással) felmerülő költséget. Előadta, hogy a Kbt. részletes szabályokat nem állapít meg az eljárási költséggel kapcsolatban, ezért az Illetéktörvény általános szabályait kell alkalmazni. A szabályozás hiánya nem róhat súlyosabb terheket a kérelmezőre, mint például a bírósági eljárásban. Úgy értelmezte a Kbt.-t a szolgáltatási díj módosításának hatályba lépését illetően, hogy az ajánlati felhívás száma az irányadó, az pedig 10279/2001 volt, tehát az ajánlatkérő 2001-ben megküldte azt a Közbeszerzési Értesítőnek. Az nem terhelheti a kérelmezőt, hogy a hirdetmény csak 2002. január 16-án jelent meg, így csak harmincezer forint az eljárási díj.
A Kbt. 80. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság kérelemre indult eljárásért - az eljárás megindításakor - százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 150. §-a módosította a Kbt. 80. § (2) bekezdését, és állapította meg a százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat a korábbi harmincezer forint helyett.
A Ptv. 154. §-a szerint e törvény - az e törvényben meghatározott kivételekkel - 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott kivételekkel - ettől az időponttól kell alkalmazni.
A Ptv. 175. § (1) bekezdése szerint e törvénynek a Kbt.-re vonatkozó rendelkezését a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre és az azokkal kapcsolatosan kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.
A Kbt. 32. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás az ajánlati felhívással vagy előminősítési eljárással indul, amelyet az ajánlatkérő köteles hirdetmény útján közzétenni. A Kbt. 29. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni.
A fenti rendelkezések összevetése alapján egyértelmű, hogy a nyílt eljárás megkezdése az ajánlati felhívásnak a Közbeszerzési Értesítőben való közzétételével történik, vagy az előminősítési eljárásnak a Közbeszerzési Értesítőben történő meghirdetésével, és nem a hirdetménynek a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága részére történő megküldésével.
A fentiek alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását 2002. január 1-jét követően kezdte meg, így az ezzel kapcsolatosan kérelmezett jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja százötvenezer forint.
A Kbt. 80. § (3) bekezdése szerint, ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására.
A fentiek alapján hívta fel a Döntőbizottság a kérelmezőt hiánypótlásra, a százötvenezer forintból hiányzó összeg, azaz a teljes igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A kérelmező a hiánypótlást nem teljesítette a hiánypótlásra történt felhívásban meghatározott határidőben, a jogorvoslat szándékától is elállt.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint, ha a Döntőbizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja. Az elutasításról szóló határozat ellen a 89-93. § szerinti jogorvoslatnak van helye.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította, a jogorvoslati eljárást nem is indította meg.
Nincs relevanciája annak, hogy a kérelmező a hiánypótlási határidőben a jogorvoslati kérelmét visszavonta, mivel az eljárás megszüntetésére az alábbiak szerint nem volt lehetőség.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a Kbt. 81. § (1), (4) bekezdése értelmében csak a Kbt. 80. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat hiánytalanul teljesítő kérelem alapján indítja meg.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (1) bekezdése szerint az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a közigazgatási szerv az eljárást folytatja.
Jelen esetben a Kbt. 80. § (4) bekezdése speciális jogkövetkezményt határoz meg arra az esetre, ha a kérelmező nem teljesíti a hiánypótlási felhívásban foglaltakat, így a Kbt. 79. § (1) bekezdésére figyelemmel az Áe. 14. § (1) bekezdése alkalmazásának nincs helye, tekintettel arra is, hogy nem indult meg a Döntőbizottság jogorvoslati eljárása, így annak megszüntetésére ezen okból sincs lehetőség.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára. E rendelkezés alapján csak a jogsértőt, illetve az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezheti a Döntőbizottság a költségek viselésére, minden más esetben a felek viselik a saját költségüket.
Az Illetéktörvény 67. § (3) bekezdése hivatkozott rendelkezésének a költségek viselésével kapcsolatos döntés szempontjából nincs jelentősége, mivel e rendelkezés a díj jogi szabályozására és nem az alkalmazására vonatkozik. Az Illetéktörvény rendelkezéseinek a Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban történő alkalmazását a 67. § (5) bekezdése kizárja, mivel a díjat megállapító jogszabály konkrétan nem utal az Illetéktörvény rendelkezéseire.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 2.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
