KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4796)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.203/15/2002.
Tárgy: a CONTUR - Bau Rt. jogorvoslati kérelme a Dunakeszi Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a CONTUR - Bau Építőipari Kereskedelmi Rt. (1149 Budapest, Mogyoródi út 32., képviseli: dr. Sz. Szabó Sándor ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 55. III/1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Dunakeszi Város Önkormányzata (2120 Dunakeszi, Fő út 25., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Dunakeszi-Alag szennyvízcsatorna-hálózatának megépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, továbbá a jogsértésért felelős szervezettel, vagyis a Dunakeszi Közüzemi Komplex Vállalkozási Kft.-vel (2120 Dunakeszi, Szent István u. 1.) szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezenfelül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, valamint a Dunakeszi Közüzemi Komplex Vállalkozási Kft.-t, hogy a velük szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. január 9-i számában megjelent részvételi felhívással nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást kezdeményezett a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. c) és d) pontjában meghatározta azt, hogy az ajánlatok elbírálásának a szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz, melyhez a Kbt. 34. § (3) bekezdése szerinti adatokat az ajánlati felhívásban fogja meghatározni.
Ajánlatkérő a részajánlat tételét és a többváltozatú ajánlat tételét kizárta.
2002. február 4-ig a részvételi jelentkezési határidőig a kérelmező is nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő az előminősítési szakasz eredményhirdetését 2002. február 14-én tartotta. Ajánlatkérő a kérelmező jelentkezését is érvényesnek, a cégét pedig a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők közé sorolta.
Ajánlatkérő az érvényes jelentkezést benyújtó és a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősített ajánlattevőknek az ajánlati felhívást megküldte.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely tartalmazta a pályázati felhívást, az általános feltételeket, az ajánlat tartalmi és formai követelményeit, az ajánlatok elbírálására vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatokat és az ajánlati feltételek mellékleteiként: a vízjogi engedélyt, az ajánlati felhívást és műszaki terveket.
Az ajánlati felhívás 14. pontjában ajánlatkérő, a Kbt. 34. § (3) bekezdésére hivatkozva az alábbiak szerint határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, azok súlyszámait és az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 50
- vállalási határidő 10
- késedelmi kötbér mértéke 10
- alvállalkozói közreműködés aránya 10
- a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése körében a mukahelyteremtés elősegítése 5
- teljesítési garanciavállalás mértéke 5
- garanciaidő mértéke 5
- fizetési határidő 5
Az adható pontszám minden részszempontra: 1-10 pont.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő, a Kbt. 34. § (3) bekezdésére hivatkozva az alábbiak szerint határozta meg a módszert, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot:
"a legkedvezőbb érték 10, a legkedvezőtlenebb pedig arányosan kevesebb pontot kap, a köztes pontszámok a két pont által meghatározott egyenesre illeszkednek."
Ajánlatkérő 2002. március 7-én helyszíni konzultációt is tartott, ahol az ajánlattevők által feltett kérdéseket megválaszolta.
2002. március 28-ig az ajánlattételi határidőig a kérelmező is nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok bontási eljárásán az ajánlattevők jelen voltak.
Ajánlatkérő az ajánlatokkal kapcsolatban tisztázó kérdéseket tett fel az ajánlattevőknek az alvállalkozói teljesítés aránya értékelési szempont körében tett ajánlatok vonatkozásában, valamint kérelmező esetében a kirívóan alacsony árra vonatkozóan kért magyarázatot.
Ajánlatkérő 2002. április 4-én értesítette ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés időpontját öt nappal elhalasztja, így arra 2002. április 12-én kerül sor.
Az ajánlatokat ajánlatkérő megbízottja értékelte, és az eljárást lezáró döntéshez előterjesztést készített Dunakeszi Város Képviselő-testület 2002. április 11-i ülésére. A képviselő-testület a határozati javaslatot változtatás nélkül jóváhagyta, és meghozta 36/2002 számú önkormányzati határozatát, melyet ajánlatkérő a 2002. április 12-i eredményhirdetésen kihirdetett. Ennek alapján a beérkezett ajánlatok közül az OMS Hungária ajánlata érvénytelen, az eljárás nyertese a Penta Kft. ajánlata, a második legjobb ajánlatot tevő pedig a kérelmező.
Kérelmező 2002. április 16-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melynek hiányosságait 2002. április 17-én pótolta, majd 2002. április 19-én és a tárgyaláson kiegészített. Jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságtól, hogy ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötést tiltsa meg, és semmisítse meg az eljárást lezáró döntést, valamint kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére.
Indoklásul előadta, hogy ajánlatkérő nem a felhívásban foglalt feltételeknek megfelelően végezte el ez ajánlatok pontozását, mert az előre megadott ponttartományon kívüli pontokat is megállapított az értékelés során. Az összegzés mellékleteként csatolt matematikai képlet nem felel meg a részvételi felhívásban megjelölt arányosság követelményének, valamint ezen képlet nem került szerepeltetésre a felhívásban. Az utólagosan megadott képlettel elvégzett számítás alapján egynél kisebb pontértékek keletkeznek, a felhívás viszont azt rögzíti, hogy az ajánlatkérő által adható pontok 1-10 pont között kerülhetnek kiosztásra. Továbbá nemcsak általánosan vitatta az értékelésnél használt matematikai számítást, mert az nem felel meg az ajánlati felhívásban az értékelés módszereként megadott kritériumoknak, hanem ezenkívül konkrétan vitatta három részszempont értékelését. Álláspontja szerint az ajánlati ár értékelésénél más számítási módszer használata esetén nagyobb lett volna a különbség a kérelmező javára, és az alvállalkozói teljesítés aránya és a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése részszempontok értékelésénél ajánlatkérő nem helyesen vette figyelembe a kérelmező és a nyertes ajánlatában szereplő adatokat. A jogszabálysértés minden kétséget kizáróan megállapítható.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan. Az ajánlati felhívásban az értékelés során alkalmazásra kerülő módszert is ismertették, bár az nem lett volna kötelező, mert a közbeszerzési eljárást még 2002. január 1-je előtt kezdeményezték. Az eljárás során az előre meghatározott módserrel végezték az ajánlatok értékelését, továbbá 1 pont alatti érték kiosztására nem került sor, a pontozás összhangban van az ismertetett módszerrel: A pontértékek visszatükrözik a részszempontok szerinti ajánlati elemek közti tartalmi különbségeket. Ajánlatkérő sem a Kbt. 55. § (6) bekezdést, sem más rendelkezést nem sértett meg. Kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság D.203/7/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi részben megalapozott:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint: Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
Az összegzés mellékleteként ajánlatkérő megadta azokat a matematikai képleteket, amellyel megállapította az ajánlati elemekhez tartozó pontértékeket az alábbiak szerint:
"Csökkenő függvény esetében (minél kisebb a megajánlott elem annál nagyobb a pontérték):
képletet alkalmazta, növekvő függvény estén (minél nagyobb a megajánlott elem, annál nagyobb a pontérték):
képletet alkalmazta.
Az ajánlatkérő pontozásos értékelését úgy végezte, hogy a legkedvezőbb érték a maximális 10, a legkedvezőtlenebb arányosan kevesebb pontot kapott, a köztes ajánlatok értéke számítógépes támogatással a két szélső érték által meghatározott egyenesen került kijelölésre, mely arányosításhoz ajánlatkérő az összegzésben feltüntetett képleteket alkalmazásával három részszempont esetében a számított értékek 1 alá csökkentek.
Az ajánlatkérő az értékelés során észlelve, hogy az alkalmazott képletek nem biztosították azt az ajánlati felhívásban rögzített azon feltételt, hogy az adható pontszám minden részszempont esetében 1-10 ezért, ahol a számítások 1-nél kisebb pontértéket eredményeztek ott a kapott 1-nél kisebb pontérték helyett 1-et tüntetett fel, majd azt szorozta meg a súlyszámmal, és ez került az értékelőtáblázatba mint kapott pontszám. Három részszempontnál (alvállalkozói közreműködés, késedelmi kötbér mértéke, a munkahelyteremtés elősegítése) fordult elő, hogy a számított pontszám értéke 1-nél kisebb szám volt, ahol az előbbi módon korrigálta ajánlatkérő a számított értéket.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelés módszerével kapcsolatban az 1-10 közötti pontozást és azt határozta meg, hogy a legkedvezőbb érték 10, a legkedvezőtlenebb pedig arányosan kevesebb pontot kap, a köztes pontszámok a két pont által meghatározott egyenesre illeszkednek. Az ajánlatkérő nem határozta meg előre, hogy milyen arányosítást, illetve milyen képletet fog használni, így bármely, az előzetesen megadott két feltétel együttes érvényesülését biztosító képlettel elvégezhető az értékelés.
Ajánlatkérő az értékelés során a pontszámok megállapítására olyan matematikai képletet használt, amely nem elégítette ki az ajánlati felhívásban az értékelés módjára meghatározott feltételeket, nevezetesen azt, hogy a pontszámok az 1-10 ponttartományba essenek, a kerekítéssel korrigált pontszámok esetében viszont az a feltétel nem teljesül, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb pont által meghatározott egyenesre esnek a köztes pontszámok.
Az előbbiekben kifejtettek alapján ajánlatkérő az értékelés során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésének a rendelkezéseit, mert az értékelésben használt matematikai képlet nem felelt meg három részszempont (alvállalkozói közreműködés, késedelmi kötbér mértéke, a munkahelyteremtés elősegítése) esetében a felhívásban meghatározott módszer ismérveinek, így az értékelés végeredményeként e három részszempontban adott pontszámok megállapítása jogsértő, a jogorvoslati kérelem e része tehát megalapozott.
Tekintettel arra, hogy három részszempontban nem megfelelő ajánlatkérő értékelése és e részszempontok megfelelő értékelése a helyes értékelési végeredményre jelentős hatással lehet, ezért a Döntőbizottság nem kívánta átvenni ajánlatkérőnek azt a hatáskörét, hogy az általa meghatározott módszer szerint a kiválasztott - a feltételek egyidejű teljesülését biztosító - arányosítással elvégezze az értékelést.
A Döntőbizottság ezt követően az egyes részszempontok értékelésével kapcsolatos kérelmi részeket tekintette át.
Ajánlati ár
Kérelmező azon nyilatkozatát, hogy ha ajánlatkérő más módon végezte volna e bírálati részszemponthoz tartozó elemek értékelését, akkor az eltérés nyertes és kérelmező között 39%, nem pedig 28% lett volna, és így a nyertes kevesebb pontszámot kapott volna e részszempontban, a Döntőbizottság nem fogadta el. A Kbt. már idézett rendelkezése szerint ugyanis az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik az, hogy az általa előzetesen meghatározott értékelési módszer szerint értékelje az ajánlatokat. A Döntőbizottság megállapította, hogy e bírálati részszempontban a pontozás az 1 és 10 közötti tartományban van (a legkisebb 7,19, míg a legnagyobb 10 pont) és a pontszámok kialakítása arányosítással történt, azok mindegyike egy egyenesre esik, így ajánlatkérő eleget tett az általa meghatározott feltételeknek e részszempont értékelése során.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által e részszempontban végzett pontozásos értékelés megfelel a Kbt. rendelkezéseinek és az ajánlatkérő által előre meghatározott értékelési módszernek, továbbá kérelmező nem veheti át az értékelés során az ajánlatkérő szerepét, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Alvállalkozói teljesítés aránya
Kérelmező álláspontja szerint, melyről ajánlatkérőt is tájékoztatta írásban, "A törvény értelmében a 91%-os vagy azt meghaladó saját kivitelezés 100%-os (alvállalkozó nélküli) teljesítésnek tekintendő", ezért minden pályázó, aki 10% alatti alvállalkozói teljesítést jelez, a maximális 10 pontot kell kapja.
Az ajánlatok értékelése során, amelyik ajánlatból nem lehetett pontosan számszerűen megállapítani az alvállalkozói teljesítés arányát, ajánlatkérő erre vonatkozóan írásban kérdést tett fel ajánlattevőknek.
Kérelmező válaszlevelében nem számszerűsítette pontosan az ajánlatának 9. oldalán szereplő nyilatkozatot, mely szerint "A 10% alatt foglalkoztatni kívánt alvállalkozóval...", hanem megismételte, hogy "A kivitelezés min: 91%-át saját létszámmal, saját eszközökkel kívánjuk elvégezni." Valamint kifejtette azt az álláspontját, hogy "A törvény értelmében a 91%-os vagy azt meghaladó saját kivitelezés 100%-os (alvállalkozó nélküli) teljesítésnek tekintendő."
Ajánlatkérő az értékelésnél a válaszokban megadott konkrét értékeket vette figyelembe úgy, hogy a legkisebb arányban alvállalkozót igénybe vevő kapta a maximális 10 pontot, a többiek arányosan kevesebbet (az arányosítás e részszempontban sem volt megfelelő).
Ajánlatkérő a részszempont értékelésénél kérelmező esetében 9%-os alvállalkozói közreműködést vett figyelembe. A kérelmező által megadott min. 91%-os saját létszám azt is jelentheti, hogy akár 9% mértékig is igénybe vehet alvállalkozót. Mivel az alvállalkozók foglalkoztatásának aránya értékelési szempont volt, és kérelmező nem határozta meg azt, hogy pontosan mennyi a saját teljesítés és mennyire kíván alvállalkozót igénybe venni, így ajánlatkérő a kérelmező által tett nyilatkozat alapján a maximálisan igénybe vehető alvállalkozói mértéket vette figyelembe e részszempontban. A kérelmező nem tett egyértelmű nyilatkozatot arra nézve, hogy pontosan mekkora az alvállalkozói közreműködés, így ajánlatkérő az ajánlatban szereplő adat maximális mértékének figyelembevételével sem sértett jogszabályt, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Munkahelyteremtés elősegítése
Kérelmező kifogásolta, hogy a nyertes esetében ajánlatkérő 46 fővel számolt az értékelésnél, míg az ő ajánlata esetében csak a 12 főt vette figyelembe, holott az ő ajánlatában még az is szerepel, hogy a földmunkákhoz, csatornafektetésekhez, valamint szállításhoz bevonják mindazon helyi jelentkezőket, akiket az önkormányzat javasol a munkahelyteremtés elősegítése céljából.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában a 9. oldalon, 10% alatti helyi alvállalkozóként jelöli meg Bóka Pál vállalkozót 12 fős létszámmal. Az ajánlatban továbbá szerepel, hogy a földmunkákhoz, csatornafektetésekhez, valamint szállításhoz bevonják mindazon helyi jelentkezőket, akiket az önkormányzat javasol a munkahelyteremtés elősegítése céljából.
Ajánlatkérő az értékelésnél 12 fővel számolt.
A nyertes ajánlatának a 6. oldalán szerepel felsorolva név szerint 6 fő helyi lakost, akiket a kft. állandóan foglalkoztat, ezenkívül nyilatkoznak, hogy az önkormányzat által nyilvántartott helyi lakosú munkanélkülieket szennyvízcsatorna-építési és út-helyreállítási munkák során alkalmazzák, további 40 fő mértékéig.
Ajánlatkérő az értékelésnél 46 fővel számolt.
A kérelmező ajánlatából ajánlatkérő csak a konkrétan meghatározott létszámot a 12 főt vette figyelembe, és az azt meghaladóan tett felajánlást nem vette figyelembe. Az ajánlatban nincs olyan egyértelmű nyilatkozat, amely alapján az ajánlatkérő meg tudta volna állapítani, hogy kérelmező mennyi helyi munkaerőt kíván még foglalkoztatni. A nyertes viszont ajánlatában pontosan meghatározta, hogy mennyi helyi munkaerőt vesz igénybe.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ennél a részszempontnál az ajánlatok tényleges tartalmi elemeivel számolt úgy a nyertes, mint a kérelmező esetében, ezen eljárása jogszerű volt, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 154. § és 175. § az alábbiakat mondja ki:
154. § E törvény - az e törvényben meghatározott kivételekkel - 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott kivételekkel ettől az időponttól kell alkalmazni.
175. § (1) E törvénynek a Kbt.-re vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.
A Kbt. 29. § (1) bekezdése alapján e törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni.
A Kbt. 32. § (1) bekezdése szerint a nyílt eljárás ajánlati felhívással vagy előminősítési eljárással indul, melyet az ajánlatkérő köteles hirdetmény útján közzétenni.
A Döntőbizottság a fenti jogszabályi rendelkezések alapján rámutat arra, hogy az nem minősül a 2002. január 1-je előtt kezdeményezett közbeszerzési eljárásnak, ha a részvételi felhívást 2002. január 1-je előtt megküldte ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége részére, de annak közzétételére már csak 2002. január 1-je után került sor, mert a közbeszerzési eljárás megkezdésének a Közbeszerzési Értesítőben való közzététel minősül. Ennek alapján a jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban, melynek javított felhívását 2001. december 28-án fogadta be a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottsága és az a 2002. január 9-i számban került közzétételre, alkalmazni kell a Kbt. 2002. január l-jétől hatályos rendelkezéseit.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerinti felelősségi rendszert meghatározó okirat alapján a közbeszerzési eljárás jogszerű lefolytatásáért beleértve az ajánlatok értékelésére tett javaslat elkészítését, valamint a javaslatnak megfelelő döntés jogszerűségét - a felelős a Dunakeszi Közüzemi Komplex Vállalkozási Kft.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés az ajánlatkérő által végzett értékeléssel valósult meg, mely jogsérelem az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által reparálható. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során az eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsított, így elegendő súlyú az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírság - ajánlatkérővel mint szervezettel szemben egymillió forint, továbbá a jogsértésért felelős szervezettel szemben egymillió forint - kiszabása.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (8) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint ha a bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 10.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
