KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4862)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.202/19/2002.
Tárgy: a Thales Communications és a Siemens Telefongyár Kft. jogorvoslati kérelme a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Thales Communications (66, rue du Fossé Blanc BP.15692231 Gennevilliers Cedex Franciaország), képviseli: Gaál, Molnár és Ferenczy Ügyvédi Iroda dr. Molnár Bíró György ügyvéd (1072 Budapest, Rákóczi út 42. IX. em. a továbbiakban: I. rendű kérelmező) és a Siemens Telefongyár Kft. (1143 Budapest, Gizella út 51-57., képviseli: Sarkadi & Társai Ügyvédi Iroda dr. Rácz Zsolt ügyvéd 1023 Budapest, Rómer Flóris u. 55. a továbbiakban. II. rendű kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (Budapest X. kerület, Salgótarjáni út 18. levélcím: 1475 Budapest, Pf. 163., képviseli: dr. Mondschein Anita jogi előadó, a továbbiakban: ajánlatkérő) "tábori híradórendszer fejlesztési programjának részeként harcászati URH-rádióberendezések beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Felhívja ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint az írásbeli összegzést készítse el és azt az összes ajánlattevőnek küldje meg. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmeket a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 30-30 ezer Ft (harminc-harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 6-án megjelent 23. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő sajátos eljárásfajtát alkalmazott a 152/1999.
(X. 22.) Korm. rendelet alapján, melynek egyedi szabályai az alábbiak:
14. § (1) A 13. § (1) bekezdésének b) pontja, továbbá a Kbt. 70. §-a (1) bekezdésének a), illetve e) pontja szerinti esetekben az ajánlatkérő szűkítéses tárgyalásos eljárás tartására jogosult. A szűkítéses tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Kbt. 9. számú melléklete szerinti hirdetményt kell közzétenni. (2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles tájékoztatni az ajánlattevőket arról, hogy szűkítéses tárgyalásos eljárást kíván lefolytatni.
15. § (1) A szűkítéses tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő jogosult az ajánlatok elbírálását két fordulóban végezni.
(2) a Szűkítéses tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívás a Kbt. 71/A. §-a (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az elbírálás második fordulójában legfeljebb hány ajánlattevővel fog tárgyalni, ezek száma nem lehet kettőnél kevesebb. Ha ez az ajánlati felhívás megküldésekor az ajánlatkérő számára ismert, az ajánlati felhívás tartalmazza azt is, hogy az elbírálás második fordulójában mely részszempontok alapján fogja kiválasztani az eljárás nyertesét.
16. § (1) A szűkítéses tárgyalásos eljárásban érkezett ajánlatok elbírálásának első fordulójában az ajánlatkérő az összes ajánlattevővel, a második fordulóban pedig a (2) bekezdés b) pontja szerint kiválasztott ajánlattevőkkel szabadon tárgyal.
(2) A szűkítéses tárgyalásos eljárásban érkezett ajánlatok elbírálására és az első forduló eredményének kihirdetésére a Kbt. 55-61. §-ait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) az eredményhirdetés időpontjára és annak elhalasztására e rendelet 12. §-a (1)-(2) bekezdése vonatkozik;
b) nem a nyertes ajánlattevőt kell kiválasztani, hanem azokat az - ajánlati felhívásban meghatározott számú - legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőket, akikkel az ajánlatkérő az elbírálás további fordulójában tárgyalni fog, a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegzés 4. a) pontját is ennek megfelelően kell kitölteni;
c) a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegzés 4. b) pontját nem kell kitölteni;
d) ha az ajánlati felhívásban nem közölték, a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegzésben kell feltüntetni, hogy az ajánlatkérő az elbírálás második fordulójában mely részszempontok alapján fogja kiválasztani az eljárás nyertesét.
17. § (1) Az ajánlatkérő jogosult az elbírálás első fordulója alapján kiválasztani a nyertes ajánlattevőt és az eljárás eredményét kihirdetni, ezt a döntését a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegezésbe kell foglalnia.
(2) Az elbírálás második fordulójával kapcsolatos tárgyalás, valamint a szerződéskötés időpontjáról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja a 16. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattevőket.
(3) Az elbírálás második fordulójának eredményéről az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja a 16. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattevőket. A nyertes kiválasztását nem kell megindokolni.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbi módon határozta meg a 3. a) pontban: A Magyar Honvédség tábori híradórendszer fejlesztési programjának részeként - a harcászati rádió híradás fejlesztésének keretében harcászati URH rádió (kézi, hordozható, járműfedélzeti) berendezések típusának kiválasztása, beszerzése és a magyarországi logisztikai háttér megteremtése az alábbi tervezett ütemezéssel.
Rádiókategóriák beszerzendő mennyiség (db)
URH kézi rádiók
- 2001. 42
- 2002. 62
- 2003-2006 442
- 2007-2013 4446
- Összesen: 4992
URH hordozható rádiók
- 2001. 13
- 2002. 19
- 2003-2006 162
- 2007-2013 1479
- Összesen: 1673
UHF járműfedélzeti rádiók
- 2001. 32
- 2002. 94
- 2003-2006 279
- 2007-2013 1366
- Összesen: 1771
URH RFP csatlakozó rádiók (járműfedélzeti)
- 2001. 14
- 2002. 53
- 2003-2006 193
- 2007-2013 568
- Összesen: 828
URH RFP bázisrádiók (járműfedélzeti)
- 2001. 2
- 2002. 0
- 2003-2006 12
- 2007-2013 34
- Összesen: 48
Rádiókategóriák összesen
- 2001. 103
- 2002. 228
- 2003-2006 1088
- 2007-2013 7893
- Összesen: 9312
A részajánlattétel megengedett volt.
A részajánlat tételének szempontja: részajánlatot a következő csoportosítást figyelembe véve - rádiókategóriánként a teljes mennyiségre kidolgozva lehetett tenni:
a) FF (fix frekvenciás) és/vagy FH (frekvenciás hopping) kézi URH-rádiókra, kiegészítőegységekkel, magyarországi logisztikai háttérrel,
b) FF (fix frekvenciás) és/vagy FH (frekvenciahopping) hordozható és járműfedélzeti (beleértve a csatlakozórádiókat és a bázisrádiókat is) URH-rádiókra, kiegészítőegységekkel, magyarországi logisztikai háttérrel.
Az ajánlattevő ajánlatot tehet külön vagy együtt az előzőekben leírt a) és b) pontokra.
A teljesítési határidő: a szerződéskötéstől 2013 év végéig történő szállítás, évente meghatározásra kerülő mennyiségekben. Az éves tételes szállítási határidő minden év október 30-a.
Többváltozatú ajánlattétel is megengedett volt mindkét rádiótípusra (FF és FH). A felhívás 9-10. pontjai a szokásos módon tartalmazták az alkalmasság vizsgálatának módját, a 10. c) pont utalt arra, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lesz az elbírálás szempontja.
A részvételi felhívás az egyéb információk körében többek között az alábbi előírást tartalmazta: "A jelentkezéshez csatolni kell nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárás megnyerése esetén - az ajánlattételi szakaszban később meghatározott időn belül - a rejtjelező (COMSEC) komponens működésével kapcsolatos, és az illetékes magyar rejtjelező eszközt jóváhagyó hatóság által kért valamennyi adatot a nyertes ajánlattevő annak rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozatot kellett csatolni továbbá arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárás megnyerése esetén a nyertes ajánlattevő lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Kommunikációs Biztonsági Hatóság részére az eszköz vizsgálatát. Amennyiben a hatóság az eszközt nem fogadja el a fent megjelölt minőségű információk védelmére, mindent megtesz annak teljesítésére a szerződés keretein belül. Amennyiben egy később egyeztetett reális időn belül ez a követelmény nem teljesül, úgy a szerződés felbontásra kerül."
A 2001. július 4-i határidőre az alábbiak nyújtották be jelentkezésüket: a két kérelmező és a Fercom Kft., Haris Corporation RF (USA), Kongsberg Defence Communications A.S. (Norvégia), Tadiran Communications Ltd. (Izrael), Radmor Rt. (Lengyelország).
Ajánlatkérő az értékelést követően 2001. július 24-én döntött az első eljárási szakaszban, döntését 2001. július 26-án kihirdette. A Radmor Rt. kivételével az összes jelentkezőt felhívta ajánlattételre még ugyanezen a napon (2001. július 26-án).
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő "tárgyalási alapajánlatokat" kért, amelynek elbírálását követően további két írásos ajánlatot kér (a második után "szűkít").
Az ajánlati felhívás 11. pontja az alábbi módon tartalmazta az ajánlatok elbírálásának részleteit:
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- műszaki, minőségügyi, katonai logisztikai és kiképzési előírásoknak való megfelelés mértéke az ajánlatban 42
- a pénzügyi előírásoknak való megfelelés mértéke az ajánlatban 25
- ellentételezési előírásoknak - beleértve a magyarországi gyártás és/vagy ipari logisztikai háttér megteremtését és biztosítását is - való megfelelés mértéke az ajánlatban 33
A részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-100 pontig.
Az ajánlattételi határidő 2001. október 26-a volt.
A dokumentáció tartalmazta a részletes műszaki és egyéb feltételeket három nagyfejezetbe sorolva:
I. A közbeszerzési eljárás rendjére vonatkozó általános követelmények és információk.
II. Speciális követelmények (az értékelési szempontok tartalma) III. Az ajánlattal kapcsolatos tartalmi és formai követelmények.
A II. speciális követelmények között szerepeltek a műszaki és minőségbiztosítási, pénzügyi, gazdasági előírások, valamint az ellentételezési előírások.
Ez utóbbi körben tartalmazta az alábbi követelményeket: 3.11. Érvénytelenségi szabályok
Érvénytelenek azon pályázatok, amelyekben
- a minimális alapértéknél és szorzott értéknél alacsonyabb ellentételezésre szóló ajánlatok szerepelnek,
- az ellentételezési ajánlat értéke nem tartalmazza az előírt minimális magyarországi beruházási hányadot,
- az ellentételezési kötelezettségvállalás szerződésszerű teljesítésére nem szerepel a pályázatban minimálisan eIőírt visszavonhatatlan jólteljesítési bankgarancia.
3.12.5. pont szerint:
"Az ellentételezést a legrövidebb határidőre vállaló ajánlattevő kapja a maximális pontszámot. Az utolsó szállítási szerződés teljesítési határidejétől számított tizenkét (12) hónap vagy az ezt meghaladó ellentételezési határidővállalás a határidő értékelésekor 0 pontot kap. Amennyiben az adott kategóriában tett leghosszabb ellentételezési határidő vállalásának időtartama ennél rövidebb, akkor annak az ajánlatnak a határideje kapja a 0 pontot."
A III. fejezet az ajánlattal kapcsolatos tartalmi és formai követelmények 1. számú melléklete sorolta fel a részletes műszaki specifikációkat.
Ajánlatkérő az előírásai mögött különféle betűjelzéseket alkalmazott, melyek értelmezéseit is megadta.
(R) Követelmény, melyre a válasz az ajánlott rádió paraméterétől függően lehet:
- "teljes mértékben megfelel", ha teljes mértékben megfelel a követelményeknek,
- "részben felel meg", ha csak részben tesz eleget a követelménynek, - "nem felel meg", ha nem tesz eleget a követelménynek.
- A követelmény maradéktalan teljesítése esetén az ajánlat az adott pontra meghatározott maximális pontszámot kapja, ha az ajánlat az adott pontban megkövetelt paraméternek csak részben tesz eleget, akkor arányosan csökkentett pontszámot, ha egyáltalán nem tesz eleget, akkor 0 pontszámot kap.
(Q) Kérdés, melyre az ajánlattevőnek részletesen válaszolnia kell.
E fejezeten belül az Általános követelmények 2.11. pontja tartalmazta a gyártmánycsalád elv alkalmazását, mely szerint a hordozható és a járműfedélzeti rádió feltétlenül - lehetőleg a kézi rádióval együtt - egy gyártmánycsalád tagja legyen. Előnyt kap az ajánlattevő, ha a különböző osztályba sorolható rádiókhoz egyaránt használható perifériák (kézibeszélő stb.) szállítására vállalkozik. A többféle rádióhoz használható periféria azonos elektromos és fizikai paraméterekkel rendelkezzen, ennek megfelelően csereszabatos legyen.
A dokumentáció 13.3.11. pontban az alábbi előírás szerepelt: "A rendszer szolgáltatásainak ismertetése (Q)
Ismertesse az ajánlott frekvencia menedzsment rendszer szolgáltatásait. Készüljön fel arra, hogy Budapesten az értékelés időszakában a vevő kérésére be kell mutatnia a rendszerét és annak elemeit a rádiókkal együtt, működő állapotban."
"A dokumentáció 14.1. pontja: Alapvető követelmény (M)
A beépített rejtjelező komponenssel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy rendelkezzen olyan független arra jogosult tanúsító által kiállított tanúsítvánnyal, amely igazolja, hogy az ajánlatba hozott berendezésbe beépített rejtjelező eszköz legalább NATO bizalmas (NATO CONFIDENTIAL) minősítésű információk védelmére alkalmas. A tanúsítványt az ajánlattevők csatolják az ajánlatukba. Amennyiben jelzett tanúsítvánnyal még nem rendelkeznek, szükséges annak hivatalos okmánnyal történő igazolása, hogy a tanúsítvány kiállításához szükséges engedélyeztetés folyamatban van. Továbbá az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy az eljárás nyerteseként történő kihirdetése esetén vállalja a fent jelzett rejtjelező eszköz használati jogának átadását. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy jelen ismeretei szerint NATO bizalmas minősítésű információk védelmét igazoló tanúsítvány kiadására a CM55(15) Final "C" melléklet 147. pontjában feltüntetett szervezetek jogosultak."
Ajánlatkérő erre vonatkozó elvárását egyébként már a részvételi felhívásban a 13. pontban, az egyéb információk között is megfogalmazta.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők feltett kérdéseire ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett válaszolt.
A II. r. kérelmezőnek a fix frekvenciás és a frekvenciahoppingos rádiók igényelt megoszlása tárgyú kérdésére ajánlatkérő 2001. szeptember 18-án az alábbi választ adta: "A fix frekvenciás és a fix hoppingos rádiók megoszlása a megajánlott árak függvényében változhat, de legrosszabb esetben is 9:1 arányú.''
Ajánlatkérő kidolgozta az értékelés módszertanát külön-külön a műszaki, a pénzügyi és az ellentételezési ajánlatra csak saját maga számára. Mindhárom részszempont értékelését a dokumentációba foglalt követelmények alapján bontotta alszempontokra.
Az ajánlattételi határidőre 5 ajánlat érkezet, a felhívottak közül a Haris Corporation Ltd. nem tett ajánlatot.
Az ajánlatok fő jellemzői az alábbiak:
- Fercom Kft. (FALCON II. rádiócsalád)
Magyarországi bejegyzésű cég. Pályázatában 10% feletti alvállalkozókat nem jelölt meg.
- Kongsberg Defence Communications A.S (MRR rádiócsalád)
Norvégiai bejegyzésű cég. Pályázatában a következő két, 10% feletti alvállalkozót jelölt meg: KITRON Ardendal Kft. (Norvégia) VTRendszertechnika Kft. (Magyarország)
- Siemens Telefongyár Kft. (M3TR és H3521 típusú kézi rádió)
Magyarországi bejegyzésű cég. Pályázatában a következő, 10% feletti alvállalkozót jelölt meg: RHODE & SCHWARZ GmbH & Co.K.G. (Németország)
- Tadiran Communications Ltd. (CNR-9000 rádiócsalád)
Izraeli bejegyzésű cég. Pályázatában 10% feletti alvállalkozókat nem jelölt meg.
- Thales Communications (PR4G rádiócsalád)
Franciaországi bejegyzésű cég. Pályázatában a következő három, 10% feletti alvállalkozót jelölt meg: Albacomp Rt. (Magyarország), Arnitel Rt. (Magyarország), MIKI-Teknowlegde Rt. (Magyarország)
A tárgyalási alapajánlatok benyújtását követően valamennyi ajánlattevővel két tárgyalási forduló lebonyolítására került sor.
Az első tárgyalási forduló 2001. november 14-20. között került megrendezésre, melyen egységesen egy munkanap állt rendelkezésére valamennyi ajánlattevőnek. Az első tárgyalási forduló fő célja mindazon kérdések tisztázása volt, amelyekre az alapajánlatban megadott válaszok nem voltak egyértelműek, illetve kiegészítésre szorultak. A második tárgyalási forduló valamennyi ajánlattevővel ugyanazon a napon - december 12-én - ajánlattevőként 1,5 óra időtartamban, de eltérő időpontban zajlott le. Ezen a tárgyaláson ismételten áttekintésre került a kiegészítő információkkal módosított ajánlat olyan szempontból, hogy azok megfelelnek-e az azonos szempontok szerinti egyértelmű értékelhetőségnek.
A mindösszesen öt ajánlattevő indokolttá tette, hogy az ajánlatkérő éljen a 152/1999. (X. 2.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében foglaltakkal mely szerint az ajánlatkérő az elbírálás első fordulója alapján (szűkítéssel egy időben) kiválaszthatja a nyertes ajánlattevőt és kihirdetheti az eljárás eredményét. Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatkérő az elbírálás első fordulója alapján is végleges eredményt hirdethet.
Mindezen tényezők figyelembevételével a végleges ajánlatok beadási határideje 2002. január 3. volt. Az ajánlattételi időszakban 2 cég (Kongsberg és Fercom Kft.) ajánlattételi határidő-hosszabbítást kért, de ezt az ajánlatkérő nem tartotta indokoltnak, ezért elutasította. Az ajánlattevők ezt tudomásul vették.
A megadott határidőre mind az öt ajánlattevő benyújtotta végleges ajánlatát. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy valamennyi benyújtott ajánlat érvényes.
Az ajánlati felhívás 3. d) pontja értelmében valamennyi ajánlattevő részajánlatot is benyújtott az alábbiak szerint:
- FF (fix frekvenciás) és/vagy FH (frekvenciahopping) kézi URH-rádiókra, kiegészítőegységekkel, magyarországi logisztikai háttérrel.
- FF (fix frekvenciás) és/vagy FH (frekvenciahopping) hordozható és járműfedélzeti (beleértve a csatlakozó rádiókat és a bázisrádiókat is) URH-rádiókra, kiegészítő egységekkel, magyarországi logisztikai háttérrel.
A fent említett részajánlatokon kívül valamennyi ajánlattevő benyújtott egy egységes ajánlatot is többváltozatú ajánlatként, amely a családelv figyelembevételével a részajánlatokban meghatározott rádió berendezéseket együttesen tartalmazza.
A kijelölt szakértői bizottsági tagok a három részszempont szerint (műszaki, pénzügyi, ellentételezési) elvégezték az ajánlatok értékelését, melyről részletes jegyzőkönyvek készültek (2002. január 9-én), ezek tartalmazzák a pontozásos értékeléseket is.
Ajánlatkérő 2002. január 14-én összesítette az értékeléseket és elkészítette döntési javaslatát.
A szakértő bizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevőt célszerűnek látszik az egységes ajánlatok pontszámai alapján kiválasztani. (Az egységes ajánlat a kézi és hordozható, valamint járműfedélzeti rádiókat együttesen tartalmazza.) Ezt indokolttá teszi a családelv érvényesítése, az egységes logisztikai háttér megteremtése - mely a felhasználó számára előnyös
- valamint a bekerülési és fenntartási költségek is kedvezőbbek.
Ezen értékelési folyamatot követően - 2002. január 16-án - ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőt arról értesítette, hogy az általa ajánlott készülékek paramétereinek vizsgálat céljából 2 készletet (berendezésenként) és felhasználói színtű dokumentációt igényel. Jelezte a mérések irányait és azt is, hogy azok kb. 30 napot vesznek igénybe. Az eredményhirdetés időpontját is elhalasztotta. Az ajánlattevőkkel ezután levelezés zajlott a készülékek beszállításáról, a vizsgálat lefolytatásáról. Végül 2002. március 5-én valamennyi résztvevőt tájékoztatták, hogy a készülékeket egyelőre ne hozzák Magyarországra, majd csak az ajánlatkérő külön kérésére tegyék meg ezt.
2002. március 6-án a döntéshozót tájékoztatta az előkészítésért felelős hivatal vezetője, hogy az ajánlati kötöttség idejére tekintettel az elbírálásra nyitva álló határidő hamarosan letelik, figyelmeztette az ajánlati biztosítékból származó következményekre is. Az ajánlattevőket ismét türelemre intették (2002. március 8-án) a bevizsgálást illetően.
I. r. kérelmező 2002. március 5-én már arról tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy a készülékei 2002. március 6-án érkeznek Magyarországra. Válaszul (2002. március 13-án) ajánlatkérő közölte vele, hogy nem kívánja bevizsgálni a készüléket, a dokumentáció 13.3.11. pontjában tett előírás csak a vizsgálat lehetőségre utalt, amivel végül nem kíván élni. Ezen iratot valamennyi ajánlattevőnek egyidejűleg megküldte. A kérelmező írásban kifejtette, hogy a bevizsgálás - szerinte - szükséges az eljárás lezáró döntéshez (2002. március 18-án).
Ajánlatkérő 2002. április 2-án kihirdette eljárást lezáró döntését, mely szerint az eljárás nyertese a Kongsberg Védelmi Kommunikációs Kft. lett. Az összegzést 2002. április 4-én küldte meg az ajánlattevőknek. A döntés indoka a következő volt:
Kongsberg, Védelmi Kommunikációs Kft.
Ajánlatkérő a beérkezett többváltozatú és részajánlatokat értékelte. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy számára mindkét részajánlatban az FH (frekvenciahoppingos) ajánlat az előnyösebb, amit az FH magasabb műszaki színvonala indokol. Ezért ajánlatkérő mindkét részajánlatban az FH változatban kíván eredményt hirdetni. Mivel mindkét részajánlatban FH kategóriában a legmagasabb összesített pontszámot a Kongsberg érte el, ezért került nyertesként kiválasztásra.
A pontozásos értékelő táblázatokat az összegzés tartalmazta.
A ponttáblázatokhoz fűzött magyarázat a következő:
2. c) A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indoklása: Az ajánlatok értékelése az ajánlati dokumentációban meghatározott szempontok alapján történt. A végleges pontszámok a részszempontokra adott súlyozott pontszámok összegéből tevődnek össze. Mivel az értékelési szempontok három részterületet fednek le, és a részterületeken (részszempontokon) belül számos tartalmi elem van - pl. a műszaki, minőségügyi előírásoknak való megfelelés esetén - 100 tartalmi elem került értékelésre, melynek egy része államtitok -, ezért ezeknek teljes mélységben való ismertetése lehetetlen.
I. r. kérelmező 2002. április 9-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő 2002. április 2-án kihirdetett döntését, a döntés meghozatalát kösse feltételhez, alkalmazzon ideiglenes intézkedést, tartson tárgyalást.
Indoklásul előadta, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. b) pontjában alkalmatlansági szempontként a referenciák hiányát határozza meg. A nyertes referenciái - ismeretei szerint - nem megfelelőek, szállításai volumene kisebb az elvártnál, termékei a fejlesztés fázisában vannak, nem használatosak. A nyertest a referenciák hiányára tekintettel az eljárásból ki kellett volna zárni. Saját referenciái megfelelőek, tesztelési eredményeiket is be tudták mutatni.
A nyertes többfunkciós rádió termékei nem felelnek meg az ajánlati felhívás feltételeinek, még az is kérdéses, hogy ezen termékkel egyáltalán rendelkezik-e jelen pillanatban a nyertes (fejlesztés 2003-ig, ipari gyártás 2005-ben). Ennek alátámasztásául hivatkozott az interneten 2001. december 11-én megjelent a Kongsberg elnöke által tett nyilatkozatra, melyből kitűnik, hogy a kézi MRR végső változata 2005. év elejére lesz sorozatgyártásra kész állapotban. Ennek alapján a Kongsberg 2005-ig nem tudja a kézi rádiókat a pályázati kiírásban megfelelő mennyiségben szállítani.
Ajánlatkérő eredetileg kérte a termékek bemutatását, majd erről lemondott, így nem győződhetett meg azok műszaki megfelelőségéről. Több technikai adatot ismertetett kérelmező a nyertes termékeiről, amelyek - szerinte - azok alkalmatlanságát jelzik, habár elismeri; hogy a felhívásban előírtak ezeket nem követelték meg. Az esélyegyenlőség sérült az elbírálás során azzal, hogy ajánlatkérő műszakilag összehasonlíthatatlan berendezéseket versenyeztetett. A termékek műszaki vizsgálatának lefolytatása biztosíthatta volna az objektív összehasonlítást, ennek elmulasztása a nyertes kizárólagos előnyére történt. Ugyanis a kézi rádiókat rendszerben működő állapotban a mai napig nem lehet műszakilag bevizsgálni. Emiatt az eljárást lezáró döntést az alapelv sérelme mellett hozta meg az ajánlatkérő, a Döntőbizottságtól kérelmező azt a döntést várja, hogy ajánlatkérő döntésének meghozatalát (a megismételt döntés során) a termékek műszaki vizsgálatához kösse.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a nyertes ajánlattevő a dokumentáció 14.1. pontjában megfogalmazott követelménynek eleget tenni nem tudott, ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkezhet.
Kifogásolta továbbá, hogy a részajánlatok értékelését ajánlatkérő helytelenül végezte, külön-külön értékelte, majd összesítette, így más eredmény jött ki, mintha egységesen kezelte volna az ajánlatokat.
A nyertes ajánlat pénzügyileg is kedvezőtlenebb - különösen minőség-ár viszonylatban - a többinél, valamint a pénzügyi ellentételezéssel kapcsolatos ajánlatkérői értékelés elmaradt.
Az értékelésből nem állapítható meg, hogy a pontozás hogyan történt, az alszempontok pontozása, vagy magának a részszempontnak a pontozása történte 1-100-ig.
II. rendű kérelmező 2002. április 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az eljárást lezáró döntést, szabjon ki bírságot, alkalmazzon ideiglenes intézkedést, marasztalja ajánlatkérőt a költségekben, tartson tárgyalást. Indoklásul előadta, hogy az ajánlati felhívás szerint fix frekvenciás (=FF) és/vagy frekvenciahopping rendszerű (=FH) rádiókkal lehetett ajánlatot tenni, ajánlatkérő nyilatkozata szerint 9:1 arányú megosztásban. A nyertesként elfogadott ajánlat csakis FH rendszerű rádiókat tartalmaz (az arány 0:10-re alakult), amivel ajánlatkérő a saját előírásától tért el, megsértette a Kbt. 24. § (1) és 26. § (2) bekezdéseket. Kérelmező a fenti arányoknak megfelelően készítette el ajánlatát. Amennyiben a 0:10 FF/FH arányt vette volna figyelembe, úgy a nagyobb darabszámból adódóan a SECOM-V szoftver Siemens által ajánlott egységára jelentősen alacsonyabb lett volna. A második tárgyaláson ajánlatkérő kérte, hogy a darabszámok minden esetben a teljes mennyiségre szóljanak, mivel így biztosítható az ajánlatok összehasonlíthatósága. Ennek megfelelően tették meg a végleges ajánlatukat, de az árképzésben továbbra is figyelembe vették az FF/FH rádiókészülékek 9:1 arányát. Tekintettel arra, hogy az ajánlati egységárakból képzett összesített árajánlat képezi az ellentételezésre vonatkozó ajánlat alapját, az egységárak megváltozása esetén a kérelmező ellentételezési ajánlata is más lett volna. A termékek műszaki megfelelőségét csak bevizsgálás útján lehetett volna megállapítani, ennek elmulasztása - a felhíváshoz képest szintén az alapelv [24. § (1) bekezdés] és a 26. § (2) bekezdés sérelméhez vezetett. Ajánlatkérő álláspontja szerint nem bír jelentőséggel, hogy az ajánlattevőnek kész berendezése nincs, ez a nyilatkozat azonban ellentétes az ajánlati felhívás 13.3.11. pontjában foglaltakkal, mely a bemutatás kötelezettségét vetítette előre. Amennyiben kérelmező tudja, hogy nem követelmény a teljesen kész rádiókészülék, akkor teljesen más aján
latot tett volna, és kiterjesztette volna ajánlatát az FH kézi rádiókészülékekre is. Kérelmező jelezte ajánlatában, hogy amennyiben nem elvárás vele szemben, hogy egy már kész rádióra vonatkozóan tegyen ajánlatot, úgy ajánlatát jóval előnyösebb paraméterek mellett tudja megtenni. A nyertes ajánlattevő terméke nem a legkedvezőbb a "műszaki, minőségügyi előírásoknak való megfelelés" szempontjából, mégis ő kapta a legmagasabb pontszámot. Ajánlatkérő az értékelés során a családelvvel kapcsolatos előíráshoz sem tartotta magát. A pontozás nem felel meg a módosított Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti elveknek. A nagy értékű, 12 évre szóló beszerzésben nem az összességében legelőnyösebb ajánlat került kiválasztásra.
Az összegzés nem felelt meg az 5. számú mellékletben foglaltaknak.
Az ajánlatkérő észrevételében az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét egyrészt elkésettség, másrészt megalapozatlanság miatt kérte elutasítani. Álláspontja szerint elkésettek a felhívás, dokumentáció, egyéb levelezések és az alkalmasság vonatkozásában tett kifogások, mert ezek a tudomásszerzést követő 15 napon túl kerültek előterjesztésre. Alaptalanul kifogásolja a kérelmező, hogy a nyertes terméke még csak a fejlesztés fázisában van, nem volt követelmény, hogy az ajánlattevők rendelkezzenek már az ajánlattételkor a megajánlani kívánt termékkel. A kérelmező által megjelölt műszaki jellemzőkkel a nyertes terméke is rendelkezik, illetve a kérelmező olyan követelményeket vél teljesítendőnek, amely a felhívásban nem szerepelt. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő a dokumentáció 14.1. pontjában foglalt követelménynek eleget tett, a Norvég Hadsereg Parancsnoksága Információvédelmi Osztálya (CHOD Norway) által kiállított tanúsítványát csatolta az ajánlatához. A nyertes ajánlat tehát megfelelt a felhívás és a dokumentáció feltételeinek. Ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelően végezte az értékelést, a döntése is jogszerű volt. Nem tért el a saját maga által előírt feltételektől sem.
Ajánlatkérő a II. r. kérelmező kérelmét szintén elkésettség, illetve megalapozatlanság okán kérte elutasítani. Nem volt követelmény a berendezés bemutatása, erre csak lehetőségként utaltak a dokumentációban, e vonatkozásban egyébként is a jogorvoslati kérelem elkésett, hiszen ajánlatkérő 2002. március 13-án tájékoztatta ajánlattevőket, hogy a bevizsgálástól eltekint.
A kérelmező által hivatkozott 9:1 arány minimumkövetelmény volt, ez irányú kérelemrész is elkésett, hiszen erről kérelmező 2001. szeptember 18-án szerzett tudomást.
A családelv és az összegzéssel kapcsolatos kérelmezői felvetés - figyelemmel a 2002 április 2-i eredményhirdetési időpontra - álláspontjuk szerint elkésett, mert kérelmező ezt nem a jogorvoslati kérelmében, hanem a Döntőbizottsági tárgyaláson terjesztette elő.
A nyertes ajánlattevő álláspontja szerint is a jogorvoslati kérelem részben elkésett, és részben megalapozatlan. Az MRR nem két készüléket igényel az FF/FH teljesítéshez, csupán egy készüléket. Ezzel a készülék bármilyen arányban teljesíti a kiírás és az értékelés feltételeit. A nyertes ajánlattevő megfelelő referenciákkal rendelkezik. A Norvég Hadsereg 7000 db többfunkciós rádiókészüléket rendelt, ebből az első előzetes gyártásból származó egységeket 1996-ban telepítették. Az előzetes szállításokat 1999-ben kezdték meg. A többfunkciós rádiókészülékek (MRR) sorozatgyártása és ahhoz kapcsolódó szállítása 2001-ben kezdődött meg. A nyertes ajánlattevő beadványában ismertette az általa ajánlott készülék műszaki paramétereit. Tárgyaláson nyilatkozott, hogy a dokumentáció 1.4.1. pontjában foglalt előírásnak megfelelően tette meg ajánlatát. Az I. r. kérelmező által hivatkozott Interneten közzétett információ jelen ügy szempontjából relevanciával nem bír.
A Döntőbizottság a két ügyet D.202/2002. szám alatt egyesítette.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést 2002. április 30-án megtiltotta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben elkésettek, a továbbiakban pedig részben nem megalapozottak.
A Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárását a jogorvoslati kérelem keretei között tette vizsgálat tárgyává, az ügyben hivatalból eljárást nem folytatott.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve a határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
I. r. kérelmező kérelmében hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevő referenciái alapján a szerződés teljesítésére alkalmatlan. A jelen közbeszerzési eljárás hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt, így az eljárásnak részvételi és ajánlattételi szakasza volt.
A részvételi eljárási szakaszban ajánlatkérő a részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát vizsgálta abból a célból, hogy csak az e szempontból alkalmasnak minősített jelentkezők vegyenek részt az ajánlattételi szakaszban. A részvételi szakaszban kellett ajánlatkérőnek a műszaki alkalmasság körében az ajánlattevők által bemutatott referenciákat vizsgálni. A részvételi szakaszt lezáró döntés 2001. július 26-án került nyilvánosan kihirdetésre.
A részvételi jelentkezők alkalmassá minősítése ezen időpontban vált a közbeszerzési eljárás résztvevői előtt ismertté, tehát ettől az időponttól nyílt meg a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő, amennyiben az ajánlatkérői döntés jogszerűsége vitatott.
A törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelem előterjesztése nem történt meg, sőt a jogorvoslati kérelme előterjesztésének 2002. április 9-i időpontjában már a jogsértő esemény bekövetkezésétől számított 90 nap is eltelt, így a jogorvoslati kérelem ezen része vizsgálatának - figyelemmel a szubjektív és objektív határidők leteltére - eljárásjogi akadálya van.
I. és II. r. kérelmező is sérelmezte, hogy ajánlatkérő, bár a dokumentációban előírta, hogy az ajánlott frekvenciamenedzsment-rendszer szolgáltatását és annak elemeit a rádiókkal együtt működő állapotban kéri bemutatni, ettől eltekintett.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt, hogy ajánlatkérő arra tekintettel, hogy a bevizsgálás vonatkozásában azt az előírást tette, hogy "a vevő kérésére kell bemutatni" végül is eltekintett, és erről valamennyi ajánlattevőt 2002. március 13-án kelt levelében fax útján értesített. A kérelmezők számára ajánlatkérői döntés ezen a napon jutott tudomásra, így amennyiben kérelmezők számára az ajánlatkérői döntés sérelmes volt, úgy a jogorvoslati kérelem benyújtására ettől az időponttól állt 15 nap rendelkezésre.
A jogorvoslati kérelmet e tárgyban 2002. március 28-ig lehetett jogszerűen előterjeszteni. A kérelmezők kérelmei 2002. áprilisában kerültek benyújtásra, így azok elkésettek. E tekintetben is az érdemi vizsgálatnak eljárásjogi akadálya van.
A kérelmek az alábbiak tekintetében megalapozatlanok:
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint: Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie: Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
I. r. kérelmező állítása szerint a nyertes ajánlattevő által ajánlott termékek fejlesztés stádiumában vannak, így nem felelnek meg az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek.
A Döntőbizottság ezen kérelmezői felvetést érdemben vizsgálta.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét, valamint az ehhez kapcsolódó műszaki elvárásait pontosan meghatározta.
Ajánlattevőknek ajánlataikat úgy kellett elkészíteni, hogy nyilatkozniuk kellett, hogy a részletesen meghatározott műszaki paramétereket a megajánlott készülékek kielégítik-e.
A nyertes ajánlattevő is ennek megfelelően készítette el az ajánlatát, az ajánlatban olyan kitétel nem szerepel, hogy ezek a készülékek még a fejlesztés stádiumában vannak, így szállításuk akadályba ütközne. Az I. r. kérelmező által hivatkozott interneten megjelent cikket bizonyítékként a Döntőbizottság elfogadni nem tudta.
E tekintetben a Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő érdemi észrevételében kifejtetteket, mely szerint ajánlatkérő feladata az ajánlatnak az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak való megfelelőség vizsgálata.
Az ajánlattevők végleges ajánlatukhoz a tárgyalásos eljárásban is kötve vannak, a szerződés megkötése a végleges ajánlat tartalma alapján történik.
A szerződés teljesítése a Döntőbizottság hatáskörébenem tartozó kérdéskör.
A rendelkezésre álló iratokból és a nyertes ajánlattevő nyilatkozatából egyébként arra következtetni nem lehetett, hogy a szerződés teljesítésének esetleges akadálya merülne fel.
A Döntőbizottság a kérelmezők által felvetett kérdések kapcsán vizsgálta, hogy a nyertes ajánlat a dokumentáció egyes pontjaiban előírt követelményeknek eleget tett-e, azaz érvényes ajánlatként részt vehetett-e az érdemi elbírálásban.
Az ajánlatból egyértelműen megállapítható volt, hogy nyertesi ajánlat a 13.3.11. pontban foglaltakra az előírtaknak megfelelően nyilatkozott.
I. r. kérelmező állította, hogy a nyertes ajánlatkérő készülékei fejlesztés stádiumában vannak, így ajánlata nem felelhetett meg a dokumentáció 14.1. pontjában foglaltelőírásnak.
A Döntőbizottság vizsgálata az alábbiakat állapította meg:
Az ajánlat ezen része tikosnak minősült, azonban a Döntőbizottság beszerezte a megfelelő minősítéssel rendelkező információvédelmi szakértő nyilatkozatát, mely a Döntőbizottság számára megnyugtató módon igazolta, hogy a nyertes ajánlattevő ezen követelménynek eleget tett, a Norvég Hadsereg Parancsnokságának Információvédelmi Osztálya (CHOD NORWAY) igazolta, hogy az MRR nemzeti információvédelmi értékelés alatt van a NATO tikosnak megfelelő norvég osztályzási szinttel bezárólag.
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a nyertes ajánlat kielégítette a dokumentáció 3.11. pontjában meghatározott követelményt, sőt az előírt minimális ajánlatkérői elvárásokat jelentősen magasabb szinten teljesítette.
Jelen közbeszerzési eljárásban a részajánlattétel és a többváltozatú ajánlattétel is megengedett volt, ennek szempontjait is megadta ajánlatkérő.
Részajánlattétel esetén a részajánlatokat külön-külön kell értékelni. A "családelv" igényére tekintettel a részajánlatok értékelése történhetett a megfelelő részajánlatok összesített pontszámai alapján. Ezzel a módszerrel az ajánlatkérő nem követett el jogsértést.
A többváltozatú ajánlattétel esetén pedig ajánlatkérőnek joga van a számára legkedvezőbb változat kiválasztására és annak értékelésére.
Ajánlatkérő az értékelést ennek megfelelően végezte, e tekintetben sem volt jogsértés megállapítható.
A II. r. kérelmező elsődlegesen kifogásolt, hogy ajánlatkérő 2001. szeptember 18-án adott azon válaszához, mely szerint a fix frekvenciás és fix hoppingos rádiók megoszlása a megajánlott árak függvényében változhat, de legrosszabb esetben is 9:1 arányú, nem tartotta magát, hiszen az értékelés FF/FH:10 arányú volt.
II. r. kérelmező hivatkozott arra, hogy amennyiben tudja, hogy ezen előírás nem követelmény, úgy ajánlata összeállításánál ezt a követelményt figyelembe veszi. Tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás szerint a részajánlattétel és a többváltozatú ajánlattétel is megengedett volt, ajánlattevőnek ennek megfelelően kellett az ajánlatukat elkészíteni.
Kérelmezők által nem vitatottan az FH készülékek magasabb műszaki színvonalat képviselnek az FF készülékekkel szemben, így nyilvánvaló, hogy ajánlatkérő számra az FH készülékek megajánlása kedvezőbb volt, ezt az elvárást tükrözte az ajánlatkérő 2001. szeptember 18-i válasza.
A megoszlás elfogadását, az áraktól tette függővé.
A beérkezett ajánlatok alapján volt ajánlatkérő számára látható, hogy a magasabb műszaki színvonalat képviselő FH készülékek elfogadására nyílik lehetősége, ezért a megjelölt legrosszabb aránynál kedvezőbb - sőt a lehető legkedvezőbb - arányban részesítette előnyben az FH készülékeket. Ennek során az előzetesen közölt feltételek szerint járt el, eljárása nem volt jogsértő.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő e tárgyban tett nyilatkozatával egyezően megállapította, hogy az ajánlattevőknek ezen előírást tájékoztató jellegűnek kellett tekinteniük, ajánlatukat nem a 2001. szeptember 18-i válaszban megadott megoszlási aránynak megfelelően kellett elkészíteniük, erre a tárgyalás során a figyelmüket fel is hívták. Az ajánlattevők nem is ily módon megosztva tették meg ajánlatukat, maga kérelmező sem így véglegesítette ajánlatát.
A gyártmány családelvvel kapcsolatos kérelmezői felvetés sem megalapozott.
Ajánlatkérő előírása e tekintetben az volt, hogy a hordozható és a járműfedélzeti rádió feltétlenül - lehetőleg a kézi rádióval együtt - egy gyártmánycsalád tagja legyen.
A részajánlat és többváltozatú ajánlattétel lehetőségéből adódóan nem volt jogsértő ajánlatkérő eljárása, mely szerint az egységes gyártmánycsalád szerinti ajánlatokat részesítette előnyben.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a II. r. kérelmezőn kívül valamennyi ajánlattevő által ajánlott készülékek egy gyártmánycsaládba tartoztak, míg II. rendű kérelmező kézi rádiója eltérő gyártmánycsalád tagja volt.
Kérelmező kifogásolta, hogy az ajánlatok értékelése nem-felelt meg a módosított Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglalt előírásoknak.
A közbeszerzési eljárás a Közbeszerzési Értesítőben közzétett hirdetménnyel indul, jelen közbeszerzési eljárás hirdetménye a részvételi felhívás közzététele 2001. június 6-án történt meg.
Ennek alapján a Kbt. módosított rendelkezései a 2002. január 1-jétől léptek hatályba, és a hatálybalépést követően megkezdett beszerzésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásra kell alkalmazni. Ezen eljárásra a 2001. évben hatályos Kbt. rendelkezései az irányadók.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja, alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság az I. és II. r. kérelmező kérelmei alapján vizsgálta, hogy az ajánlatok értékelése megfelelt-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek, illetve az értékelés körében az ajánlatkérő maga által tett előírásainak.
A Döntőbizottság e tárgyban folytatott vizsgálatát korlátozta az a körülmény, hogy ajánlatkérő államtitok védelmére történő hivatkozással nem bocsátotta a Döntőbizottság rendelkezésére a teljes iratanyagot, amely az eljárást lezáró döntés jogszerűségét támasztotta volna alá teljeskörűen. A Kbt. 81. § (2) bekezdés értelmében ugyanis az ajánlatkérő a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes iratot a Döntőbizottságnak megküldeni köteles, és ez a kötelezettsége akkor is fennáll, ha a megküldendő irat minősített adatot tartalmaz.
A Döntőbizottság e körben kizárólag a kérelmezők által felvetett konkrét jogsértéseket vizsgálta. E körben az alábbiakat állapította meg.
Az ajánlati felhívásban meghatározott első részszempont szerinti értékelés oly módon történt, hogy a 42-es súlyszám (illetve összes pontszám 42%-a) 37 és 5 arányban a műszaki megfelelőség (katonai logisztika) és a minőségbiztosítás jellemzőinek vizsgálatára terjedt ki. Mindkét nagy értékelési csoportban az ajánlati felhívás egyes pontjainak (előírásainak) sorrendjében száznál is több tényező konkrét összehasonlítására került sor minden ajánlat (beleértve a többváltozatú, illetve részajánlatokat is) vonatkozásában. Az alszempontokra bontott értékelés technikájától függetlenül a részszempontra adott pontszám az előzetesen meghatározott pontszámhatárok közé esett, és összességében kifejezte a követelményeknek való megfelelés mértékét.
A második részszempont értékelése is több tényező együttes mérlegelésén alapult. A 25-ös súlyszámmal rendelkező részszemponton belül az ajánlati ár, első szállítási időszak ára bruttó jelen értéken, jóteljesítési garancia feltételei, jövőbeni árképzés módja, üzemeltetési költség, késedelmes fizetés szankciója, valamint a hibás, késedelmes és nemteljesítés kötbérei kerültek pontszámokkal kifejezett értékelésre.
A harmadik részszempont értékelése (33-as súlyszámmal) szintén az ajánlati dokumentációban meghatározott követelmények szerinti tényezőkön alapult, ezek esetében a dokumentációban előírt kizáró feltételeket is érvényesítette ajánlatkérő. A pontszámok meghatározása több (összesen 7) algoritmuson alapult, értékét az ellentételezési ajánlatok paraméterei határozták meg. Ezek közül csak egy volt az ellentételezés teljesítésének határidejét értékelő képlet, amely egyébként biztosította, hogy e tekintetben a legnagyobb részpontszámot a dokumentáció 3.12.5. pontjának megfelelően a legrövidebb időt vállaló ajánlattevő kapja. A részletes értékelés iratainak hiányában a Döntőbizottság nem tudta megvizsgálni, hogy ezen alszempont értékelése konkrétan milyen részeredményeket hozott.
A Döntőbizottságnak a rendelkezésre álló iratok vizsgálata nem vezetett olyan eredményre, hogy megállapítható lett volna az értékelés jogszerűségének sérelme. Ugyanakkor ajánlatkérő döntésének részletes indoklása a Döntőbizottságnak megküldött iratokból is hiányzik a részszempontok egy részére, ezért a döntés részletes áttekintését a Döntőbizottság nem végezhette el.
A kérelmek a fentiekre is figyelemmel az alábbiak szerint részben megalapozottak.
A közbeszerzési eljárás fontos alapelve a nyilvánosság. Az alapelv nyilvánosságát szolgálja a Kbt. következő előírása:
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az. ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárásban csatolt iratai a Döntőbizottság számára részletesebb indoklást nyújtottak az eljárás eredménye tekintetében, mint az ajánlattevők részére. Ugyanakkor tény, hogy az ajánlattevők is jogosultak a jelen eljárás szabályai szerint - a nyilvánosság alapelvére figyelemmel - az "összegzés" keretei között az eljárást lezáró döntés (a pontszámokkal való értékelés) indokainak részletes, tényszerű megismerésére. Ajánlatkérő ennek az elvárásnak nem tett eleget, az ajánlattevőket mind szóban (az eredményhirdetésen), mind írásban (a megküldött összegzésben) elmulasztotta megfelelően tájékoztatni.
Ajánlatkérő által alkalmazott 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése is előírja, hogy a döntést a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegzésbe kell foglalni. A Kbt. az összegzés tartalmát részletesen meghatározza. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek az államtitokra való hivatkozását, miután az általa alkalmazott eljárásfajtában a törvény rendelkezései szerint eleget kell tennie tájékoztatási kötelezettségének. Az államtitok körébe tartozó indoklási részeket oly módon kellett volna az összegzésbe beépítenie, amely biztosítja az ajánlattevők számára a megfelelő tájékoztatást, ugyanakkor az egyéb jogszabályoknak való megfelelés is érvényesül. Az ajánlattevőknek jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy a döntés indokait megismerjék és ennek érvényesülését szolgálja a törvény ajánlatkérő által megsértett rendelkezése.
A Döntőbizottság megjegyzi e helyen, hogy amennyiben az ajánlatkérő államtitkot vagy szolgálati titkot érintő beszerzéseket kíván lefolytatni, alkalmazhatja a Kbt. 6. § a) pontját, azaz az Országgyűlés illetékes bizottsága döntését kérve mentesülhet a törvény szabályainak alkalmazása alól. Ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárásában ezt a törvény által biztosított lehetőséget nem használta ki. Így viszont az általa alkalmazott eljárás tekintetében a Kbt. szabályainak maradéktalanul meg kell felelnie.
Ajánlatkérő a fent idézett tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, így megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésben foglaltakat.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a b) pont alapján felhívta ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, az a) pont alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelemrészeket elutasította. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pont alapján határozott a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 15.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
