KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4864)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.234/14/2002.
Tárgy: az In-Kal Security Kft. jogorvoslati kérelme a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az In-Kal Security 2000 Kft. (1137 Budapest; Katona J. u. 23/A., képviseli: 1000. Sz. Ügyvédi Iroda, 1024 Budapest, Buday L. u. 8/A., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági Hivatal (1055 Budapest, Kossuth tér 11., továbbiakban: ajánlatkérő) "FVM Gazdasági Hivatal kezelésében lévő, felsorolt épületekben takarítási, valamint őrzés-védelmi feladatok ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (5) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő hiánypótlásra vonatkozó döntését és azt követő döntéseit megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, míg a jogsértésért felelős szervezettel, vagyis az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Rt.-vel (1106 Budapest, Fehér út 10.) szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forintbírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezenfelül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, valamint az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Rt.-t, hogy a velük szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. február 20-án a Közbeszerzési Értesítő 8. számában nyílt közbeszerzési eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.5. pontjában az alábbiakat írta elő: "16.5. Ajánlattevőnek csatolni kell ajánlatához a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdéseiben előírt nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat: Amennyiben ajánlattevő a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(ka)t, a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltakat az alvállalkozó(k)ra is alkalmazni kell."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.11. pontjában az alábbiakat is meghatározta: "16.11. Ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdés szerinti hiánypótlási lehetőséget biztosítja."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlati felhívást, az általános feltételeket, az ajánlat tartalmi és formai követelményeit, az ajánlatok részeként meghatározott ajánlattevői nyilatkozatokat.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére 2002. március 12-én helyszíni bejárást tartott.
Az ajánlati dokumentáció 3. számú melléklete tételesen tartalmazza a hatósági igazolások listáját, melyben a 3. pontban szerepel az alábbi is:
"Ha a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn:
- a területileg illetékes munkaügyi központ igazolása a Munkaerő-piaci Alaptól felvett támogatás visszafizetése és a szakképzési hozzájárulás tekintetében."
Az ajánlati dokumentáció 5. számú mellékletében szerepel az alábbi is:
"Alulírott .........mint a(z) ..........................cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom arról, hogy
- a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján ajánlattevőnek (alvállalkozónak) fizetési kötelezettsége áll fenn nem áll fenn"
Ajánlatkérő 2002. április 8-i levélben hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt az alábbiak szerint:
"a Kbt. 44. § és 46. § szerinti kötelezően benyújtandó igazolások, nyilatkozatok, és az ellenőrzés során az alábbiak kerültek megállapításra kérelmezőre vonatkozóan:
IN-KAL Security 2000 Kft.:
A műszaki alkalmasság igazolására előírt 2000-2001. évi legjelentősebb, a tárgyban megjelölt tevékenységre vonatkozóan nyújtott szolgáltatások ismertetésénél az ajánlattevő által megadott referenciatáblázat nem tartalmazza a szolgáltatás teljesítésének időpontját."
A kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőn belül eleget tett.
2002. április 2-ig az ajánlattételi határidőig ajánlatot tett a kérelmező, a KŐVÉD Kft., a V.I.X. Security Kft., a VILLÁM HOLDING Rt., a P. Dussmann Kft., a SECTOR Hungary 1992 Rt., a SABINA 2000 Bt., a CITY SERVICE Rt., a DIW-Blitzblank Kft., a SECURICOR Kft., a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt., a FUTURE SECURITY Rt., a Magyar Épületszerelő Rt., a B + N Referencia Kft., a GASTSZOLG Kft. és a PLURAL Kft.
2002. április 18-án volt az eredményhirdetés, amelyen az ajánlatkérő kihirdette, hogy az eljárás nyertese mindkét rész esetében a VILLÁM HOLDING Rt., míg a kérelmező ajánlata érvénytelen.
Kérelmező 2002. április 22-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a szerződés megkötésének megtiltását és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Kérelme indokaként előadta, hogy ajánlatkérő élt a hiánypótlás lehetőségével, ennek keretében arra szólította fel, hogy pótolja az ajánlatában szereplő referenciatáblázatból hiányzó szolgáltatás teljesítésének az időpontját. Ajánlatkérő a dokumentáció 5. sz. mellékletek szerinti formában írta elő a Kbt. 46. § szerinti nyilatkozat megadását. E kötelezettségének kérelmező eleget tett. Az eredmény kihirdetésekor ajánlatkérő azt közölte, hogy kérelmező ajánlata érvénytelen, és ezért kizárta az eljárásból. Az érvénytelenséget azzal indokolta, hogy a Munkaerő-piaci Alap vonatkozásában tett nyilatkozat nem helytálló, nem felel meg a valóságnak. Kérelmező álláspontja szerint a Munkaerő-piaci Alappal szembeni tartozásának, illetve annak hiányának igazolását az ajánlatához csatolt APEH-igazolás megfelelően tartalmazza, csupán a nyilatkozata szenvedett formai hibában. Ajánlatkérőnek fel kellett volna hívnia kérelmezőt e nyilatkozattal kapcsolatos hiánypótlására, de ajánlatkérő ezt nem tette.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a kérelmező Munkaerő-piaci Alapra vonatkozó nyilatkozatának tartalmi helytállóságát is vizsgálta, és megállapította, hogy a nyilatkozat nem a valós jogi helyzetet tartalmazza, továbbá nem csatolta az alap igazolását arról, hogy egy éven túli tartozása nincs. A bírálóbizottság ezért az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Álláspontja szerint nem fogadható el kérelmező azon állítása, hogy a Kbt. 46. § (4) alapján benyújtott nyilatkozatában mindössze formai hibát vétett, és ezt ajánlatkérőnek jeleznie kellett volna ajánlattevő felé, mert a nyilatkozat nem hiányzik, egyértelmű, ezért a kérelmező ajánlata formai hibát nem tartalmaz. Formai hiányosságként a nem valós helyzetet tükröző nyilatkozat nem értelmezhető. Ajánlatkérő csak olyan hiánypótlásra felszólító levelet fogalmazhat meg, mely a hiánypótlást követően nem vonja maga után az ajánlat módosítását. A Munkaerő-piaci Alap igazolásának pótlására abban az esetben szólíthatta volna fel ajánlatkérő a kérelmezőt, ha a nyilatkozatában az áll, hogy a jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során D.234/5/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését 2002. április 25-én megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén:
A Kbt. 43. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
Ajánlatkérő az összegzés 3. pontjában az alábbiakat adta elő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatban:
"- ...
- az IN-KAL Security 2000 Kft. és
- ..."
"Mindhárom ajánlattevő a Munkaerő-piaci Alapra úgy nyilatkozott, hogy a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján nem áll fenn fizetési kötelezettsége. A nevezett három ajánlattevő 2000. évi mérlegét és eredménykimutatását megvizsgálva megállapítást nyert, hogy ezen ajánlattevőknek az adott évben jelentős személyi jellegű ráfordításaik voltak. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40-42. §-ai írják elő a munkaadók és a munkavállalók részére az adók módjára beszedhető munkaadói és munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését, melyek a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezik. A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény 2. §-a írja elő szintén a Munkaerő-piaci Alap bevételét képező szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A személyi jellegű ráfordításokra vonatkozó mérlegadatok szerint az ajánlattevőknek kell hogy legalább egy alkalmazottjuk legyen, azaz a Munkaerő-piaci Alappal szemben mindhárom ajánlattevőnek jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. A jogszabály alapján fizetési kötelezettség fennállása nem azt jelenti, hogy az ajánlattevőnek tényleges tartozása van az alappal szemben, hanem azt fejezi ki, hogy potenciálisan fennállhatna tartozása.
Az ajánlattevők mérlegadatai, valamint a hivatkozott jogszabályok alapján megállapítható, hogy mindhárom ajánlattevő Munkaerő-piaci Alapra vonatkozó nyilatkozata nem helytálló, nem felel meg a valóságnak, mivel a Munkaerő-piaci Alappal szemben minden munkaadónak, így a nevezett három ajánlattevőnek is jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége van. A területileg illetékes munkaügyi központ Munkaerő-piaci Alapra vonatkozó igazolását arról, hogy az ajánlattevőnek egy éven túli tartozása nincs, egyik ajánlattevő sem csatolta."
A Kbt. 46. §.(4) bekezdése írja elő azt, hogy ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy az elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége, a (6) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
Jelen eljárásban ezt a nyilatkozatot a dokumentáció 30. oldalán lévő 5. sz mellékletnek megfelelő formában kellett megtenni. Kérelmező ajánlatának az 59. oldalán a dokumentáció 5. sz. mellékletének megfelelő formában nyilatkozik, hogy: "a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján ajánlattevőnek fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
A kérelmező ajánlatának 52. oldalán található APEH-igazolás azt tartalmazza, hogy egy évnél régebben lejárt és az igazolás kiadásának időpontjában fennálló, az adóhatóságnál nyilvántartott, elkülönített állami pénzalappal szembeni tartozása nincs.
Az ajánlatkérő részéről kiküldött hiánypótlási felhívás nem tett említést a későbbi érvénytelenné nyilvánítás indokaként felhozott okokról, vagyis a Munkaerő-piaci Alapra vonatkozó nyilatkozat nem megfelelő voltáról, továbbá a területileg illetékes munkaügyi központ Munkaerő-piaci Alapra vonatkozó igazolásának a hiányáról. Jelen eljárásban ajánlatkérő lehetőséget biztosított a hiánypótlásra, kérelmezőt is hiánypótlásra szólította fel.
A nyilatkozat és az igazolás a Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontjába tartozó és így a Kbt. 43. § (4) bekezdés szabályai szerint a pótolható dokumentumok körébe tartozik. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatból meg tudta állapítani, hogy ellentmondás van ajánlattevőnek a Munkaerő-piaci Alap vonatkozásában tett nyilatkozata és az ajánlatba becsatolt egyéb dokumentumok között, ennek alapján lehetősége lett volna ennek a Kbt. szabályai szerinti tisztázására és ezt követően a helytálló nyilatkozat pótlására történő felszólítás megtételére, ezzel egyidejűleg a Munkaerő-piaci Alap igazolásának a pótoltatására.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy a hiánypótlásra csak egy ízben van lehetősége ajánlatkérőnek, és a kérelmező ajánlatával kapcsolatos ellentmondást és hiányosságokat csak a hiánypótlási felhívást követően észlelte és már nem lett volna lehetősége a kérelmező részére e körben is hiánypótlást biztosítani.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő olyan okból (hiányosságból) nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát, melynek pótlására a Kbt. 43. § (3) bekezdése lehetőséget ad. Ennek megfelelően a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő elmulasztotta a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölni azokat a hiányokat, amelyekre a későbbi döntését alapította, ezzel megsértette a Kbt. 43. § (5) bekezdés második mondatának rendelkezéseit, így a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. Jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerinti felelősségi rendszert meghatározó okirat és az OKFON Rt. képviselőjének nyilatkozata alapján a közbeszerzési eljárásnak a jogszerű lefolytatása - ideértve a hiánypótlást és az ajánlatok érvénytelenségének megállapítását is - az OKFON Rt. feladata volt, és ezekért a tevékenységért - az ajánlatkérő és a lebonyolító OKFON Rt. megállapodása alapján - az OKFON Rt. a felelős.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a hiánypótlásra vonatkozó és azt követő döntések megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, valamint hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során az eljárást segítő együttműködő magatartást tanúsított, így elegendő súlyú az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírság kiszabása, mind az ajánlatkérővel, mind az OKFON Rt.-vel szemben.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 10.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
