KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4918)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.211/11/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett eljárása Lajoskomárom Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1055 Budapest, Honvéd u. 13-15., továbbiakban kezdeményező) a Lajoskomárom Község Önkormányzata (8136 Lajoskomárom, Komáromi u. 4., a továbbiakban ajánlatkérő) "szemétgyűjtő autó beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001-ben pályázatot nyert települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztésére. A támogatási összeg csak a szükséges önrésszel együtt volt felhasználható. Az önrész biztosítása 2001 decemberében valósult meg. Ajánlatkérő 2001. december 9-én megbízta a Mons Regalis Kft.-t, hogy nevében nyílt közbeszerzési eljárást folytasson 1 db tömörítővel ellátott kommunálishulladék-gyűjtő és -szállító tehergépjármű (10-16 m3) beszerzésére. A megállapodásban ajánlatkérő megszabta a teljesítési határidőt, amely - az elszámolási kötelezettségből adódóan - 2002. március 31-e. Egyebekben a felhívás összeállítása a megbízott feladata volt.
Az ajánlati felhívás 2002. január 16-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. A beszerzés tárgya a fentiekben jelzett, teljesítés határideje 2002. március 31-e (előteljesítés lehetőségével). Ajánlati biztosítékot nem kért, a felhívás 11. pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására az alábbiakat kérte:
Pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolása:
- Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja alapján 30 napnál nem régebbi nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására, amelynek tartalma:
- a számlavezető pénzintézet nyilatkozata,
- a pályázó bankszámláján sorban állás az elmúlt 2 évben (2000, 2001) nem volt,
- mióta vezeti pályázó bankszámláját,
- számlavezető pályázó hitelképességére vonatkozó nyilatkozata,
- a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevő 1999., 2000. évi egyszerűsített mérlege.
Műszaki alkalmasság igazolása:
- műszaki alkalmasságának igazolása a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) és e) pontjai szerinti magyar nyelvű műszaki leírás, valamint minőségi tanúsítvány csatolásával.
A felhívás 11. b) pontban az alkalmatlanság szempontjait ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg:
- fizető- és hitelképesség negatív megítélését tartalmazó pénzintézeti nyilatkozat,
- legalább 2 hasonló nagyságrendű referenciával nem rendelkezik az elmúlt 2 évben (2000., 2001.)
Ajánlatkérő dokumentációt is készített.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. március 7. napjára 2 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett: KOBIT HUNGÁRIA Kft. és az UNITRADE AUTO Kft.
A nyilvános eredményhirdetésre 2002. március 19. napján került sor, melyen az UNITRADE AUTÓ Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek.
Kezdeményező 2002. április 16-án benyújtott iratával a Kbt. 79. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezte, melyben indítványozta, hogy a Döntőbizottság alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeket, illetve, ha az alkalmazás feltételei - az időmúlásra tekintettel - már nem állnak fenn, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét. Beadványa indokaiként előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem zárta ki a Kbt. 26. § (3) bekezdése alapján azt, hogy külföldi székhelyű ajánlattevők részt vehessenek az eljárásban, azonban a beszerzés tárgyát képező áruk szállítására olyan rövid határidőt határozott meg, amely alatt a szállítandó gépjárművet legyártatni és szolgáltatni nem lehet, csak akkor, ha már előre ismert a szállító számára, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese lesz.
A fentiek értelmében a kezdeményező álláspontja szerint sérült a Kbt. 24. § (2)-(3) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség alapelve.
A kezdeményező a közérdekű bejelentő irat indokai alapján kifogásolhatónak és jogsértőnek tekinti, hogy ajánlatkérő a felhívásban a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében olyan feltételeket fogalmazott meg, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a kezdő vállalkozások részvételét az eljárásban, így csorbítva az esélyegyenlőség törvényben rögzített alapelvét. Sérti a kezdeményező - közérdekű bejelentő iratában előadottakkal egyező - álláspontja szerint a Kbt 44. § (7) bekezdésében foglalt arányosság és a szükségesség elvét rögzítő előírásokat is az alkalmatlansági szempontok meghatározása. E körben példaként a nettó árbevétel túlzó mértékű meghatározását említi.
A kezdeményező sérelmesnek találja azt is, hogy az alkalmasság igazolásához bekért referenciákat is erőteljesen leszűkítve Magyarországra és a közszférára korlátozva határozta meg ajánlatkérő.
Kezdeményező beadványában a fenti indokok alapján vélelmezte, hogy az ajánlatkérő felhívása a Kbt. 44. §-ában előírtak vonatkozásában nem áll összhangban a Kbt. 24. § (2)-(3) bekezdésében rögzített esélyegyenlőség biztosításának alapelvével.
A kezdeményező a beadványában kifogásolt ajánlati felhívással kapcsolatosan vélelmezett jogsértésekről történő tudomásszerzés időpontjaként 2002. április 11. napját jelölte meg, ugyanis ezen a napon érkezett részére a GAT Magyarország Kft. képviselőjétől egy, a jelen közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását kifogásoló közérdekű bejelentés. A kezdeményező irat több ajánlatkérő hasonló tárgyban lefolytatott közbeszerzési eljárását támadta, amelyekben a beszerzés tárgya és a megállapított alkalmatlansági szempontok jelentős mértékben eltértek egymástól, ezért a Döntőbizottság felhívta kezdeményezőt beadványának pontosítására a kifogásolt jogsértések tekintetében az egyes eljárásokra lebontva. A kezdeményező a Döntőbizottság felhívásának nem tett eleget.
Ajánlatkérő észrevételében a minden tekintetben megalapozatlan beadvány elutasítását kérte.
Álláspontja szerint az indítványból a rövid teljesítési határidőre vonatkozóak értelmezhetőek az eljárásukra. A KöM-BM települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztésére kiírt pályázatának eredményéről 2001 augusztusában értesültek. Ez az eredmény azonban nyilvánosan is közzétételre került a BM honlapján és közlönyében a felhasználási cél és az összeg megjelölésével, így bárki számára ismert volt, hogy hamarosan a közbeszerzési eljárást kiírják, felkészülhettek a gépjármű beszerzésére, ill. szállítására. A vállalkozások megítélésük szerint tehát egyenlő eséllyel pályázhattak. A közbeszerzési eljárás indítására azért csak decemberben került sor, mert a fedezet önrészét akkor sikerült biztosítani. A BM felé 2002. január 31-ig kellett elszámolni, ezért volt szükség igen rövid teljesítési határidőre (az elszámolás így is késedelmes volt).
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívásának tartalma - a kezdeményező által kifogásoltak szerint - nem volt jogsértő.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a konkrét közbeszerzési eljárás vonatkozásában azt kell vizsgálat tárgyává tennie, mind a kérelemre, mind a hivatalból indult eljárásokban, hogy ajánlatkérő megsértette-e a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) egyes rendelkezéseit vagy sem.
A Kbt. nem tartalmaz kötelező előírást a teljesítési határidőre vonatkozóan. A teljesítési határidő ajánlatkérő általi meghatározására a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános és az egyes szerződéstípusokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A jelen ügyben ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozóan szállítási szerződés teljesítését kérte, észrevételében előadta a teljesítési határidő meghatározásának indokát is. A szállítási szerződés teljesítése jelen beszerzésben nem feltételezi egyedi termékek gyártásának kényszerét, tehát a határidő megállapításánál az előállítás időszükségletét nem kellett feltétlenül figyelembe venni.
A Döntőbizottság nem találta a Kbt. szabályaiba ütközőnek ajánlatkérőnek a teljesítési határidő meghatározását.
A Kbt. 44. §-a részletesen szabályozza, hogy ajánlatkérő milyen módon, milyen iratok csatolásával kérheti ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását, s ezzel összefüggésben milyen feltételek betartása mellett írhatja elő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
"44. § (1) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb 3 évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
a) az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;
d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával.
(3) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
(6) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
(7) Az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni."
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a fent hivatkozott rendelkezések betartásával határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására becsatolni kért igazolásokat, adatokat és tényeket, valamint azzal, hogy lényegében a veszteségesen gazdálkodást és a teljesítőképességre vonatkozó referencia hiányát jelölte meg alkalmatlansági szempontnak, nem lépte túl a Kbt. 44. § (7) bekezdésében meghatározott, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét.
A Döntőbizottság nem találta megalapozottnak a kezdeményezőnek a Kbt. 24. § (2)-(3) bekezdésének megsértésére történő hivatkozását. Ajánlatkérő a fenti indokok alapján jogszerűen járt el a pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért iratok előírása és ezekkel összefüggésben az alkalmatlansági szempontok megállapítása során, a törvényben megfogalmazott alapelvek sérelmét megalapozó körülmények - amelyre kezdeményező hivatkozott, nevezetesen a referencia előírásával és az árbevétel meghatározásával a kezdő vállalkozások hátrányának jelentkezése - nem voltak megállapíthatóak a rendelkezésre álló iratokból. Ajánlatkérő által közzétett ajánlati felhívásban ugyanis sem a referenciák korlátozott megfelelőségére, sem a nettó árbevételre vonatkozóan előírást nem tett.
A Kbt 79. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárására - ha a törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe 14. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 14. § (2) bekezdése alapján a hivatalból indított eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 13.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
