KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4922)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.175/11/2002.
Tárgy: a Deloitte & Touche Rt. jogorvoslati kérelme az FM SAPARD Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Lőcsei Éva ügyvéd (1111 Budapest, Budafoki út 14.) által képviselt Deloitte & Touche Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 21., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a dr. Bán Béla ügyvéd (1145 Budapest Stefánia út 18.) által képviselt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 29., továbbiakban: ajánlatkérő) a SAPARD Hivatal európai uniós akkreditációra való felkészülés keretében 2002. pénzügyi évben a hivatal belső ellenőrzési szervezet tevékenységének segítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. február 20-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzésre. A beszerzés tárgyát képező szolgáltatásra vonatkozó elvárását a 3. a) pontban határozta meg a következők szerint:
- a dokumentumok elkészítésében való részvétel és azok EU-előírásoknak megfelelő véglegesítése, az eredményes akkreditációban való sikeres közreműködés,
- a hivatal felkészültségének értékelése,
- közreműködés az értékeléssel összefüggő jelentés elkészítésében,
- segítségnyújtás a hivatal működési, eljárási folyamatainak kidolgozásában, különös tekintettel a belső ellenőrzés dokumentumai és eljárási gyakorlati véglegesítésében való közreműködésre,
- az EU-ajánlások és a nemzeti szabványok érvényesítése,
- az akkreditációt követően a SAPARD Hivatal gyakorlati tevékenységének támogatása.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlatelbírálási szempontot választotta, melyet 0-20-ig terjedő pontszámozással, a 40-es súlyszámú az "akkreditációra való felkészülés támogatása" és a szintén 40-es súlyszámú a "pályázati munkával kapcsolatos tevékenység segítése, különös tekintettel az EU-követelmények érvényesülésére", valamint a 20-as súlyszámú díjazási igény elbírálási részszempontok alapján kívánt kiválasztani. Az értékelés módját illetően közölte, hogy az ajánlatok közül a legjobb tartalmi elemre maximális, a legkedvezőtlenebb tartalmi elemre minimális pontszámot ad, a köztes tartalmi elemek a megfelelőségük szerinti pontot kapják.
Az ajánlattételi határidőre, április 2-re a kérelmező, az Ernst & Young Kft. és az Arthur Andersen Kft. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvben rögzítést nyert, hogy a kérelmező 54 000 000 Ft + áfa, az Arthur Andersen Kft. 36 000 000 Ft + áfa, az Ernst & Young Kft. - a 25%-os árengedménnyel - 14 317 830 Ft + áfa ellenszolgáltatásért vállalta a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás elvégzését.
Ajánlatkérő az április 4-én tartott eredményhirdetésen az Ernst & Young Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést megkötötte.
Kérelmező április 8-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő kifejezett kérdésére sem közölte az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevőkkel, hogy a nyertes milyen munkamennyiségre adta meg az ajánlata szerinti egyösszegű árat, ezt az adatot ajánlatkérő az ajánlatok bontása során sem ismertette.
Sérelmezte az ajánlatok értékelését is. Álláspontja szerint nem volt következetes ajánlatkérő pontozása, mert részére a maximális 20 pontot adta az ajánlat szakmai tartalmára, viszont az ezen szakmai tartalmú munkavégzéssel arányos díj igényét minimális pontszámmal értékelte.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján járt el, miután nem kért a nyertes ajánlattevőtől írásbeli magyarázatot ajánlati árának a többi ajánlati árhoz képest kirívóan alacsony mértéke indokára nézve.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, a kiírásban nem írta elő a feladat elvégzésére fordítandó órák számának megadását, ezért nem kifogásolható, hogy a nyertes azt nem határozta meg, hanem átalányáron vállalta a tevékenység ellátását.
Előadta továbbá, hogy a felhívás szövegéből megállapíthatóan nem azt várta el az ajánlattevőtől, hogy helyette elvégezze az akkreditációra való felkészüléssel járó munkát, hanem azt, hogy abban közreműködjön, támogassa, segítse, szakmai ajánlásokkal lássa el. Ezért a nyertes ajánlata felelt meg leginkább az elvárásának. A nyertes ajánlat szerinti közreműködő jellegű tevékenységért járó díjazás mértéke reális összegű volt, nem volt kirívóan alacsony.
A kérelmező ajánlata értékelésével kapcsolatban közölte, hogy az első két részszempontból arra azért adott maximális pontszámot, mert kérelmező az ajánlata szerinti konstrukció szerinti feladatokat pontosan, szakszerűen határozta meg. A díjazás részszempontból a nyertes 20 pontjához képest azért kapott 7 pontot, mert a nyertes által kért díjazás háromszorosáért vállalta a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás elvégzését.
A nyertes ajánlattevő észrevételében szintén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, lényegében az ajánlatkérő által előadott indokok alapján. Közölte, hogy a dokumentációban kiderült, hogy ajánlatkérőnél az akkreditációra való felkészülés már megkezdődött, így az ajánlattevő feladata nem a teljes felkészítés, hanem a már elért készültségi fok továbbfejlesztése volt.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A tartalmi előírások között elsődleges a beszerzés tárgyának meghatározása. Ennek alapján dönthető el, hogy a feladat meghatározást illetően a nyertes, vagy a kérelmező ajánlata felelt meg inkább az ajánlatkérő elvárásának. Ezen megfeleléstől függ a nyertes ajánlati árának realitása és az ajánlatok értékelésének helytállósága.
A beszerzés tárgyának részletezéséből egyértelműen kiderül, hogy ajánlatkérő nem az akkreditációra való felkészüléshez szükséges tevékenység helyette való elvégzését várta el az ajánlattevőtől, hanem ebben a munkában való közreműködést, a munkája értékelését, segítségnyújtást, az EU-ajánlások követése biztosítását, azaz ajánlatkérő gyakorlati tevékenységének támogatását. Az ajánlatoknak ezen ajánlatkérői elváráshoz kellett igazodniuk úgy a feladatok meghatározását, mint a díjazás mértékét illetően.
A Döntőbizottság ajánlatkérővel egyezően úgy ítélte meg, hogy a nyertes ajánlat tartalma felelt meg a kiírásban rögzített ajánlatkérői igénynek.
Az akkreditációs munkával járó felkészülésben való segítő közreműködés nem jár annyi munkaidő-ráfordítással, mint az eljárási folyamatok kidolgozása, a belső ellenőrzés dokumentumainak elkészítése stb. Ebből következik, hogy a nyertes által ajánlott díj arányos a munkaráfordítással, arra nézve tehát nem kellett ajánlatkérőnek írásban magyarázatot kérnie. A magyarázatkérés mellőzése által ajánlatkérő nem követett el jogsértést.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A kérelmező az első két részszempontból nem vitatta ajánlatkérő értékelését, azt elfogadta. Az értékelést azért nem tartotta helytállónak, mert álláspontja szerint ajánlatkérő alacsony pontszámot adott a harmadik részszempontra - a díjazás mértékére -, ahhoz képest, hogy ajánlata tartalmát a maximum pontszámmal értékelte. A szakmai tartalom pedig vélekedése szerint szorosan összefügg a díjazással.
A Döntőbizottság megvizsgálta kérelmező ajánlatának a harmadik részszempontból való értékelését. Megállapította, hogy kérelmező a nyertes ajánlattevőnél háromszor magasabb díjazásért vállalta a beszerzés tárgya szerinti tevékenység végzését, így ajánlatkérő helytállóan adott a nyertes részére 20 pontot, a kérelmező részére pedig az annak kb. harmadát kitevő 7 pontot. Ajánlatkérő számára a kérelmező által ajánlott szakmai tartalomból csak annyi értékelhető, amennyi a nyertes által ajánlott, azaz a felhívásban ajánlatkérő igényeként meghatározott szakmai tartalomból.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése a kérelmező által kifogásolt körben nem volt jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem ismertette sem az ajánlatok bontásakor, sem az eredményhirdetés során azt, hogy a nyertes milyen munkamennyiségre vetítette az ajánlata szerinti szolgáltatási díjat.
A Döntőbizottság helyt adott ajánlatkérő érvelésének, miszerint nem írta elő a szolgáltatás elvégzéséhez szükséges munkamennyiség megadását, így azt nem kellett az ajánlattevőnek meghatároznia. A nyertes átalányáras vállalást tett, azaz vállalta a feladat elvégzését függetlenül attól, hogy arra szakemberei mennyi munkaórát fognak fordítani. A munkamennyiségre nézve tehát nem volt olyan adat, amit ismertethetett volna.
A Döntőbizottság ezen túlmenően rámutat arra, hogy a Kbt.-nek sem a bontási eljárás, sem az eredményhirdetést szabályozó rendelkezései nem írják elő ajánlatkérő részére ezen adat ismertetésének kötelezettségét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést a nyertes ajánlat szerinti munkamennyiség ismertetése mellőzése által, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2002. május 10.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
