KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4927)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.163/46/2002.
Tárgy: a Tunika Kkt. jogorvoslati kérelme a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a TUNIKA Kkt. (6085 Fülöpszállás, Teleki P. u. 10/C., képviseli: Faragóné dr. Farsang Györgyi ügyvéd, 6000 Kecskemét, Kőhíd u. 10., továbbiakban: kérelmező) által a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (1101 Budapest, Salgótarjáni út 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "90M és 2000M hadiruházat beszerzése 2002-ben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. december 12-én a Közbeszerzési Értesítő 50. számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett. Jelen jogorvoslati eljárás a 7., 8., és 10. tételekre vonatkozó ajánlatkérői döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján - e tételekre vonatkozó körben - indult.
Ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában meghatározta a beszerezni kívánt ruházati cikkeket és azok mennyiségeit összesen 27 tételben. Az ajánlati felhívás 3. c) és d) pontjai szerint részajánlatot lehetett tenni cikkenként a megjelölt teljes mennyiségre vagy a megjelölt területi bontás szerinti teljes mennyiségre.
Kérelmező az alábbi tételekkel kapcsolatban tett ajánlatot:
"7. 90M gyakorlózubbony 65 000 db
Részajánlat tehető:
Dunántúli terület ellátására: 25 000 db
Duna-Tisza közti terület ellátására: 20 000 db
Tiszántúli terület ellátására: 20 000 db
8. 90M gyakorlónadrág 70 000 db
Részajánlat tehető:
Dunántúli terület ellátására: 30 000 db
Duna-Tisza közti terület ellátására: 20 000 db
Tiszántúli terület ellátására: 20 000 db
10. 90M téli gyakorlókabát 20 000 db
Részajánlat tehető:
Dunántúli terület ellátására: 10 000 db
Tiszántúli terület ellátására: 10 000 db"
Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat elvét alkalmazva kívánta elbírálni.
Az elbírálási részszempontok az ajánlati felhívás 13. b) pontja szerint az alábbiak:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 35
- műszaki pontosság [előírt műszaki paraméterektől való eltérés mértéke (termékfüggő)] 30
- teljesítési garanciák 20
- vállalt szállítási határidő 15
Pontozás: 1-10
Ajánlatkérő a felhívás 11. pont ötödik francia bekezdésében előírta, az alábbiakat is:
"- a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pont alapján ajánlattevő nyújtsa be a termék 2 db. mintapéldányát minden megpályázott termékből, valamint az ezekhez felhasznált alapanyagokról 6 hónapnál nem régebbi, akkreditált labor által készített vizsgálati jegyzőkönyvet (eredeti vagy másolat) és a fontosabb kellékanyagokra (cipzár, gomb, foltok stb.) vonatkozó származási nyilatkozatokat (egyéb termék esetén a termék leírását)."
Az ajánlati felhívás 16. pontjában ajánlatkérő az alábbiakat is előírta:
"- Az ajánlat tartalmazzon nyilatkozatot arról, hogy a cég a kis- és középvállalkozásokról szóló, 1999. évi XCV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta cikkenként a termék részletes műszaki leírását, valamint az általános követelményeket, az elbírálás módját részszempontonként, és a szerződéses feltételeket tartalmazó alapdokumentációt.
Az ajánlattételi határidő 2002. január 22-én volt. Az ajánlattételi határidőig a kérelmező a 7. (90M gyakorlózubbony), a 8. (90M gyakorlónadrág) és a 10. (90M téli gyakorlókabát) tételre nyújtott be ajánlatot.
2002. február 14-én ajánlatkérő értesítette az ajánlattevőket, hogy a 2002. február 20-ára tervezett eredményhirdetés elmarad, az új időpontról írásban fognak értesítést kapni.
Ajánlatkérő 2002. február 18-án értesítette az érintett ajánlattevőket, hogy 2002. február 19-én és 20-án közjegyző jelenlétében a benyújtott mintadarabok adatainak rögzítése és ellenőrzésére "ténytanúsítást" végez 13 különböző ruházati cikkre vonatkozóan, és lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlattevő cégek - ideértve a kérelmezőt is - képviselője a vizsgálaton megjelenjen.
A 2002. február 19-én és 20-án a benyújtott mintadarabok adatainak felvétele érdekében lefolytatott adatfelvételi és -ellenőrzési eljárást követően az ajánlatokat ajánlatkérő értékelte.
2002. március 5-én ajánlatkérő a Csizmarik és Társa Kft.-től és a Chata Kft.-től - hivatkozva a Kbt. 57. §-ára - felvilágosítást kért a gyártáshoz szükséges kapacitásokra vonatkozóan. A tájékoztatást kérő levelet valamennyi ajánlattevőnek megküldték.
Ajánlatkérő a honvédelmi miniszter jóváhagyó döntése után 2002. március 18-án meghívót küldött az ajánlattevőknek a 2002. március 22-i eredményhirdetésre.
Az eredményhirdetésen ajánlatkérő kihirdette, hogy a 7. tétel (90M gyakorlózubbony) nyertese a dunántúli terület ellátására a Pannon-Flax Rt., míg a Duna-Tisza közti és a tiszántúli terület ellátására a CHATA Kft., a 8. tétel (90M gyakorlónadrág) nyertese a Csizmarik és Tsa. Kft. és 10. (90M téli gyakorlókabát), míg a kérelmező ajánlata érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, mert nem felelt meg a műszaki feltételeknek, az alábbiak szerint:
"Műszaki megfelelőség szempontjából, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen ajánlatot nyújtottak be a következő cégek az alábbi termékekre (a hibák rövid felsorolásával):
"Tunika Ruhakészítő Kkt.
90M gyakorlózubbony
- bélyegzés hiányzik,
- háta és eleje hossza,
- kézelő hossza,
- zsebfedőhelye,
- címkézés nem megfelelő.
90M gyakorlónadrág
- bélyegzés hiányzik,
- foltzseb elhelyezése,
- címkézés nem megfelelő.
90M téli gyakorlókabát
- eleje mellszélesség,
- zsebfedők hossza és elhelyezése,
- háta derékrész-összeállítása,
- címkézés nem megfelelő."
Ajánlatkérő az eljárás nyerteseivel 2002. április 5-én a szerződést az ajánlati felhívás szerint megkötötte.
Kérelmező 2002. március 29-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérelmező jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére, alkalmazzon ideiglenes intézkedést és a CHATA Kft.-t, valamint a Csizmarik és Tsa. Kft.-t zárja ki a közbeszerzési eljárásokban való részvételből.
Kérelme indokaként előadta, hogy ajánlatkérő eljárása törvénysértő volt, mert az általa elkövetett mulasztások, információmegtagadás, hamis indokolás, befolyásolhatták az eljárás eredményét, veszélyeztethették a verseny tisztaságát. Ajánlatkérő 2002. február 14-én tájékoztatót küldött az eredményhirdetés elhalasztásáról, amely az elhalasztás indokát nem tartalmazta, sőt az egy hónapon túl kicsikart indokolás nem felel meg a valóságnak. A ténytanúsítási eljárás és a mintadarabok mérési, adatfelvételi eljárása nem volt szabályszerűen lefolytatva, és az arról készült jegyzőkönyvet nem küldte meg részére ajánlatkérő. A mintadarabok értékelésénél nem volt biztosítva az objektivitás, mert nem voltak előre meghatározott szakszerű és az elfogultságmentes értékelést biztosító szabályok megadva. Ajánlatkérő 2002. március 17-én információkat kért ajánlattevőktől és helyszíni bejárást tartott, de ennek eredményéről többszöri kérés ellenére nem kapott kérelmező felvilágosítást: Az eredményhirdetésen elmaradt a Kbt. 61. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel a nyertesek részéről. A kérelmező eredményhirdetésen tett észrevételeit - mely szerint ajánlatkérő nem tartotta be a Kbt. rendelkezéseit, mert a mintadarabok bemérésével és minősítésével összefüggő hiteles szakmai eljárási szabályok hiánya miatt az objektivitást az értékelésnél nem biztosította - a 2002. március 25-én elkészített írásos összegzés nem tartalmazza, továbbá az összegzés nem felel meg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseinek. Azóta is várja az eredményhirdetésen készült jegyzőkönyv megküldését, amibe az észrevétel rögzítésre került. Az összegzés értelemzavaró, és ajánlatkérő nem készített az érvénytelenné vagy alkalmatlanná minősítésről jegyzőkönyvet. Az ajánlatkérő a 90M gyakorlózubbony tétel esetében nem megfelelően értékelt, mert a Pannon-Flax Rt. részajánlatában szereplő 6446 Ft-os ajánlati árára ugyanolyan pontszámot adott, mint a CHATA Kft. 6280 Ft-os árajánlatára, pedig a CHATA Kft. a teljes tétel
re, így a Pannon-Flax Rt. által pályázott területi részmennyiségre is tett ajánlatot.
Az eljárásban a termékek 92%-át eredményesen pályázták. Két nyertes, a Csizmarik és a Chata Kft. a mennyiség 87,6%-át nyerte el bruttó 2 079 597 500 Ft értékben. A maradék 12%-ot két kisebb cég nyerte el. Vélelmezte, hogy a Csizmarik és a Chata Kft. nem rendelkezik olyan varrónői kapacitással, amely alapján az eredményhirdetésen közzétett adatokkal és feltételekkel kötendő szerződést a pályázati eljárás, illetve jogszabályok megsértése nélkül teljesíthesse. A szerződéskötés napja 2002. április 5., ezt a Csizmarik Kft. figyelmen kívül hagyta, és már ezt megelőzően 2002. március 25-én a TEENS Textil GATE-től több ezer m2 védett anyagot vett, ezt a csepeli központjában nyári gyakorlónadrág szabványának dolgozta fel, amelynek varrását 2002. március 29-én megkezdték. A 80 000 db 2000 M nyári gyakorlónadrágot nem a Csizmarik, hanem a Chata Kft. nyerte.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett érdemi észrevételében előadta, hogy az eredményhirdetés elhalasztás indokolására, a ténytanúsítási eljárással kapcsolatos és az objektív értékelési szabályokat hiányoló kérelmi elemek elkéstek, a jogorvoslati kérelem a továbbiakban alaptalan, mert a közbeszerzési eljárás lefolytatása során a Kbt. rendelkezései szerint járt el, illetve a kérelmező által sérelmezett vizsgálati, eredményhirdetési jegyzőkönyv ajánlattevőknek való megküldését, továbbá a felvilágosításkérés eredményének az ajánlattevőknek való megküldését a Kbt. nem írja elő az ajánlatkérők részére. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek közül a Csizmarik Kft. észrevételében előadta, hogy a kérelem elkésett az eredményhirdetés indokolás elmaradását illetően. A Kbt. 61. § (4) szerinti nyilatkozatot az ajánlata tartalmazza. A műszaki dokumentációban szerepel a mintákkal szembeni követelmény, és azoknak megfelelően kellett ajánlatot tenni. A kérelmet mint megalapozatlant kérik elutasítani.
Egyéb érdekeltek közül a Chata Kft. észrevételében előadta, hogy a kérelem elkésett az eredményhirdetés indokolás elmaradását illetően. A Kbt. 61. § (4) szerinti nyilatkozatot az ajánlata tartalmazza. A műszaki dokumentációban szerepel a mintákkal szembeni követelmény, és azoknak megfelelően kellett ajánlatot tenni. A kérelmet mint megalapozatlant kérik elutasítani.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei - tekintettel a jogorvoslati kérelem benyújtásának, illetve kiegészítésének és a szerződés megkötésének időpontjára is - nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Döntőbizottság először a mérés, adatfelvétel szabályainak hiányára vonatkozó kérelmi elem elkésettségének kérdését vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az ajánlati felhívást ajánlatkérő 2001. december 12-én a Közbeszerzési Értesítő 50. számában tette közzé. Kérelmező a kibocsátott dokumentációt megvásárolta, és ezt követően az ajánlattételi határidőig, vagyis 2002. január 22-én 10.00 óráig ajánlatot nyújtott be.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeit, rendelkezéseit a kérelmező az előbbiek alapján az ajánlati dokumentáció megvásárlásakor, de legkésőbb az ajánlatának benyújtásakor megismerte. Ennek alapján az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció feltételeivel kapcsolatos jogorvoslati kérelem előterjesztésére - a kérelmező rendelkezésére álló 15 napos jogvesztő határidőn belül - 2002. január 22-től volt lehetőség, és így ettől az időponttól kell számítani a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt, melynek utolsó napja jelen esetben 2002. február 5. Ennek alapján legkésőbb 2002. február 5-én lehetett volna a jogvesztő határidőn belül benyújtani az adatfelvétel szabályainak hiányával kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket. A kérelmező 2002. március 29-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy a kérelmező a jogvesztő határidő elteltét követően nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, így e kérelmi elem elkésett.
A Döntőbizottság ezt követően a mintadarabok mérési, adatfelvételi eljárásával és a benyújtott mintadarabok adatainak rögzítését és ellenőrzését szolgáló eljárással kapcsolatos kérelmi elemek elkésettségét vizsgálta meg.
Ajánlatkérő a benyújtott mintadarabok adatainak rögzítését és ellenőrzését szolgáló eljárással ténytanúsítási eljárást - melynek körülményeit és lefolytatását kérelmező sérelmezte - 2002. február 19-20-án tartotta. A kérelmező ezen az adatfelvételi eljáráson és ezen belül a saját mintadarabjának vizsgálatakor jelen volt, így ettől az időponttól kell számítani a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt, melynek utolsó napja jelen esetben 2002. március 7. A kérelmező 2002. március 29-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy a kérelmező a jogvesztő határidő elteltét követően nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, így ez a kérelmi elem is elkésett.
A Döntőbizottság ezt követően az eredményhirdetés elhalasztására vonatkozó kérelmi elem elkésettségének kérdését vizsgálta meg.
Az ajánlati felhívás 15. a) pontja az eredményhirdetés időpontja a bontás napjától számított 30. napon 10.00 óra, amennyiben az nem munkanap, akkor az azt követő első munkanapon 10.00 óra. Az ajánlattételi határidő, illetve az ajánlatok bontási eljárása 2002. január 22-én volt, így az eredményhirdetés időpontja e rendelkezés szerint 2002. február 20. volt. Ajánlatkérő 2002. február 14.-én értesítette az ajánlattevőket, hogy a 2002. február 20-ra tervezett eredményhirdetés elmarad, az új időpontról írásban fognak értesítést kapni.
Az eredményhirdetés elhalasztására a fentiek szerint 2002. február 14-én került sor, így az azzal kapcsolatos jogorvoslati kérelem előterjesztésére ettől az időponttól volt lehetőség, és így ettől az időponttól kell számítani a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt, melynek utolsó napja jelen esetben 2002. március 1. Ennek alapján legkésőbb 2002. március 1-jén lehetett volna a jogvesztő határidőn belül benyújtani az eredményhirdetés elhalasztásával kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket. A kérelmező 2002. március 29-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy a kérelmező a jogvesztő határidő elteltét követően nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, így e kérelmi elem elkésett.
A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. 61. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételnek az eredményhirdetésen való elmaradását vizsgálta meg.
A Kbt. 61. § (4) bekezdése szerint az eredményhirdetésen az eljárás nyertese nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkvt.) szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
Az ajánlati dokumentációban, az ajánlat tartalmi előírásai között szerepel az az előírás, hogy az ajánlattevőknek csatolni kell ajánlatukhoz a nyilatkozatot az ajánlattevő Kkvt. szerinti minősítéséről. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok kötelező tartalmi eleme volt a Kbt. 61. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat. A nyertesek ajánlata a nyilatkozatot tartalmazza. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatban már megtett nyilatkozat ismételt megtételére nincs szükség, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő már az ajánlatban szereplő nyilatkozatból tudomást szerzett az ajánlattevők Kkvt. szerinti minősítéséről. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően az összegzés elkészítésével kapcsolatos jogorvoslati kérelemrészeket vizsgálta meg.
A Kbt. 25. §-a úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. idézett rendelkezései szerint az összegzés tartalmát és formáját egyaránt a Kbt. 5. számú melléklete határozza meg. A Kbt. az összegzés tartalmának vagy formájának megváltoztatására nem ad lehetőséget, így abban csak a Kbt. 5. számú melléklete szerinti adatokat lehet - az ott meghatározott módon - feltüntetni, és ennek alapján nem lehet az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 43. § rendelkezéseit alkalmazni az összegzés elkészítése során. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint nem követett el ajánlatkérő jogsértést, amikor a kérelmezőnek az eredményhirdetéskor előadott észrevételeit nem építette be az összegzés szövegébe. Erre tekintettel a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Az összegzés értelemzavaró és pontatlan voltát kifogásoló kérelemrésszel kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az összegzés 3. oldalán 19 érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevőt, míg az összegzés 12-23. oldalain 28 érvénytelen ajánlatot tevő kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevőt sorolt fel. A Döntőbizottság nem találta az előbbi adatokat értelemzavarónak vagy ellentmondásosnak, mert részajánlatok tételére is lehetőség volt, és így az egyes részajánlatok tekintetében külön-külön kellett az egyes részajánlatok esetleges érvénytelenségét megállapítani. Ennek megfelelően több olyan ajánlattevő is volt - például a CHATA Kft., a Csizmarik és Társa Kft., valamint a LaNella Kft. is - aki egyes részajánlatok tekintetében érvénytelen ajánlatot nyújtott be, de más részajánlatai érvényesek voltak, és ennek alapján mind az érvényes ajánlatokat, mind pedig az érvénytelen ajánlatokat benyújtó ajánlattevők feltüntetésre kerültek. A Döntőbizottság álláspontja szerint az összegzés a részajánlat tételi lehetőségre is figyelemmel megfelel a Kbt. rendelkezéseinek, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a CHATA Kft. és a Csizmarik és Társa Kft. telephelyein lefolytatott helyszíni bejárás jegyzőkönyvének, a benyújtott mintadarabok adatainak rögzítését és ellenőrzését szolgáló eljáráson felvett jegyzőkönyvnek, a felvilágosításkérésre adott válaszok és az eredményhirdetési jegyzőkönyv kérelmező részére meg nem küldését sérelmező kérelmi elemet vizsgálta meg.
A Kbt. rendelkezései csak a bontási eljárás jegyzőkönyvének, a hiánypótlási felhívásnak, a felvilágosításkérésről való tájékoztatásnak és az összegzésnek a megküldését teszik kötelező jelleggel az ajánlatkérő feladatává. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy a kérelmező által az ajánlattevőknek megküldeni kért iratok megküldését a Kbt. nem teszi kötelezővé az ajánlatkérő számára, illetve a hiányolt iratok elkészítését sem teszi kötelezővé (pl. a benyújtott mintadarabok adatainak rögzítését és ellenőrzését szolgáló eljáráson felvett jegyzőkönyv és az eredményhirdetési jegyzőkönyv). Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárása az iratok megküldésével kapcsolatban megfelelt a Kbt. rendelkezéseinek, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben megemlített közbeszerzési eljáráson kívüli árubeszerzéssel kapcsolatban rámutat arra, hogy az említett tevékenység nem tartozik a Kbt. kompetenciájába.
A Döntőbizottság ezt követően a 7. tétel értékelésével kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta meg.
Kérelmező ajánlatát ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nem megfelelő műszaki paraméterekre tekintettel érvénytelenné nyilvánította, így az a közbeszerzési eljárás további - értékelési - szakaszában már nem is vett részt.
Kérelmező saját ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntést nem vitatta.
Az előzőek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező megalapozottan nem vitathatja a Kbt. 55. § (6), valamint 59. § (1) bekezdésének sérelmét tekintettel a Kbt. 79. § (3) bekezdésére, mely szerint kérelmet az ajánlatkérő az ajánlattevő vagy az olyan `egyéb érdekelt nyújthat csak be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Az érdemi elbírálásban csak az érvényes ajánlatok vehetnek részt. Miután a kérelmező az ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntést nem kifogásolta, tényként kell kezelni azt, hogy kérelmező ajánlata érvénytelen volt.
Figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő jogszerűen mellőzte az érvénytelen ajánlatok értékelését és összehasonlítását az érvényesnek tekintett ajánlatokkal, így nem kifogásolhatja eredményesen az érvényes ajánlatok értékelését az érvénytelen ajánlatot tevő, tekintettel arra, hogy már nem lehet érdekelt az érvényes ajánlatok értékelésének eredményében: Az előbbiek miatt a Döntőbizottság nem vizsgálta az ajánlatkérő által végzett értékelést.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakra tekintettel a jogorvoslati eljárás során felmerült költségekről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 7.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
