KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4928)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.209/9/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett eljárása Jászladány Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1055 Budapest, Honvéd u. 13-15., továbbiakban kezdeményező) Jászladány Nagyközség Önkormányzata (5055 Jászladány, Hősök tere 6., a továbbiakban ajánlatkérő) "szemétgyűjtő autó, egyéb eszközök beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján, a felek nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. január 16-án a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 3. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgyaként ajánlatkérő 1 db félpormentes tömörítős szilárdhulladék-gyűjtő, -szállító tehergépjárművet, 2100 db 120 literes hulladékgyűjtő edényzetet szállítási szerződés keretében kívánt beszerezni.
Ajánlatkérő a felhívás 3. c) pontjában lehetővé tette továbbá a beszerzés egy részére történő ajánlattételt is, akként, hogy az egyik részajánlat a tehergépjárműre, a másik pedig a hulladékgyűjtő edényzetre vonatkozik.
A szerződés teljesítésének határidejeként a felhívás 4. pontjában ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződés megkötését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2002. május 15-ben írta elő.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét írta elő az alábbiak szerint:
- ajánlattevő valamennyi számlavezető pénzintézetétől származó nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására az alábbi tartalommal:
- mióta vezeti az ajánlattevő gazdasági társaság számláját,
- nyilatkozat az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről, hitel- és fizetésképességéről,
- fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e,
- számláján sorban állás előfordult-e,
- fizetésképtelenség előfordult-e, hányszor, hány napig, milyen nagyságrendben.
- 1998., 1999. és 2000. évi auditált mérleg és mellékletei a cégjegyzésre jogosult képviselője által hitelesített másolata, egyéni vállalkozónál ugyanezen időszakra a személyi jövedelemadó bevallása vagy annak az egyéni vállalkozó által hitelesített másolata,
- előző 3 évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a jelen eljárásban beszerezni kívánt eszközök forgalmáról szóló nyilatkozat.
Műszaki alkalmasság igazolása
- cégbemutatás, az elmúlt 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetése és azokról vevői igazolás csatolása (szállítás éve, a vevő neve és címe, az ellenszolgáltatás összege, az információt nyújtó személy megnevezése)
Ajánlatkérő a felhívás 10. b) pontjában meghatározta az ajánlattevők alkalmatlanságának elbírálási szempontjait a következőképpen:
- ha a saját tőke kisebb a jegyzett tőkénél a vizsgált 3 év bármelyikében, illetve egyéni vállalkozó esetében veszteség tapasztalható a vizsgált 3 év bármelyikében,
- ha a pénzintézeti nyilatkozat alapján az állapítható meg, hogy az ajánlattevő hitel- vagy fizetésképtelen, vagy fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget, számláján sorban állás fordult elő,
- ha az elmúlt 3 év szállításainak ismertetéséből az állapítható meg, hogy az ajánlattevő hulladékgyűjtő edényzetet vagy hulladékszállító járművet nem szállított.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. február 26. napjára 3 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett: Pannon-Tara Kft. (az edényekre), az UNISCHO Kft. (edényzetre), valamint az UNITRADE-AUTÓ Kft. mindkét részre.
A nyilvános eredményhirdetésre 2002. március 14-én került sor, melyen ajánlatkérő az eljárást eredménytelennek nyilvánította a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján, tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
Kezdeményező 2002. április 16-án benyújtott iratával a Kbt. 79. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezte, melyben indítványozta, hogy a Döntőbizottság alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeket, illetve, ha az alkalmazás feltételei - az időmúlásra tekintettel - már nem állnak fenn, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét. Beadványa indokaiként előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem zárta ki a Kbt. 26. § (3) bekezdése alapján azt, hogy külföldi székhelyű ajánlattevők részt vehessenek az eljárásban, azonban a beszerzés tárgyát képező áruk szállítására olyan rövid határidőt határozott meg, amely alatt a szállítandó gépjárművet legyártatni és szolgáltatni nem lehet, csak akkor, ha már előre ismert a szállító számára, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese lesz.
A fentiek értelmében a kezdeményező álláspontja szerint sérült a Kbt. 24. § (2)-(3) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség alapelve.
A kezdeményező a közérdekű bejelentő irat indokai alapján kifogásolhatónak és jogsértőnek tekinti, hogy ajánlatkérő a felhívásban a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében olyan feltételeket fogalmazott meg, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a kezdő vállalkozások részvételét az eljárásban, így csorbítva az esélyegyenlőség törvényben rögzített alapelvét. Sérti a kezdeményező - közérdekű bejelentő iratában előadottakkal egyező - álláspontja szerint a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglalt arányosság és a szükségesség elvét rögzítő előírásokat is az alkalmatlansági szempontok meghatározása. E körben példaként a nettó árbevétel túlzó mértékű meghatározását említi.
A kezdeményező sérelmesnek találja azt is, hogy az alkalmasság igazolásához bekért referenciákat is erőteljesen leszűkítve Magyarországra és a közszférára korlátozva határozta meg ajánlatkérő.
Kezdeményező beadványában a fenti indokok alapján vélelmezte, hogy a ajánlatkérő felhívása a Kbt. 44. §-ában előírtak vonatkozásában nem áll összhangban a Kbt. 24. § (2)-(3) bekezdésében rögzített esélyegyenlőség biztosításának alapelvével.
A kezdeményező a beadványában kifogásolt ajánlati felhívással kapcsolatosan vélelmezett jogsértésekről történő tudomásszerzés időpontjaként 2002. április 11. napját jelölte meg, ugyanis ezen a napon érkezett részére a GAT Magyarország Kft. képviselőjétől egy, a jelen közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását kifogásoló közérdekű bejelentés. A kezdeményező irat több ajánlatkérő hasonló tárgyban lefolytatott közbeszerzési eljárását támadta, amelyekben a beszerzés tárgya és a megállapított alkalmatlansági szempontok jelentős mértékben eltértek egymástól ezért a Döntőbizottság felhívta kezdeményezőt beadványának a pontosítására a kifogásolt jogsértések tekintetében az egyes eljárásokra lebontva. A kezdeményező a Döntőbizottság felhívásának nem tett eleget.
Ajánlatkérő észrevételében a minden tekintetben megalapozatlan beadvány elutasítását kérte.
Előadta, hogy az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítőben 2002. január 16-án jelent meg és az ajánlattételi határidő 2002. február 26-án járt le. A Kbt. 79. § értelmében a jogorvoslati eljárás kérelmezésére előírt jogvesztő határidőkre tekintettel a kezdeményező irat elkésett. A közérdekű bejelentőnek a Kbt.-ben meghatározott feltételekkel lett volna lehetősége a jogvesztő határidőn belül jogorvoslati eljárást kérelmezni.
Véleménye szerint a törvényi határidők meg nem engedett áttörését jelentené, ha ajánlattevők - kicsúszva a jogorvoslati határidőből - a közérdekű bejelentésként próbálnának vélelmezett sérelmeiket orvosolni, kezdeményezve a tanács tagjának eljárását. A Közbeszerzések tagját is kötik álláspontja szerint a Kbt. 79. § (7) bekezdésében megállapított jogvesztő határidők.
Másodsorban a kezdeményező iratot alaptalannak is tartja ajánlatkérő az alábbiak szerint:
A rövid szállítási határidővel kapcsolatban előadta, hogy a felhívásban a szerződés megkötésétől számított 30 napon belüli határidőt adott meg, de legkésőbbi időpontként 2002. május 15. napja lett meghatározva.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a szerződés teljesítésére rendelkezésre álló 52 nap teljes egészében alkalmas az eszközök legyártására. Leszögezi ajánlatkérő az észrevételében, hogy a beszerezni kívánt eszköz nem egyedi, hanem zártfajú szolgáltatás, így nemcsak gyártó, hanem kereskedő társaság is szóba jöhet ajánlattevőként. Ajánlattevői gazdálkodási feladat, hogy az ajánlatkérő által beszerezni kívánt eszköz biztosításáról a közbeszerzés sajátosságaira és határidejére figyelemmel gondoskodjon.
Ajánlatkérő hivatkozik továbbá az észrevételében arra, hogy a támogatásból megvalósuló beszerzésről van szó és az elszámolásról rendelkező tájékoztató szerint a beszerzéshez felhasználásra kerülő költségvetési forrásról 2002. május 31. napjáig el kell számolniuk.
Az alkalmasság igazolására kért adatok köre a Kbt. 44. § rendelkezéseinek megfelel. Az alkalmatlansági kritériumok nem zárják ki az eljárásból a kezdő vállalkozásokat. A beadványban szereplő 100 millió Ft nettó árbevétel és 100 milliós nagyságrendű referenciakövetelményt ajánlatkérő a felhívásában nem írt elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívásának tartalma - a kezdeményező által kifogásoltak szerint - nem volt jogsértő.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a konkrét közbeszerzési eljárás vonatkozásában azt kell vizsgálat tárgyává tennie, mind a kérelemre, mind a hivatalból indult eljárásokban, hogy ajánlatkérő megsértette-e a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) egyes rendelkezéseit vagy sem.
A Kbt. nem tartalmaz kötelező előírást a teljesítési határidőre vonatkozóan. A teljesítési határidő ajánlatkérő általi meghatározására a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános és az egyes szerződéstípusokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A jelen ügyben ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozóan szállítási szerződés teljesítését kérte, észrevételében előadta a teljesítési határidő meghatározásának indokát is. A szállítási szerződés teljesítése jelen beszerzésben nem feltételezi egyedi termékek gyártásának kényszerét, tehát a határidő megállapításánál az előállítás időszükségletét nem kellett feltétlenül figyelembe venni.
A Döntőbizottság nem találta a Kbt. szabályaiba ütközőnek ajánlatkérőnek a teljesítési határidő meghatározását.
A Kbt. 44. §-a részletesen szabályozza, hogy ajánlatkérő milyen módon, milyen iratok csatolásával kérheti ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását, s ezzel összefüggésben milyen feltételek betartása mellett írhatja elő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
"44. § (1) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb 3 évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
a) az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;
d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett vagy ha különleges célra szolgál;
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával.
(3) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
(6) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
(7) Az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni."
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a fent hivatkozott rendelkezések betartásával határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására becsatolni kért igazolásokat, adatokat és tényeket, valamint megjelölt alkalmatlansági szempontok nem lépik túl a Kbt. 44. § (7) bekezdésében meghatározott, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét. Nem tekinthető túlzó és jogszerűtlen előírásnak a Döntőbizottság álláspontja szerint az, hogy ajánlatkérő vesztesége vagy fizetésképtelen ajánlattevővel, illetve olyan társasággal akinek nincs a beszerzés tárgya körében végzett szállítása.
A Döntőbizottság nem találta megalapozottnak a kezdeményezőnek a Kbt. 24. § (2), (3) bekezdésének megsértésére történő hivatkozását. Ajánlatkérő a fenti indokok alapján jogszerűen járt el a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért iratok előírása, és ezekkel összefüggésben az alkalmatlansági szempontok megállapítása során, a törvényben megfogalmazott alapelvek sérelmét megalapozó körülmények - amelyre kezdeményező hivatkozott, nevezetesen a referencia előírásával és az árbevétel meghatározásával a kezdő vállalkozások hátrányának jelentkezése - nem voltak megállapíthatóak a rendelkezésre álló iratokból. Ajánlatkérő által közzétett ajánlati felhívásban a nettó árbevételre vonatkozóan előírást nem tett.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárására - ha a törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 14. § (2) bekezdése alapján a hivatalból indított eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 13.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
