KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4930)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.207/7/2002.
Tárgy: Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett eljárása Gyula Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1055 Budapest, Honvéd u. 13-15., a továbbiakban kezdeményező) a Gyula Város Önkormányzata (5700 Gyula, Petőfi tér 3, a továbbiakban ajánlatkérő) "szemétgyűjtő autó, egyéb eszközök beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. január 16-án a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 3. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgyaként ajánlatkérő 1 db tömörítős felépítésű szilárdhulladék-gyűjtő, -szállító új tehergépjárművet, 2000 db 120 literes kerékkel ellátott új hulladékgyűjtő edényt szállítási szerződés keretében kívánt beszerezni.
Ajánlatkérő a felhívás 3. d) pontjában lehetővé tette továbbá a beszerzés egy részére történő ajánlattételt is akként, hogy az egyik részajánlat a tehergépjárműre, a másik pedig a hulladékgyűjtő edényekre vonatkozik.
A szerződés teljesítésének határidejeként a felhívás 4. pontjában ajánlatkérő 2002. április 30-át írta elő azzal, hogy előteljesítést elfogad.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét írta elő az alábbiak szerint:
- banki igazolás fizetőképességre vonatkozóan (mióta vezeti ajánlattevő bankszámláját, azon előfordult-e sorban állás)
- a megajánlott eszköz leírása a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja szerint,
- a beszerzés tárgyával azonos szolgáltatás ismertetése (az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét írta elő az alábbiak szerint:
- nem rendelkezik a beszerzés tárgyához hasonló, legalább egy referenciával.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. február 26. napjára 2 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett: a Pannon-Tara Kft. (az edényekre), valamint a M.U.T. Kft. mindkét részre.
A nyilvános eredményhirdetésre 2002. március 13-án került sor, melyen a M.U.T. Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek mindkét részajánlat tekintetében.
Kezdeményező 2002. április 16-án benyújtott iratával a Kbt. 79. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezte, melyben indítványozta, hogy a Döntőbizottság alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeket, illetve, ha az alkalmazás feltételei - az időmúlásra tekintettel - már nem állnak fenn, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét. Beadványa indokaként előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem zárta ki a Kbt.: 26. § (3) bekezdése alapján azt, hogy külföldi székhelyű ajánlattevők részt vehessenek az eljárásban, azonban a beszerzés tárgyát képező áruk szállítására olyan rövid határidőt határozott meg, amely alatt a szállítandó gépjárművet legyártatni és szolgáltatni nem lehet, csak akkor, ha már előre ismert a szállító számára, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese lesz.
A fentiek értelmében a kezdeményező álláspontja szerint sérült a Kbt. 24. § (2)-(3) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség alapelve.
A kezdeményező a közérdekű bejelentő irat indokai alapján kifogásolhatónak és jogsértőnek tekinti, hogy ajánlatkérő a felhívásban a pénzügyi - gazdasági alkalmasság körében olyan feltételeket fogalmazott meg, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a kezdő vállalkozások részvételét az eljárásban, így csorbítva az esélyegyenlőség törvényben rögzített alapelvét. Sérti a kezdeményező - közérdekű bejelentő iratában előadottakkal egyező - álláspontja szerint a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglalt arányosság és a szükségesség elvét rögzítő előírásokat is az alkalmatlansági szempontok meghatározása. E körben példaként a nettó árbevétel túlzó mértékű meghatározását említi.
A kezdeményező sérelmesnek találja azt is, hogy az alkalmasság igazolásához bekért referenciákat is erőteljesen leszűkítve Magyarországra és a közszférára korlátozva határozta meg ajánlatkérő.
Kezdeményező beadványában a fenti indokok alapján vélelmezte, hogy a ajánlatkérő felhívása a Kbt. 44. §-ában előírtak vonatkozásában nem áll összhangban a Kbt. 24. § (2), (3) bekezdésében rögzített esélyegyenlőség biztosításának alapelvével.
A kezdeményező a beadványában kifogásolt ajánlati felhívással kapcsolatosan vélelmezett jogsértésekről történő tudomásszerzés időpontjaként 2002. április 11. napját jelölte meg, ugyanis ezen a napon érkezett részére a GAT Magyarország Kft. képviselőjétől egy, a jelen közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását kifogásoló közérdekű bejelentés. A kezdeményező irat több ajánlatkérő hasonló tárgyban lefolytatott közbeszerzési eljárását támadta, amelyekben a beszerzés tárgya és a megállapított alkalmatlansági szempontok jelentős mértékben eltértek egymástól, ezért a Döntőbizottság felhívta kezdeményezőt beadványának a pontosítására a kifogásolt jogsértések tekintetében az egyes eljárásokra lebontva. A kezdeményező a Döntőbizottság felhívásának nem tett eleget.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a kapott költségvetési támogatással 2002. május 31-ig kell elszámolniuk, ennek megfelelően kellett a szállítási határidőt megállapítani. A szerződés teljesítése időközben már meg is történt, tehát a határidő nem volt teljesíthetetlen. A március 13-i eredményhirdetés után még 48 nap állt rendelkezésre a szállításhoz. Ezt a két pályázó elfogadhatónak tartotta. Álláspontja szerint a kiírásuk a beszerzés meghatározásához csak a legszükségesebb paramétereket tartalmazta, az alkalmasság igazolásához csak a Kbt. 44. § (1) bekezdés a), a 44. § (2) bekezdés d) pontjait határozták meg, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti referencia ismertetését kérték. Alkalmatlanságnak pedig csak azt írták elő, hogy azt tekintik alkalmatlannak, aki nem rendelkezik a beszerzés tárgyához hasonló, legalább egy referenciával, így további előírás hiányában nem zárta ki a kezdő vállalkozókat az eljárásból. A referenciaigényük is minimális volt.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívásának tartalma - a kezdeményező által kifogásoltak szerint - nem volt jogsértő.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a konkrét közbeszerzési eljárás vonatkozásában azt kell vizsgálat tárgyává tennie mind a kérelemre, mind a hivatalból indult eljárásokban, hogy ajánlatkérő megsértette-e a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) egyes rendelkezéseit vagy sem.
A Kbt. nem tartalmaz kötelező előírást a teljesítési határidőre vonatkozóan. A teljesítési határidő ajánlatkérő általi meghatározására a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános és az egyes szerződéstípusokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A jelen ügyben ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozóan szállítási szerződés teljesítését kérte, észrevételében előadta a teljesítési határidő meghatározásának indokát is. A szállítási szerződés teljesítése jelen beszerzésben nem feltételezi egyedi termékek gyártásának kényszerét, tehát a határidő megállapításánál az előállítás időszükségletét nem kellett feltétlenül figyelembe venni.
A Döntőbizottság nem találta a Kbt. szabályaiba ütközőnek ajánlatkérőnek a teljesítési határidő meghatározását.
A Kbt. 44. §-a részletesen szabályozza, hogy ajánlatkérő milyen módon milyen iratok csatolásával kérheti ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását, s ezzel összefüggésben milyen feltételek betartása mellett írhatja elő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
"44. § (1) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;
d) a termék leírásával; mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsításával.
(3) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
(6) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
(7) Az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni."
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a fent hivatkozott rendelkezések betartásával határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására becsatolni kért igazolásokat, adatokat és tényeket, valamint azzal, hogy kizárólag a veszteséges gazdálkodást jelölte meg alkalmatlansági szempontnak, nem lépte túl a Kbt. 44. § (7) bekezdésében meghatározott, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét. Nem tekinthető túlzó és jogsértő előírásnak ajánlatkérő részéről olyan szempont meghatározása, amelyből meg tud győződni arról, hogy ajánlattevő képes az általa kiírt beszerzés megfelelő színvonalú teljesítésére. Ezen információt pedig alapvetően a referencián keresztül tudja lemérni.
A Döntőbizottság nem találta megalapozottnak a kezdeményezőnek a Kbt. 24. § (2), (3) bekezdésének megsértésére történő hivatkozását. Ajánlatkérő a fenti indokok alapján jogszerűen járt el a pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért iratok előírása, és ezekkel összefüggésben az alkalmatlansági szempontok megállapítása során a törvényben megfogalmazott alapelvek sérelmét megalapozó körülmények - amelyre kezdeményező hivatkozott, nevezetesen a referencia előírásával és az árbevétel meghatározásával a kezdő vállalkozások hátrányának jelentkezése - nem voltak megállapíthatók a rendelkezésre álló iratokból. Ajánlatkérő által közzétett ajánlati felhívásban ugyanis egyetlen referenciát követelt meg, és nettó árbevételre vonatkozóan előírást pedig nem tett.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárására - ha a törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe 14. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 14. § (2) bekezdése alapján a hivatalból indított eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 13.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
