KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4934)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.167/24/2002.

Tárgy: a Thorn Lighting Hungary Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Turizmus Rt. közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Thorn Lighting Hungary Kft. (2045 Törökbálint, Tó Park, képviseli: dr. Borbíró István ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 31. IV/17., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Magyar Turizmus Rt. (1054 Budapest, Kálmán Imre u. 2., képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 18. VI. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "ötven műemlék templom díszkivilágítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 48. § (1) bekezdése második fordulatát a 64. § (5) bekezdésére figyelemmel. Felhívja a Döntőbizottság az ajánlatkérőt arra, hogy a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül egészítse ki a 2002. március 19-én kiadott ajánlati dokumentáció 2002. április 5-i módosítására vonatkozó döntését azzal, hogy új ajánlattételi határidőt állapítson meg - amely nem lehet tizenöt napnál rövidebb -, és erről egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztassa a TUNGSRAM Schréder Rt.-t, a Lisys Fényrendszer Rt.-t és a kérelmezőt. Ezen túlmenően a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek az ajánlati dokumentáció 2002. április 5-i módosítását követő valamennyi döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, Asztalos Zoltánnal szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladóan elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt és Asztalos Zoltánt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 2002. február 27-én részvételi felhívást tett közzé hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos gyorsított közbeszerzési eljárás lefolytatására a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
A részvételi felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége a következő volt: a dokumentációban szereplő 50 műemlék templom díszkivilágítása (egyeztetések lebonyolítása, tervezés, kivitelezés, üzembe helyezés). A templomok száma ±20%-kal változhat.
A meghívni kívánt ajánlattevők keretszámát háromban határozta meg az ajánlatkérő.
A részvételi felhívás 8. pontja tartalmazta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. Itt írta elő az első bekezdésben az ajánlatkérő azt, hogy a részvételi jelentkezőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak a műszaki alkalmassága igazolására csatolni kell a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján az előző 3 év legjelentősebb díszkivilágítás tárgyú szolgáltatásairól rövid ismertetést (legalább a megrendelő, tárgy, ellenszolgáltatás nagyságrendje, teljesítési idő megjelölésével).
Előírta továbbá a negyedik bekezdésben a 2000. évre vonatkozó mérleg és eredménykimutatás csatolását is.
A részvételi felhívás 9. a) pontjában a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának egyik szempontjaként szerepelt az elmúlt három évben díszkivilágítás tárgyában végzett munkák ismertetése.
A 9. b) pontban az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait az alábbiak szerint határozta meg:
Az ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti a jelentkezőt, ha ő vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója közül egyikük sem rendelkezik referenciával az elmúlt 3 évben díszkivilágítás tárgyában, a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek nem rendelkeznek legalább hároméves gyakorlattal díszkivilágítás készítésében.
A jelentkezőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának együttesen kell megfelelniük az alkalmassági követelményeknek. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha több jelentkező közösen jelentkezik.
A részvételi felhívás 13. pontjában, az egyéb információk között az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattételi határidőt is a következők szerint: a részvételi jelentkezés eredményhirdetésének napját követő első naptól számított 10. nap 9 óra.
A részvételi jelentkezési határidőben, 2002. március 11-ig kérelmezőn kívül a következő jelentkezők nyújtották be részvételi jelentkezésüket: FŐSZER-ELEKTROPROFIL Kft., TUNGSRAM-Schréder Rt., MOREX '93 Kft., VILL-KORR Bt., HELLUX HUNGÁRIA Kft., LISYS Fényrendszer Rt.
Az ajánlatkérő az első szakasz eredményét 2002. március 19-én hirdette ki, és ezen a napon a kérelmezőn kívül a LISYS Fényrendszer Rt.-t és a TUNGSRAM-Schréder Rt.-t hívta fel ajánlattételre, az ajánlati felhívást és a dokumentációt is kiadta a részükre.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 6. a) pontjában az ajánlattételi határidőt a részvételi felhívásban foglaltak szerint határozta meg.
A dokumentáció a szerződéses feltételeket, a beszerzés tárgyára vonatkozó követelményeket tartalmazta. A 2. oldala 6. és 7. bekezdésében a következőket írta elő az ajánlatkérő:
"- A pályázatot csak a díszkivilágítási tervezési és kivitelezési munkára jogosult vállalatok adhatják be.
- Referenciaként kell beadni az utolsó 3 év díszkivilágítási tervezési és kivitelezési munkáinak listáját, különös tekintettel a templomok világítására. A referenciában az egyes berendezéseknél meg kell adni a megbízás nettó értékét. Követelmény, hogy ajánlattevő éves árbevételében a díszkivilágítási megbízás legalább évi 50 milliós nettó összeg legyen."
A dokumentáció melléklete tartalmazta az 50 műemlék templom felsorolását a régiók megnevezésével, valamint a helység és a templom megjelölésével.
Ajánlati szakaszban kérdés merült fel arra vonatkozóan az ajánlattevők részéről, hagy 25 településen nem volt megjelölve az, hogy melyik templom díszkivilágítását kell megvalósítani, illetve a dokumentáció 2. oldala hatodik bekezdésével kapcsolatban arra vonatkozóan, hogy a tervezői és kivitelezői jogosultságot milyen módon milyen jogszabály alapján kell megállapítani.
Az ajánlatkérő 2002. március 22-i válaszlevelében tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy a templomokról a pontosított leírást március 25-én fogja küldeni, illetve az ajánlattevői kérdést megválaszolva ismertette, hogy díszkivilágítást milyen engedéllyel rendelkezők tervezhetnek.
Az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő részére 2002. március 26-án megküldte a templomok javított, majd 2002. március 27-én az ötven műemlék templom végleges, pontosított listáját.
A TUNGSRAM Schréder Rt. és a LISYS Fényrendszer Rt. jelezte, hogy a javított listában 28 olyan település van, amelyek az eredetiben nem szerepeltek, és ezért kérték az ajánlattételi határidő meghosszabbítását. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívás szerinti 2002. március 29-ről 2002. április 8-án 9 órára módosította. Erről valamennyi ajánlattevőt 2002. március 26-án kelt levélben értesítette.
Az ajánlattételi határidőben, 2002. április 8-ig a TUNGSRAM Schréder Rt. és a LISYS Fényrendszer Rt. tett ajánlatot. Ajánlatkérő a tárgyalásokat lefolytatta és meghozta az eljárást lezáró döntését, 2002. április 25-én a LISYS Fényrendszer Rt.-t nyertes ajánlattevőként, míg a TUNGSRAM Schréder Rt.-t a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevőként hirdette ki.
Kérelmező 2002. április 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet 2002. április 11-én kiegészített. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, kötelezze az ajánlatkérőt az eljárási díj és a költségek viselésére, a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését kérte.
Elsődlegesen azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően az ajánlati dokumentáció 2. oldalán a 7. bekezdésben ismételten és újabb alkalmassági követelményt írt elő, amelyet álláspontja szerint ebben a szakaszban már nem tehetett meg, és ilyen tartalmú feltételt ebben a közbeszerzési eljárásban egyébként sem lehet jogszerűen előírni, mivel az ötvenmillió forintos nettó árbevétel kikötése nem indokolt, nincs összefüggésben a műszaki alkalmassággal.
Kiegészítő kérelmében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a jogorvoslati eljárás megindulását követően az ajánlatkérő a dokumentáció 2. oldalának 6. és 7. bekezdését törölte, erről 2002. április 5-én telefaxon értesítette, amely szerint ezek az előírások tévedésből kerültek a dokumentációba. Az értesítés kézhezvétele után kérte az ajánlatkérőt, hogy az ő számára az ajánlattételi határidőt 2002. április 29-ig hosszabbítsa meg, azonban ezt az ajánlatkérő elutasította. Ezt jogsértőnek tartja. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 64. § (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 48. § (1) bekezdését, mivel a hivatkozott két bekezdésnek a dokumentációból való törlésével módosította a dokumentációt, ezen előírások elhagyásával vált ő alkalmassá az ajánlat benyújtására. A módosítás április 5-i, pénteki és az április 8-i, hétfői ajánlattételi határidő között rendelkezésre álló idő már nem volt elegendő az ajánlat elkészítéséhez, amelynek az előkészítéséhez ugyan hozzákezdett, de a sérelmezett előírásra tekintettel az ajánlatát nem dolgozta ki, nem készítette el. Azáltal, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció módosítását követően nem hosszabbította meg az ajánlattételi határidőt, megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését is.
Ajánlatkérő észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a kérelem elutasítását alaptalanság címén.
Előadta, hogy a két szakaszból álló eljárás második szakaszában nem állt szándékában alkalmatlansági szempontot előírni, az erről való tudomást szerzést - a jogorvoslati eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételét - követően azonnal értesítette az ajánlattevőket a két bekezdés törléséről: Sajnálatosnak tartotta, hogy a kérelmező nem élt azzal a lehetőséggel, hogy tájékoztatást kérjen az ajánlatkérőtől a közbeszerzési eljárás során, hanem helyette jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A kérelmező eljárása rosszhiszemű, azt sugallja, hogy nem volt képes az ajánlatát határidőben elkészíteni, és ezzel az eljárással próbálta meg a határidőt meghosszabbítani. Ezt igazolják a kérelmező azon - ellentmondásos - nyilatkozatai is, amelyek szerint a két vitatott bekezdés törléséig nem is foglalkozott az ajánlat kidolgozásával, illetve elkezdte azt, de nem készítette el az ajánlatát, és 20 nappal kérte meghosszabbítani a határidőt. Miután kérelmezőnek a határidőre vonatkozó kérését nem teljesítették, kérelmező nem nyújtott be ajánlatot. Hivatkozott arra az ajánlatkérő, hogy a két bekezdés törlése nem minősül a dokumentáció olyan módosításának, ami miatt az ajánlattételi határidőt meg kellett volna hosszabbítani, mivel az alapfeltételek változatlanul maradtak. Hivatkozott arra is az ajánlatkérő, hogy a Kbt. 47. § (2) bekezdése szerint csak egy alkalommal lehet az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani. Egy alkalommal szakmai indokok alapján ezt megtették, többször erre nincs lehetőségük. Amennyiben ismét meghosszabbították volna a határidőt, a Kbt.-t sértették volna meg.
A TUNGSRAM-Schréder Rt. észrevételében előadta, hogy mivel a kérelmező ajánlata nem érkezett meg az ajánlattételi határidőre és az ajánlatok bontása megtörtént, ezáltal a két versenytárs ajánlati árai és egyéb feltételei ismertté váltak. Azzal, hogy nem adott be ajánlatot a kérelmező, kizárta magát a további részvételből.
A LISYS Fényrendszer Rt. a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett észrevételében előadta, hogy gyorsított közbeszerzési eljárásról van szó, 10 nap állt mindenkinek rendelkezésére az ajánlat elkészítésére. Ez egy nagy munka, felkészült, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező cégek képesek ilyen rövid idő alatt ajánlatot tenni. Miután a beszerzés tárgya jelentősen módosult az ajánlattételi szakaszban, indokolt volt az ajánlattételi határidő meghosszabbítása. Azonban a kérelmező hozzá sem fogott az ajánlata elkészítéséhez, kérdést sem tett fel a sérelmezett előírással kapcsolatban az ajánlatkérőnek, ezért nem volt indokolt újabb határidő-hosszabbítás.
A Döntőbizottság a 2002. április 29-én kelt D.167/18/2002. számú határozatában ideiglenes intézkedésként elrendelte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve megtiltotta az eljárást lezáró szerződés megkötését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem részben alapos.
Alaptalan a kérelem az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő 2002. április 5-én valamennyi ajánlattevőt értesítette arról, hogy észlelték azt, miszerint két - a dokumentáció korábbi változatából származó - rendelkezés tévedésből került a dokumentációba. Tájékoztatta arról a döntéséről is az ajánlatkérő az ajánlattevőket, hogy a dokumentáció második oldalán a 6. és 7. bekezdésben ("A pályázatot csak a " és "Referenciaként be kell adni " kezdetű bekezdések) foglaltakat az ajánlattevőknek nem kell teljesíteniük, azokra vonatkozóan semmit nem kell beadniuk.
Az ajánlatkérő fenti döntésével módosította a kiadott ajánlati dokumentációját oly módon, hogy - általa is elismerten - törölte a fenti két bekezdést a dokumentációból.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsemmisítette azt az előírást (a dokumentáció második oldala 7. bekezdését), amelyet a kérelmező jogsértőnek tartott a jogorvoslati kérelmében, ennek következtében már nincs olyan - hatályban lévő és a jogszerűség szempontjából vizsgálható - előírása a dokumentációnak, amely a kérelem alapján vizsgálható. A kifogásolt előírás megszűnése miatt a jogorvoslati kérelem megalapozatlan lett, akár jogsértő volt a törölt előírás, akár nem.
A jogorvoslati kérelem alapos az alábbiak szerint.
A Kbt. 47. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidő meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás. A két szakaszból álló eljárások közös szabályait a Kbt. 63. §-a és 64. §-a rögzíti.
A Kbt. 64. § (5) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi határidő meghosszabbítására a 47. §-ának (2)-(3) bekezdését, a közvetlenül megküldött ajánlati felhívás és az azzal kapcsolatosan kibocsátott dokumentáció módosítására a 48. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy hirdetmény közzététele helyett egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az ajánlattevőket.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő 2002. április 5-i döntése jogsértő volt-e akkor, amikor nem állapított meg új ajánlattételi határidőt arra tekintettel, hogy módosította az ajánlati dokumentációt.
A Kbt. nem határozza meg az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció módosításának fogalmát. A Döntőbizottság álláspontja szerint módosításnak minősül a felhívás, a dokumentáció minden olyan megváltoztatása, amely tartalmában változtatja meg a felhívásban, a dokumentációban foglalt feltételeket.
A Kbt. 48. § (1), illetve a 64. § (5) bekezdés alapján az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció bármilyen jellegű módosítása esetén alkalmazni kell az e bekezdésekben meghatározott jogkövetkezményeket, mivel nem tartalmaz arra vonatkozóan további előírást a Kbt., hogy milyen jellegű módosításokhoz fűzi e jogkövetkezményeket. Így nincs jelentősége annak, hogy a változtatás az ajánlati felhívás, a dokumentáció mely részeit érinti, illetve egyes feltételek szigorításával vagy kedvezőbbé tételével, az ajánlati felhívás, a dokumentáció kiegészítésével, vagy éppen azokból való törléssel történt-e, közömbös a változtatás oka, indoka is (elírás, jogsértés korrigálása stb.).
A fentiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság szerint az ajánlatkérő módosította a kiadott ajánlati dokumentációját, mivel abból - általa is jogsértőnek tartott - feltételeket törölt, ezáltal a dokumentációban meghatározott feltételeket tartalmukban változtatta meg. A fenti indokok alapján nem fogadta el a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek azt az álláspontját, amely szerint az ajánlati dokumentáció 2. oldala hatodik és hetedik bekezdésének törlése nem tekinthető a dokumentáció olyan módosításának, amely alapján az ajánlattételi határidőt is módosítani kellett volna, mivel az alapfeltételek változatlanul maradtak.
Hivatkozott az ajánlatkérő arra is, hogy a Kbt. 47. § (2) bekezdésében foglalt előírás sem tette lehetővé azt, hogy meghosszabbítsa az ajánlattételi határidőt, mivel a közbeszerzési eljárás során egy alkalommal azt már megtette.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 47. § (2) bekezdésében szabályozott ajánlattételi határidő meghosszabbítása és a Kbt. 48. § (1) bekezdésében szabályozott új ajánlattételi határidő megállapítása két külön, össze nem keverhető jogintézmény, még ha mindkettő alkalmazása azzal is jár, hogy később kerül sor az ajánlatok benyújtására, bontására.
Az ajánlattételi határidő meghosszabbítását ugyan indokolnia kell az ajánlatkérőnek, de az elhatározásától függ, hogy él-e ezzel az egyszeri lehetőséggel az eljárása során. Ennek alkalmazása tehát nem kötelező, ez az ajánlatkérő számára jelent egy lehetőséget arra, hogy ha úgy ítéli meg, hogy ez indokolt, később kerüljön sor az ajánlatok bontására, mint ahogyan azt az ajánlati felhívásában előírta. Ez az indok azonban nem lehet az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció módosítása, mivel annak következményeire vonatkozóan a Kbt. 48. § (1) bekezdése tartalmaz rendelkezést, meghatározva az új, "meghosszabbított" határidő legrövidebb időtartamát is.
Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével szemben az új ajánlattételi határidő megállapítása kötelező a Kbt. 48. § (1) bekezdésében, illetve a 64. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben. Az ajánlatkérő számára ugyan szabadságot biztosít a Kbt. abban a tekintetben, hogy a kiadott ajánlati felhívást, illetve dokumentációt módosítja-e az ajánlattételi határidő lejártáig, de amennyiben a módosítás mellett dönt, azzal egyidejűleg, annak következményeként a módosítás alkalmával új ajánlattételi határidőt kell megállapítania, és ez nem a saját elhatározásától vagy mérlegelésétől függ. Ez a kötelezettség az ajánlattevők számára garanciális jellegű, kógens előírása a Kbt.-nek.
A Kbt. nem határozza meg, nem korlátozza azt, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig hány alkalommal kerülhet sor az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció módosítására, ebből következően tehát az ajánlatkérő többször is élhet a módosítás lehetőségével, ebben is szabadságot biztosít az ajánlatkérő számára a Kbt., azonban valamennyi módosítás esetében új ajánlattételi határidőt kell megállapítania.
Ennek következtében nincs tehát összefüggés a Kbt. 47. § (2) bekezdésében és a Kbt. 48. § (1) bekezdésében foglalt szabályok között olyan értelemben, hogy az ajánlattételi határidő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezésre tekintettel csak egy alkalommal lehetne új ajánlattételi határidőt megállapítani.
Ez az értelmezés ugyanis ellentétes a Kbt. előírásaival, mivel kizárná azt, hogy az ajánlatkérő többször módosíthassa az ajánlati felhívását, illetve a dokumentációját az ajánlattételi határidő lejártáig annak ellenére, hogy a módosításra vonatkozóan ilyen kizáró, korlátozó rendelkezést a Kbt. nem tartalmaz. Annak, hogy ezzel a lehetőséggel az ajánlatkérő visszaéljen a közbeszerezési eljárás során, a Kbt. alapelvei szabnak korlátot.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése alapján az új ajánlattételi határidő tartama megállapításánál tekintettel kell lenni a Kbt. 47. § (1) bekezdésére. Az ajánlatkérő azonban gyorsított eljárást indított, amelyre vonatkozóan a Kbt. speciális rendelkezéseket tartalmaz, többek között az ajánlattételi határidő vonatkozásában. A Kbt. 72. § (2) bekezdése szerint a gyorsított eljárásban az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívástól számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet. E rendelkezés alapján az új ajánlattételi határidő jelen eljárásban sem lehet tizenöt napnál rövidebb.
A fentiek alapján az ajánlatkérőnek a dokumentáció módosítására vonatkozó döntése jogsértő, mivel ezzel egyidejűleg nem állapított meg új, a Kbt. 72. § (2) bekezdése szerinti ajánlattételi határidőt.
Kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő azzal, hogy nem állapított meg új ajánlattételi határidőt, megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott azon alapelvet, amely szerint ajánlatkérőnek biztosítania kell az eljárás során az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. indokolása szerint az eljárási alapelvek szerepe kettős. Egyrészt azok áthatják a közbeszerzési eljárás egész menetét, és az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, illetve a konkrét normákat elvi háttérrel övezik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek az a mulasztása, hogy nem tűzött ki új ajánlattételi határidőt, a Kbt. konkrét rendelkezésébe, nevezetesen a Kbt. 64. § (5) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 48. § (1) bekezdés második fordulatába ütközött, ezért azt külön nem állapította meg, hogy ajánlatkérő ezzel az eljárásával megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti alapelvet is, hiszen ez az alapelv a fenti részletszabályokban tételesen is megfogalmazást nyert.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), c), d), és h) pontja szerinti, az alaptalan kérelemrész tekintetében a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság csak úgy tudta reparálni az ajánlatkérő által elkövetett jogsértést, hogy az ajánlatkérőt az ajánlati dokumentáció 2002. április 5-i módosítására vonatkozó döntése kiegészítésére kötelezte az új ajánlattételi határidő megállapítása tekintetében, valamint e módosítást követő valamennyi döntését megsemmisítette az eljárást lezáró döntésre kiterjedően is.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIIL törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió Ft, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
Annak ellenére, hogy a fenti jogkövetkezmények alkalmazásával az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés orvosolható volt, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Döntőbizottságnak bírságot kellett kiszabnia a jogsértés megállapítására tekintettel mind az ajánlatkérővel, mind a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben.
Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint a jogsértő döntésért Asztalos Zoltán, a Magyar Turizmus Rt. információs és informatikai igazgatója a felelős, ezért a Döntőbizottság vele szemben mint a jogsértésért felelős személlyel szemben is bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte, és a kiszabható legalacsonyabb összegű bírság alkalmazását tartotta indokoltnak az ajánlatkérővel és a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben is. A bírságok mértékének megállapításánál tekintettel volt arra a Döntőbizottság, hogy ugyan az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el, azonban a Döntőbizottság ideiglenes intézkedése következtében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést nem kötötte meg, így a fenti jogkövetkezmények alkalmazásával a jogsértés orvosolható volt.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A kérelmező kérte az általa lerótt 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megtéríttetését, más költségigénye a jogorvoslati eljárással kapcsolatban nem merült fel: Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el, az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2002. május 10.

Dr. Bankó Ágnes s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.


 

index.html Fel