LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (4936)
Kf.III.37.593/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Árva Katalin ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 113.) által képviselt Alterra Bau Mérnök Iroda Kft. (2105 Budapest, Ihász u. 21/A.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 3.K.35.613/2000. számon megindított perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Németh László jogtanácsos által képviselt Alterra Építőipari Kft. (1102 Budapest, Sibrik M. u. 30.) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2001. április 26. napján kelt 3.K.35.613/2000/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán a 2002. év március hó 26. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes D.363/7/2000. számú határozatát ugyancsak megváltoztatja, és az alaptalan kérelmet elutasítja.
Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 10 000 (tízezer) Ft együttes első- és másodfokú eljárási perköltséget.
A kereseti és fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A Budafok-Tétény Városüzemeltetési Kht. a Közbeszerzési Értesítő 2000. június 21-én megjelent 25. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására 1 db TÁT típusú átemelő vagy annak műszaki paramétereit kielégítő átemelőtelep építése tárgyában. Az ajánlatkérő alternatív megoldásként az eltérő típusú átemelőtelep építésére vonatkozó ajánlatot is elfogadhatónak tartja, ebben az esetben a leendő üzemeltető Fővárosi Csatornázási Művek írásbeli nyilatkozatát kell becsatolnia az ajánlattevőnek arról, hogy a megépült átemelőt üzemeltetésre átveszi.
A pályázatra négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, a felperes képviselője jegyzőkönyvben rögzítetten kérte annak megvizsgálását, hogy az ajánlattevők rendelkeznek-e szabadalmi engedéllyel a TÁT típusú átemelővel kapcsolatosan, illetőleg az alternatív ajánlat esetén a Fővárosi Csatornázási Művek nyilatkozatát benyújtották-e.
Az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben kérte a felperes eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, illetőleg, hogy az alperes állapítsa meg a felperes terhére a jogszabálysértést, és bírságot szabjon ki.
Az alperes 2000. szeptember 12-én kelt D.363/7/2000. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette az 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) bekezdésében megfogalmazott, a verseny tisztaságának alapelvét, megsértette az esélyegyenlőség alapelvét is, a jogsértés megállapítása mellett 2 000 000 Ft pénzbírsággal sújtotta a felperest.
A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat felülvizsgálata, hatályon kívül helyezése érdekében. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bontásakor elhangzottak nem voltak alkalmasak az ajánlatkérő befolyásolására, így a Kbt. 24. § (1) bekezdésének sérelme sem történt meg.
A Fővárosi Bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak, ezért azt ítéletével elutasította. Megállapította, hogy a Kbt. 29. § (1) bekezdése szerint a verseny tisztaságát, illetőleg az esélyegyenlőséget az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani. A felperes kérdésfeltevése alkalmas lehetett az ajánlatkérő befolyásolására.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntést kért.
A fellebbező álláspontja szerint a Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban három érdekcsoport, az ajánlatkérők, az ajánlattevők és a köz érdekeinek összhangját kell megteremteni. A felperes oldalán nincsenek olyan eszközök, amelyekkel elérhetné, hogy valamely előre meg nem határozott feltétel utóbb érvényességi feltétellé váljon. Az alperes feltételezésre alapozottan állapította meg, hogy a felperes nyilatkozata befolyásolhatta az ajánlatkérőt az ajánlatok elbírálása során. A Kbt. nem tiltja, hogy az ajánlattevők kérdéseket intézhessenek az ajánlatkérőhöz. Az ilyen kérdésekre az ajánlattevő belátásának megfelelően vagy válaszol, vagy nem.
Az alperes a fellebbezésre előterjesztett ellenkérelmében az elsőfokú bíróság jogszerű ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az eljárási alapelveket a közbeszerzési eljárás egész tartama alatt meg kell valósítani. Jelen esetben az alperes verseny tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezése megsértését rótta a felperes terhére. A felperes által sem vitatottan a bontási eljáráson kérte az ajánlatkérőtől annak megvizsgálását, hogy az ajánlattevők rendelkeznek-e szabadalmi engedéllyel. Ennek becsatolását sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazta követelményként. Ez a felperesi magatartás a verseny tisztaságát sértette.
A fellebbezés alapos.
Az irányadó tényállásból a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes és az elsőfokú bíróság az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága alapelvének sérelmét arra a felperesi magatartásra alapította, amely szerint a bontási eljárás során a felperes olyan kérdést tett fel, amely alkalmas az ajánlatkérő befolyására, mégpedig az érvényesség és érvénytelenség vizsgálata körében. E kérdés arra vonatkozott, hogy a felperes javasolta annak megvizsgálását, hogy az ajánlattevők rendelkeznek-e szabadalmi engedéllyel, illetve az alternatív ajánlati terv a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. engedélyével bír-e.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát a törvényben meghatározottak szerint úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Legfelsőbb Bíróság az irányadó tényállásból azt állapította meg, hogy az ajánlattevő a Kbt. 33. § (1) bekezdésének megfelelt. A Kbt. 43. §-a az ajánlattevő kötelezettségeként megállapítja az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő ajánlat elkészítését. Az ajánlatnak - a törvény rendelkezése szerint - tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. A 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról meggyőződhet, és ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott feltételeket. A perbeli adatok szerint a felperes a ajánlati határidő letelte után a beérkezett ajánlatok bontásakor tette fel az alperes által vizsgálat alá vont kérdést, így az nem volt alkalmas az ajánlati felhívás esetleges módosítására. Az ajánlatkérőnek a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak megfelelően az előre megadott értékelési szempontok alapján kellett a közbeszerzési pályázaton résztvevők minősítését elvégeznie.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperes által feltett kérdés nem volt arra alkalmas, hogy befolyásolja az ajánlatkérőt döntése során, így nem sértette meg a Kbt. 24. § (1) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőség és verseny tisztaságának szabályait sem.
A fent kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy az alperes határozata és az elsőfokú bíróság ítélete nem megalapozott, ezért a Kbt. 91. § (5) bekezdése, valamint a Pp. 339. § (2) bekezdése q) pontja alapján biztosított jogkörében az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperes határozatát megváltoztatta, és az alaptalan kérelmet elutasította.
Az alperes és a beavatkozó perköltségviselése a Pp. 78. § (1) bekezdésén, valamint a Pp. 83. § (1) bekezdésén alapszik. Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért a kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.
Budapest, 2002. március 26.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Madarász Gabriella s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
bíró
