LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (4985)
Kf.III.37.869/2001/3.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vejkey Imre ügyvéd (1022 Budapest, Eszter u. 10/B.) által képviselt Szenzor Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben a Fővárosi Bíróságon 13.K.31.140/2001. számon megindított perében - amely perbe a Balikóné dr. Albert Judit jogtanácsos által képviselt ÉMÁSZ Rt. (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 13.) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2001. június hó 19. napján kelt 13.K.31.140/2001/4. számú ítélete ellen az alperes részéről 5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán a 2002. év április hó 2. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 5000 (ötezer) Ft másodfokú eljárási perköltséget.
A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperesi beavatkozó a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 31-én megjelent számában nyílt eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé a EAS TAR-rendszerben számlázott fogyasztók számláinak előállítására, borítékolására és kézbesítése tárgyában kötendő szolgáltatási szerződésre. Az ajánlati felhívás szerint a 620 000 db/hó számlalevél és 16 000 db/hó tértivevényes felszólító levél kézbesítésére kerül sor.
A felperes 2001. február 2-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, kérte annak megállapítását, hogy az ajánlati felhívás egy részével az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és (2) bekezdését.
Az alperes 2001. március 13-án kelt D.59/9/2001. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította, azzal az indokolással, hogy komplex tevékenység végzésére történt az ajánlatkérő kiírása, teljes körű szolgáltatás beszerzését kívánta közbeszerzési eljárás keretében megpályáztatni.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Kérte annak megváltoztatását, a jogorvoslati kérelemnek megfelelő döntést.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ezért az alperes D.59./9/2001. számú határozatát megváltoztatta akként, hogy a felperes jogorvoslati kérelmének helyt adva megállapította, hogy az alperesi beavatkozó megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdését. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 4. § (4) bekezdése szerint a postai szolgáltatások közül az alapszolgáltatás végezhető állami postai szolgáltatás, illetőleg koncessziós postai szolgáltatás útján. De koncesszió hiányában a tevékenységet kizárólag a Magyar Posta végezheti, a tértivevényes postai küldemények továbbítása azonban nem postai alapszolgáltatásnak, hanem postai különszolgáltatásnak minősül, így arra a Ptv. 4. § a) pontja, illetőleg a Ptv. mellékletének 15. pontja alapján kizárólag a Magyar Posta Rt. rendelkezik jogosultsággal. A nyílt pályázatban az ajánlattevők csak a Magyar Posta Rt. együttműködési szándékára alapozottan tehetnek ajánlatot, és ajánlatuk versenyképességét meghatározza a Magyar Posta Rt. által adható díjkedvezmény. Ezért megállapítható, hogy a verseny tisztasága, illetőleg az esélyegyenlőség elve a közbeszerzési pályázat kiírása során sérült.
Az alperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, kérve annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Alperesi álláspont szerint az ajánlatkérő ajánlati felhívása nem sérti az esélyegyenlőség elvét akkor, amikor a beszerzés tárgyaként szerepeltette az előállítani kért számlalevelek kézbesítését is. Az alperes álláspontja szerint, amennyiben a beszerzés tárgyaként komplex feladat ellátása kerül meghatározásra és ezen belül egyes részfeladat olyan tevékenység, amely végzésére a közszolgáltató kizárólagos kötelezett, a vonatkozó jogszabályok nem zárják ki, hogy ezek kizárólagos tevékenységet bárki igénybe vegye, így az esélyegyenlőség elvének sérelmét megállapítani nem lehet.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság pontosan megállapított tényállásból mindenben megfelelő jogi következtetést vont le.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az egyes eljárási cselekmények az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében az ajánlatkérő köteles biztosítani az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. A fenti rendelkezésből következik, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás, a közbeszerzési eljárás tárgyának meghatározása során is biztosítania kell a fent felsorolt elvek érvényesülését, így az esélyegyenlőséget minden ajánlattevő számára. A Ptv. értelmében kizárólagosan a Magyar Posta Rt. által elvégezhető feladatnak a közbeszerzési eljárás során az eljárás tárgyába beemelésével az ajánlatkérő olyan helyzetet teremtett, amelynek során a Magyar Posta Rt. különleges monopolhelyzetéből kifolyólag a közbeszerzési eljárásban résztvevő többi ajánlattevő helyzetét a versenyfeltételeket meghatározatja, ez pedig sérti az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának elvét is.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelően az érdemben helyes elsőfokú bírósági ítéletet helybenhagyta.
A pervesztes alperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperes perköltségének viselésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság.
Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért a fellebbezési eljárás illetéke az állam terhén marad.
Budapest, 2002 április 2.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Madarász Gabriella s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
bíró
