KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5047)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.192/14/2002.
Tárgy: a Szikra Lapnyomda Rt. jogorvoslati kérelme az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Nagy és Madlovits Ügyvédi Iroda (1027 Budapest, Vitéz u. 5-7.) által képviselt Szikra Lapnyomda Rt. (1133 Budapest, Visegrádi u. 116., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (1132 Budapest, Visegrádi u. 49., továbbiakban: ajánlatkérő) ajánlatkérő egyes igazgatóságainak ideiglenes elhelyezéséhez szükséges irodák bérlete tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki. Ajánlatkérő a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára történő átutalással.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. február 4-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a rendelkező részben megjelölt beszerzésre.
A Budai Területi Nyugdíjbiztosítási Iroda, a Dél-pesti Területi Nyugdíjbiztosítási Iroda és az Észak-pesti Területi Nyugdíjbiztosítási Iroda dolgozói elhelyezésére kívánt bérbe venni a kiírásban meghatározott jellemzőkkel bíró irodát a jelenlegi, Budapest VIII., Fiumei úti székháza felújítása időtartamára. Részajánlat tételét lehetővé tette.
A kérelmezőt, a Vosca Ingatlanhasznosító Kft.-t, a Rami Ingatlanforgalmazó Kft.-t, a Dévai Beruházó és Építő-Szolgáltató Kft.-t, a Ganz Műszer Rt.-t és a Rentpress 8 Ingatlanhasznosító Kft.-t hívta fel ajánlattételre.
Az ajánlatok felbontása február 14-én történt, melyről készült jegyzőkönyvben ajánlatkérő rögzítette az ajánlattevők nevét, a határidőt és az ajánlati árat, de nem rögzítette, hogy ajánlattevők a három bérlendő ingatlan közül melyikre tettek ajánlatot vagy részajánlatot.
Ajánlatkérő tárgyalásokat folytatott ajánlattevőkkel, majd ezt követően ajánlattevők írásban módosították ajánlatukat. Kérelmező írásban rögzítette: "A Szikra Lapnyomda Rt. formálisan is megerősíteni kívánja, hogy a kiírásban szereplő területekre külön-külön is érvényes az ajánlata a Főigazgatóság igénye szerint."
Ajánlatkérő a március 19-én tartott eredményhirdetésen a budai területi iroda bérletre (1-es beszerzési tárgy) és az észak-pesti iroda bérletre (3-as beszerzési tárgy) a Vosca Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, a dél-pesti iroda bérletre (2-es beszerzési tárgy) pedig a Ganz Műszer Rt. ajánlatát. Az eredményhirdetésről ajánlatkérő emlékeztetőt készített, miszerint ezen ismertette az összegzés az eljárásról dokumentum tartalmát. Az összegzést megküldte ajánlattevőknek, kérelmező azt március 29-én vette kézhez.
Ajánlatkérő a nyertesekkel a szerződést megkötötte.
Kérelmező április 10-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz: Sérelmezte, hogy ajánlatkérő csak a 3-as beszerzési tárgyra vonatkozóan bírálta el ajánlatát, holott a Budapest XIII. kerület, Visegrádi u. 119. sz. alatti épület bérbeadására nézve ő úgy tett ajánlatot, hogy az mindhárom területi iroda dolgozóinak elhelyezésére alkalmas. Közölte, hogy csak a március 29-én kézhez vett összegzés 2. b) pontját képező táblázatból jutott tudomására a jogsértés, az eredményhirdetésen elhangzottakból nem derült ki, hogy két részajánlata nem került elbírálásra. Kérte a jogsértés megállapítását és az eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Elsődlegesen a kérelem elkésettségére hivatkozott, álláspontja szerint az eredményhirdetésen kérelmező tudomást szerzett arról, hogy csak a 3-as beszerzési tárgy vonatkozásában értékelte a kérelmező ajánlatát, az eredményhirdetés időpontjától a kérelem előterjesztéséig a 15 napos jogvesztő határidő letelt. A kérelem érdemében előadta, hogy azért nem foglalkozott a kérelmező ajánlatának a budai területi iroda és a dél-pesti területi iroda bérletére vonatkozó részével, mert nem tartotta evidensnek, hogy a budai területi és a dél-pesti területi iroda elhelyezése Budapest közigazgatási területe pesti részének északi részén lévő Visegrádi u. 119. sz. alatt történjen.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyalásokon szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy kérelmező határidőben terjesztette-e elő a jogorvoslati kérelmét.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a kérelmet a jogsértő eseményről való tudomásszerzős időpontjától számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A 15 napos jogvesztő határidő számítása kezdő időpontja tehát a kérelmező által vélt vagy valódi jogsértésről való tudomásszerzés időpontja.
Ajánlatkérőnek az eredményhirdetést lefolytató alkalmazottja tanúként akként nyilatkozott, hogy az arról készült emlékeztetőt másnap készítette el. Az eredményhirdetés jelenléti ívét kérelmező képviselője úgy írta alá, hogy nem lehetett tudomása az emlékeztető szövegéről. Tehát az emlékeztető azon szövegrésze, hogy ajánlatkérő ismertette az összegzést, önmagában nem jár a tudomásszerzés joghatályával.
A tárgyaláson meghallgatott tanúk vallomásából pontosan nem derült ki, hogy ajánlatkérő szó szerint ismertette-e az eredményhirdetésen elhangzottakat. Kétséget kizáróan csak azt lehet megállapítani, hogy a nyertes ajánlatokra vonatkozó adatok elhangzottak, valamint azt, hogy ajánlatkérő kifejezetten nem közölte a megjelentekkel, hogy a kérelmező két részajánlatát nem értékelte.
A Döntőbizottság ezért elfogadta a kérelmező által előadott tudomásszerzési időpontot és a kérelmet érdemben vizsgálta.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni".
Ajánlatkérő részajánlattételre lehetőséget adott ajánlattevők részére. A kiírás nem tartalmazott tiltást a három területi iroda egy épületben való elhelyezésére nézve. Ezért ajánlatkérő köteles lett volna elbírálni kérelmezőnek az 1-es és 2-es beszerzési tárgyra tett ajánlatát is.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését, miszerint evidens volt a budai területi és dél-pesti területi egységtől távol lévő Visegrádi u. 119. sz. alatti ingatlanra tett ajánlat figyelmen kívül hagyása. Ajánlatkérő három területi irodája jelenleg is egy helyen (Fiumei út) működik, valamint a jelen beszerzést megelőző 2001. évi, visszavont közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő egy helyen kívánta elhelyezni a három területi irodáját. Kérelmező ezen okoknál fogva joggal volt abban a hiszemben, hogy ajánlata mindhárom részajánlattételi lehetőséget illetően megfelel a kiírásnak - annál is inkább, mert a kiírás nem tiltotta az egy épületben való elhelyezésre vonatkozó megoldást.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a kérelmező 1-es és 2-es beszerzési tárgyra vonatkozó részajánlata elbírálásának elmulasztásával megsértette a Kbt. 55. § (1) bekezdését.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja jogsértő ajánlatkérői döntés esetére jogkövetkezményként kötelezően előírja bírság kiszabását.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése értelmében (az e rendelkezésben hivatkozott éves költségvetési törvény szerint) a kiszabható bírság mértéke minimum 1 000 000 Ft, maximum a közbeszerzés értékének 30%-a. Az el nem bírált két részajánlatot illetően a közbeszerzés értéke - a nyertes ajánlati ára - kerekítve 100 millió Ft.
Az ajánlatkérő terhére 3%-os bírságot tartott a jogsértéssel arányban állónak a Döntőbizottság, tekintettel egyrészről a kérelmezőnek okozott jogsérelem súlyára, másrészről ajánlatkérő azon igénye indokoltságára, hogy ügyfeleinek minél kevesebbet kelljen utaznia a területi irodába való eljutáshoz.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 17.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
