KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5050)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.190/15/2002.
Tárgy: a Park és Kert Kft. jogorvoslati kérelme a Stadion Invest Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Park és Kert Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Kántor u. 4-6., a továbbiakban: kérelmező) által a Stadion Invest Rt. (1015 Budapest, Hattyú u. 14. III. em., képviseli: dr. Misefay Tibor jogtanácsos, 1061 Budapest, Andrássy út 19., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az országos stadionrekonstrukciós programmal érintett, a jelenlegi állapot szerint 32 db futballstadion gyeppel borított küzdőterének kertépítészeti kivitelezési munkái, és a fenntartáshoz szükséges karbantartó eszközök beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. XL. törvény (továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban az ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. július 25-én a Közbeszerzési Értesítő 30. számában részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett. Ajánlatkérő a részvételi felhívását 2001. augusztus 1-jén helyesbítette.
A részvételi felhívás 3. c) pontjában ajánlatkérő meghatározta azt, hogy a beszerzés tárgyára részajánlatot lehet tenni. A részvételi felhívás 3. d) pontjában ajánlatkérő a részajánlat tételének módját az alábbiak szerint határozta meg:
"A részajánlat tételének szempontja: kizárólag kétféle részajánlat adható be. Az egyik részajánlat új zöldfelületi rendszerek létesítésére, a másik részajánlat a meglévő zöldfelületi rendszerek felújítására vonatkozóan adható az ajánlatkérési dokumentációban foglaltak szerint."
A felhívás 9. d) pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlypontjával, valamint az egyes részszempontokra adható ponthatárokat.
A részvételi jelentkezési határidő 2001. augusztus 22. volt, mely időpontig 8 részvételi jelentkezés érkezett. Részvételi jelentkezést nyújtott be a kérelmező, a LIÁN Kht., az Eurogreen-Tiszafa Kft., a NYÍR-flop Kft., a Szarvasi Zöldpázsit Kft., a Tadak-Nett Kft., a Mester-Nívó Kft. és a KITE Rt.
A részvételi szakasz 2001. szeptember 7-én megtartott eredményhirdetésén ajánlatkérő a 8 beérkezett jelentkezés közül 6-ot alkalmatlannak, illetve érvénytelennek minősített, míg a LIÁN Kht. és kérelmező jelentkezését érvényesnek és ajánlattételre alkalmasnak nyilvánította.
2001. szeptember 18-án ajánlatkérő írásban ajánlattételre hívta fel a 2 alkalmasnak minősített jelentkezőt.
2001. október 3-ig, a megjelölt ajánlattételi határidőig mindkét ajánlattevő benyújtotta ajánlatát, melyet a Kbt. előírásai alapján bontottak fel.
Ajánlatkérő 2001. október 12-én értesítette ajánlattevőket, hogy az első tárgyalás időpontját 2001. október 17-re halasztja, majd e napon 12.00 órakor a LIÁN Kft.-vel, míg 13.00 órakor kérelmezővel kívánt tárgyalni.
Az első tárgyaláson ajánlatkérő tájékoztatta kérelmezőt, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján ajánlata érvénytelen, ezért az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
Kérelmező 2001. október 26-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben az eljárás lefolytatásának jogszerűségét és ajánlatának érvénytelenné minősítésének jogosságát vitatta.
A Döntőbizottság a hivatalból kiterjesztett jogorvoslati eljárás eredményeképpen ajánlatkérő ajánlati felhívását és annak megküldését követő döntéseit a 672/8/2001. sz. határozatával megsemmisítette.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság fenti számú határozatában írtaknak megfelelő új ajánlati felhívást és dokumentációt készített, melyet 2002. február 20-án a 2 alkalmasnak minősített ajánlattevőnek ismét megküldött.
A felhívás 5. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlypontjával az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 60
- az ajánlatkérési dokumentációban előírtaknál kedvezőbb időtartamú szavatossági és jótállási időszak 10
- az egyes stadionokra vonatkozó megrendeléstől számított teljesítési határidő 10
- az ajánlatkérési dokumentációban előírtaknál kedvezőbb műszaki paraméterek 10
- az ajánlatkérési dokumentációban előírtaknál kedvezőbb fizetési feltételek vállalása 10
- kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 10
Az adható pontszámokat 1-10 határozta meg ajánlatkérő.
A felhívás 8. pontjában a bírálati szempontok rövid kifejtését ismertette ajánlatkérő.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, melyben meghatározta a részletes ajánlati feltételeket, az ajánlat műszaki és pénzügyi tartalmát és mellékleteket, melyek tartalmazzák a műszaki kategóriákat azokban és az elvégzendő munkarészek felsorolását.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 3.4. pontjában 10 műszaki kategóriába sorolta a rekonstrukciós munkákat, melyekhez kategóriánként meghatározta a műszaki tartalmat. Ezt 15 munkarészre osztotta, melyeket mennyiségi egységenként anyag és díjösszeg egységekre bontva kért megadni.
A 2002. március 20-i ajánlattételi határidőig mindkét ajánlattevő benyújtotta ajánlatát.
Az ajánlatokat ajánlatkérő bizottsága értékelte, majd az első tárgyalás időpontjában - március 26-án - először kérelmezővel, majd LIÁN Kht. képviselőjével tárgyalt ajánlatkérő. Mindkét ajánlattevőtől az ajánlatok egyes részeinek pontosítását, ill. módosítását kérte. A 2. tárgyalás időpontjára - 2002. április
4-re - ajánlattevők a jegyzőkönyv szerinti módosított ajánlatukat elkészítették. Ajánlatkérő bizottsága ismét értékelte az ajánlatokat, majd 2002. április 9-én eredményt hirdetett, melyen a LIÁN Kht. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Ajánlatkérő az összegzést elkészítette és az ajánlattevők részére megküldte.
Kérelmező 2002. április 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet 2002. április 15-én kiegészített. A kiegészített jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogsértés megállapítását, a Lián Kht. ajánlatának az érvényességét megállapító és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a szerződéskötés megtiltását és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére. Kérelme indokaként előadta, hogy a Lián Kht. ajánlata nem tartalmazza a 13. munkarészt (fenntartás, karbantartás), és ezért a Lián Kht. ajánlata nem teljes körű, így nem felel meg az ajánlati felhívásnak és ezért érvénytelen, továbbá ajánlatkérő nem azonos műszaki tartalmakat értékelt, mert a Lián Kht. fűmagvetéses ajánlatával szemben a kérelmező gyepszőnyeges ajánlatát hasonlította össze, valamint az eredményhirdetés jogszerűtlenségét az összegzés adatainak nem ismertetése miatt sérelmezte.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a Lián Kht. ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásnak, így érvényes volt. Az ajánlatok értékelése során szakértőt vett igénybe, aki a két ajánlatot azonos műszaki tartalomra hozta, mely alapján értékelte. A 13. munkarészt csak tájékoztató jelleggel kérte meg, az nem volt a jelen közbeszerzési eljárás tárgya. Az értékelés és az eredményhirdetés során a Kbt. rendelkezései szerint járt el. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság 2002. április 25-én a D.190/10/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg.
A Döntőbizottság elsődlegesen a Lián Kht. ajánlatának érvényessé nyilvánítását vizsgálta meg.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Az ajánlati dokumentáció 3.2.6 pontjában ajánlatkérő meghatározta azt, hogy a pályák fenntartására a teljes rendszer átadása után külön karbantartási szerződés fog életbe lépni. Ennek alapján a karbantartási szerződés munkarészeit, gépeit és költségét a 13. munkarészben kell feltüntetni.
A Döntőbizottság - a Lián Kht. által sem vitatottan - megállapította, hogy a Lián Kht. ajánlatában az egyes műszaki tartalmak összesítőiben nem szerepel a 13. munkarész, valamint az nem került beárazásra. A 13. munkarésszel (fenntartás, karbantartás) kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította azt is, hogy - a felhívásnak és a dokumentációnak megfelelően - a jelen beszerzésnek nem tárgya a megvalósított futballpályák fenntartási és karbantartási tevékenysége. Ennek alapján a Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy csak tájékoztató jelleggel kérte a futballpályák fenntartási és karbantartási költségeivel kapcsolatos adatokat, és azt nem is kérte az ajánlatba beépíteni.
Ezzel egyidejűleg a Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a Lián Kht. ajánlatában a munkarészek részletezésében a 13. munkarész is (fenntartás, karbantartás) részletezésre és beárazásra került. A Döntőbizottság a továbbiakban megállapította, hogy a Lián Kht. ajánlatában az egyes műszaki kategóriák - az első tárgyalást követően benyújtott módosításokat is figyelembe véve - a felolvasólapon nem teljesen azonos tagolást és műszaki tartalmat jelentenek, mint a kérelmező ajánlatában, azonban a technológiai elemek teljes köre a Lián Kht. ajánlatában is megtalálható az egyes műszaki kategóriák részletezésében.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor kérelmező ajánlatát érvényesnek nyilvánította a műszaki tartalom alapján, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kérelmi részt vizsgálta meg.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ajánlatkérő a két ajánlatot - a módosításokra is tekintettel - azonos műszaki szintre hozta - az ajánlatokban szereplő ajánlati elemek felhasználásával -, és ennek alapján végezte el az ajánlatok összehasonlítását. Ajánlatkérő ezekből az adatokból állította össze a 10 műszaki kategória anyag- és díjösszegét, mely az értékelés 1. részszempontját jelentette.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az azonos szintre hozott ajánlatok módosított tartalmát és az ahhoz tartozó ajánlati árakat - egységárakat - kellett ajánlatkérőnek értékelnie. A Döntőbizottság az ajánlatkérő által készített, az összehasonlítás alapjául szolgáló szakértői anyaggal kapcsolatban műszaki kategóriánként és munkarészenként az alábbiakat állapította meg:
Valamennyi kategóriában az 1. sz. munkarész: A szakértői vélemény figyelembe vette a nyertesnek kihirdetett ajánlat mellékajánlatát, mely a kitermelt föld elszállítását tartalmazta, valamint kérelmező módosítását. A két ajánlat műszaki tartalma valamennyi kategória esetén a korrekciók figyelembevételével azonos.
Valamennyi kategóriában a 2. sz. munkarész: A szakértői vélemény figyelembe vette kérelmező módosítását. A korrekcióval a két ajánlat műszaki tartalma azonos.
3. sz. munkarész: Kérelmező ajánlata a finom szintbeállítást és kézi kialakításokat is tartalmazta, nyertes ajánlatában ez mellékajánlatként szerepel, melyet a szakértői vélemény nem vett figyelembe.
4., 5., 8., 9., 10., 11., 12., 14. sz. munkarészek: A két ajánlat azonos műszaki tartalomra készült.
6. sz. munkarész: Nyertes ajánlata a meglévő szegélyelemek bontását és elszállítását nem tartalmazza, kérelmező ajánlata viszont igen.
13. sz. munkarész: Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján nem képezi a beszerzés tárgyát, csak tájékoztató jelleggel kérte azt, ezért az ajánlati ár összehasonlításánál ezt a munkarészt nem lehet figyelembe venni.
15. sz. munkarész: Kérelmező ajánlata a teljes talajfűtés kialakításának költségeit tartalmazza, a nyertes ajánlatában a kazán telepítésének költsége mellékajánlatban szerepel, melyet a szakértői vélemény nem vett figyelembe.
Az I. műszaki kategória 7. sz. munkarésze: Kérelmező ajánlata a nyomásfokozó berendezés költségeit is tartalmazza, a nyertes ajánlatában ez mellékajánlatként szerepel, melyet a szakértői vélemény nem vett figyelembe.
A II. műszaki kategória 5. sz. munkarésze: Nyertes ajánlatából a "fűmagvetéssel" változatot, míg kérelmező ajánlatában a "gyepszőnyegezéssel" változatot értékelte. A két ajánlat műszaki tartalma különböző.
A II. műszaki kategória 7. sz. munkarésze: Nyertes ajánlata 17. sz. kiegészítő munkarészt tartalmaz, mely tartalma megegyezik kérelmező 7. sz. munkarésztartalmával. Az értékelésnél a szakértői vélemény ezt vette figyelembe. Ezzel a két ajánlat műszaki tartalma azonos.
A III. műszaki kategória 2. sz. munkarésze: Nyertes ajánlatában ez a munkarész ajánlati ára a 16. munkarész ajánlati árában került megállapításra. A két munkarészt összevetve az ajánlatok műszaki tartalma azonos.
A VII. műszaki kategória 1. sz. munkarésze: Nyertes ajánlatában 19. sz. munkarészként "gyepnyesés" meghatározásra került, ezért azt azzal kell figyelembe venni. Kérelmező a gyepnyesést az eredeti kiírás szerinti munkarészekre felbontva adta meg. A két ajánlat különböző munkarészeit összevetve azok azonos műszaki tartalmat jelentenek.
A Döntőbizottság a fentiek alapján az ajánlatkérő által az ajánlatok azonos szintre hozását tartalmazó szakértői anyaggal kapcsolatban megállapította, hogy nem vesz figyelembe minden - akár a módosításokban szereplő - tételt, így nem teljesen azonos a figyelembe vett - az értékelés alapját képező - műszaki tartalom.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem azonos műszaki tartalmat értékelt, így megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ugyanis ha azonos műszaki szintre kívánta hozni a két ajánlatot, akkor azt teljeskörűen el kellett volna végeznie, és csak azt követően kezdhette volna el az értékelést. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kérelmező esetében a 13. munkarész megajánlott árát is figyelembe vette, holott az nem volt a beszerzés tárgya.
A Döntőbizottság ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy az ajánlatok műszaki tartalmának módosításával egyidejűleg az ahhoz tartozó ajánlati árakat is megfelelően módosítani kell. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy az ajánlati árak az ajánlati főösszesítőkön kerültek meghatározásra és ezért nem állt módjában a műszaki tartalmakkal összhangban módosítani, a Döntőbizottság nem fogadta el, mert ajánlatkérő ezen eljárása következtében az eredetileg megajánlott ajánlati ár a megváltozott műszaki tartalom alapján már nincs összhangban a megajánlott, de módosított műszaki elemekhez tartozó árakkal.
Az összegzés elkészítésének célja, hogy ajánlattevők megismerjék azokat az adatokat, amelyek az értékelés alapját képezték az ajánlatkérőnek. Az összegzésben azokat az ajánlati árakat kell feltüntetnie, melyek az értékelés alapját képezték. Jelen eljárásban tehát az azonos műszaki tartalomra vonatkozó ajánlati árat.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelési eljárása nem felelt meg a Kbt. rendelkezéseinek, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
Ajánlatkérő nem azonos műszaki tartalmakat és nem azonos ajánlati elemekhez tartozó ajánlati árakat értékelt, így a Döntőbizottság az egyes bírálati részszempontok értékelésével kapcsolatos további kérelmi részt már nem vizsgálta, ugyanis az ajánlatkérő által végzett értékelési eljárás jogszabálysértő volt.
A Döntőbizottság ezt követően az eredményhirdetés szabályos lebonyolításával kapcsolatos kérelmi részt vizsgálta meg.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő az eredményhirdetésről készített jegyzőkönyvet a Döntőbizottság részére becsatolta, és ez tartalmazza azt a kijelentést, hogy az eredményhirdetés során az ajánlatkérő az összegzés adatait teljeskörűen ismertette. A Döntőbizottság megállapította, hogy az eredményhirdetési eljáráson készített jegyzőkönyvet a kérelmező képviselője is aláírta. Ennek alapján a Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon nyilatkozatát, hogy nem tudta azt, hogy milyen adatokat kellett volna ajánlatkérőnek ismertetni és ezért írta alá kevesebb adat ismertetése után a jegyzőkönyvet.
Az előbbiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint, ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
Mivel a szerződés megkötésére az ideiglenes intézkedésre tekintettel nem került sor, így a jogsértés reparációjára lehetőség nyílt, ezért a Döntőbizottság bírságot nem szabott ki ajánlatkérővel szemben.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, míg a jogorvoslati kérelem alaptalan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 9.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
