KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5084)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.180/21/2002.
Tárgy: Dr. Katona Emilné jogorvoslati kérelme Budapest-Zugló Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Katona Emilné (8220 Balatonalmádi, Radnóti Miklós u. 4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Budapest-Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2., képviseli dr. Balla Miklós ügyvéd, 1068 Budapest, Benczúr u. 39/B. félemelet 4., a továbbiakban ajánlatkérő) "közvetlen önkormányzati érdekeltségű és általános kerületi közszolgálati műsorszámok készítése és sugárzása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárási díjat a kérelmező, a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő Vagyongazdálkodási, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága nyílt közbeszerzési eljárást indított közvetlen önkormányzati érdekeltségű és általános kerületi közszolgálati műsorszámok készítése és sugárzása tárgyában.
Az ajánlati felhívás 2002. január 16-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítő 3. számában. Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában az ajánlatkérő részletesen meghatározta a beszerzés tárgyával kapcsolatos elvárásait a műsorszámok témája, terjedelme tekintetében, továbbá a vetítés időpontját, az ismétlések számát és közölte, hogy mit bocsát rendelkezésére a nyertes ajánlattevőnek a műsorok elkészítéséhez és sugárzásához (bérlet keretében stúdiót, kábeltelevíziós rendszer egy csatornáját).
Az ajánlati felhívás 9. pontja tartalmazta a következőket: "a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó előírásokra: a műsorok elkészítésének díját éves átalányösszegben kell megadni, amelyet az ajánlatkérő negyedévenként, a negyedévet követő első hónap első napjától esedékesen, ajánlattevő számlája alapján, a számla átvételét követő 15 napon belül 4 egyenlő részletben átutalással egyenlíti ki. Átutalásra abban az esetben kerülhet sor, ha az ajánlatkérő képviselője a számlán előzetesen igazolta a műsoridő teljesítését. Az éves díj a második évtől kezdve minden évben a KSH által közzétett előző évi infláció mértékével növekszik."
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontját jelölte meg.
Az ajánlati felhívás 15. b) pontja szerint a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő naptól számított 9. nap 10.00 óra, amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanap 10.00 óra.
Az ajánlati felhívás 16. pontja harmadik bekezdésében az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő által kért ellenértéket a szerződéskötés napjától 2002. december 31-ig bruttó összegben kell megadni. Ezen összeg 1 teljes évre eső része képezi az ellenérték első ízben, 2003. január 1-jével történő emelésének alapját.
A 16. pont hatodik bekezdése a következőket tartalmazta:
"Az alábbi cégokmányok eredeti vagy másolati példánya csatolandó:
- az ajánlattételi határidőt megelőző, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot,
- a cégjegyzésre jogosult személyek aláírási címpéldányát,
- a cégkivonatban szereplő kötelezettségvállaló(k) esetén az erre vonatkozó, a megbízott aláírását is tartalmazó írásos megbízást,
- az esetleges el nem bírált változásbejegyzési kérelem cégbírósági érkeztetőlenyomattal ellátott példányát."
Az ajánlati felhívás 16. pontja hetedik bekezdésében közölte azt is az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok esetleges hiányainak pótlására lehetőséget biztosít.
Az ajánlatok bontási határidejére, 2002. február 26-ig a kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be a Label 84 Kft., az Omnicolor Kft., a Városi Televíziózással Budapest Fejlődéséért Alapítvány, a TVP Kft., a Nessie Kft., a Pilot Kft., a LOGOSYSTEM Kft. és Csaba László egyéni vállalkozó.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, hiánypótlási lehetőséget biztosított és közölte az ajánlattevőkkel, hogy az eredményhirdetés időpontját elhalasztja 2002. március 28-ra. Kérelmező esetében a hiánypótlási felhívás a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat, valamint a VPOP és Budapest-Zugló Önkormányzata adóhatósága igazolásának csatolására vonatkozott.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetésen a Label 84 Kft.-t hirdette ki nyertesnek, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőként pedig az Omnicolor Kft.-t. Érvénytelenné nyilvánította a Nessie Kft., a Pilot Kft., a LOGOSYSTEM Kft., Csaba László egyéni vállalkozó és kérelmező ajánlatát.
Kérelmező ajánlata érvénytelenségének indoka a következő volt: ajánlattevő vállalkozói igazolványa formailag nem azonosítható, valamint ajánlatában a vállalási árat nem az ajánlati felhívásban egyértelműen meghatározott bruttó összegben adta meg. (Ajánlati felhívás 16. pont, 3. francia bekezdés.)
Kérelmező 2002. április 9-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az eredményt, ajánlatkérőt hívja fel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti eljárásra, ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy jogsértő volt a kizárása az eljárásból, mivel az ajánlata érvényes, továbbá a bontáskor ismertetett adatok alapján a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást a K.G.M. vállalkozás tette, és nem a nyertesnek hirdetett ajánlattevő.
Előadta, hogy az ajánlati árat a felhívásban foglaltak szerint adta meg. Ajánlatot csak a műsorok elkészítésének díjára kellett tenni, de nem volt előírva az, hogy bruttó egy összegben kell megadni az ajánlati árat a töredékévre vonatkozóan. Az ő ajánlatában havi díj és teljes évre vonatkozó díj szerepelt, amiből a töredékévre vonatkozó összeget ki lehetett számolni. A szerződés megkötésének napja, de még a hónapja sem volt előre látható a hiánypótlás miatt eltolódott határnapokra figyelemmel, ezért nem szerepeltették az ajánlatukban a töredékévre vonatkozó díjat. Az ajánlata érvénytelenné nyilvánításának másik indoka sem helytálló, mert az eredeti egyéni vállalkozói igazolványt több alkalommal is bemutatta az ajánlatkérőnek, nem volt az ajánlati felhívásban előírás a vállalkozói igazolvány becsatolása, egyébként annak másolása tilos is.
A hiánypótlást követően az ajánlatkérő ügyintézője a pályázatát formailag teljesnek minősítette, így ezt követően az ajánlatkérő már nem volt jogosult érvénytelenné nyilvánítani azt.
Előadta, hogy az ő ajánlata évi bruttó 13,5 millió Ft volt, ez szerepelt a felolvasólapon. Az ajánlata szerint ugyanis 2002. év december 31-ig havi bruttó 1,125 millió Ft-ban adta meg az ajánlati árát, ez a hátralévő 9 hónapra vetítve 10,125 millió Ft. Ezzel szemben a nyertes ajánlata 9 hónapra 13,5 millió Ft volt, ez évi bruttó 18 millió Ft, havi 1,5 millió Ft-ot jelent.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy az ajánlati árra vonatkozóan két helyen tartalmazott előírást a felhívásuk, a 9. pontban és a 16. pont harmadik francia bekezdésében. E két előírás együttes értelmezése szerint a műsorok elkészítésének éves díját bruttó éves átalányösszegben kellett megadni. E szerint, bár a 2002. év töredék év, az ajánlatot az év hátralévő részére vonatkozóan is egy összegben kellett megadni, mivel ez képezi az emelés alapját. Kérelmező által havi összegben megadott ajánlati ár nem felel meg a kiírásnak. Az sem derül ki kérelmező ajánlatából, hogy az évi 13,5 M Ft fix elszámolási díj melyik évre vonatkozik. Az érvénytelenné nyilvánítás másik indokával kapcsolatban előadta, hogy kétségek merültek fel a vállalkozás létezését illetően is, mivel a kiküldött levelek nem kereste jelzéssel érkeztek vissza. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kifejtette, hogy kérelmező ajánlatából az ajánlatot tevő azonossága nem volt megállapítható a becsatolt dokumentumok alapján.
Egyéb érdekeltként a LOGOSYSTEM Kft. észrevételében egyetértett a kérelmezővel abban, hogy nem a legalacsonyabb összegű ajánlat lett a nyertes, valamint abban, hogy az ajánlatkérő nem helyesen értelmezte a bruttó összeget. Véleménye szerint az ő ajánlata érvényes és ő tette a legalacsonyabb összegű ajánlatot. A Label 84 Kft. az észrevételében meglapozatlannak tartotta a kérelmező kérelmét. Csaba László észrevétele szerint jogszabálysértő volt az ajánlatkérő eljárása, amit az ő ajánlata érvénytelenségére vonatkozó döntéssel indokolt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy jogsértő-e ajánlatkérőnek az a döntése, hogy kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontja 6. bekezdésében az ott felsorolt cégokmányok csatolását kérte az ajánlattevőktől. A Döntőbizottság álláspontja szerint az egyéni vállalkozók esetében ez az előírás értelemszerűen azt jelenti, hogy a vállalkozás létét igazoló iratokat kell csatolni. Kérelmező is így értelmezte ezt, hiszen az ajánlata két vállalkozói igazolványt is tartalmazott. Az ajánlat utolsó oldalán Balatonalmádi jegyzője által dr. Katona Emilné részére 1993-ban kiállított vállalkozói igazolvány másolata került csatolásra, amely szerint a székhely Balatonalmádi, Radnóti M. u. 4. Szerepel az ajánlatban egy másik vállalkozói igazolvány két oldalának a másolata is, amely annak számát, a további tevékenységi köröket és dr. Katona Emilné aláírását tartalmazza.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában az ajánlattevőre vonatkozóan az alábbi adatok, információk szerepelnek. Ajánlattevő: K.G.M. dr. Katona Emilné, 1136 Budapest, Radnóti Miklós u. 38. Az ajánlattevő bemutatása című részben szerepel, hogy a K.G.M. rövidítés a Katona General Market szóösszetételből ered, alapítója dr. Katona Emilné, a cégforma egyéni vállalkozás, amelynek székhelye: 1136 Budapest, Radnóti Miklós u. 38. Itt került megemlítésre, hogy dr. Katona Emilné számos nagy múltú és sikeres vállalkozást tudhat magáénak. A felolvasólapon ismertetésre került, hogy a Katona General Market dr. Katona Emilné által 1993-ban alapított, a fővárosban 1998 óta működő egyéni vállalkozás. Az ajánlatban csatolt egyes hatósági igazolások dr. Katona Emilné, a K.G.M. Katona General Market, illetve K.G.M. dr. Katona Emilné részére kerültek kiállításra, székhelyként a balatonalmádi, illetve a Budapest, Radnóti Miklós u. 38. szám alatti cím szerepelt.
Az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata szerint jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő dr. Katona Emilné volt, de a K.G.M. egyéni vállalkozás és dr. Katona Emilné egy és ugyanaz. Nyilatkozata szerint dr. Katona Emilné egyéni vállalkozása a cégnyilvántartásban nem szerepel. Az ajánlat utolsó oldalán szereplő vállalkozói igazolvány már nem hatályos, azt a cég bemutatása érdekében csatolta be, a hatályos igazolvány két oldalának másolata került be az ajánlatba, nem a teljes igazolvány, de az a száma alapján beazonosítható, illetve az eredetit többször be is mutatta az ajánlatkérőnek.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. A kérelmező az ajánlati felhívás 16. pontja 6. bekezdésében foglalt előírásnak nem tett eleget, mivel az ajánlata nem tartalmazta az ajánlattevő azonosításához szükséges okmányokat. Ezek az iratok a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján nem pótolhatók a hiánypótlási eljárás keretében, így ezek pótlására nem is hívhatta fel az ajánlatkérő kérelmezőt. Az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján a bontáskor, illetve azt követően dönthet az ajánlatok érvénytelenségéről. Nincs relevanciája annak, hogy az ajánlatkérő ügyintézője a hiánypótlást követően formailag megfelelőnek találta a kérelmező ajánlatát, hiszen az ajánlat tartalmi hiányosságok, illetve a nem pótolható hiányosságok következtében a hiánypótlás teljesítését követően is érvénytelenné nyilvánítható.
Észlelte a Döntőbizottság azt is, miszerint a kérelmező ajánlata érvénytelenségére vonatkozó másik indok nem helytálló. Az ajánlati árra vonatkozó ajánlatkérői előírások a felhívás 16. pontja harmadik bekezdésében kerültek meghatározásra. Az érvénytelenné nyilvánítás indokolásában is erre hivatkozott az ajánlatkérő. Ennek az előírásnak a kérelmező ajánlata megfelelt. Az ajánlatkérő által az észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában hivatkozott másik előírás, az ajánlati felhívás 9. pontja az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatásra, azaz a teljesítés időtartamára állapított meg szabályokat, és nem az ajánlatra.
Ettől függetlenül azonban az ajánlatkérő döntése nem jogsértő, mivel az érvénytelenség másik indoka helytálló volt.
Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében az érvénytelen ajánlatot az értékelésbe nem lehet bevonni, ennek következtében a kérelmező ajánlata érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérői döntés - miután az nem volt jogsértő - nem vezetett a Kbt. 59. § (1) bekezdése megsértéséhez, ezért nem került sor a kérelmező és a többi ajánlattevő ajánlata összehasonlítására.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
Az ajánlatkérő részéről a jogorvoslati eljárással kapcsolatban költségigény nem merült fel.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a költségek viseléséről a 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 17.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
