KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5265)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.262/8/2002.
Tárgy: a Rovért Kft. jogorvoslati kérelme Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Sári Péter ügyvéd (1136 Budapest, Pannónia u. 5. fszt. 2.) által képviselt Rovért Kft. (5630 Békés, Verseny u. 4., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata (7100 Szekszárd, Béla tér 8., továbbiakban: ajánlatkérő) vegyszeres és biológiai, földi gépes és légi úton történő szúnyoglárvairtás és imágóirtás tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. március 6-án megjelent számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására előírta ajánlattevő és a teljesítésbe 10% feletti mértékben bevonni kívánt alvállalkozója gépparkjának bemutatását. Kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére azt az ajánlattevőt, amelyik "nem rendelkezik a szúnyogirtáshoz az ajánlatban szereplő terület lefedésére alkalmas gépi járművel". A 11. b) pont utolsó bekezdésében rögzítette, hogy ajánlattevőnek és 10% feletti alvállalkozójának együttesen kell megfelelniük ezen alkalmassági követelményeknek.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 1-10-ig terjedő sorszámozással 5 bírálati részszempont alapján kívánt kiválasztani.
A felhívásban közölte: "a közzétett teljes ponttartományt ki kívánja használni; módszertanilag - részszempontonként külön-külön vizsgálva - a legjobb megoldásra a maximális, a legkedvezőtlenebb, de még érvényes és elfogadható megoldásra a minimális pontszámot fogja adni".
Az ajánlattételi határidőre a kérelmező és az RSz-COOP Kft. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő a május 2-án tartott eredményhirdetésen az RSz-COOP Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést május 17-én megkötötte.
Kérelmező május 9-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte az eljárást lezáró döntést, álláspontja szerint ajánlatkérő olyan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek, mely ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére.
Állítása indokaként előadta, hogy a nyertes csak 3 db légi járművel rendelkezik, melyek közül 2 db alkalmatlan a repülésre.
A nyertesnek továbbá nincs megfelelő üzemben tartási engedélye, ezzel kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott, ugyanis az engedélyben Nánási István van megjelölve műszaki vezetőként, aki február 25-én megszüntette munkajogviszonyát a nyertessel és megtiltotta a nyertes részére nevének, jogosultságának használatát.
Kifogásolta az értékelést is, mert a bírálók mechanikusan a legjobb ajánlati elemre 10 pontot, a legrosszabbra 1 pontot adtak, ezáltal nem az összességében legelőnyösebb ajánlat lett a nyertes.
Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében és jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a nyertes az ajánlatában ismertetett gépparkja szerint rendelkezik a terület lefedésére alkalmas légi járművel, ahhoz az eddigi munkák tapasztalatai szerint 2-3 gép elegendő, a nyertes ajánlatában 7 gépet mutatott be.
Az üzemben tartási engedéllyel kapcsolatban közölte, hogy a nyertes nem szolgáltatott részére hamis adatot, Nánási István műszaki vezetőként való szerepeltetése a 2001. július 31-én kelt üzemben tartási engedélyben indokolt volt, hiszen akkor ezt a funkciót töltötte be a nyertesnél. Az engedély meghosszabbítása iránti kérelemben már Szűcs Lajos műszaki vezető van megjelölve.
Az RSz-COOP Kft. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatában bemutatott légijárművek közül 4 a saját tulajdona, 3 bérelt. Mivel nemcsak az ajánlattevő részére végzi a beszerzés tárgya szerinti munkát, szükségesnek tartotta a megfelelő mennyiségű légi jármű biztosítása céljából ún. "teljes bérlet" formájában gépek bérlését. A "teljes bérlettel" a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint együtt jár a bérbeadó üzemben tartási engedélyének használati joga is.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A nyertes ajánlata 4. oldalán bemutatta a gépparkját, miszerint
- 2 db Z-37 repülőgéppel AUTORAT X-20 garnitúrával,
- 2 db AN-2 repülőgéppel AUTORAT X-20 garnitúrával,
- 3 db KA-26 típusú helikopterrel, UNIROT-4 garnitúrával rendelkezik. Ezek közül 4 gép a sajátja, 3-at bérel.
Ajánlatkérő a tárgyaláson a korábbi években szerzett tapasztalataira hivatkozva közölte, hogy a terület lefedésére 2-3 légi jármű is elegendő. Kérelmező sem állította, hogy 3 légi jármű nem elegendő a munka elvégzéséhez, csupán arra hivatkozott, hogy a nyertes csak 3-mal rendelkezik, melyek közül 2 alkalmatlan a repülésre.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlat adatainak, az ajánlatkérő és a kérelmező álláspontjának összevetése útján megállapította, hogy a nyertes elegendő légi járművel rendelkezik a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás teljesítéséhez, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a jelen közbeszerzéssel kapcsolatos jogvitában nem vizsgálhatja azt, hogy a 7 db gép elegendő-e a más megrendelő részére végzendő szolgáltatáshoz is, mert ez a kérdés, mint a munka megszervezésének kérdése a teljesítés körébe esik, mellyel kapcsolatos jogvita elbírálása nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe.
Kérelmező kérte a nyertes hamis adatszolgáltatása megállapítását arra hivatkozva, hogy a légi jármű üzemben tartási engedélyében Nánási István van megjelölve műszaki vezetőként, holott nevezett a nyertessel a munkaviszonyát az ajánlattételi határidőt megelőzően megszüntette.
A nyertes ajánlatához csatolta a nevére kiállított, 2002. április 30-ig érvényes légi jármű üzemben tartási engedélyt. Az engedély kiállítási dátuma 2001. július 31., abban műszaki vezetőként Nánási István van megjelölve. A nyertes igazolta, hogy az engedély lejárta előtt kérte annak meghosszabbítását új műszaki vezető - Szűcs Lajos - megjelölésével.
Az üzemben tartási engedélyben szereplő, a műszaki vezető nevét tartalmazó adat nem a közbeszerzési eljárásban szolgáltatott, hanem a légügyi hatóság felé az engedélyeztetési eljáráshoz szükséges adat. Azáltal, hogy a személyi adatok között nyilvántartott műszaki vezető már nincs az engedélyes alkalmazásában, nem válik automatikusan érvénytelenné az engedély. Az engedély jogosultja az engedélyes (adott esetben a nyertes RSz-Coop Kft.), nem a műszaki vezető. A műszaki vezető munkaviszonya megszűnése esetén az engedélyesnek joga van más műszaki vezetőt megjelölni, mint ahogy okirattal igazoltan tette is ezt az RSz-Coop Kft.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az engedélyben szereplő adatot illetően a nyertes akkor szolgáltatott volna hamis adatot, ha Nánási István nevét törli az engedélyből.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes üzemben tartási engedélye nem vált érvénytelenné azáltal, hogy az abban megjelölt műszaki vezető munkajogviszonya megszűnt, így a nyertes nem szolgáltatott hamis adatot a közbeszerzési eljárásban. Ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében megalapozatlanság címén elutasította.
Kérelmező a jogorvoslati kérelemben kifogásolta az értékelés azon módszerét, hogy ajánlatkérő a legjobb tartalmi elemre a maximális, a legrosszabbra a minimális pontszámot adta. A tárgyaláson elismerte, hogy az értékelés abban a tekintetben helytálló volt, hogy a ténylegesen legjobb tartalmi elemek kapták a maximális, a legrosszabbak a minimális pontszámot.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése második mondata előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételekhez kötve van.
Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta, hogy a legjobb tartalmi elemre a maximális, a legkedvezőtlenebbre a minimális pontszámot fogja adni, e két szélső határ között az ajánlati elemek megfelelőségének arányában pontoz.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének hivatkozott rendelkezése értelmében ajánlatkérő jogszerűen járt el, a kiíráshoz való kötöttsége révén másként nem is pontozhatott volna. A Döntőbizottság nem vizsgálta, hogy azok az ajánlati elemek kapták-e a maximális pontot, melyek a legjobbak voltak, illetve azok-e a minimálisat, melyek a legkedvezőtlenebbek, mert kérelmező a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy e tekintetben nem vitatja az értékelés helytállóságát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést a kérelmező által kifogásolt pontozást illetően, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 5.
Dr. Csitkei Mária s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
