KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5266)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.139/14/2002.
Tárgy: a Hídépítő Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme Mórágy Község Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hídépítő Rt. (1138 Budapest, Karikás F. u. 20., képv.: dr. Horváth László jogtanácsos, továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet Mórágy Község Önkormányzata (7165 Mórágy, Alkotmány u. 3., továbbiakban: ajánlatkérő) "gravitációs szennyvízcsatorna, szennyvízátemelő és szennyvíznyomócső építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 61. § (2) bekezdését.
A kérelmező jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság egyebekben elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. november 28. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 48. számában közzétett részvételi felhívással, nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárásaként döntött a részvételre jelentkezők alkalmasságáról és ezzel egyidejűleg 2002. január 9-én, a részvételi szakaszban alkalmasnak ítélt ajánlattevőknek ajánlati felhívást küldött. Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő meghatározta, hogy az elbírálás az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint történik, és az alábbiak szerint határozta meg az elbíráláshoz szükséges részszempontokat, azok súlyszámát és a ponthatárokat:
részszempontok súlyszámok
- műszaki teljesítés tartalma 3
- vállalási ár 3
- kedvező fizetési feltételek megajánlása 2
- helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesülése 2
A részszempontok esetén adható pontszám: 1-10.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is kibocsátott, amely tartalmazta többek között a beruházás pénzügyi fedezetének a megoszlását, az ajánlatok tartalmi és formai követelményeit, részletesen az értékelési szempontok tartalmát, és a szerződéses feltételeket.
Az ajánlati dokumentáció II. "Az értékelés tartalma" fejezet tartalmazta a 3. és 4. értékelési részszempont körében, hogy ajánlatkérő értékeli, ha ajánlattevők tesznek az ajánlatkérő számára kedvező fizetési feltételeket, konstrukciót tartalmazó ajánlatot. Ezen ajánlatnak, illetőleg a fizetési konstrukciónak azonban összhangban kell lennie a vonatkozó jogszabályokkal.
A helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesülése részszempont értékelésére vonatkozóan az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő kifejtette, hogy az elbírálás során ajánlatkérő értékeli a helyi vállalkozások és munkavállalók minél nagyobb mértékű részvételét a közbeszerzési eljárást képező beruházás megvalósításában. Ajánlattevő olyan szerződést köteles csatolni, a helyi vállalkozással, amely nyertessége esetén automatikusan életbe lép, és megállapítható a szerződés összege. Ajánlattevő tegyen nyilatkozatot, hogy milyen létszámban és mennyi ideig kíván foglalkoztatni a teljesítés során helyi munkavállalókat.
A dokumentáció meghatározta, hogy mit tekint ajánlatkérő helyi vállalkozásnak, valamint azt, hogy az értékelési pontszámot 80% mértékig az határozza meg, hogy mekkora összegű szerződéses állományt csatol, 20%-os mértékig az, hogy milyen tartalmú a nyilatkozat a helyi munkavállalók alkalmazása tekintetében.
Előírta ajánlatkérő továbbá, hogy ha az ajánlattevő helyi vállalkozásnak minősül, akkor az értékelési eljárás elve fordított. Ilyen esetben a helyi székhelyű ajánlattevő ajánlati árát csökkenteni kell a vállalkozó által csatolt nem helyi vállalkozókkal kötött szerződések összegével, és a fennmaradó összeg minősül helyi vállalkozás által teljesítettnek.
Ajánlatkérő a dokumentációban III/4. pont alatt a fizetési feltételek között meghatározta, hogy a kivitelező havi gyakorisággal jogosult kiviteli részszámla benyújtására.
Ajánlatkérő a felhívásban meghatározottak szerint 2002. január 31-én helyszíni konzultációt tartott.
Az ajánlatok bontására 2002. február 19-én került sor. Ajánlatot a következő cégek tettek: a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft., a DÉLVIÉP Kft., a BAU TEAM Kft., az ALISCA BAU Kft. és a kérelmező.
2002. március 14-én kihirdették az eredményt, mely szerint a beruházó önkormányzatok 2002. március 13-án közös testületi ülésen a bírálóbizottság szakvéleménye és összegzése alapján jelen közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének az ALISCA BAU Építőipari és Vállalkozási Kft.-t jelölték meg. Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő képviselője részletesen ismertette a Kbt. 5. sz. melléklete szerint elkészített összegzésben szereplő adatokat és a pontozás módját. Az eredményhirdetésen jelen volt a kérelmező és a nyertes képviselője is.
Kérelmező 2002. március 19-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelme 6 pontban foglalja össze azon jogsértéseket, amelyeket ajánlatkérő elkövetett az eljárás során és a döntése meghozatalakor.
Álláspontja szerint a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő vonatkozásában fennáll az összeférhetetlenség a Kbt. 32. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Ugyanis a nyertes ajánlattevő ügyvezetője a Dél-Tolna Közmű Üzemeltető Kft. felügyelőbizottságának elnöke és a Dél-Tolna Kft. mint üzemeltető hozzájárulását adta a vízügyi létesítési engedélyhez.
A fenti indokok alapján fennálló összeférhetetlenség miatt megítélése szerint ajánlatkérő jogsértést követett el azzal, hogy nem zárta ki a nyertes ajánlattevőt az eljárásból.
Másrészt sérelmesnek találta kérelmező ajánlatkérő értékelését a 3. részszempont "kedvező fizetési feltételek" körében. Előadása szerint ajánlatkérő egy új értékelési területet vont be az értékelésbe, amelyet előre nem adott meg, azáltal, hogy az önerő felhasználását vizsgálta. Álláspontja szerint e részszempont körében ajánlatkérőnek az áfafinanszírozásra adott konstrukciót, a kedvezőbb korábbi befejezési határidőt, valamint azt kellett volna figyelembe venni, hogy ha kisebb a megadott ajánlati ár, akkor azáltal az önkormányzat által felhasználni szükséges önerő is kisebb. Ezen szempontok alapján pedig a kérelmező állítása szerint ajánlata kedvezőbb volt, mint a nyertesé, ettől eltérő eredményt ajánlatkérő által alkalmazott mesterséges képlet hozhatott.
Harmadrészt sérelmezte, hogy a 4. részszempont meghatározása jogszabálysértő volt, hiszen a törvény csupán előnyben részesítést tesz lehetővé a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések körében, nem pedig bírálati szempontként történő megjelölését. Kifogásolta ajánlatkérőnek ezen részszempont körében történt értékelését és azt, hogy arra nem a dokumentációban előre megadott módon került sor.
További jogsértésként jelöli meg a kérelmező, hogy ajánlatkérő a műszaki leírást nem a Kbt.-ben előírtak szerint állította össze, a helyszíni bejárás során megsértette a dokumentáció módosításának tilalmára vonatkozó előírást, amikor ütemterv csatolását - dokumentációtól eltérően - nem tette kötelezővé.
Kérelmező állítása szerint ajánlatkérő megsértette a törvény értékelésre vonatkozó szabályait is, mivel az értékelés során nem konzekvensen alkalmazta az általa megadott arányosítási követelményeket.
Jogsértést követett el ajánlatkérő a kérelmező előadása szerint azzal, hogy az eredményhirdetésre nem hívta meg az ajánlattevőket. Az eredményhirdetés időpontjáról írásbeli tájékoztatót nem kaptak, annak pontos ideje az ajánlati felhívásban és dokumentációban sem került ismertetésre. Ezen túl ajánlatkérő jogsértően nem küldte meg az eredményhirdetés jegyzőkönyvét és az összegzést a részükre, az eredményhirdetésen pedig nem ismertette részletesen a döntés indokait, továbbá állításuk szerint nem derült ki az eljárás során, hogy ajánlatkérő elvégezte-e az ajánlatok formai vizsgálatát.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértést és semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére. Ideiglenes intézkedés alkalmazásaként kérte a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte annak megalapozatlansága és elkésettsége okán.
Ajánlatkérő észrevételében megalapozatlannak tartja a kérelmezőnek az összeférhetetlenségre vonatkozó kifogását, álláspontja szerint a nyertes ajánlattevővel kapcsolatban nem áll fenn kérelmező által hivatkozott összeférhetetlenség, hiszen a pályázati kiírást a Márton-Invest Bt. készítette, az engedélyes terveket pedig a Gemenc Bau Kft. Egyik társaságban sem vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag a nyertes ügyvezetője. Az pedig, hogy a vízjogi létesítési engedélyt jóváhagyó üzemeltető Dél-Tolna Kft. felügyelőbizottságának elnöke a nyertes ügyvezetője, nem jelentett előnyt nyertes ajánlattevőnek megítélése szerint.
Álláspontja szerint alaptalan kérelmező előadása a 3. értékelési részszempontra vonatkozóan. Előadta, hogy a fizetési feltételek értékelés nem az önerő nagysága alapján történt, hanem az összegzésben megadott képlet szerint, annak érdekében, hogy meg tudják állapítani, melyik ajánlat a legkedvezőbb a fizetési feltételek körében. Az értékelés során alkalmazott módszer során figyelembe vették a számlakibocsátás gyakoriságát, a számlák időbeli ütemezését, a részszámlák összegét, a fizetési határidőt. Ezen elemek mind a részszempont körébe tartozó értékelhető tartalmi elemek álláspontja szerint. Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevő esetében sem vették figyelembe az esetleges önerő bármilyen formában történő megelőlegezésére adott konstrukciókat, mivel nem akarták, hogy felmerülhessen: nem áll rendelkezésre az önkormányzatok szükséges önereje a beruházáshoz. Ajánlatkérő előadta, az a fizetési feltétel megajánlás volt számára kedvező, amely esetén a beruházás megindításának tervezett napjára számított saját erő nagysága a legkisebb. Ennek a kiszámítására a legpontosabb módszer az általuk alkalmazott számítási módszer.
A 4. részszempont körében kifejtette, hogy annak értékelésére az ajánlati dokumentációban részletesen kifejtettek alapján került sor, ajánlattevők által megadott nyilatkozatok figyelembevételével, így alaptalan azon kérelmezői állítás, hogy nem a felhívásban megadottak szerint értékelt. Másrészt elkésettnek is tartja a kérelmező azon kifogását, hogy jogsértő az értékelési szempont megadása, hiszen azt már kérelmező az ajánlattételi határidőt megelőzően ismerte, mégsem kifogásolta. Ugyancsak elkésettségre hivatkozott ajánlatkérő a kérelmezőnek a műszaki leírás tartalmára és a dokumentáció módosítására vonatkozó kérelmei vonatkozásában.
Alaptalan álláspontja szerint kérelmező arra vonatkozó előadása, hogy ajánlatkérő az értékelés során nem következetesen alkalmazta az arányosítás módszerét. Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy valamennyi értékelési részszempont esetében a lineáris arányosítással az ajánlatok egymás alá rendelésének módszerével értékelt.
Ajánlatkérő a tárgyaláson tett nyilatkozatával elismerte, hogy az eredményhirdetés időpontjáról nem küldtek külön meghívót az ajánlattevők részére. Az ajánlati felhívásban meghatározásra került az eredmény kihirdetésének napja, 2002. március 14. és annak helye, azonban annak időpontja nem került feltüntetésre gépelési hiba folytán. Nyilatkozott továbbá, hogy valamennyi nyilvános eljárási cselekményt 10.00 órai időpontban tartották meg, az eredményhirdetésen a kérelmező egyébként jelen is volt. Előadta ajánlatkérő, hogy az eredményhirdetésen az 5. számú melléklet tartalma került felolvasásra. Előadását erősíti meg álláspontja szerint maga a kérelmező kérelme is, hiszen a kérelmében olyan kifogásokat ír le (pl. kedvező fizetési feltételek körében az alkalmazott módszer), amely alapján feltétlenül ismertetésre kellett kerülnie a döntés indokainak. Nyilatkozott arról is, hogy határidőben kerültek megküldésre az összegzések ajánlattevők számára, egyben az ajánlati szelvénnyel igazolta, hogy 2002. március 22. napján megküldésre került ajánlattevők - köztük kérelmező - részére az összegzés.
Kérelmező azon kifogására, miszerint nem került sor az ajánlatok formai/érvényességi vizsgálatára, ajánlatkérő nyilatkozott, hogy áttekintették az ajánlatokat formai szempontból és valamennyi ajánlatot érvényesnek találták.
Egyéb érdekelt Alisca Bau Kft. észrevételében a kérelem elutasítását kérte, előadta, hogy a kérelemben foglaltak egy része elkésett, más részük nem megalapozott.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel a rendelkezésre álló iratok alapján az alkalmazásának indokai nem voltak megállapíthatóak.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlati felhívásban előre megadott időpontban, 2002. március 23. napján megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglalt kérelmi elem - az eredményhirdetés időpontjának ajánlatkérő általi megadása elmulasztását kivéve - az alábbi indokok alapján megalapozatlan.
A kérelmezőnek a dokumentáció műszaki leírásának jogsértő meghatározására, a dokumentáció módosítására és a 4. értékelési részszempont "helyi foglalkoztatási politikai célkitűzések" értékelésének jogsértő módon történő megadására vonatkozó kérelmei elkésettek az alábbiak szerint:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a Döntőbizottság előtt a jogorvoslati eljárást, a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmező az ajánlati dokumentációt az ajánlati felhívásba megadott határidőben megvásárolta, annak tartalmát ismerte. Az ajánlatkérő által 2002. január 31. napján tartott helyszíni konzultáción már írásban 2002. január 31-én kérdéseket is tett fel a dokumentáció műszaki tartalmával kapcsolatban is.
Az ajánlati dokumentáció részletesen tartalmazta továbbá az értékelési részszempontok tartalmát, így a kérelmező által sérelmezett 4. részszempont vonatkozásában kérelmező már a dokumentációból megismerte, hogy ajánlatkérő értékelési szempontként adta meg a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesülését. A dokumentáció részletesen tartalmazta, hogy ajánlatkérő milyen módon kívánja értékelni ajánlattevők ajánlásait e körben, definiálta továbbá, hogy mit ért helyi vállalkozás alatt. A kérelmező a dokumentációt 2002. január 25. napján megvásárolta, a kérelmező e körben is ismerte a dokumentáció tartalmát már a helyi konzultáció időpontjában, hiszen a részszempontok értékelésére vonatkozóan is tett fel kérdést írásban ajánlatkérő felé 2002. január 31. napján.
A helyszíni konzultáción történő dokumentáció módosítására vonatkozó kérelmezői kifogással összefüggésben rámutat a Döntőbizottság arra, hogy kérelmező a 2002. január 31. napján megtartott konzultáción képviseltette magát, az ott elhangzottakról tudomást szerzett, valamint a konzultációról felvett jegyzőkönyvet ajánlatkérő meg is küldte részére. A kérelmező az ajánlatkérő előírásai szerint tette meg 2002. február 19. napján az ajánlatát.
A fent ismertetett - a jogorvoslati eljárás keretében feltárt - körülmények alapján megállapítható, hogy kérelmezőnek 2002. március 19. napján benyújtott jogorvoslati kérelmében a dokumentáció műszaki leírás megadás körében ajánlatkérő által a Kbt. 40. § (1) és (2) bekezdésének megsértésének, a dokumentáció módosításával a Kbt. 48. § (1) bekezdésének megsértésére való hivatkozása, végül pedig a 4. értékelési részszempont meghatározása körében a Kbt. 35. § (1) bekezdésének megsértésének megállapítására irányuló kérelme a törvényben előírt jogvesztő 15 napos szubjektív határidőn túl került benyújtásra, így a kérelme elutasításának van helye elkésettség okán a Kbt. 80. § (4) bekezdésében foglaltak alapján.
A Döntőbizottság ezt követően a határidőben benyújtottnak tekinthető kérelmeket megvizsgálta és megállapította, hogy a következő kérelmi elemek megalapozatlanok az alábbiak szerint:
I. A nyertes vonatkozásában fennálló összeférhetetlenség megállapítása a Kbt. 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján és ajánlatkérő által a Kbt. 31. § (5) bekezdése megsértésének megállapítására irányuló kérelem alaptalan:
A Kbt 31. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenség fennállásának megállapításához ki kell meríteni a fent idézett jogszabályhelyben foglalt valamely feltételt. Jelen ügyben a kérelmező arra alapította a jogsértés megtörténtét, hogy a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban a Dél-Tolna Közmű Kft. mint közműkezelő nyilatkozatadással közreműködött. A nyertes ajánlattevő ügyvezetője pedig a megnevezett - eljárásba bevont - társaság felügyelőbizottságának elnöke. A kérelmező álláspontja, hogy ajánlatkérőnek ki kellett volna zárni a nyertes ajánlattevőt az eljárásból a Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján az összeférhetetlenség fennállása miatt.
A Döntőbizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló iratokat, a kérelmező által csatolt cégkivonatot és megállapította, hogy a kérelmező által hivatkozott indokok alapján a nyertes ajánlattevő összeférhetetlensége nem áll fenn.
A hatályos cégtörvény - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. évi törvény - rendelkezései alapján a felügyelőbizottság tagjai - elnöke - nem vezető tisztségviselője a társaságnak, így a jelen ügyben a Kbt. 31. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott összeférhetetlenség esete nem állapítható meg.
A fentiek alapján ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor nem zárta ki a nyertes ajánlattevőt az eljárásból a Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján, mert a nyertes ajánlattevő nem tartozik a Kbt. 31. § (2) bekezdés b) pont hatálya alá.
Továbbá ajánlatkérő által nem került az eljárás előkészítésébe bevonásra a nyertes ajánlattevő, sem pedig a nyertes ajánlattevő vezető tisztségviselője, így már ezen okból sem beszélhetünk összeférhetetlenségről.
II. A. 3. értékelési részszempont értékelése körében ajánlatkérő által a Kbt. 26. § (2) bekezdésének, Kbt. 32. § (2) és 55. § (6) bekezdése megsértésének megállapítására irányuló kérelem alaptalan:
Ajánlatkérő a dokumentációban - megismételve a felhívást - meghatározta, hogy a kedvező fizetési feltételeket és konstrukciót értékelni kívánja. A dokumentációba további kikötése csak arra vonatkozott, hogy a megajánlott fizetési konstrukciónak összhangban kell lennie a vonatkozó jogszabályokkal. Ajánlatkérő egyéb magyarázatot nem adott ezen értékelési részszempontra vonatkozóan, ajánlattevők részéről sem merült fel kérdés az eljárás során.
Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy számára az a fizetési feltétel volt kedvező, amely az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátani szükséges legkisebb önerőt igényli a beruházás során. A megfelelő értékelés elvégzéséhez igénybe vett képlet arra szolgált, hogy megállapítható legyen, mely ajánlat biztosítja az önkormányzatok részére a legkisebb megterhelést az önerő felhasználásánál.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a 3. részszempont értékelése körében nem tért el a dokumentációban előre megadott szemponttól, az alkalmazott képletet jogszerűen alkalmazta a legkedvezőbb ajánlati vállalás kiválasztására.
A Kbt. vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak kötelezést arra vonatkozóan, hogy ajánlatkérőnek előre meg kell adnia az alkalmazott módszert.
A rendelkezésre álló iratok alátámasztják ajánlatkérő jogszerű eljárását, hiszen az értékelés során nem tett mást, mint azt vizsgálta meg, hogy számára melyik a legkedvezőbb fizetési feltétel.
Az eljárás során nem találta bizonyítottnak a Döntőbizottság kérelmező arra való hivatkozását, hogy ajánlatkérő nem rendelkezne a szükséges önerővel. Ajánlatkérő a dokumentációban nyilatkozott az önerő rendelkezésre állásáról, ezen nyilatkozatát a jogorvoslati tárgyalás során is megerősítette, ezen nyilatkozat valótlanságára vonatkozóan kérelmét nem támasztotta alá kérelmező, ezt megalapozó körülményeket a rendelkezésre álló iratokból a Döntőbizottság sem állapított meg.
III. A 4. értékelési részszempont ajánlati dokumentációtól eltérően történő értékelése körében a Kbt. 55. § (6) bekezdése megsértésének megállapítására irányuló kérelem alaptalan az alábbiak szerint:
A Döntőbizottságnak a kérelem keretei között kizárólag azt kellett megvizsgálnia, hogy ajánlatkérő az értékelés során betartotta-e a dokumentációban előírtakat:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban részletesen meghatározta, hogyan kívánja értékelni a 4. értékelési részszempontot, meghatározta azt is, hogy milyen dokumentumokat kér csatolni az ajánlatban az értékelés elvégzése céljából.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérőnek ezen 4. értékelési részszempont körében végzett értékelését és megállapította, hogy ajánlatkérő mindenben az általa előre megadott szempontokat figyelembe véve vizsgálta meg az ajánlatok tartalmi elemeit, az ajánlattevők által csatolt szerződések alapján. A fentiek szerint ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltak betartásával értékelte a 4. részszempontot.
A Döntőbizottság az eljárás során nem találta kellően alátámasztottnak kérelmezőnek a nyertes által a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések körében a nem helyi vállalkozók igénybevételére tett nyilatkozatát. A közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban sem merült fel olyan körülmény, amely nyertes fenti tárgyú nyilatkozatának valótlanságát támasztaná alá. Kérelmező szubjektív véleménye nem szolgálhat alapul a hamis adatközlés megállapítására.
Kérelmező kifogásolta, hogy az értékelés során ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését és megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelés során az általa a dokumentációban megadottak szerint minden részszempont esetén arányosítás módszerével állapította meg a végső pontszámokat, így alaptalan a kérelmező kérelme a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértésére vonatkozóan is.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltak betartása mellett küldte-e meg az eredményhirdetési jegyzőkönyvet az ajánlattevők részére, és az eredményhirdetésen ismertetésre kerültek-e az összegzésben foglalt adatok, és az alábbi megállapításokra jutott:
Ajánlatkérőnek az eredményhirdetésről felvett jegyzőkönyv szerint az 5. sz. melléklet tartalma részletesen ismertetésre került, melyet a jelen lévő nyertes ajánlattevő észrevételében megerősített. A jogorvoslati eljárásban nem merült fel olyan tény, vagy körülmény, amely kérelmező állítását alátámasztanák, ellenkezőleg a feltárt tények alapján ajánlatkérő nem követett el jogsértést. Megalapozatlannak bizonyult a kérelmező azon kifogása, hogy az összegzés nem a megfelelő határidőben került megküldésre a részükre.
A fent idézett Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján az összegzést, az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül kell megküldeni az ajánlattevők részére. Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2002. március 14. napján hirdette ki, ez a nap csütörtök volt, az ezt követő 5. munkanap - tekintettel a 15-ei nemzeti ünnepre és a hétvégére - 2002. március 22-ére esett.
Ajánlatkérő az ajánlati szelvény bemutatásával igazolta, hogy az összegzést 2002. március 22. napján postára adta. A bemutatott ajánlati szelvény ragszáma és a kérelmező részére megküldött - összegzést tartalmazó - levél ragszáma azonos volt.
A fenti indokok alapján kérelmező kérelme megalapozatlan volt az ajánlatkérő Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértése körében.
Megalapozatlannak találta a Döntőbizottság azon kérelmezői előadást, hogy ajánlatkérő nem vizsgálta az ajánlatok formai megfelelőségét.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A rendelkezésre álló iratok között szereplő bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint a ajánlatkérő a bontáson elvégezte az ajánlatok formai vizsgálatát, ezen túl az összegzésből is kiderül, hogy ajánlatkérő minden ajánlatot érvényesnek talált. A hatályos jogszabályok szerint ajánlatkérőnek az érvénytelennek minősített ajánlatok esetében áll fenn indoklási kötelezettsége, így ajánlatkérő nem követett el jogsértést.
A Döntőbizottság egyetlen, az eredményhirdetésre történő meghívás elmulasztására vonatkozó kérelmi elem tekintetében állapította meg, hogy ajánlatkérő nem jogszerűen járt el.
A Kbt. 61. § (2) bekezdés szerint az eredményhirdetésre az ajánlattevőket, továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta az eredményhirdetés napját, azonban elmulasztotta annak pontos időpontját megadni. Ajánlatkérőnek - jogszerűen eljárva - értesítenie kellett volna az eredményhirdetés pontos időpontjáról valamennyi ajánlattevőt egyidejűleg írásban, mivel az az ajánlati felhívásban nem szerepelt.
Ajánlatkérő az eljárás során tartott tárgyaláson elismerte a mulasztását és azt, hogy külön értesítést nem küldött ajánlattevőknek. Nyilatkozott továbbá, hogy valamennyi nyilvános eljárási cselekménye 10.00 órai időpontban kezdődött, a bontáson szóban a jelenlévőknek ez említésre is került.
A tényállás tisztázása során megállapítást nyert az is, hogy az eredményhirdetés pontos megadása ellenére a kérelmező - és nyertes is - jelen volt a nyilvános eredményhirdetésen, ajánlatkérő mulasztásából hátrány nem érte, egyik ajánlattevőtől sem érkezett ajánlatkérőhöz írásbeli észrevétel az időpontra vonatkozóan.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, kérelmező kérelmét egyebekben a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A megállapított jogsértés csekély súlyára tekintettel a Döntőbizottság az egyéb jogkövetkezmény alkalmazását nem találta indokoltnak.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. április 18.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
