KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5292)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.245/12/2002.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (1139 Budapest, Béke tér l., megbízásából eljár a Lehel Beruházó Kft., 1134 Budapest, Lehel u. 4/C., képviseli: dr. Vági Julianna ügyvéd, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Polgármesteri Hivatal, meglévő székház új épületszárnnyal történő bővítésének befejezéséhez szükséges pótmunkák elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését és azt megelőző döntéseit az ajánlati felhívásra is kiterjedően megsemmisíti.
A Döntőbizottság ajánlatkérő megbízásából eljáró Lehel Beruházó Kft.-t 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, a döntésért felelős Kuruc László ügyvezető igazgatót 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi a Döntőbizottság a Lehel Beruházó Kft.-t és Kuruc László ügyvezető igazgatót, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. március 14-én megjelent 11. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására a Polgármesteri Hivatal épületének bővítése tárgyában. A közbeszerzési eljárás nyertese a Magyar Építő Rt. lett, akivel ajánlatkérő a kivitelezésre vonatkozóan a szerződést 2001. július 6-án megkötötte. A szerződés alapján az ellenszolgáltatás értéke 1 599 085 609 Ft volt.
A teljesítési határidő a szerződés szerint 2002. május 30-a volt. A kivitelezési munkák megkezdődtek. A felek első ízben 2001. december 14-én állapodtak meg a pótmunkák elvégzéséről 39 426 343 Ft + áfa értékben. Újabb pótmunkákat rendelt meg ajánlatkérő 2002. április 2-án 23 532 283 Ft + áfa összegben. Ezek a már elvégeztetett pótmunkák is jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képezik, egyéb az építési napló útján elrendelt pótmunkák mellett.
Ajánlatkérő ezt követően 2002. április 22-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján. Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy 2001. július 6-án vállalkozási szerződést kötött a Polgármesteri Hivatal új épületszárnnyal való bővítése kivitelezésére a nyílt eljárás nyertesével, a Magyar Építő Rt.-vel. A kivitelezés során előre nem látható, de műszakilag indokolt, illetőleg az épület optimális használhatósága szempontjából szükséges módosításokat kellett megtervezni. A módosítások miatt az eredeti szerződés a kiegészítő építési munkák elvégzésével teljesíthető. A kiegészítő építési beruházás értéke nem haladja meg az eredeti szerződésben rögzített ellenszolgáltatás értékének az 50%-át, a kiegészítő építő beruházást aránytalan nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, mely szerint a beszerzés tárgyát képező munkák mennyiségét a tervdokumentáció, műszaki leírás és a költségvetési kiírás tartalmazza. A felhívás szerint a teljesítés határideje legkésőbb 2002. július 30-a. A felhívás szerint az ajánlat elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Az írásos ajánlat benyújtásának határideje 2002. április 24-e, a tárgyalás lefolytatására 2002. április 26-án kerül sor, és az ajánlati felhívás mellékletét képező eljárás menetét szabályozó irat 9. pontja szerint a vállalkozási szerződés megkötésére az eredményhirdetés napján kerül sor.
A Döntőbizottság elnöke 2002. április 30-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból az ajánlatkérő által megjelölt Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében, illetve tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdésre alapított eljárása jogszerű. Indoklásként előadta, hogy a beszerzés tárgyát képező pótmunkák három nagy csoportra bonthatók. Egyrészt a pótmunkák jelentős része olyan pótmunka volt, amely előre nem látható okból következett be és azonnali döntést igényelt. E körbe tartozott a kivitelezés megkezdésekor 5 db platánfának az előzetes tervekkel ellentétben történő kivágása, és elszállítása. A platánfák kivágása eredményeként a tervben szereplő pinceszint alapterülete megnövekedett, amelynek hasznosítása szükségessé vált. E körbe tartozott a szennyezett talajcsere elvégzésének szükségessége. Szükséges volt továbbá a talajban lévő csatorna, illetőleg betontestek bontása, az épület felúszása ellen talajvízszint-süllyesztés meghosszabbítása. E körbe tartozó pótmunkák összege mintegy 60-70 M Ft. A második csoportba tartoznak olyan pótmunkák elvégzése szükségessége, amelyeket utólagos szakhatósági előírások tettek szükségessé. E körbe sorolható a másod tűzjelző kiépítési munkálatai, melyet a szakhatóság írt elő, ennek költségigénye kb. 7 M Ft-ot tett ki. Ide sorolhatók továbbá olyan munkálatok, amelyeket az időközben hatályba lépő szabványmódosítások indokoltak, így a túlnyomásos lépcsőházba ventillátorokat kell beszerelni, melynek költségigénye 1-2 M Ft. A munkák harmadik körét célszerűségi szempontok indokolják. E körbe olyan munkák tartoznak, amelyeknek igénye a kivitelezés során merült fel az önkormányzat részéről új igényként. E körbe tartoznak bizonyos irodák áthelyezési igénye, amely magába foglalja válaszfalak, illetőleg nyílászárók változtatását és ehhez kapcsolódóan gépészeti elektromos munkák megvalósítását. A kivitelezés során merült fel új igényként, hogy a tervben szereplő tanácsterem funkciójában többcélú konferenciateremként működjön és ehhez szükséges audiovizuális eszközök beszerelése is megtörténjen. A beszerzés részét képezi az asztalosm
unkák elvégzése és bútorozás is, amelynek költségkihatása 30 M Ft + áfa. Ezzel kapcsolatosan ajánlatkérő előadta, hogy e tárgyban a nyílt eljárás során opciós tételként ajánlatot kértek, azonban az akkori pénzügyi keret nem biztosított erre fedezetet, így ekkor a bútorozásra és asztalosmunkákra szerződéskötés nem történhetett.
A közbeszerzési eljárásban felkért ajánlattevő a Magyar Építő Rt. az ajánlattételi határidőre 2002. április 24-re az ajánlatát megtette, a tárgyalások lefolytatására 2002. április 26-án sor került, a tárgyalások eredményeként az ellenszolgáltatás összege 177 005 588 Ft + áfa összegre alakult. Az ajánlatból megállapítható, hogy 109 005 588 Ft + áfa összeget tett ki a korábbi és még elvégzendő pótmunkák az eredeti ajánlat egységárai szerint, továbbá a kiemelt terek asztalosmunkái és bútorozása, amelynek értéke 30 M Ft + áfa, valamint a konferenciaterem gyengeáramú munkáinak az elvégzése. (A prezentációs rendszer elemei, mobil audiovizuális rack, konferencia és szavazórendszer, infra tolmácsrendszer 38 M Ft + áfa összegben.)
Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a jogorvoslati eljárásra tekintettel a szerződéskötésre nem került sor.
A Magyar Építő Rt. érdemi észrevételében nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek fennállnak. A kivitelezés során felmerültek olyan pótmunkák, amelyeket már azonnal el kellett végezni, különben nem tudták volna teljesíteni a szerződést. Ezenkívül sor került áttervezésekre is az épület jobb hasznosítása érdekében, ezek megvalósítása pedig csak a kivitelezéssel párhuzamosan történhet meg.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapította, mely szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ezen feltételek fennállása megvalósul-e.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát képező munkákat saját maga is három nagy csoportra bontotta. Az első körbe sorolta azokat a munkákat, amelyek előre nem látható okból a kivitelezés során álltak elő és a munkák jelentős része már a kivitelezés során meg is valósult, összesen 62 958 626 Ft értékben. (Fakivágások, talajcsere, talajvízszint-süllyesztés meghosszabbítása, beton alaptestek bontása.) Ezek nem vitathatóan a Kbt. 70. § (2) bekezdés alkalmazását lehetővé teszik, hiszen ezek olyan jellegű munkák, amelyek előre nem látható okból álltak elő, az eredeti szerződés teljesítéséhez feltétlenül szükségesek és műszakilag attól aránytalan nehézség nélkül nem választhatók el.
A Döntőbizottság azonban megjegyzi, hogy a közbeszerzési eljárást az igény felmerülésekor kell indítani, nem pedig a munkák elvégzését követően utólagosan legalizálni a szerződéskötést oly módon, mintha arra szabályosan lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként került volna sor.
A második körbe tartozó pótmunkák igényét utólagos szakhatósági előírások, illetve szabványváltozások tették szükségessé, így pl. a másodlagos tűzjelző rendszer kiépítését, amelyet a tűzoltóság írt elő ajánlatkérő számára. Ezen munkák vonatkozásában is ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2) bekezdését jogszerűen alkalmazta.
A harmadik körbe tartozó munkák esetében azonban a Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása nem állapítható meg. Ide olyan munkák sorolhatók, amelyeket ajánlatkérő által sem vitatottan célszerűségi szempontok indokolnak. E körbe tartozó munkák közül kiemelt helyen szerepelnek az asztalosmunkák és a bútorozási munkák elvégzése, melynek beszerzési értéke mintegy 30 M Ft + áfa összeg.
Ajánlatkérő maga is elismerte, hogy a beszerzésnek erre a részére már a nyílt eljárás során opciós tételként ajánlatot kért, és csak a pénzügyi forrás hiányára tekintettel nem kötött szerződést. A Kbt. 70. § (2) bekezdése e munkákra nem vonatkoztatható, hiszen ezek előre látható okból váltak szükségessé, hiszen ajánlatkérő előtt ezen munkák igénye már a nyílt eljárás megindításakor is ismert volt.
Az ide tartozó munkák másik része olyan jellegű, amelyek a kivitelezés során ajánlatkérő számára célszerűségi szempontból új beszerzési igényként merültek fel, melyek a tervek bizonyos módosítását is eredményezték. E munkák végzése nélkül az eredeti szerződés teljesíthető azzal a tartalommal, amire azt megkötötték. Az eredeti szerződés is biztosította a létesítmény megvalósulását. E körben kiemelt helyen szerepel a korábban tervezett tanácsteremnek konferenciateremmé történő átalakítása, ami kifejezetten új beszerzési igényként merült fel, melynek megvalósítása jelentős költségvonzatot eredményez, mintegy 38 M Ft + áfa összeget. E körbe tartozik továbbá az olyan jellegű munkák elvégzése is, mint pl. a Szociális Osztálynak más helyen történő elhelyezése. Ezek a munkák az eredeti tervek alapján megvalósíthatók lettek volna, kimondottan időközben jelentkező tényezők indokolják e munkák elvégzését. Ennek alapján ezen munkák elvégzése nem szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez, így a Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt azon feltétel nem valósul meg, hogy a munka elvégzése az eredeti szerződés teljesítéséhez feltétlenül szükséges.
Ajánlatkérő részajánlattételt nem fogadott el, a beszerzést egységesen kezelte, így annak egészére kellene teljesülnie az eljárásfajta alkalmazását megalapozó feltételnek. A fentiek alapján a beszerzés jelentékeny részére a törvényi feltételek nem teljesülnek.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság észlelte továbbá, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a szerződéskötés időpontjaként a tárgyalások befejezését, illetve az eredményhirdetés időpontját jelölte meg.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. § (3)-(4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
A fenti törvényhely szerint jelen eljárásfajta választása esetén a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetéstől számított 8 napnál korábban nem történhet meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a c) pont alapján határozott ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró és azt megelőző, a részvételi felhívásra is kiterjedő döntéseinek megsemmisítéséről, és az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdés szerint pedig a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt, hogy a közbeszerzési eljárás teljes körű lefolytatásáért a felelősség ajánlatkérő nevében eljáró lebonyolító szervezetet terheli, ezen belül pedig a személyes felelős a Lehel Beruházó Kft. ügyvezetője.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben meghatározottakra. A minimális összegű bírság kiszabásánál figyelemmel volt arra, hogy a beszerzésnek van olyan része, mely a Kbt. 70. § (2) bekezdésének alkalmazását lehetővé teszi, továbbá hogy az ajánlatkérői döntések megsemmisítésével mód nyílt a jogsértés reparálására.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 30.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
