KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5312)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.219/18/2002.
Tárgy: a Strabag Építőipari Kft., a Vakond Kft. és az Arinext Kft. jogorvoslati kérelmei Körösladány Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Strabag Építőipari Kft., mint "LADÁNY" Közös Vállalkozás képviselője (1135 Budapest, Szegedi út 35-37, sz., képviseli: dr. Kukucska János ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Fészek u. 116., a továbbiakban: I. r. kérelmező), a VAKOND Kft. (6060 Tiszakécske, Béke u. 76., a továbbiakban: II. r. kérelmező), az Arinext Kft. (4025 Debrecen, Barna u. 1. I/8., a továbbiakban: III. r. kérelmező) kérelmének, melyet a Körösladány Nagyközség Önkormányzata (5516 Körösladány, Dózsa György u. 2., nevében eljár: KÖVITE Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés, (5700 Gyula, Bocskai u. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Körösladány Nagyközség vákuumos szennyvízelvezető rendszer I. ütem megépítése a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott műszaki tartalommal" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be a Strabag Építőipari Kft. I. r. kérelmező és a VAKOND Kft. II. r. kérelmező, valamint az Arinext Kft. III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme vonatkozásában részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdés d) pontjára és a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 63. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 44. § (8) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírságot szab ki, valamint dr. Puskás János, a KÖVITE Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés igazgatójával szemben 100 000 forint, azaz egyszázezer forint pénzbírságot szab ki, egyebekben a kérelmezők jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy az I., II. és III. r. kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft-150 000 Ft-150 000 Ft, azaz összesen négyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. február 27-én a Közbeszerzési Értesítőben 0826/2002. sz. alatt tett közzé részvételi felhívást nyílt előminősítési eljárás megindítására a fenti tárgyban.
A 3. c) pontban a részajánlattétel lehetőségét kizárta, az 5. pontban meghatározta, hogy közös ajánlatot az alkalmasnak kiválasztott részvételre jelentkezők csak azokkal a társ részvételre jelentkezőkkel tehetnek, akikkel az előminősítésre is közösen jelentkeztek.
A 7. pontban a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontját a részvételi jelentkezés határidejét követő naptól számított 7. napon 10.00 órában jelölte meg.
A felhívás 9. pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket.
A 10. b) pontja 5. bekezdésében a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között meghatározta ajánlatkérő, hogy alkalmatlan az a részvételre jelentkező, aki nem rendelkezik legalább 1 éve működő, a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott műszaki tartalmú építési beruházásról szóló referenciával.
A 11. pontban a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő az előminősítési szakaszban dokumentációt is biztosított. Az ehhez csatolt iratok közt a kiviteli dokumentációban szereplő vízjogi létesítési engedély (Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság 12249-2/2000. számú határozata) a településen az ISEKI vákuumos szennyvízelvezető rendszer megvalósítását tartalmazza.
A jelentkezési határidőre 6 részvételi jelentkezés érkezett, nevezetesen az ARINEXT Kft., a VAKOND Kft., a VÁKUUM 2003. Közös Vállalkozás (Vegyesipari Szolgáltató Kisszövetkezet és a HÓDÚT Kft.), a Mestermérnök Kft. és az Elekes Kft. közös vállalkozása, a Körösladány 2002 Konzorcium (RESONATOR Kft., BIO-FLOTT Kft., CAEMENTÁRIUS Kft., SADE-Magyarország Kft.) és a "LADÁNY" KÖZÖS VÁLLALKOZÁS kérelmező, melynek tagjai a STRABAG Kft. és az ERFOREX Rt.
Ajánlatkérő képviselője 2002. március 26-án írásban értesítette valamennyi részvételre jelentkezőt, hogy az eredményhirdetés időpontját a Kbt. 55. § (2) bekezdése alapján a beérkezett részvételi jelentkezések nagy száma miatt 2002. április 9-én 10.00 órára halasztja.
Ajánlatkérő , képviselője 2002. április 3-án a "LADÁNY" KÖZÖS VÁLLALKOZÁS-tól nyilatkozatot kért arra vonatkozóan, hogy a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott műszaki tartalmú építési beruházásról rendelkezik-e referenciával.
A jelentkezéseket bizottság értékelte, majd a képviselő-testület döntött az alkalmasság tekintetében. A képviselő-testület döntésének megfelelő eredményt a halasztott időpontban kihirdették, mely szerint valamennyi jelentkezés érvényes volt, az ARINEXT Kft., a VAKOND Kft. és a "LADÁNY" KÖZÖS VÁLLALKOZÁS a szerződés teljesítésére alkalmatlan, mert nem tudott igazolni legalább 1 éve működő a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott műszaki tartalmú építési beruházásról szóló referenciát. Az ARINEXT Kft. esetén további alkalmatlansági indok volt a felhívás 10. b) pont 7. bekezdés szerinti felelős műszaki vezető hiánya is. A VÁKULIM 2003. Közös Vállalkozás; a Mestermérnök Kft. és az Elekes Kft. közös vállalkozás, valamint a Körösladány 2002 Konzorcium jelentkezőket alkalmasnak hirdették.
I. r. kérelmező. 2002. április 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az eredményhirdetés elhalasztásának módját sérelmezte. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek hirdetményben kellett volna közzétenni az eredményhirdetés elhalasztását. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő képviselője magyarázatot kért tőle a referenciával kapcsolatban, és álláspontja szerint erre csak az ajánlati szakban lett volna lehetősége. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a jelentkezését a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott műszaki tartalmú építési beruházásról szóló referencia hiánya miatt minősítette alkalmatlannak, és ezzel megsértette az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát. Álláspontja szerint valamennyi vákuumos elven működő rendszer, amely műszaki paramétereiben megfelel a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott műszaki tartalomnak, megfelel a felhívásban meghatározottaknak. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (2) bekezdését, de miután ennek kifogásolásával elkésett, ezért kérte annak hivatalbóli vizsgálatát.
II. r. kérelmező 2002. április 16-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetés elhalasztását nem tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben, valamint sérelmezte, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül minősítette alkalmatlannak, mert a benyújtott részvételi jelentkezés tartalmazza a kellő referenciát. Álláspontja szerint bármely rendszerű csatornaépítési referenciát el kell fogadni, függetlenül attól, hogy vákuumos, nyomott, vagy gravitációs elven működik. Továbbá indítványozta annak hivatalból történő vizsgálatát, hogy ajánlatkérő a Kbt. előírásai szerint a közös részvételi jelentkezéseket nem nyilvánította érvénytelennek. Sérelmezte továbbá a Kbt. 31. § (2) bekezdés d) pontjának megsértését, mert ajánlatkérő nevében eljáró cég vezetője és az egyik ajánlattevő tulajdonosa között közeli hozzátartozói viszony áll fenn.
III. r. kérelmező 2002. április 29-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem a Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint járt el a hiánypótlás tekintetében. A bontási jegyzőkönyvet, mely tartalmazta a hiánypótlási felhívást, a részvételi felhívásban foglalt határidő után kapták kézhez. Ezért, ha észlelték volna is a hiányt, akkor sem lett volna lehetőségük a pótlásra. A Kbt. 43. § (5) bekezdése szerinti értesítést, amely pontosan megjelöli a hiányt és a határidőt, nem kaptak. A hiányról az eredményhirdetési jegyzőkönyvből értesültek, melynek kézhezvételeként 2002. április 12-ét jelölték meg. Sérelmezi továbbá, hogy a beruházás vezető tervezője a Vegyesipari Szolgáltató Kisszövetkezet dolgozója volt 1997. szeptember 17. és december 31. között, ami alapján az összeférhetetlenség megállapítható. Ebben a kérdéskörben a tudomásra jutás időpontját 2002. április 29-ében jelölte meg. Sérelmezte továbbá azt is, hogy ajánlatkérő a közös jelentkezést benyújtó jelentkezőket nem minősítette érvénytelennek. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő kizárta az eljárásból, mert nem rendelkezett egy éve működő vákuumos szennyvízcsatorna-hálózat építési beruházásra vonatkozó referenciával.
Az ajánlatkérő észrevételében kifejtett álláspontja szerint a vízjogi engedély ISEKI vákuumos rendszer megépítésére vonatkozik, a céltámogatási pályázatot is erre a rendszerre nyújtották be. Az önkormányzat a támogatást az 1992. LXXXIX tv. 14. § (1) bekezdés alapján elveszíti, ha az érvényes engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció műszaki tartalmát megváltoztatja. Ezért minősítette a "LADÁNY" KÖZÖS VÁLLALKOZÁS jelentkezését alkalmatlannak. A VAKOND Kft. esetén az 1 éve üzemelő referencia hiánya okozta a jelentkező alkalmatlanságát. Az ajánlatkérő a III. r. kérelmező jelentkezését alkalmatlannak minősítette, mert nincs általa telepített 1 éve működő vákuumos rendszerű csatornahálózata.
Ajánlatkérő nevében eljáró KÖVITE Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés lebonyolító észrevételében kérte mindhárom kérelmet mint alaptalant elutasítani.
Álláspontja szerint a Kbt. a részvételi jelentkezés határidejére írja elő a hirdetményben történő módosítást, nem a részvételi szakaszt lezáró eredményhirdetésre, és a magyarázat kérésére a részvételi szakban is lehetőség van. A céltámogatást az önkormányzat meghatározott műszaki tartalomra kapta, ettől a műszaki tartalomtól eltérni nem lehet. Ezért alkalmatlan az a jelentkező; akinek nincs 1 éve működő ISEKI rendszerű referenciája.
Az összeférhetetlenség kérdésében kifejtette, hogy a létrejött megbízási szerződés 3. pontja szerint vállalta, hogy ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként az eljárásban nem kíván részt venni, ezért a 31. § (2) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni.
A III. r. kérelmező részére a bontási jegyzőkönyv hiánypótlási lehetőséget adott a Kbt. szerint. Kis Albert Zoltán vonatkozásában az összeférhetetlenségi kifogás alaptalan, mivel a Kbt. 31. § (2) bek. a) pontja szerint a jelenlegi helyzetet kell értékelni, nem a múltbelit. A Kbt. a közös jelentkezést a részvételi eljárásban nem tiltja.
A VAKOND Kft., a STRABAG Kft. kérelmére előadta, hogy álláspontja szerint valamennyi csatornaépítési referenciát el kell fogadni, függetlenül attól, hogy vákuumos, nyomott, vagy gravitációs elven működik. Egyéb vonatkozásban egyetértett a STRABAG Kft. által kifejtettekkel. Továbbá indítványozta annak hivatalból történő vizsgálatát, hogy ajánlatkérő a Kbt. előírásai szerint a közös részvételi jelentkezéseket nem nyilvánította érvénytelennek.
A HÓDÚT Kft. az észrevételében kifejtette, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró KÖTIVE Társulat észrevételével egyetért.
A Döntőbizottság 2002. április 30-án ideiglenes intézkedésként az eljárást felfüggesztette, majd a 229/2002 számú és 247/2002 számú eljárást az alapügyhöz egyesítette.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, dokumentumai valamint a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az I. és II. r. valamint III. r. kérelmező részéről részben megalapozott, részben elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése első fordulata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmezőnek a részvételi felhívás eredményhirdetési időpontjának elhalasztásával kapcsolatos jogorvoslati kérelme elkésett. Az I. r. kérelmező a határidő módosítására vonatkozó értesítést 2002. március 28-án vette át, tehát ezen dátumhoz képest a 15 napos jogvesztő határidő 2002. április 12-én lejárt, az I. r. kérelmező pedig 2002. április 17-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező kérelme a részvételi jelentkezés eredményhirdetési időpontjára vonatkozóan szintén elkésett, mivel az erre vonatkozó értesítés - az egyidejű elküldésre tekintettel megállapítható 2002. március 28-i átvételi dátumát figyelembe véve - az átvételtől számított 15 napos jogvesztő határidő 2002. április 12-én szintén lejárt, a II. r. kérelmező pedig 2002. április 16-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a III. r. kérelmezőnek a hiánypótlási eljárással kapcsolatos kérelme elkésett. A III. r. kérelmező írásbeli nyilatkozata szerint 2002. április 12-én kapták meg az eredményhirdetési jegyzőkönyvet, melyből értesültek, hogy a hiánypótlási eljárásra nem az általuk elvárt módon került sor. Ugyancsak elkésetten kifogásolja a III. r. kérelmező az alkalmatlansága megállapítására vonatkozó ajánlatkérői döntést, amelyről szintén 2002. április 12-én, az eredményhirdetési jegyzőkönyv kézhezvételekor értesült. A tudomásra jutás ezen időpontjához képest legkésőbb 2002. április 27-én kellett volna jogorvoslati kérelmüket előterjeszteni, azonban 2002. április 29-én kezdeményezték a jogorvoslati eljárást, tehát a 15 napos jogvesztő határidőn túl.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmezőnek az ajánlatkérő által a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott műszaki tartalmú építési beruházásra vonatkozó referencia hiányára alapozott alkalmatlanná minősítési döntésével kapcsolatos kérelme megalapozott.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 40. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
A fenti jogszabályi rendelkezés alapján ajánlatkérő a beszerzés tárgyát nem határozhatja meg kizárólagosan egy típusra - jelen esetben az ISEKI rendszer - hivatkozva. A részvételi felhívás és a hozzá csatolt dokumentáció együttes értelmezése arra az eredményre vezetett, hogy az ajánlatkérő, nagyon helyesen, a részvételi felhívásában nem határozott meg konkrét típust, gyártmányt, ily módon a felhívása nem volt jogsértő. Az előminősítési dokumentáció - amelynek készítése nem kötelező - a szokásos módon, a létesítési engedélyezési terv tartalmára hivatkozva tartalmazta a hatósági engedélyt. Ebben ugyan nevesítésre került a ISEKI rendszer, azonban a törvény értelmezése alapján ezt kizárólagosnak nem lehet tekinteni. A diszkriminatív felhívás tilalmára tekintettel mindössze annyit jelent ez az előírás, hogy a beszerzés tárgyában az ISEKI rendszer mértékadó, azzal egyenértékű, egyebekben a műszaki követelményeket kielégítő megoldással is lehet érvényesen ajánlatot tenni. Természetszerűen a referenciák vizsgálatát is az előbbiek szerint kell értelmezni, azaz a megfelelő referencia a beszerzés tárgyaként megjelölt vákuumos csatornahálózat, nem pedig az ennél jóval szűkebb tartalmú ISEKI rendszer.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A részvételi jelentkezők alkalmasságára, illetve alkalmatlanságára vonatkozó döntést a kétszakaszos eljárás első szakaszának lezárásakor is értelemszerűen az ajánlatkérőnek meg kell hoznia. Ez a megállapítás egyértelműen következik a Kbt. 42. § (5) bekezdéséből, mely szerint az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételre jelentkezőt hívja fel ajánlattételre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a "LADÁNY" Közös Vállalkozás egyik tagja, az ERFOREX Rt. által megadott referencia vákuumos rendszerű szennyvízelvezető rendszerre vonatkozik, ekként a részvételi felhívás 10. b) pontjának 5. bekezdésében megfogalmazott követelménynek megfelel. A megjelölt referencia nem tartalmaz típusmegjelölést, azonban ez a rendszer szintén vákuumos, így a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott műszaki tartalommal azonos elbírálás alá esik.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérő nem hivatkozhat arra, hogy egyéb jogszabály, így a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. tv. rendelkezései számára kizárólagosan egy típusra, illetve gyártmányra engedik meg a beszerzés tárgyának meghatározását. A közbeszerzési eljárást a Kbt. szabályai szerint köteles folytatni, a részvételi felhívásában tett előírásaihoz való szigorú kötöttsége mindvégig fennáll.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmezőnek az ajánlattevő referenciával kapcsolatos magyarázat kérésére irányuló kifogása nem megalapozott.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése pedig előírja, hogy a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek az I. r. kérelmezőhöz intézett és a referencia műszaki tartalmára vonatkozó megkeresése valójában hiánypótlási felhívásnak minősül, nem pedig a Kbt. 57. § (1) bekezdés szerinti felvilágosításkérésnek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a részvételi felhívás 12. pont utolsó bekezdésében az ajánlatkérő biztosította a jelentkezőknek a hiánypótlás lehetőségét, tehát az ajánlatkérő jogszerűen hívta fel az I. r. kérelmezőt a referencia igazolására, figyelembe véve a Kbt. 63. § (8) bekezdését is.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmező indítványát a hivatalból folytatandó vizsgálatra vonatkozóan elutasította. Az elkésetten megjelölt jogkérelem elbírálását kizárólag a Kbt. 79. § (7) bekezdés alapján engedné meg a jogszabály, az elkésettséget pedig maga a kérelmező sem vitatja. Hivatalból a Döntőbizottság akkor járhat el, ha a kérelemben nem szereplő egyéb jogsértés jut tudomására a jogorvoslati eljárásban.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmezőnek összeférhetetlenségre alapozott kérelme, mely az ajánlatkérő lebonyolítója, a KÖVITE Társulás igazgatója, dr. Puskás János, valamint a Vákuum 2003 Közös Vállalkozás egyik tagja, a HÓDÚT Kft. területi főmérnöke, Puskás Sándor között fennálló, a Ptk. 689. § c) pontja szerinti közeli hozzátartozói (testvéri) viszonyon alapul, megalapozott.
A Kbt. 31. §. (2) bekezdés d) pontja szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.
Az (5) bekezdés pedig előírja, hogy ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a KÖVITE Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés igazgatója dr. Puskás János, aki a közbeszerzési eljárásban személyesen járt el, és Puskás Sándor (an.: Vámos Eszter) Gyula, Dobos u. 28. sz. lakos, aki a HÓDÚT Kft. Békéscsabai Területi Főmérnökségének területi főmérnöke testvérek, azaz a fentiek szerint közeli hozzátartozók. Ezen tényeket a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson dr. Puskás János sem vitatta. Tekintettel arra, hogy a HÓDÚT Kft., mint egyik részvételre jelentkező a törvény értelmében érdekelt gazdálkodószervezet és Puskás Sándor a Kbt. 31. § (2) bekezdés a) pontja alapján munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll az érdekelt gazdasági szervezettel, valamint a Csongrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.06-09-001937 számú és 2002. március hó 8-án kelt cégkivonata szerint Puskás Sándor a HÓDÚT Kft. tagja, tehát tulajdoni részesedéssel is rendelkezik - a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontját figyelembe véve - ezért az összeférhetetlenség mindkét okból fennáll.
A Döntőbizottság nem osztotta az ajánlatkérőnek az álláspontját, mely szerint a becsatolt megbízási szerződés 3. pontjában foglalt nyilatkozat a KÖVITE Társulás részéről a Kbt. 31. § (4) bekezdés szerinti lehetőséget biztosítja az összeférhetetlenség kizárására. A vonatkozó nyilatkozat a megállapított összeférhetetlenség szempontjából nem releváns. Az összeférhetetlenség alapja, ugyanis a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő konzorciumi tag, a HÓDÚT Kft.-vel munkaviszonyban álló, illetve tulajdonosi érdekeltséggel bíró személy, Puskás Sándor és a lebonyolító igazgatója, dr. Puskás János között fennálló közeli hozzátartozói viszony, nem pedig a KÖVITE Társulás ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként való részvétele.
A Kbt. 31. § (5) bekezdését is figyelembe véve a Vákuum 2003 Közös Vállalkozás az eljárás további részében nem vehet részt, mivel ajánlatuk érvénytelen, melynek megállapítását az ajánlatkérő elmulasztotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapítása tárgyában előterjesztett jogorvoslati kérelme nem megalapozott.
Az I. r. kérelmező vonatkozásában kifejtett indokok és ott megjelölt törvényi rendelkezések alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező jelentkezése egyáltalán nem tartalmazott vákuumos rendszerű, tehát a vízjogi létesítési engedély műszaki tartalmának megfelelő építési beruházásról szóló referenciát, tehát - a beszerzés tárgyára tekintettel a gyártmánytól, illetve típustól függetlenül - jogszerűen állapította meg az ajánlatkérő a II. r. kérelmező szerződés teljesítésre vonatkozó alkalmatlanságát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a III. r. kérelmezőnek a közös jelentkezést benyújtó jelentkezők jelentkezésének érvénytelensége vonatkozásában előterjesztett kérelme nem megalapozott.
A Kbt. 36. § (2) bekezdésének első fordulata szerint több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint: Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, valamennyi ajánlattevőnek egyenként kell megfelelnie az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
Fenti rendelkezések egyértelműen arra utalnak, hogy a közös ajánlattevők alkalmasságát a kétszakaszos eljárás első szakaszában úgy kell megvizsgálni, hogy eközben az ajánlatkérő tekintettel van a közös jelentkezés tényére. Az alkalmasság vizsgálatának ilyen esetben szükséges lebonyolítását szabályozza a 44. § (5) bekezdése. Ezen túlmenően az ajánlatkérőnek éppen olyan módon kell a közös jelentkezők alkalmasságát vizsgálnia, mint ahogy azt a Kbt. 63. § (3), illetve (7) bekezdés számára egyéb esetekben is megszabja.
A Kbt. 44. § (5) bekezdését figyelembe véve az alkalmassági követelmények meghatározása az ajánlatkérő részéről lehetséges több ajánlattevő vonatkozásában közösen, vagy külön-külön is. A jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő közösen kívánta vizsgálni az együtt jelentkezők alkalmasságát, amelyre a részvételi felhívás 10. pontjában tett utalást.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a III. r. kérelmezőnek a beruházás vezető tervezőjével kapcsolatos összeférhetetlenségi kifogása megalapozott. A Döntőbizottság a Vegyesipari Szolgáltató Kisszövetkezet igazgatója nyilatkozata alapján megállapította, hogy a vízjogi engedélyezési tervet készítő Kis Albert Zoltán munkaviszonya 1997. szeptember 17-én kezdődött és 2002. február 28-án szűnt meg. A vízjogi engedélyezési terv elkészítésének időpontja pedig 1998. január 5-e volt. A közbeszerzési eljárás 2002. február 27-én indult.
A Kbt. fent már idézett 31. § (2) bekezdése alapján az összeférhetetlenségi szabályok megsértésének vizsgálata során figyelemmel kell lenni arra is, hogy olyan személy vagy szervezet nem lehet ajánlattevő (alvállalkozó), akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítésébe bevont. A tervező minden kétséget kizáróan az eljárás előkészítésébe, azaz a műszaki feladat meghatározásába bevont személy, ezért az a szervezet, amellyel munkaviszonya áll fenn a közbeszerzési eljárás időtartama alatt, a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, illetőleg alvállalkozóként sem vehet részt. Előbbiek következtében a VÁKUUM 2003. Közös Vállalkozás kizárása az eljárásból a közös ajánlattevők másik tagja, tehát a Vegyesipari Szolgáltató Kisszövetkezet vonatkozásában is az összeférhetetlenségre tekintettel szükséges.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d), f), h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, illetve bírságot szabott ki. Az elkésettnek és megalapozatlannak minősülő kérelmi részeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési érték legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg szervezettel szemben egymillió forint, személlyel szemben egyszázezer forint.
A fenti indokolás szerint a Döntőbizottság jelen ügyben mind a szervezettel, mind a személlyel szemben alkalmazta a bírság jogkövetkezményét.
A Döntőbizottság a bírság mértéke megállapításánál figyelembe vette, hogy a jogsértés a döntés megsemmisítésére tekintettel reparálható, valamint tekintettel volt az ajánlatkérő illetve lebonyolító az eljárást segítő, együttműködő magatartására, illetve az eset összes körülményére, a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés értékére is. A Döntőbizottság azért tartotta indokoltnak a lebonyolító igazgatójával szemben bírság kiszabását, mert nevezett a személyét érintő összeférhetetlenségi helyzet nyilvánvaló ismeretében folytatta mindvégig a közbeszerzési eljárást, és elmulasztotta feltárni az eközben szükséges döntések meghozatalát megalapozó tényeket, tehát személyes felelőssége megállapítható volt.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése tartalmazza.
Budapest, 2002. május 24.
Dr. Csanádi Péter s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
