KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5338)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.198/18/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által kezdeményezett eljárás Kiskunmajsa Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által (1055 Budapest, Honvéd u. 13-15., a továbbiakban: kezdeményező) Kiskunmajsa Város Önkormányzata (6120 Kiskunmajsa, Fő út 82., képviseli dr. Jakab Sándor ügyvéd, 2131 Göd, Pesti út 81.) és Ister Mérnökiroda Kft. (1118 Budapest, Ménesi út 39., a továbbiakban ajánlatkérő) "szennyvízcsatorna-hálózat építése és szennyvíztisztító telep bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az 1999. január 27-én jogerőre emelkedett határozatában vízjogi létesítési engedélyt adott ajánlatkérő részére a város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása bővítésének a megvalósítására. A határozatban a szennyvízcsatorna rész alábbi főbb műszaki adatai kerültek rögzítésre:
"Szennyvízcsatorna:
Épül összesen:
- 38 646 m DN 200 ULTRA PVC gravitációs csatorna,
- 946 m DN 300 ULTRA PVC gravitációs csatorna,
- 2257 m DN 90 UPOTEN PVC nyomóvezeték,
- 11 db átemelő.
A bekötésre kerülő ingatlanok száma: 2785 db."
Ajánlatkérő kérésére az I. fokú vízügyi hatóság 2002. január 23-án a vízjogi létesítési engedély érvényességi idejét - változatlan tartalommal - 2003. december 31. napjában állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. december 12-i, 50. számában (9142) tette közzé részvételi felhívását nyílt, előminősítéses eljárás megindítására.
A beszerzés tárgyát és mennyiségét felhívása 3. a) pontjában az alábbiak szerint állapította meg:
"- gravitációs csatorna DN 200 PVC 38 346 fm
- gravitációs csatorna DN 300 PVC 946 fm
- gravitációs csatorna DN 160 PVC 27 111 fm
- nyomóvezeték DN 90 KPE 2 257 fm
- III. és V. sz. átemelők Q = 251-500 m3/d 749 m3/d
- IV., V., VII., VIII., IX., X., XII. sz. Q = 51-250 m3/d 884 m3/d
- XI., XIII. sz. Q = 0-50 m3/d 55,5 m3/d
Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiájú szennyvíztisztító telep bővítése 1500 m3/d kapacitással."
Ajánlatkérő részvételi felhívásában rendelkezett a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálásával kapcsolatos követelményekről, továbbá az egyéb kötelező tartalmi kellékekről.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2002. január 7-ig nyolcan nyújtották be részvételre jelentkezésüket.
Ajánlatkérő 2002. január 28-án hirdette ki a részvételi szakaszt lezáró döntését. A jelentkezők közül a Szeviép Rt.-t és a Somogyi és Társa Kft.-t alkalmatlannak minősítette, míg a többi jelentkezőt: az OMS Hungária Kft.-t, a Délviép Kft.-t, az Alterra Kft.-t, a Swietelsky Kft.-t, a Kötiviép Kft.-t és a Délépítő Rt.-t, alkalmasnak minősítette és 2002. február 1-jén felhívta ajánlattételre.
Az ajánlati felhívás 7. pontjában ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg és az alábbiak szerint határozta meg a részszempontokat, a súlyszámokat és a ponthatárokat:
részszempontok súlyszámok
1. Kötbér vállalás mértéke a véghatáridőre - Ft/nap 10
2. Teljesítési biztosíték mértéke - % (minimum 5%) 9
3. Az elkülönített állami alapok és az áfa kamatmentes meghitelezése általában három (3) hónapra vagy azok beruházóhoz való visszaérkezéséig, a projekt pénzügyi ütemtervéből meghatározhatóan szükséges összeg százalékos arányában - % 9
4. Vállalt teljesítési határidőből számítható kivitelezési időtartam - nap 8
5. Lakossági, telken belüli bekötések csőanyagának fajlagos ára a címzett és céltámogatási törvény állami támogatás felhasználhatósági szabályait figyelembe véve - Ft/fm 8
6. Lakossági, telken belüli bekötések fajlagos munkadíja - Ft/fm 8
7. A Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pont szerinti helyi vállalkozók, vállalkozások részvételi aránya, két tizedespontra kerekítve - % (maximum 10%) 6,6
8. Ajánlati ár - nettó Ft 6
9. Jótállási biztosíték mértéke - % (minimum 5%) 5
10. Vállalt maximális kötbér - % (minimum 12%) 5
11. Garanciavállalás mértéke - év (maximum 5 év) 4
Adható pontszám részszempontonként 1-10 pont.
Ajánlatkérő az általa összeállított dokumentációban határozta meg az ajánlatok benyújtásának tartalmi és formai követelményeit, továbbá a dokumentáció részét képezte a tervdokumentáció is.
Ajánlatkérő a dokumentáció 1.2 pontjában a beruházás pénzügyi fedezetének meglétéről tájékoztatta az ajánlattevőket, amely részben állami támogatásokból, részben az önkormányzat saját pénzeszközeiből, részben pedig lakossági társulati forrásokból áll.
A dokumentáció 2.1. pontja szerint a tervdokumentáció részei: az engedélyes terv, a csatornahálózat kiviteli tervei, a szennyvíztisztító telep tenderterve és kiviteli tervei. A kiviteli tervek tartalmazzák - az 1999-es állapot szerint - a belterületi ingatlanok számát, elhelyezkedését is.
Közölte továbbá ajánlatkérő, hogy a csatornahálózat kiviteli tervei vonatkozásában az Ister Mérnökiroda Kft., míg a szennyvíztisztító telep tenderterve és kivitele terve vonatkozásában az UTB Envirotec Kft. rendelkezik a tervezői, művezetési joggal. Ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a tervezési díjak nem tartalmazzák a tervezői művezetési díjat.
A dokumentáció 8.1. pontja szerint ajánlattevőknek a befejezési határidőre prognosztizált fix átalányáras ajánlati árra kell megtenniük ajánlatukat és azt a dokumentáció II. számú mellékletét képező "Teljesítményjegyzék" tételei szerint kell kidolgozniuk.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a munkarészenként megjelölt összegeknek mindenre fedezetet kell nyújtani, amely az ajánlat tárgyának I. osztályú megvalósításához és az ajánlati kiírásban rögzítették betartásához szükséges.
A "Teljesítményjegyzék"-et ajánlatkérő két részre bontotta: csatornahálózat és szennyvíztisztító telep. A csatornahálózati részben utcákra lebontva adta meg szennyvízközcsatornák hosszát és a házi bekötések számát, valamint hosszát.
A dokumentáció 2.3. pontjában ajánlatkérő meghatározta a beruházás célját: a település minden belterületi ingatlanának csatornával történő ellátása és a szennyvíztisztító kapacitás növelése.
Ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőket terheli minden olyan munka és annak költsége (tervezés, engedélyezés, kivitelezés), amely azért szükséges, mert olyan belterületi ingatlant kell bekötni, amelyet az 1999-ben készített kiviteli terv még nem tartalmazott, továbbá ahol célszerűségi okokból vagy egyéb, a közművek helyzetéből adódóan a tendertervtől eltérően kell a csatlakozást megoldani.
Ezzel kapcsolatban 2.4. pontjában kimondta, hogy ha emiatt a tendertervek teljesítményjegyzékének egyes tételei mennyiségi adatai változnak, ez a változás nem befolyásolhatja az ajánlati árat.
Ugyanezen pontban felhívta az ajánlattevők figyelmét arra is, hogy ajánlatukat a kiviteli tervek (csatorna) és a tendertervek (szennyvíztisztító telep) és a helyszín alapos ismerete alapján nyújtsák be.
Ajánlatkérő előírása szerint az ajánlattevőknek a dokumentáció III. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell elkészíteniük a műszaki és pénzügyi ütemtervüket. Ezzel kapcsolatban a dokumentáció 3.7. pontjában előírta azt is, hogy a nyertesnek a szerződéskötés napjától számított 30 napon belül kötelező ajánlatkérővel és megbízottjával véglegesíteni a műszaki és pénzügyi ütemtervét.
Ajánlatkérő a dokumentáció 4.4 pontjában a házi bekötésekkel kapcsolatban. kimondta, hogy ez a bekötés a telekhatáron belül 1 méterig terjed és műanyag tisztítónyílással, az azt lezáró fedőlappal, valamint csatlakozó végelzáró idommal végződik.
A dokumentáció 5. "Minőségi követelmények és garanciák" címszavú részének 5.1. pontja szerint:
"Az ajánlattevő csak Magyarországon felhasználási engedéllyel bíró, I. osztályú anyagot; szerelvényt, gépet, készüléket és berendezést használhat fel. A beszállítók minősítésére a beruházó fenntartja magának a jogot."
Ebben a körben az 5.6. pontban ajánlatkérő kérte, hogy a szerződés mellékleteként ajánlattevők csatolják a minőségbiztosítási rendszerüknek az ajánlat tárgyát képező munkákra vonatkozó részletes szabályozását.
Ajánlatkérő a dokumentáció 6.2. pontjában az egyes ingatlanoknak a csatornahálózatra kötésével kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezett:
"6.2. A beruházás tárgyához, illetve annak elkészülte után annak hasznosulásához szorosan kötődik az ingatlanok rákötése az elkészült csatornahálózatra. A telken belüli rákötések 90%-os csatlakozási fokát a műszaki átadás-átvételtől számított 90 napon belül a KAC támogatási szerződés előírja, ellenkező esetben a beruházó köteles visszafizetni a támogatást. Ennek okán a beruházó - a beruházás konkrét tárgyán kívüli és külön szerződéssel megrendelésre kerülő, valamint állami támogatásokon kívüli saját forrásból fedezendő - árajánlatot kér az ingatlanok belső bekötésének kivitelezésére két tételben:
- A lakossági telken belüli bekötések I. osztályú minőségi bizonylattal rendelkező fajlagos átalány anyagárára (NA 100 PVC) a szükséges idomokat is beleértve "Ft/fm" formájában.
Az ingatlanon belüli munkák elvégzésének nettó (áfa nélküli) munkadíjára fajlagos áron "Ft/fm" egységárral, mely egységár tartalmazza az ingatlanon belüli, eredeti állapotnak megfelelő helyreállítási költséget is.
Fenti fajlagos árak és kapcsolódó kivitelezési költség nem része a jelen tenderdokumentációval, vízjogi engedéllyel és kiviteli tervvel meghatározott és állami támogatásokat is élvező műszaki tartalomnak, illetve ajánlati árnak. A lakossági rákötésekkel kapcsolatos fajlagos árak azonban a pontozási rendszer részét képezik."
Ajánlatkérő a dokumentáció 8.1. pontjában közölte az ajánlattevőkkel - szennyvíztisztító telepre és támogatott csatornahálózatra bontva -, hogy milyen legmagasabb ajánlati árra rendelkezik fedezettel.
Ezzel kapcsolatban tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy érvénytelennek nyilvánítja azt az ajánlatot, amely akár valamelyik részében, akár összességében magasabb, mint a közölt pénzügyi fedezete.
A dokumentáció 12. pontjának 23. francia bekezdésében ajánlatkérő egyrészt cégszerűen aláírt nyilatkozatot kért a Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pontja szerinti helyi vállalkozások részvételi arányáról, továbbá erre vonatkozóan mindkét fél által aláírt, az egyszerűsített szerződési feltételek tartalmi követelményeit kielégítő szándéknyilatkozatot. A szándéknyilatkozatra vonatkozó követelményt tartalmazza a dokumentáció 6.3. pontjának második mondata is.
Ajánlatkérő az ügy elbírálása szempontjából releváns kérdésekre a 2002. február 21-én tartott helyszíni konzultáción, továbbá az ezt követően feltett kérdésekre az alábbi válaszokat adta:
- a tervezői művezetés díjára az ajánlattevők írásbeli megkeresésére az UTB Envirotec Kft. írásban adja meg a válaszát,
- a helyi vállalkozások bevonására vonatkozó szándéknyilatkozat egyszerűsített szerződéses feltételeknek megfelelő minimális tartalmi kellékei: "szerződő felek, projekt megnevezése, feladat meghatározása, ellenszolgáltatás összege, teljesítési határidő, nyilatkozat arról, hogy ajánlatadó nyertessége esetén ez egy visszavonhatatlan megállapodás, mely mindkét szerződő félre kötelező érvényű, dátum, cégszerű aláírás",
- a csatornázási tervek 1999-es elkészülte után a településen nem volt számottevő bővítés,
- a dokumentáció 6.2. pontjában ajánlatkérő a telken belüli bekötésekre kér ajánlatot, amely nem támogatott műszaki tartalom és egységárakat kell megadni. Így ajánlattevők két ajánlatot tesznek, két szerződéstervezetet kell csatolni. Ajánlatkérő a két ajánlatot összevontan kezeli, egy nyertest hirdet, de vele két külön szerződés kerül megkötésre: "egyet a közhálózatra és szennyvíztisztítóra vonatkozóan, egyet pedig a telken belüli munkákra."
Az ajánlattételi határidőig, 2002. március 25-ig öten nyújtottak be ajánlatot: a DÉLVIÉP Kft., a DÉLÉPÍTŐ Rt., a SWIETELSKY Kft., a KÖTIVIÉP'B Kft. és az OMS Hungária Kft.
Az egyes ajánlattevőktől kért magyarázatadást követően ajánlatkérő 2002. április 12-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, minden ajánlatot érvényesnek minősített, az eljárás nyertese az OMS Hungária Kft. lett, míg őt követő a legkedvezőbb ajánlattevőnek a DELVIÉP Kft.-t hirdették ki.
Dr. Kardkovács Kolos 2002. április 12-én nyújtotta be az eljárás kezdeményezését, ebben előadta, hogy ajánlatkérő jogsértő dokumentációjáról 2002. április 10-én egy közérdekű bejelentésből szerzett tudomást.
Tárgyaláson módosított kezdeményezésében - az alábbiakban részletezett pontokban - kérte jogsértés megállapítás és ajánlatkérőnek az eljárás során hozott, valamint az azt lezáró döntésének a megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként pedig a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve a szerződéskötés megtiltását.
1. Ajánlatkérő a dokumentáció 5.1. pontjának második mondatában jogsértően tartotta fenn magának a beszállítók minősítésére vonatkozó jogot, mert nem határozta meg előre a minősítés követelményeit, továbbá azért is, mert erre a szerződéskötést követően kerülne sor.
Sérti a Kbt. rendelkezéseit ajánlatkérőnek a dokumentáció 5.6. pontjában tett azon előírása, mely szerint a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötést követően kell csatolnia a minőségbiztosítási rendszerének az ajánlat tárgyát képező munkákra vonatkozó részletes szabályozását.
Álláspontja szerint mindkét előírást az előminősítési eljárás részvételi szakaszában, mint alkalmassági követelményt kellett volna meghatározni és annak keretében vizsgálni.
2. A dokumentáció 2.3. és 2.4., továbbá 3.7. pontját amiatt sérelmezte a kezdeményező, mert mindegyik esetben a dokumentációban foglaltaktól utólag eltérés történik, ennek a jogkövetkezménye pedig az érvénytelenség. Ez az első két pontnál mennyiségi, a csatornahosszakban jelentkező kérdés, azonban ez ütközik a fix ár követelményével is, amire ajánlatot kell tenni. Továbbá nem egyeztethető össze Kbt. rendelkezéseivel az sem, hogy a szerződéskötést követően lehetséges a pénzügyi, műszaki ütemterv véglegesítése.
3. A dokumentáció 2.1. pontjának a tervezői művezetői díjjal kapcsolatos része akkor lenne összeegyeztethető a Kbt. alapelveivel, amennyiben ennek a díjnak az összegét maga a dokumentáció tartalmazta volna, mivel az ajánlattevőknek fix átalányárra kellett ajánlatukat megtenni a dokumentáció 8. pontja alapján.
4. A dokumentáció 6.2. pontja, azért ütközik a Kbt. rendelkezéseivel, mert ajánlattevőknek a beszerzés tárgyán kívüli munkára is kellett ajánlatot tenni, ezt a részszempontok körében értékelte ajánlatkérő, és erre külön szerződés is megkötésre kerülne.
5. A kezdeményező álláspontja szerint ajánlatkérő nem határozhat meg olyan érvénytelenségi okot, mint amit ajánlatkérő a 8.1. pontban, mely szerint, ha a rendelkezésére álló pénzügyi fedezetet meghaladóan tesznek ajánlatot, azt érvénytelenné minősíti. A pénzügyi fedezetet meghaladó ajánlattétel eredménytelenségi ok.
6. Ajánlatkérő a helyszíni konzultáción jogsértőn adott olyan választ, amelyben részletezte a dokumentáció 6.3. és 12. pontjában előírt egyszerűsített szerződési feltételek tartalmi követelményeit. Ugyanis egyértelműen nyilatkozott a tartalmi követelményekről, amelyet kérdésekre adott válasznál már nem tehet meg és ezzel korlátozta az ajánlattevőket is.
Ajánlatkérő írásbeli és tárgyaláson szóban tett észrevételében előadta, hogy közbeszerzési eljárást jogszerűen folytatta le, ezért kérte a kezdeményezés elutasítását.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a kezdeményezés - figyelemmel annak tartalmára -, csak az ajánlati dokumentáció ismeretében volt előterjeszthető, ugyanakkor ajánlatkérő előtt ismert, hogy kik vásárolták meg a dokumentációt. Sértené a Kbt. alapelveit, a jogérvényesítési határidőket, ha közérdekű bejelentéssel mentesülhetnének az érdekeltek a Kbt. szabályozása alól. Kérte a közérdekű bejelentő személyének közlését.
Ajánlatkérő az ügy érdemében - a kezdeményezés pontjainak megfelelően - az alábbiak szerint tette meg észrevételét:
1. Ajánlatkérő álláspontja szerint a részvételi felhívásban, illetve a részvételi szakaszban a jelentkezők alkalmasságát bírálták el. Erre kérték minőségbiztosítási rendszer meglétének igazolását.
Míg a kezdeményező által kifogásolt 5.1. és 5.6. pont már kivitelezés alatti időszakra vonatkozik és a minőségi teljesítés érdekében határoz meg követelményeket.
Az 5.l. második mondata alapján ajánlatkérő akkor jogosult - a Kbt. 62. §.(4) bekezdésére figyelemmel - a beszállító minősítésére, ha a teljesítés szakaszában történne változás a beszállító személyében és erre az új beszállítóra vonatozik a kikötés.
Az 5.6. pont esetében indokolatlannak ítélték, hogy minden ajánlattevő készítse el a minőségbiztosítási tervét, ezért határozták meg csak a nyertes felé ezt kötelezettségként, amely szabványi előírások alapján is terhelné őt. A minőségbiztosítási tervet az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszere előírásainak megfelelően kell elkészíteni és ez a terv a kivitelezés alatti minőség biztosításának és ellenőrzésének az egyik alapja.
2. A dokumentáció 2.3. és a 2.4. pontjával kapcsolatban ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy az ajánlattevőknek fix átalányáras ajánlati árra kellett ajánlatot tenniük. Az átalányár kifejezés pedig magában hordoz bizonyos kockázati elemeket, amelyeket ajánlattevőknek figyelembe kell venni. Ezekre ajánlatkérő fel is hívta az ajánlattevők figyelmét, másrészt igyekezett megadni a legszélesebb körű tájékoztatást is. Ajánlattevők a beruházás műszaki adatait megismerhették a vízjogi létesítési engedélyből, a tervdokumentációból, a részletes teljesítményjegyzékből és azt is közölte a konzultáción, hogy az 1999-es tervezést követően számottevő változás nem történt. Külön felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy a helyszín alapos ismerete alapján nyújtsák be ajánlatukat. Hivatkozott továbbá arra, hogy az esetleges kisebb eltérések ellenére az engedélyezett beruházást kell megvalósítani.
Nem minősíthető jogsértőnek a pénzügyi és műszaki ütemterv szerződéskötés utáni véglegesítése. Ez az építési beruházások jellege által indokolt, továbbá ennek módosítása kivitelezés során szükségessé válhat.
3. Nem jogsértő a dokumentációnak a tervezői művezetői díjjal kapcsolatos része. A tervezői művezetési jog jogosultja minden egyes ajánlattevő részére írásban ugyanazt az átalánydíjat közölte, így azonos díjat vehettek figyelembe az ajánlattevők a fix átalányárra vonatkozó ajánlatuk megtétele során.
4. A dokumentáció 6.2. pontjával kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy a beruházás megszervezésétől kezdődően az volt az akarata, hogy - az állami támogatásban részesülő szennyvíztisztítótelep-bővítésen és a köz-szennyvízcsatornahálózaton kívül - az egyes ingatlanok tényleges bekötése is megtörténjen. Ennek megfelelően valóban két ajánlatot kért a közbeszerzési eljárásában: Egyrészt az állami támogatásban részesülő szennyvíztisztító bővítésére és a telken belüli 1 méterig, a lezáró, illetve tisztítóaknáig terjedő szennyvízcsatorna-hálózatra. Másrészt a lezárást követően magának az ingatlannak a rákötésére. Ez utóbbi is a beszerzés része, hiszen az egyes ingatlanok rákötése nélkül nem üzemeltethető a csatornahálózat, ez tartozéknak minősül. Erre a rákötésre, mivel nem engedélyköteles tevékenység külön tervdokumentáció nem készült. Azonban a vízjogi létesítési engedély tartalmazza a bekötések számát, a részletes tervdokumentációból megállapítható az ingatlanok helyzete, becslés a hosszúságra. Az ajánlattevőket sem éri sérelem, ugyanis az ingatlanok rákötése vonatkozásában fajlagos költségre és díjra kértek ajánlatot, így a tényleges hosszúságnak, illetve a bekötések számának nincs relevanciája, utólag elszámolják.
Az értékelési részszempontok között valóban mindkét ajánlati ár, illetve költség szerepel, de a kétfajta árból, költségből egy képzése nem lehetséges és mindkettő része a beszerzésnek. Szétválasztásuk azért történt, mert különböző a pénzügyi fedezetük.
5. Ajánlatkérő álláspontja szerint jogszerűen határozta meg dokumentációja 8.1. pontjában azt, hogy a rendelkezésére álló pénzügyi fedezetet maghaladó ajánlati ár miatt az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja. Ajánlatkérő ezzel az előírásával a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlati dokumentációban egy érvénytelenségi okot állapított meg. A Kbt. konkrét rendelkezései ilyen érvénytelenségi ok meghatározását nem tiltják. Minden egyes ajánlattevő megkapta ezt a tájékoztatást, így alapelvek sem sérültek, inkább a megalapozott ajánlattételt és az eredményes eljárást segíti ez elő.
6. Ajánlatkérő helyszíni konzultáción adott válaszában nem módosította a dokumentáció 6.3. és 12. pontjában a helyi vállalkozások bevonására vonatkozó szándéknyilatkozattal kapcsolatos követelményeket. Ajánlatkérő válaszában csak az "egyszerűsített szerződési feltételek" egyébként ismert követelményeit részletezte, erősítette meg, új feltételt nem támasztott.
A DÉLÉPÍTŐ Rt. észrevételében kérte a közérdekű bejelentésre vonatkozó okirat megküldését.
A Döntőbizottság a 2002. április 12. napján kelt D.198/3/2002. számú határozatában ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kezdeményezés nem megalapozott.
1. A dokumentáció 5.6. pontja és 5.1. pontjának második mondata
A Döntőbizottság álláspontja szerint a dokumentáció fenti pontjai nem jogsértőek.
A dokumentáció 5.6. pontjában ajánlatkérő a nyertestől minőségbiztosítási rendszerének az ajánlat tárgyára vonatkozó részletes szabályozását kérte.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja értelmében a minőségbiztosítási rendszer - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsítása kérhető.
Ezt ajánlatkérő elő is írta a részvételi felhívása 9. b) pontjának utolsó francia bekezdésében.
Ettől különbözik a konkrét beruházás végzésére elkészítendő minőségbiztosítási szabályozás. Ez ajánlatkérő többletkövetelménye a nyertessel szemben, a minőségi teljesítés érdekében.
A Kbt. rendelkezései nem tartalmaznak tiltást sem ilyen tartalmú előírásra, sem arra, hogy a nyertesnek többletkövetelményt kell teljesíteni a szerződéskötéskor. Ezt a feltételt ajánlatkérő előre közölte a dokumentációban, így alapelvek sérelmére sem vonható le következtetés. Magában a Kbt. szabályozásában is van példa arra, hogy a nyertesnek kell a szerződéskötéskor vagy azt követően még tevékenységet végezni [pl. Kbt. 74. § (3) bekezdése alapján felelősségbiztosítási szerződést kötni].
A dokumentáció kifogásolt 5.1. pontjának második mondata az alábbi: "A beszállítók minősítésére a beruházó fenntartja magának a jogot."
A Döntőbizottság a dokumentáció ezen rendelkezésével kapcsolatban is azt állapította meg - fentiekben már ismertetett indokok alapján -, hogy ez nem tartozik az alkalmasság igazolási módjai közé.
Magából rendelkezésből levonható az a következtetés, hogy a nyertessel szemben határozta azt meg az ajánlatkérő, méghozzá a teljesítés időszakára, ugyanis csak ekkor merülhet fel a beszállító minősítésének szükségessége.
A Kbt. 62. § (4) bekezdése értelmében a szerződést a nyertesnek és általa az ajánlatban megjelölt alvállalkozónak, közreműködőnek kell teljesíteni. A Kbt. 62. § (4) bekezdése - meghatározott feltételek megléte mellett - abban az esetben teszi lehetővé más személy bevonását a teljesítésbe, ha ahhoz az ajánlatkérő hozzájárul. Erre tekintettel Döntőbizottság az ajánlatkérő részére kikötött joggyakorlást nem ítélte a Kbt. rendelkezéseibe ütközőnek. Ugyanis a. Kbt. idézett rendelkezése alapján mindenképpen szükséges más személy közreműködéséhez a hozzájárulása.
2. A dokumentáció 2.3. és 2.4., valamint 3.7. pontja
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott szennyvíztisztító-bővítés és szennyvízcsatorna-beruházás megvalósítására folytatatta le a közbeszerzési eljárását. Az engedély részét képező tervek, továbbá az ajánlati dokumentáció részét képező tervdokumentáció alapján az ajánlattevőknek arra kellett ajánlatot tenniük és azt vállalniuk, hogy ezt a beruházást megvalósítják, az esetlegesen felmerülő a 2.3. és a 2.4. pontban jelzett kisebb eltérésekkel együtt. Ajánlatkérő dokumentációja fenti pontjaiban előre jelezte az 1999-es tervezéshez képest lehetséges kisebb eltéréseket (a terven még nem jelzett ingatlanok bekötése, emiatt nyomvonal hosszabbítása, közművek elhelyezkedése, illetve célszerűségi okok miatt kisebb nyomvonalváltozás), így a Kbt. idézett 43. § (1) bekezdése alapján ezen lehetséges eltérésekkel együtt, azokat vállalva kellett ajánlatot tenni.
Az esélyegyenlőség elvének sérelmére sem vonható következtetés, hiszen minden ajánlattevő ugyanazt a tájékoztatást kapta és külön felhívták a figyelmüket a helyszín alapos ismeretének szükségességére.
Ajánlatkérő előírása nem ütközik az árra vonatkozó ajánlat megtételével sem, hiszen a dokumentáció 8.1. pontja alapján fix átalányárra kellett ajánlatot tenni, amely magában hordoz bizonyos kockázatot. Ugyanakkor az ajánlattevők számára minden lehetőségbiztosított volt a tényleges feladat megismeréséhez.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem jogsértő a dokumentáció 3.7. pontjának azon rendelkezése, hogy ajánlatkérő a nyertessel a szerződéskötést követően véglegesíti a pénzügyi és műszaki ütemtervét.
Ajánlatkérő a dokumentációja 3.5. pontban minden ajánlattevő felé érvényességi feltételeként előírta műszaki és pénzügyi ütemterv csatolását a III. számú mellékletben meghatározott formában. A pénzügyi és műszaki ütemterveknek, illetve tartalmának azonban - ha csak ajánlatkérő eltérően nem rendelkezik - nincs önmagában az ajánlatok értékelésére, illetve a beruházás megvalósítására hatása, hanem általában az ajánlatkérő tájékoztatását szolgálja - főként ilyen nagy beruházásnál - arról, hogy a kivitelezést az ajánlattevő miként ütemezi területenként, időben stb. A konkrét esetben az iratok alapján megállapítható, hogy az ütemterv ajánlatkérő tájékoztatását szolgálta. Ettől függetlenül a szerződés megkötése az elfogadott ajánlat szerint történhet, ezt követően terheli az ajánlattevőket - így a nyertest is - az ajánlatukban vállalt feltételek (pl. teljesítési határidő, fizetési feltételek) a teljesítésének követelménye, illetve szerződésszegés esetén annak következménye.
A beruházások megvalósítása során általában szükséges kisebb-nagyobb (pl. ütemterv) változtatások nem hatnak vissza az ajánlat érvényességére. A kifogásolt előírás egy olyan lehetőséget tartalmaz, amely szerződéskötés után állhat be, ezt a folyamatot a Kbt. csak a fentiekben jelzett módon szabályozza.
3. Tervezői művezetési díj, dokumentáció 2.1. pontja
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep vonatkozásában a tervezői művezetési jogra kizárólagos joga áll fenn a dokumentáció 2.1. pontjában megjelölt két cégnek, akik a tervezői művezetést külön, az ajánlattevők által fizetendő díjazás ellenében végzik majd. Erről a tényről minden ajánlattevő tájékoztatást kapott a dokumentáció hivatkozott pontjában.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg jogsértés amiatt, hogy a díj összegét a dokumentáció nem tüntette fel.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése és 37. § (1) értelmében ajánlatkérő a felhívásában és dokumentációban határozza meg az ajánlattétel feltételeit. Ajánlatkérő a maga részéről támasztott, illetve előtte ismert feltételekről megadta a tájékoztatást: fennáll a kizárólagos tervezői művezetői jogosultság, a jogosult bevonása kötelező és részére díjazást kell fizetni. A tervezői művezetési díj jogosultja azonban nem ajánlatkérő, a díj nagyságát nem ajánlatkérő állapítja meg, nem részére kell megfizetni, így a feltétel meghatározásának elmaradása ajánlatkérő felé nem kifogásolható.
Ebből az alapelvek megsértésére sem lehet következtetést levonni, mert minden ajánlattevő egységes tájékoztatást kapott, továbbá a tervezői művezetési jog jogosultjainak írásbeli díjközlését követően az ajánlattevők az ajánlati árra szintén azonos feltételekkel tehettek ajánlatot.
Az ajánlati ár fix átalánydíjas jellegét pedig nem érinti, hogy az ár egyik összetevőjét, a tervezési művezetési díjat külön közölték ajánlattevőkkel.
4. A dokumentáció 6.2. pontja
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ajánlattételi szakaszában - a dokumentáció fentiekben idézett pontjában - a beszerzés tárgyának részeként tüntette fel az egyes ingatlanoknak a bekötését a csatornahálózatra, erre külön kért ajánlatot és szerződéstervezetet, a 4. és az 5. részszempontban ezt is értékelte a nyertes személyének kiválasztása során.
Tényként volt az is megállapítható, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása részvételi szakaszában ezt a beszerzés tárgyat külön nem tüntette fel [részvételi felhívás 3. a) pontja].
Ugyanakkor az is megállapítható volt, hogy ajánlatkérő beszerzése a kezdetektől fogva erre is irányult. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében történt a víziközmű-társulat szervezése.
E tényekből a Döntőbizottság azt következetést vonta le, hogy ajánlatkérőnek a részvételi felhívásában kellett volna ezen beszerzési igényét feltüntetnie.
A részvételi felhívás tartalmának érdemi vizsgálatát azonban a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott objektív, a jogellenes esemény bekövetkezésétől számított 90 napos határidő letelte miatt nem végezhette el.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja értelmében ugyanis jogellenes tartalmú felhívás esetén a jogsértő esemény bekövetkezésének a részvételi jelentkezési határidő lejártát kell tekinteni. A részvételi jelentkezési határidő 2001. január 7. napján járt le, míg az eljárás kezdeményezése csak 2002. április 12-én történt, így a jogvesztő 90 napos határidő után.
A Döntőbizottság e körben vizsgálta még az elkülönített ajánlatkérést, az ezzel kapcsolatos részszempontokat és a külön szerződéskötés kérdését.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. rendelkezéseivel nem ütközik az, hogy ajánlatkérő a két beszerzési igényét összekapcsolta és mindkettőre egy eljárás keretében, de elkülönítettén kért ajánlatot. A Kbt. ilyen tilalmat nem határoz meg. Ugyanakkor a két beszerzési rész eltérő jellegük - fix átalányáras és tételes elszámoláson alapuló szerződések - folytán célszerűségi szempontból különválaszthatók.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontja szerint a részszempontoknak "a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire" kell vonatkozni. Ajánlatkérő beszerzése mind a két részre kiterjed, így nem jogsértő az egyes ingatlanok bekötésével kapcsolatban a 4. és 5. részszempont meghatározása. Ugyanakkor ajánlatkérő a 8. részszempontban biztosította a másik beszerzése ajánlati árának az értékelését is. Így nem jogsértő ezen részszempontok meghatározása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jogi szempontból nincs annak relevanciája, hogy az eljárást lezáró szerződést egy vagy több okiratba foglalják.
5. A dokumentáció 8.1. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok jogszerűsége
A Kbt. 33. § (1) bekezdése és 37. § (1) értelmében ajánlatkérő a felhívásában és dokumentációban határozza meg az ajánlattétel feltételeit.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint pedig ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban támasztott feltételeknek.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció érvényességre vonatkozó részének összeállításával szemben követelményként a Kbt. 33. § (1) bekezdése azt határozza meg ajánlatkérő felé, hogy biztosítsa az egyenlő eséllyel való ajánlattétel lehetőségét. A Kbt. rendelkezéseinek áttekintése alapján sem állapítható jogi tilalom ilyen érvénytelenségi ok meghatározására.
A meghatározott érvénytelenségi ok tartalmi oldalról sem kifogásolható. Ajánlatkérő saját pénzügyi helyzetének ismeretében határozott meg egy olyan feltételt, hogy az ezt meghaladó ajánlat érvénytelen. Ez elfogadható pénzügyi feltétel támasztásaként, hiszen amennyiben a feltételnek nem felel meg az ajánlat, az ajánlatkérő igényét nem tudja kielégíteni, az ilyen ajánlat nem felel meg a pénzügyi feltételeinek. Egyébként a felhívásokban és a dokumentációkban számos más jellegű pénzügyi feltétel meghatározása már elfogadott gyakorlat. Az érvényességi feltétel az eljárás minden résztvevője számára azonos és ismert, tehát alapelvek sérelmével sem jár.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az érvénytelenségi ok nem ütközik a Kbt. 60. § (1) bekezdésében meghatározott eredménytelenségi okokkal.
Az érvénytelenség és az eredménytelenség két különböző jogintézménye a közbeszerzési eljárásoknak. Az érvényesség körében az ajánlatok elbírálása történik meg, míg az eredménytelenség a közbeszerzési eljárás lezárásának egyik módja. Így emiatt sem vonatkozhat rá. Tény azonban, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem köti ki érvényességi feltételként a számára még elfogadható maximális árat, előállhat az a helyzet, hogy több ajánlat is számára elfogadhatatlanná válik, esetleg az elbírálás részszempontjai szerinti nyertes ajánlat is ezek közé tartozhat. Ilyen esetben a szerződés teljesítésére való képtelensége vezetne az eljárás eredménytelenségéhez. Az ajánlati felhívás vitatott előírása mellett az eljárás eredményes befejezésének nagyobb az esélye, így az nem kifogásolható.
6. A helyszíni konzultáción adott válaszában ajánlatkérő megsértette-e dokumentáció ó.3. pontját és 12. pont 23. francia bekezdését.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése és 37. § (1) értelmében ajánlatkérő a felhívásában és dokumentációban határozza meg az ajánlattétel feltételeit.
A Döntőbizottság a dokumentáció fenti pontjai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő olyan mindkét fél által aláírt szándéknyilatkozat csatolását kérte a helyi vállalkozások részvételi arányáról, amely megfelel az egyszerűsített szerződési feltételeknek.
Az egyszerűsített szerződési feltételek tételes tartalmát jogszabály kötelező jelleggel nem határozza meg. A kialakult általános joggyakorlat ebbe a körbe tartozónak minősíti a szerződések a minimális formai - felek megnevezése, a szerződés keltezése, a szerződés aláírása - és minimális tartalmi - a szerződés tárgya, a felek szolgáltatásai, illetve ellenértéke - követelményeit kielégítő megállapodásokat.
A Döntőbizottság ezt összevetette az ajánlatkérő által a konzultáción adott és a fentiekben ismertetett válasszal és abból megállapította, hogy ajánlatkérő a kérdésre adott válaszában a dokumentációban meghatározott egyszerűsített szerződési feltételekre vonatkozó követelményt nem módosította, nem támasztott új feltételeket.
A Kbt. 38. § (1)-(3) bekezdése szabályozza a dokumentáción kívüli tájékoztatás kérését az ajánlat elkészítéséhez. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét kérdés, illetve az arra adott válasz ezen a körön belül maradt. Az ajánlatkérő által már a dokumentációban előírt követelménynek megfelelő ajánlat elkészítését segítette elő azzal, hogy az egyszerűsített szerződési feltételek körébe tartozó szerződési elemeket külön is megjelölte.
Így ajánlatkérő helyszíni konzultáción adott válasza nem minősíthető jogsértőnek.
A jogorvoslati eljárás során, mind az ajánlatkérő, mind a DÉLÉPÍTŐ Rt. kérte a közérdekű bejelentő személyének megnevezését, illetve a bejelentés közlését.
A Döntőbizottság ezzel kapcsolatban tájékoztatja a feleket, hogy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. tv. és a végrehajtására kiadott 11/1977. (III. 30.) MT rendelet meghatározza, hogy mely szervek, illetve felettes szervük (valamint az ügyészség) jogosultak a közérdekű bejelentés kivizsgálására, annak alapján intézkedésre, a közérdekű bejelentő személyének nyilvánosságra hozatalára [1977. évi I. tv. 15. § (1)-(3) bekezdése]. A közérdekű bejelentést nem a Döntőbizottságnál tették, így tájékoztatást a Döntőbizottság felhatalmazás hiányában nem adhat. Magának a bejelentésnek a szövege pedig nem is került a jogorvoslati kezdeményezés részeként megküldésre.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint: "A Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A fentiekben a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kezdeményezésben kifogásolt jogsértéseket nem követte el, ezért az Áe. 14. § (2), bekezdése alapján az eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. május 22.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
