LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (5378)
Kf.III.37.677/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix jogtanácsos által képviselt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szt. István tér 7.) felperesnek a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 13.K.34.864/2000. számon megindított perében ugyanezen bíróság által 2001. március hó 27. napján meghozott 13.K.34.862/2000/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán a 2002. év március hó 26. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes D.248/12/2000. számú határozatát ugyancsak megváltoztatja és az alaptalan kérelmet elutasítja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10 000 (tízezer) Ft együttes első és másodfokú eljárási perköltséget.
A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes a Közbeszerzési Értesítő 2000. március 22-én megjelenő 12. számában ajánlati felhívást tett közzé a Békéscsaba, Lencsési út 85. szám alatt építendő nyugdíjas apartmanház II. üteme kivitelezési munkáira. A felhívásra hét ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A közbeszerzési pályázat eredményének kihirdetésére 2000. június 15-én került sor, az eljárás nyertese a Herma Építőipari Kft., utána legkedvezőbb ajánlattevőnek pedig a POLITERM-PLUSZ Kft. minősült. A pályázatban részt vevő STRABAG Hungária Építő Rt. és a POLITERM-PLUSZ Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtottak be az alpereshez.
Az alperes 2000. július 25-én kelt D.248/12/2000. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 52. § (1) bekezdésében, valamint a 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért 4 000 000 Ft bírság fizetésére kötelezte az ajánlatkérőt. Az alperes azt állapította meg, hogy az ajánlati dokumentáció részeként a beárazatlan költségvetési kiírás egyértelműen tartalmazta a közművesítés munkarészeit is, ugyanakkor a győztes pályázat nem tartalmazta e munkarészeket, így ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. Megállapította az alperes hogy a lebonyolítóként részt vevő szerv ajánlata ellenére választotta ki a nyertes pályázót a felperes.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt, kérte annak megváltoztatását. Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, nem sértette meg a Kbt. 52. § (1) bekezdésében és 59. § (1) bekezdésében foglaltakat. A tételes költségvetés nem volt az ajánlat érvényességének feltétele. Az ajánlattevő teljességi nyilatkozatot tett, amely szerint ajánlata teljes körű, az általa csatolt szerződéstervezet 8. pontjában foglaltak szerint a szerződéses ár rögzített ár, amely tartalmazta a műszaki dokumentációban szereplő valamennyi munkát és azok ellenértékét.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak, ezért azt ítéletével elutasította. Álláspontja szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni. A bíróság álláspontja szerint az ajánlati dokumentációhoz tartozóan a kiviteli terv egyértelműen tartalmazta a vízellátáshoz, a szennyvízelvezetéshez és a csapadékvíz-elvezetéshez kapcsolódó közművesítési munkálatokat. Ebből következőn csak az az ajánlat felel meg a Kbt. 43. § (1) bekezdésének, amely e munkálatok költségeit tételesen tartalmazta. A nyertesnek kihirdetett ajánlat a külső közművek munkanemének és költségeinek hiánya miatt nem felelt meg az ajánlati dokumentáció tartalmi követelményeinek, ezért az ajánlatkérőnek a Kbt. 52. § (1), (2) bekezdésének megfelelően az ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítania. A jogsértéshez kapcsolódóan a bírság kiszabását az elsőfokú bíróság jogosnak és indokoltnak tartotta.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, kérte annak megváltoztatását. Álláspontja szerint a nyertes ajánlat nem tekinthető érvénytelennek, mivel a felperes az ajánlathoz készített külön dokumentációban nem írta elő, hogy az ajánlattevők tételes költségvetést csatoljanak. Az ajánlatot egy összegben kellett benyújtani. Az általa előzetesen meghatározott követelményeket köteles volt az eljárás minden szakaszában, így a bírálat során is érvényesíteni. Az ajánlatkérő szándékát nem lehet kiterjesztően értelmezni. A nyertes ajánlat a dokumentációnak, illetőleg a kiírásnak megfelelt, ezért az érvényes. A felperes ajánlatában szereplő ár, amely a békéscsabai kialakult áraknak megfelel, nem kirívóan alacsony, átlagosnak minősül. Az eljárásban megbízottként részt vevő szerződéses partnere a felperesnek, nem pedig szakértő, akinek véleménye nem lehet perdöntő, és nem szolgálhat megbízójának hátrányára.
Az alperes a fellebbezésre előterjesztett ellenkérelmében a Fővárosi Bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A nyertesnek minősített ajánlat érvénytelen. Egyértelműen megállapítható, hogy tartalmi feltétel volt, hogy az ajánlattevőknek a külső közműmunkákra is ajánlatot kell tenni. A hiányosságot nem pótolja a felperes teljességi nyilatkozata, illetve a fix ár ajánlata.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, azonban a Kbt. szabályainak téves értelmezésével hozta meg döntését.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az érvényes ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. A nem vitatott tényállás szerint az ajánlatkérő ajánlati felhívása nem tartalmazta leárazott költségvetés elkészítését. Az egyéb feltételeket, így a teljességi nyilatkozatot, illetőleg a szerződés teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ellenszolgáltatás összegének megjelölésére vonatkozó törvényi feltételeket a nyertes ajánlattevő teljesítette. Helyesen, a Kbt. rendelkezéseinek megfelelőn járt el az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően, amikor megállapította, hogy a számára legkedvezőbbnek ítélt ajánlat érvényes annak ellenére, hogy az bizonyos munkarészek beárazását nem tartalmazta. Tekintettel arra, hogy ez nem volt ajánlati feltétel, ezért ezzel kapcsolatosan a jogsértés megállapítására sem kerülhet sor.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszabálysértést nem követett el, ezért a Kbt. 91. § (5) bekezdésének, a Pp. 339. § (2) bekezdése g) pontjának megfelelően az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperesi határozatot megváltoztatta, az alaptalan kérelmet elutasította.
Az alperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperes perköltségének viselésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság.
Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján teljes személyes illetékmentességben részesült, ezért a fellebbezési eljárás illetékét az állam viseli.
Budapest, 2002. március 26.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Madarász Gabriella s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
bíró
