KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5383)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.256/11/2002.
Tárgy: a Junior Rt. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Szalay József ügyvéd (1065 Budapest, Nagymező u. 28.) által képviselt Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29-31., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat (1163 Budapest, Havashalom u. 43., továbbiakban: ajánlatkérő) az ajánlatkérő fenntartásában lévő Fejlesztő Nevelési-Oktatási Központ intézményei számára közétkeztetés biztosítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. március 27-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A dokumentáció II.13. pontjában előírta, hogy az ajánlattevőnek legalább a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet megfelelő táblázataiban részletezett élelmiszer-nyersanyagok energia- és tápértékének, valamint az élelmiszer-felhasználási minimumok figyelembevételével kell az ellátást vállalnia, valamint azt, hogy csatolni kell 2 × 10 élelmezési napra (nyári-őszi, ill. téli-tavaszi időszakra) vonatkozó mintaétrendeket.
A felhívás április 17-én helyesbített 13. b) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot ajánlatkérő 0-50-ig terjedő pontszámozással a következő bírálati részszempontok, alszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánta kiválasztani:
- ajánlati ár 7
- a benyújtott egyhavi mintaétrendnek ez előírtnál kedvezőbb színvonala
- minőség 3
- mennyiség 2
Ajánlatkérő a dokumentáció III. fejezetében tájékoztatta ajánlattevőket, hogy a második részszempont minőség alszempontjának bírálata 7 szempont (továbbiakban: szubalszempont) alapján fog történni a mintaétrendek dietetikus szakértő általi vizsgálatával.
Az ajánlattételi időszakban az ajánlattevők kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő az április 25-i levélben történt válaszában közölte: "a mennyiségi és minőségi tényezőket illetően az kaphat maximális pontszámot, aki a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM rendelet 2. sz. mellékletének meghatározásával a korcsoportonkénti ajánlat legjobb betartását tudja elkészíteni. Abban az esetben, ha bármelyik termékből többet adnak mennyiségileg, a többlet nem pontozható, csak az ajánlott rendelet táblázatai szerint legjobban megfelelő mennyiség kaphat maximális pontszámot, amely még tartalmazza a havi étlap, nyersanyag-kimutatását, és a rendelet szerinti fehérje, zsír, szénhidrát, koleszterin, vitaminok étlaphoz viszonyított kiszámított értékeit."
A kérelmező kérdésére írt április 30-i válaszlevélben ajánlatkérő közölte, hogy a minőség alszempont hét szubalszempontja azonos súlyszámmal esik latba az értékelésnél, azokra összesen 50 pont adható, a mennyiség alszempontra adható pontszám is max. 50.
Kérelmező május 5-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, sérelmezve a kiírás általa vélt következő ellentmondásait:
1. Ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők által követendő nyersanyagnormákat. Amennyiben a megadott forintnormákhoz viszonyítottan ajánlatkérő nem vizsgálja a mintaétlapok teljesíthetőségét, úgy a mintaétrend nem kapcsolódik a beszerzés tárgyához, ezáltal sérül a Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontja.
2. Ajánlatkérő a felhívás 13. b) pontjában ismertetett bírálati részszempontoknál a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM rendeletet veszi alapul. Az elbírálással kapcsolatban feltett kérdésekre azt a választ adta, hogy maximális pontszámot az kap, aki a nevezett rendelet tápérték- és anyagfelhasználási ajánlásait a legjobban megközelíti, az ajánláshoz képest magasabb értékeket nem veszi figyelembe. Így - miután a rendelet betartása a kiírás szerint kötelező - nem világos, hogy minek alapján történik az ajánlatok közötti differenciálás.
3. Ajánlatkérő a dokumentációban a minőség alszemponton belül 7 szubalszempontot határozott meg ezek súlyszámának megadása nélkül. A feltett kérdésre azt válaszolta, hogy mind a hét szubalszempont azonos súlyszámmal szerepel, a minőség alszempontra összesen 50 pont adható. Mivel az 50 pontot nem lehet héttel arányosan elosztani, álláspontja szerint sérül az esélyegyenlőség.
Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak betartására, valamint ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
A Döntőbizottság a D-256/3/2002. számú határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette, mivel a kérelmező által előadottak alapján az ajánlatkérő tényleges értékelési módszere ismerete hiányában veszélyeztetve látta a Kbt. alapelveinek betartását.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az első kérelmi elemre nézve előadta, hogy az étlapok teljesíthetőségének vizsgálata meghiúsíthatja az objektív elbírálást, az ajánlattevő kockázata, hogy tudja-e teljesíteni a kért ellenszolgáltatásért a megadott étkeztetési normákat. Ez a kifogás álláspontja szerint egyébként is a teljesítés körébe esik.
Fenntartotta az értékeléssel kapcsolatban az április 25-i levelében közölt álláspontját, közölte, hogy a szóban forgó együttes rendelet 2. sz. melléklete ajánlást tartalmaz, az utolsó bekezdés 10%-os eltérést enged, ezt figyelembe véve kíván differenciálni az ajánlatok között.
Egyértelműnek tartja a kiírásnak az alszempontok és szubalszempontok pontozására adott meghatározását is, miszerint az adható pontszám részszempontként 0-50.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem egy részében elkésett, másik részében megalapozatlan.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő a kiírás szerint nem kívánja vizsgálni a mintaétlapok teljesíthetőségét. Állítása szerint e tényről a tárgyban feltett kérdést tartalmazó levelére ajánlatkérő által adott április 25-i válaszlevélből értesült.
A Döntőbizottság nem fogadta el tudomásszerzés időpontjául a kérelmező által megjelölt időpontot.
Sem a felhívásban, sem a dokumentációban nincs utalás arra, hogy ajánlatkérő értékelni vagy akár csak vizsgálni is kívánja a mintaétlapok teljesíthetőségét a megadott forintnormához viszonyítva. Kérelmező ezt, a számára jogsértőnek tartott tényt legkésőbb április 10-én már ismerte, mert a felhívással kapcsolatban ezen a napon kérdéseket tett fel ajánlatkérőnek.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet a jogsértő eseményről (körülményről) való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. 80. § (4) bekezdése előírja, hogy a Döntőbizottság elutasítja a 79. § (7) bekezdése szerinti feltételnek nem megfelelő kérelmet.
Kérelmező április 25-ig kérelmezhette volna a jogsértés megállapítását és e jogsértés miatt jogkövetkezmény alkalmazását.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelemnek a mintaétlapok teljesíthetősége vizsgálatával kapcsolatos része elkésett, ezért azt elutasította.
A Döntőbizottság ajánlatkérő álláspontját osztva megjegyzi, hogy a teljesíthetőség vizsgálata a közbeszerzés teljesítése körébe esik, melynek során elkövetett jogsértések orvoslására a Döntőbizottságnak nincs hatásköre.
A második részszempont értékelésével kapcsolatban feltett kérdésre adott ajánlatkérői válasz nem volt egyértelmű, ellentmondani látszott a felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményeknek. Ugyanis az értékelési szempont a "benyújtott egyhavi mintaétrend az előírtnál kedvezőbb színvonala" volt. A dokumentáció követelményként határozta meg a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM rendelet táblázataiban részletezetteknek való megfelelést. Viszont a második részszempont értékelésére vonatkozó kérdésre adott válaszában ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy maximális pontszámot az kaphat, aki a hivatkozott rendelet 2. sz. mellékletében szereplő ajánlott értékek legjobb betartását tudja biztosítani, bármelyik termékből adott többletmennyiség nem pontozható.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson feloldotta az ellentmondást. Úgy nyilatkozott, hogy mivel a rendelet havi átlagban a táblázatokban szereplő értékektől ±10% eltérést tesz lehetővé, az értékelést ezen intervallumon belül szándékozik elvégezni oly módon, hogy a táblázatban szereplő értéket legjobban megközelítő ajánlati elem kap maximális pontot, az ettől akár negatív, akár pozitív irányban való eltérés kevesebb pontot kap. A 10%-nál nagyobb eltérés pedig már nem értékelhető.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által szándékoltan alkalmazni kívánt értékelési mód nem tartalmaz eltérést a kiíráshoz képest, valamint a rendeletben ajánlott értékektől való akár pozitív, akár negatív irányban való eltérés jogi megítélés szempontjából kedvezőtlen, szakmai megítélés tekintetében pedig az ajánlatkérő kompentenciájába tartozó kérdés.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelés szándékolt módját illetően nem követett el jogsértést, ezért nem tartotta indokoltnak ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak betartására. Ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében megalapozatlanság miatt elutasította.
Kérelmező kifogásolta ajánlatkérőnek a második részszempont pontozásával kapcsolatban feltett kérdésre adott válaszát, miszerint a minőség alszempont hét szubalszempontja azonos súlyszámmal szerepel, a hét szubalszempontra összesen 50 pont adható, valamint a mennyiség alszempontra is.
A kérdésre adott válaszból nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy ajánlatkérő a felhívásban meghatározottak szerint akarja-e értékelni a második részszempontot.
A tárgyaláson ajánlatkérő akként nyilatkozott, hogy a minőség alszempont értékelésénél a dokumentációban megadott hét szubalszempont esetében ún. "segédpontozást" alkalmaz, ahol a hét szubalszempont azonos súllyal szerepel, mindegyik tekintetében az ajánlati elemeket külön-külön összehasonlítva a legkedvezőbb kapja azonos ponttartományon belül a legmagasabb pontszámot, a többi arányosan kevesebb pontot kap.
Ezt követően a hét pontszámot összeadva hasonlítja össze az ajánlatokat, a legmagasabb "segédpont" értéket elérő kapja az előre meghatározott 50 pontot, a többi arányosan kevesebbet kap. Ezáltal alakul ki a minőség alszempont pontszáma.
Mivel a második részszempontra meghatározott súlyszám a két alszempont súlyszámának az összege, az alszempontonként meghatározott súlyozott pontszámok összege lesz a részszempont összpontszáma.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által ismertetett, alkalmazni kívánt értékelési mód nem tér el a kiírás szerinti pontozási elvektől, kérelmezőnek a jogsértés bekövetkezése iránti aggálya tehát megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezért nem látja indokoltnak ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak betartására, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 80. § (4) bekezdése és a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 4.
Dr. Csitkei Mária s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
