KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5445)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.238/9/2002.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás Budapest XVIII. Kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata ellen közbeszerzési eljárás mellőzése miatt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által Budapest XVIII. Kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata (1184 Budapest, Üllői út 400., a továbbiakban: kérelmezett) ellen közétkeztetés tárgyában közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt kezdeményezett, hivatalból indított jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke 2002. április 24-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást kérelmezett ellen közbeszerzési eljárás mellőzése miatt közétkeztetés tárgyában. A kezdeményező irat szerint a jogsértő esemény Fekete György önkormányzati képviselő írásos beadványa alapján 2002. április 24-én jutott tudomására. Az önkormányzati képviselő arról adott tájékoztatást a bejelentésében, hogy interpellációt nyújtott be dr. Mester László polgármesterhez, melyben kérdéseket tett fel a tekintetben, hogy miért nem került lefolytatásra közétkeztetéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás az elmúlt években, hiszen ezen szolgáltatással kapcsolatos szerződést a kérelmezett 1991. március 1-jén kötötte meg a Junior Vendéglátó Rt.-vel. A képviselő álláspontja szerint az időközben hatályba lépett törvényi szabályozásra figyelemmel aggályos lehet a közbeszerzési eljárás mellőzése.
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke indítványozta, hogy a Döntőbizottság jogorvoslati eljárás keretében vizsgálja meg, hogy a kérelmezett jogszerűen mellőzte-e a közbeszerzési eljárás alkalmazását a közétkeztetés tárgyában.
A kérelmezett észrevételében előadta, hogy 1991. március 1-jén kötötték meg az üzemeltetési szerződést határozatlan időre, amely azóta is fennáll. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 1995. november 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni. Az üzemeltetési szerződés a hatálybalépést megelőzően jött létre és azóta folyamatosan fennáll, ezért a beszerzésre nem kell alkalmazni a Kbt. előírásait. Nyilatkozata szerint azért sem lehet szó a közbeszerzési eljárás mellőzéséről, mert a megkötött szerződés csak egy keretszerződés, ennek alapján az intézmények saját hatáskörükben döntik el; hogy igénybe veszik-e a Junior Vendéglátó Rt.-től a szolgáltatást. A kérelmezett az intézmények költségvetésében biztosítja az étkeztetés fedezetét. Előadta, hogy az eladási ár megállapítása minden évben közös megegyezéssel történik, arra vonatkozóan jogszabályi rendelkezés nincs. Az ár ismeretében dönt kérelmezett képviselő-testülete a támogatás mértékéről rendeleti szinten. Évente kb. 160 millió forintot fizetnek ki az intézmények a Junior Vendéglátó Rt.-nek.
Egyéb érdekeltként a Junior Vendéglátó Rt. a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előadta, hogy az 1991. március 1-jén megkötött határozatlan idejű szerződés alapján nyújtott szolgáltatás nem tartozik a Kbt. hatálya alá, tekintettel annak 94. § (1) bekezdésében foglaltakra.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen a jogvesztő határidő alakulását kellett vizsgálnia.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A Kbt. 79. § (4) bekezdése értelmében a Döntőbizottság hivatalból jár el, ha hivatalból való eljárását - a hatáskörük ellátása során tudomásukra jutott - a Kbt. 76. § (1) bekezdése szerinti eseményekkel kapcsolatban kezdeményezik az e szakaszban felsorolt szervezetek, illetve személyek. A Kbt. 79. § (4) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzések Tanácsa elnöke is jogosult a fentiek szerinti eljárást kezdeményezni.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság szerint a Kbt. kétféle határidőt állapít meg a jogorvoslati eljárás kezdeményezésével kapcsolatban. A kilencvennapos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől kell számítani. A Kbt. három eseménnyel kapcsolatban meg is határozza azt, hogy mit kell a jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának tekinteni. A másik, a tizenöt napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kezdeményezés, azt elkésettnek kell tekinteni.
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke a kezdeményező iratban Fekete György önkormányzati képviselő bejelentésének időpontját, 2002. április 24-ét jelölte meg a jogsértésről történő tudomásra jutás időpontjaként, és a bejelentés napján, azaz a tizenöt napos (szubjektív) határidőn belül a kezdeményezését be is nyújtotta.
A Kbt. 79. § (8) bekezdése kimondja, hogy a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát,
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését,
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel mely időpontot kell az objektív határidő számítása kezdő időpontjának tekinteni. Jelen esetben ugyanis a jogvita tárgya nem az, hogy az 1991-ben létrejött szerződés megkötésével mellőzte-e a közbeszerzési eljárást a kérelmezett - így az 1991. március 1-jei időpontot nem lehet irányadónak tekinteni -, hanem az, hogy a kérelmezett részéről e szerződésre és a Kbt. időközben történt hatálybalépésére figyelemmel jogsértő volt-e a közbeszerzési eljárás mellőzése az elmúlt években.
A kérelmezett által megküldött iratok és a kérelmezett, valamint a Junior Vendéglátó Rt. nyilatkozata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett polgármesteri hivatala és a Junior Vendéglátó Vállalat 1991. március 1-jén határozatlan idejű szerződést kötöttek a konyhák üzemeltetése és a közétkeztetés biztosítása tárgyában. Ezt a szerződést először 1993. december 14-én módosították az eladási ár és az üzemeltetésre átadott konyhák bérleti díja tekintetében. Ezt követően minden évre az adott év december 31-ig terjedő időre szerződésmódosítás keretében állapították meg az új eladási árat, és módosították az üzemeltetésre átadott konyhák bérleti díját. A módosítások érintettek egyéb lényeges szerződéses feltételeket (szerződő felek, szerződés tárgya, pótmegrendelések rendje stb.) is. A szerződést utolsó alkalommal 2001. december 10-én módosították a felek, amikor meghatározták a 2002. december 31-ig érvényes eladási árakat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - a Kbt. 79. § (8) bekezdése c) pontjára figyelemmel - a felek között a Kbt. hatálybalépését követően, azaz 1995. november 1. után történt szerződésmódosítások időpontját kell az objektív jogvesztő határidő szempontjából irányadónak tekinteni.
A szerződés utolsó módosításának időpontja 2001. december 10. volt. Ehhez - a legkésőbbi releváns - időponthoz képest is a kilencvennapos jogvesztő határidő 2002. március 10-én lejárt, így a kezdeményezés elkésett.
Természetesen annak eldöntése, hogy a módosítások valójában új beszerzések eredményeként megkötött szerződések-e, az érdemi vizsgálat körébe tartozik, csak annak során tisztázható.
A fentiek alapján - figyelemmel a jogvesztő határidő leteltére mint eljárásjogi akadályra - a Döntőbizottság érdemben nem tudta vizsgálni azt, hogy a kérelmezett a közétkeztetés tárgyában jogsértő módon mellőzte-e a közbeszerzési eljárást.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a hivatalból folytatott jogorvoslati eljárást megszüntette.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 28.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
