KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5448)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.162/11/2002.
Tárgy: a Pi-Office Kft. jogorvoslati kérelme a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Pi-Office Számítástechnikai Kft. (1116 Budapest, Fehérvári út 130., továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 11/A., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal székhelyén és telephelyén működő számítógépes iktatásra, iratkezelésre, levelezésre, archiválásra alkalmas integrált iratkezelési rendszer (szoftver) szállítása, használatának betanítása, fejlesztése. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal székhelye és telephelye között 1 Mbit/s pont közötti menedzselt bérelt vonali összeköttetés biztosítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. december 19-én a Közbeszerzési Értesítőben 9655/2001. sz. alatt ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a fenti tárgyban.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét akként, hogy előírásra került, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal székhelye és telephelye között 1 Mbit/s pont közötti menedzselt bérelt vonali összeköttetést kell biztosítani.
A felhívás 11. pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét írta elő ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. Egyéb információk között az 1. francia bekezdésben előírta, hogy az ajánlattevő csatolja be a Kbt. 43. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, melynek tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére kért ellenszolgáltatás összegére. Az Egyéb információk 3. francia bekezdésében az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek be kell csatolnia a Kbt. 42. § (2) bekezdés a), b), c) pontjai szerinti nyilatkozatokat. Előírásra került a 4. francia bekezdésben, hogy az ajánlattevőknek csatolniuk kell a Hírközlési Főfelügyelettől származó, engedélyezési számmal ellátott jelenleg érvényes szolgáltatási engedélyének (valamint esetleges módosításainak) közjegyző által hitelesített másolatát.
Az ajánlattevők írásban további tájékoztatást kértek az ajánlatkérőtől, így többek között arra nézve, hogy ha az adott cég a teljes rendszert is tudja szolgáltatás formájában nyújtani, kéri annak pontos meghatározását, hogy mit kívánnak megvásárolni és mit szolgáltatásként figyelembe venni. Az ajánlatkérő válaszában előadta, hogy csak a pont-pont bérelt vonali összeköttetés üzemvitelére kér külön szolgáltatást.
Az ajánlattételi határidőig, 2002. január 29-ig a kérelmező, a SZÜV Rt., az Unisys Kft., a MATÁVCOM Kft., a Synergon Rt., a Montana Rt., a FreeSoft Kft., az Eurotel-21 Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta és 2002. március 14-én eredményt hirdetett, mely szerint a nyertes a MATÁVCOM Rt., a kérelmező és az Unisys Kft. ajánlata érvénytelen. Az indok az volt, hogy ezekben az ajánlatokban az ajánlati ár nem tartalmazza a bérelt szolgáltatás díját, illetve az Összegzés az eljárásról irat szerint ezen ajánlattevők nem biztosítják a bérelt vonali összeköttetést.
A kérelmező 2002. február 29-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben kérte az érvénytelenítő döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, az ajánlatkérő új értékelésre kötelezését, valamint költségekben történő marasztalását. Előadta, hogy ajánlata 39. oldal 4.3. és 4.4. pontjaiban megtalálható a bérelt vonalszolgáltatásra, illetve annak kiépítésére vonatkozó ajánlat. Az ajánlat valóban csak javaslatot tesz ajánlatkérőnek a GTS-Datanet Kft. személyében a bérelt vonalszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésére. A kérelmező álláspontja szerint ugyanis a 2001. évi XL. tv. rendelkezései szerint bérelt vonali szolgáltatást kizárólag hírközlési szolgáltatásra feljogosító engedéllyel rendelkező cég nyújthat, tehát a vonatkozó szerződést ajánlatkérőnek a GTS-Datanet Kft.-vel közvetlenül kell megkötnie.
A kérelmező az ajánlatkérő érdemi észrevételére a tárgyaláson írásban terjesztett elő észrevételt, melyben kifejtette indokait az ajánlatkérő érvénytelenítő döntésének jogszabálysértő voltával kapcsolatosan. Eddigi álláspontját fenntartva hivatkozott különösen arra, hogy a bérelt vonal kiépítését díjtalanul vállalta, az ajánlatkérő csak a hírközlési engedéllyel rendelkező céggel köthet a bérelt vonal szolgáltatására szerződést, az ajánlattevővel nem, ha az nem rendelkezik ezzel az engedéllyel.
A kérelmező 2002. április 16-án a tárgyaláson tett nyilatkozatának megfelelően becsatolta a GTS-Datanet Távközlési Kft. nyilatkozatát, mely szerint annak képviselője kijelenti, hogy a Pi-Office Számítástechnikai Kft. részére kiadott 81511004/2002. számú ajánlaton a dátum érvénytelen, a helyes dátum 2002. január 25.
Az ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a kérelmező ajánlatában közölt adatok ellentmondásosak, ugyanis az ajánlat 38. és 39. oldalán közölt árajánlati adatok szerint a bérelt vonali szolgáltatás díjai és kondíciói külön szerződésben kerülnek meghatározásra (4.3. pont). A 4.4 összesítő táblázat szerint a közölt 8 M Ft összeg nem tartalmazza a bérelt vonali összeköttetés kiépítésével összefüggő díjat. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező ajánlata nem tartalmazott olyan nyilatkozatot, hogy GTS-DATANET Kft. alvállalkozóként a szolgáltatásra nézve a szerződéskötést az ajánlattevő által megadott áron vállalná.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, hogy az ajánlattevő a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján jelölje meg a közbeszerzésnek azon részét, mellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni. Ezen törvényhely alapján nyilvánvaló, hogy a szerződéskötési kötelezettség az ajánlattevőt és nem az ajánlatkérőt terheli. Az ajánlatkérő hivatkozott a Kbt. 59. § (1) bekezdésére is, mely szerint az ajánlattevő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést a Kbt. 62. § (1) bekezdés szerinti tartalommal, azaz az ajánlati felhívás és dokumentáció szerinti tartalommal.
Az ajánlatkérő bejelentette, hogy a szerződést az ajánlati felhívás szerinti időpontban megkötötte a nyertes MATÁVCOM Kft.-vel, a szerződést a Döntőbizottság részére becsatolta.
Az egyéb érdekeltek közül az Eurotel-21 Kft. a beadványában érdemi észrevételt tett, melyben kifejtette, hogy 3 ajánlattevő esetében az ajánlati árra adott pontszámokat tévesen számították ki, a hírközlési szolgáltatási engedéllyel kapcsolatos kérelmezői állásponttal egyetért, valamint kifogásolta az ajánlatával kapcsolatos értékelést.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, dokumentumai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b), c) pontjai szerint az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni:
a) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg
b) az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, illetőleg
c) a teljesítésben egyébként - a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben - részt vevő szervezeteket (személyeke)t.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint, érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlati felhívás 16. pont 1. francia bekezdésében előírtakkal ellentétben, nem jelölte meg a GTS-Datanet Kft. mint alvállalkozó által nyújtandó távközlési szolgáltatás ellenértékét, valamint az nem tartalmazta az ajánlattevőnek mint fővállalkozónak a bérelt vonal szolgáltatására tett, azaz a szerződés teljesítésére vonatkozó nyilatkozatát. A kérelmező által benyújtott ajánlat 38-39. oldalán találhatóak az árajánlatra vonatkozó rendelkezések, melynek 4.3. pontjához fűzött megjegyzés rovatában az szerepel, hogy a bérelt vonali szolgáltatás kondíciói és díjai az ajánlatkérő és a távközlési szolgáltató között kötendő külön szerződésben kerülnek szabályozásra.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő által megadott bérelt vonali szolgáltatás havi díja (260 000 Ft) a fenti, külön megkötendő szerződésre történt utalás miatt nem tekinthető az ajánlati felhívás tárgyának megfelelő vállalásnak. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon érvelését, hogy a kérelmező részéről azért nem történt a bérelt vonal szolgáltatására vonatkozó és a díjra is vonatkozó kötelezettségvállalás, mivel a 2001. évi XL. törvény a távközlésről csak a Hírközlési Főfelügyelet engedélyével rendelkező számára teszi lehetővé a szolgáltatás nyújtását. A kérelmezőnek ugyanis az engedéllyel rendelkező alvállalkozója által nyújtandó távközlési szolgáltatásra (bérelt vonali szolgáltatás) is saját személyében, mint fővállalkozónak kellett volna kötelező hatályú nyilatkozatot tennie. Ehelyett a kérelmező csak utalt arra, hogy az általa "ajánlott" GTS-Datanet Távközlési Kft. szolgáltatásait vegye igénybe az ajánlatkérő, a nevezett cég által megkötendő szerződésben meghatározott feltételekkel és díjjal.
A kérelmező ajánlatának 36. oldalán a 3.3. pontban az a megjegyzés szerepel, hogy a szolgáltatás kiépítése és biztosítása tárgyában a szerződéses kondíciók ügyében a távközlési szolgáltatóval önálló tárgyalások lefolytatása szükséges, mivel erre ajánlattevő önállóan nem jogosult (tenderkiírásra vonatkozó kérdések és válaszok 1. számú melléklet 9. pont értelmében).
Az ajánlatkérő a kérelmező részéről feltett kérdésre is egyértelműen meghatározta, hogy a közbeszerzés tárgya a pont-pont bérelt vonali összeköttetés.
A Kbt. 59. § (1) bekezdés 2. fordulata szerint az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés 1. fordulata szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. A Kbt.
43. § (1) bekezdés 2. fordulata szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzési törvény fenti rendelkezéseit figyelmen kívül hagyta a kérelmező, mikor ajánlatában nem tett jogilag kötelező nyilatkozatot az alvállalkozója által nyújtandó szolgáltatásra, illetve annak díjára nézve. Az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció tárgyát képező beszerzés feltételeire, így a szolgáltatás díjára is csak az ajánlattevő tehet kifejezett elfogadó nyilatkozatot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció minden elemére nézve kell az ajánlattevőnek nyilatkoznia az ajánlattételi határidőig, ugyanis a fenti Kbt. rendelkezések nem teszik azt sem lehetővé - figyelembe véve az esélyegyenlőség, a verseny tisztasága és nyíltsága követelményét -, hogy az ajánlatkérő később állapodjon meg a vonatkozó beszerzés szerződéses feltételeiről.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérő nem kifogásolta az ajánlati felhívás feltételeit a jogvesztő határidőn belül. Ezért a kérelmező kifogása a tekintetben, hogy a beszerzés tárgyát pontosan nem határozták meg, illetve csak a Hírközlési Főfelügyelet engedélyével rendelkező ajánlattevők tehettek csak ajánlatot, már nem volt értékelhető. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés tárgyával összefüggő előírás volt a Hírközlési Főfelügyelet engedélyének megkövetelése, és ezzel az engedéllyel nem rendelkező ajánlattevők is azonos eséllyel nyújthattak be ajánlatot, ha engedéllyel rendelkező közreműködőjük volt.
A fentiek alapján az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát, mivel nem felelt meg az ajánlati felhívásnak a bérelt vonal biztosítására, valamint annak díjának meghatározására vonatkozó feltételeinek.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában jogkörében eljárva a megalapozatlan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, jogsértés nem került meghatározásra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt 89. § (1) bekezdése tartalmazza.
Budapest, 2002. április 23.
Dr. Csanádi Péter s. k., Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
