KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5449)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.284/10/2002.
Tárgy: a Strabag Kft. jogorvoslati kérelme az Antenna Hungária Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Strabag Építő Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37., képviseli: dr. Kecskés Gabriella ügyvéd, 1113 Budapest, Daróczi út 30., továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádió-hírközlési Rt. (1119 Budapest, Petzvál József u. 31-33., képviseli: dr. Rönky Ernő jogtanácsos, továbbiakban: ajánlatkérő) "Sopron TV-állomáson lévő vasbeton torony felületvédelmi munkáinak elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 43. § (5) bekezdés és a 48. § (1) bekezdésére tekintettel a 26. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek a bontási eljáráson hiánypótlás tárgyában hozott és azt követő döntéseit megsemmisíti és ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 16. számában 2002. április 17-én tett közzé részvételi felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában részletezte ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét. A 4. pont rendelkezett a 2002. szeptember 30-i teljesítési határidőről.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A 11. b) pont pedig a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait határozta meg.
Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában az egyéb információk között az 5. francia bekezdésben az alábbi előírás szerepel:
"- ajánlatkérő nem biztosít hiánypótlási lehetőséget."
Ajánlatkérő az ajánlat elkészítésének megkönnyítése céljából dokumentációt is biztosított az ajánlattevők részére. A dokumentáció mellékletét képezte a vállalkozási szerződés, amelyre ajánlatkérő több helyen nyilatkozott, hogy ebben közli a szerződés feltételeit. A dokumentáció azonban olyan előírást nem tartalmazott, hogy ennek csatolása az ajánlathoz kötelező. A vállalkozási szerződés 10. pontja tartalmazta a szerződés mellékleteinek felsorolását, ahol megjelölésre került a pénzügyi és műszaki ütemterv is.
Ajánlatkérő 2002. május 6-án helyszíni konzultációt is tartott.
Ajánlattételi határidőre, 2002. május 14-re öt ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: kérelmező, EKS Service Kft., Excelsior Kft., Pannon-Freyssinet Kft., Vertikor Rt.
A benyújtott nettó ajánlati árak 74 000 E Ft és 86 980 E Ft között voltak.
A bontási eljárásról készült jegyzőkönyv tartalmazza, hogy "ajánlatkérő kijelentette, hogy az ajánlati felhívásban meghatározottakkal ellentétben 2002. május 17. 12.00 óráig a hiányzó dokumentumok benyújtására hiánypótlási lehetőséget biztosít".
Az ajánlatok felbontása után ajánlatkérő már a bontási jegyzőkönyvben rögzítette, hogy hiánypótlásra hívja fel az EKS Service Kft.-t, és a Pannon-Freyssinet Kft.-t, a Kbt. 44. § és 46. §-a körében.
Ajánlatkérő a bontási eljárást követő napon kijelölt egy 5 fős bizottságot az ajánlatok értékelésére. Ugyanezen a napon további hiánypótlási felhívást küldött ki három ajánlattevő számára, amelyben a műszaki ütemterv pótlását kérte.
Kérelmező 2002. május 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárás során a hiánypótlás elrendelése tárgyában hozott döntését, kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást függessze fel.
Indokolásként előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont 5. bekezdésében a hiánypótlás lehetőségét kizárta, ennek ellenére az ajánlatok bontásakor a hiánypótlást elrendelte.
Ajánlatkérő továbbá az ajánlathoz nem csatolt műszaki ütemterv pótlására is három ajánlattevő esetében lehetőséget biztosított.
Kérelmező tárgyaláson a jogorvoslati kérelmét akként pontosította, hogy kizárólag a műszaki ütemterv pótlása körében hozott ajánlatkérői döntést sérelmezte, figyelemmel arra, hogy a műszaki ütemterv az ajánlat szerves része, és nem tartozik a Kbt. 43. § (4) bekezdésében megfogalmazott hiánypótlás keretében csatolandó iratok körébe.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Indokolásként előadta, hogy a hiánypótlás elrendeléséről a 2002. május 14-ei ajánlatok bontása napján a tényleges bontás előtt határozott, szóban közölte az ajánlattevőkkel döntését, közöttük a kérelmezővel is. A bontási eljáráson egyik ajánlattevő sem tiltakozott ezen döntés ellen. Ajánlatkérő tárgyaláson nyilatkozott, hogy e tárgyban hirdetmény közzétételét a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságánál nem kezdeményezte.
Álláspontja szerint a műszaki ütemterv, mint a szerződés melléklete, csak a szerződés egyes pontjainak részletezésére szolgált, hiánya csak formai hibának tekinthető, egyéb az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosság körébe tartozik. Álláspontja szerint hasonló megítélés alá esik, mint például az éves mérleg kiegészítő melléklete, amelynek pótlását szintén lehetővé tették.
A bizottság kijelölése már a bontást megelőzően ajánlatkérői nyilatkozat alapján megtörtént, a kijelölésről szóló iraton dátumelírás történt.
A Döntőbizottság 2002. május 23-án ideiglenes intézkedésében a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről határozott.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
Ajánlatkérő fenti előírásnak megfelelően rendelkezett az ajánlati felhívás 16. pont 5. bekezdésében arról, hogy a hiánypótlást jelen közbeszerzési eljárása során nem teszi lehetővé.
Ajánlatkérő azonban a közbeszerzési eljárás menetében ezen kikötéséhez nem tartotta magát, mert a bontási eljáráson az ajánlati felhívásban foglaltakkal ellentétben maga által sem vitatottan rendelkezett a hiánypótlás lehetőségének biztosításáról.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez kötve van.
Ennek alapján ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott feltételekhez kötve van, így jogsértő módon határozott a felhívással ellentétben a hiánypótlás elrendeléséről.
Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 48. § (1) bekezdés előírását is, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.
Ennek alapján ajánlatkérő az ajánlattételi határidőig ugyan módosíthatja az ajánlati felhívásában előírtakat, azonban ez esetben új hirdetményt kellett volna közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani.
Ajánlatkérő ezen kötelezettségének nem tett eleget.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása során tehát megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdés és a 48. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert jelen közbeszerzési eljárásban jogsértő módon határozott a hiánypótlás biztosításáról.
Figyelemmel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy önmagában a hiánypótlás tárgyában hozott ajánlatkérői döntés jogsértő volt és erre tekintettel e tárgyban hozott ajánlatkérői döntést megsemmisítette, így már annak a kérdésnek az eldöntése relevanciával nem bír, hogy ajánlatkérő milyen módon és körben engedte meg a hiánypótlást, a Döntőbizottság azonban e vonatkozásban az alábbiakat állapítja meg.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
E szakasz alapján mindössze egy alkalommal van mód hiánypótlás biztosítására, ezzel szemben ajánlatkérő a bontás napján 2002. május 14-én, majd az ezt követő napon 2002. május 15-én is hiánypótlás elrendeléséről határozott, mely döntés a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján jogsértő.
Kérelmező kérelmében a műszaki ütemterv hiánypótlás keretében történő utólagos csatolásának engedélyezését sérelmezte.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján ugyan olyan ajánlatkérői előírást nem talált, amely a vállalkozási szerződés csatolását az ajánlat kötelező részévé tette volna, azonban kérelmező és ajánlatkérő is úgy nyilatkozott, hogy álláspontjuk szerint ez az érvényes ajánlatadás feltétele volt.
A dokumentációban közölt vállalkozói szerződés 10. pontja alapján a szerződés elválaszthatatlan részét képezi a műszaki ütemterv.
A műszaki ütemterv ily módon az ajánlat szerves részét kell, hogy képezze, hiánya tartalmi hiánynak minősül, hiszen e nélkül az ajánlat egyik tartalmi eleme hiányzik. A Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján csak az ajánlattal kapcsolatos formai, nem pedig tartalmi hiány pótlására van lehetőség.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a c) pont alapján határozott a jogsértő ajánlatkérői döntés és azt követő döntések megsemmisítéséről, az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról, és a h) pont alapján kötelezte ajánlatkérőt a költségek viselésére.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdés szerint pedig a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján 2002. december 31-ig a kiszabható bírság legalacsonyabb összege 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyára tekintettel a minimális bírság összegénél magasabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak, hiszen az ajánlati kötöttség elvének megsértése súlyos jogsértésnek minősül. A bírság összegének meghatározásánál figyelemmel volt a beszerzés értékére, valamint arra, hogy az ideiglenes intézkedés eredményeként a jogsértés reparálható lett.
Egyszemélyes felelős az eljárás során nem volt megállapítható, az ajánlatkérői nyilatkozat alapján a hiánypótlás elrendeléséről az ötfős értékelőbizottság döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 3.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
