KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5496)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.232/14/2002.
Tárgy: a Diósgyőri Ipari Park Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Diósgyőri Ipari Park Kft. (3534 Miskolc, Kerpely A. u. 1., képviseli: dr. Solt Anna ügyvéd, 1075 Budapest, Madách tér 3., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1132 Budapest, Visegrádi u. 49., a továbbiakban: ajánlatkérő) "A nyugdíjbiztosítási ágazat nyilvántartási iratainak elhelyezésére szolgáló ingatlan (központi irattár) tulajdonjogának megszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, a Kbt. 55. § (4) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 9 000 000 Ft, azaz kilencmillió forint bírságot szab ki, egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2001. december hó 21-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására szóló ajánlati felhívást küldött meg a Contour-Bau Rt., a Diósgyőri Szivattyúház Kft., az AutoVar Kft., a Debrinvest Szolgáltató Kft., a Gordius Kft., a Dreher Sörgyárak Rt. és a kérelmező részére a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A megszerezni kívánt ingatlanok műszaki specifikációját az ajánlatkérő a dokumentációban nem szabályozta, az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a felajánlott ingatlannak és az ingatlan belső kialakításának az irattározási funkcióra teljeskörűen és a birtokba adáskor azonnal alkalmasnak kell lennie.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának részszempontjai a következőek voltak 1-10-ig terjedő ponthatárral:
részszempontok súlyszámok
- az igényelt ellenszolgáltatás 40
- az ajánlat tárgyának központi irattározási funkciónak való megfelelősége 30
- kedvező fizetési feltételek 10
- az ingatlan megközelíthetősége 20
- bővíthetőség 10
Az ajánlattételi határidőre - mely az ajánlati felhívás szerint az ajánlati felhívás átadásától számított 8 napon belül került meghatározásra - 4 ajánlat érkezett, nevezetesen az Auto-Var Kft., a Debrinvest Kft., a Dreher Sörgyárak Rt. és a kérelmező.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat 2002. január hó 2-án bontotta fel, melyről emlékeztető készült, ezt követően mind a 4 ajánlattevőt hiánypótlásra hívta fel 2002. január hó 8-án, január hó 18-i határidővel.
A Dreher Sörgyárak Rt. és Auto-Var Kft. a hiánypótlásnak nem tettek eleget.
Az ajánlatkérő a kérelmezővel 2002. január hó 30-án, február 7-én és március hó 1-jén folytatott tárgyalásokat, a Debrinvest Kft.-vel 2002. január hó 28-án, február hó 7-én, valamint március hó 7-én.
Az ajánlatkérő 2002. április hó 15-én a tárgyalások addigi eredményeit értékelte, majd április hó 16-án eredményt hirdetett, mely szerint az eljárás nyertese a Debrinvest Kft. Az eredményhirdetésen felvett emlékeztető szerint az összegzés adatainak ismertetése megtörtént.
A szerződéskötés dátuma az ajánlati felhívás szerint az eredményhirdetés április hó 16-át követő 9. nap.
A kérelmező 2002. április hó 22-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, majd a hiánypótlást követően április hó 23-án indult meg a jogorvoslati eljárás, majd a jogorvoslati kérelmét április hó 26-án kiegészítette.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, kötelezését a jogsértéssel arányos bírság megfizetésére, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A kérelmező jogorvoslati kérelme indokaiként előadta, hogy az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat nem ismertette, az ajánlatok bontása nem volt nyilvános. Az ajánlatkérő a lefolytatott tárgyalásokról jegyzőkönyvet nem adott. Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő az ajánlati árakat nem ismertette az eredményhirdetésen, az értékelés pontszámait, valamint azt sem, hogy érvénytelen ajánlatok, illetve kizárt vagy alkalmatlan ajánlattevők lennének. Az ajánlatkérő a fenti eljárásával megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglalt nyilvánosság elvét. A kérelmező kifogásolta, hogy az ajánlatkérő nem készített a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti írásbeli értékelést, nem készült pontozás, az 5. számú mintának megfelelő összegzés, és ezzel megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Az ajánlatkérő 7 cégnek küldött ajánlati felhívást, 4 cégnek hiánypótlást, ugyanakkor az eredményhirdetésen csak 2 cég ajánlatát említette. Mivel érvénytelen, alkalmatlan vagy az eljárásból kizárt cégek a kérelmező tudomása szerint nem voltak, ebből következően az ajánlatkérő 2 ajánlat értékelését nem végezte el. Az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség elvét, mivel e cégek nem vehettek végig részt a tárgyalásokon, illetve az értékelésben, tehát a másik két céggel egyenlő eséllyel történő részvételre az ajánlatkérő nem biztosította a lehetőséget.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem voltak megállapíthatóak a rendelkezésre álló adatok alapján.
Az ajánlatkérő az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést az ajánlati felhívásban megjelölt időpontban megkötötte.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, dokumentumai, valamint a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben megalapozott.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a jelen közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást 2001. december hó 21-én kapta meg faxon, az ajánlatok felbontására 2002. január hó 2-án került sor, míg az utolsó tárgyalásra a kérelmezővel 2002. március hó 1-jén került sor.
A Döntőbizottság a fenti időpontokhoz képest vizsgálta, hogy a kérelmező egyes kérelmi elemei a jogsértő cselekmények tudomásra jutásától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kerültek-e benyújtásra, a jogorvoslati kérelem hiánytalan tartalmú előterjesztésének időpontjáig 2002. április hó 23-ig.
A kérelmezőnek a lefolytatott tárgyalásokról elkészítendő kifogás előterjesztésére a tudomásra jutás napja az utolsó tárgyalási forduló, azaz 2002. március hó 1-je volt. Ehhez képest a jogvesztő határidő 2002. március hó 18-án lejárt, figyelembe véve a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a határidők számítására vonatkozó 39. § (1)-(2) bekezdéseit, mely szerint a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja, illetve ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi napon jár le.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatok nyilvános felbontására vonatkozó és a Kbt. 51. §-ának megsértésére alapozott kifogásai szintén elkéstek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő 2002. január hó 2-án bontotta fel a nyilvánosság követelményét nem biztosítva. A hiánypótlás átvételére a kérelmező nyilatkozata szerint 2002. január hó 10-én került sor - mely tényből az ajánlatok felbontására következtethettek az ajánlattevők -, azonban az ezzel kapcsolatos kérelem benyújtására nyitva álló 15 napos jogvesztő határidő 2002. január hó 25-én letelt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek az ajánlatok értékelésére, valamint a Kbt. 5. sz. melléklete szerint elkészített összegzésre vonatkozó kérelme a jogvesztő határidőn belül - tekintettel az eredményhirdetés 2002. április hó 16-i időpontjára - és megalapozottan került előterjesztésre.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Debrinvest Kft. 3 ajánlata közül kizárólag a "B" ajánlatot értékelte, tehát az ajánlatok elbírálása nem teljeskörűen történt. Az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (4) bekezdését figyelembe véve köteles lett volna mindegyik ajánlatot elbírálni, tehát az ajánlatkérő e vonatkozásban a közbeszerzési eljárás szabályait súlyosan sértette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegzés részét képező pontozás tartalma, illetve a részszempontok tartalmi elemei nem állapíthatóak meg a pontszámok szöveges indokolása alapján, melyre vonatkozóan az ajánlatkérő a tárgyaláson sem tudott magyarázatot adni.
Az ajánlattevő az összegzésben ugyan tett általános megjegyzéseket az egyes részszempontok vonatkozásában, azonban nem lehetett megállapítani, hogy ezeket figyelembe vette-e és milyen mértékben a pontozásban.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem jelölte meg az értékelés során, illetve az összegzésben, hogy az igényelt ellenszolgáltatás részszempont vonatkozásában a Debrinvest Kft. által megadott 3 ajánlata közül melyik képezte az értékelés alapját. Az ajánlatkérő a tárgyaláson nyilatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő "B" ajánlatában megadott árat (495 000 000 Ft) vette figyelembe.
Nem lehetett megállapítani, hogy az ajánlat tárgyának központi irattározási funkciónak való megfelelőség részszempont értékelésénél hogyan, milyen tartalmi ismérvek szerint történt a pontozás. A szöveges értékelés csak azt tartalmazza, hogy a Debrinvest Kft. ajánlatát értékelte jobbnak az ajánlatkérő, de a 0,8 pont különbség tartalmi indokolása hiányzik. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban csak utal a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. tv. követelményeire, de a szöveges értékelésből kitűnően nem állapítható meg, hogy a pontozás tükrözi-e az abban foglalt szempontokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kedvező fizetési feltételek részszempont értékelésénél az ajánlatkérő csak azt a megjegyzést tette, hogy nem talált lényegi különbséget az ajánlatokban, 0,4 pontszám különbséget állapított meg. A Döntőbizottság észlelte, hogy a kérelmező és nyertes ajánlatában e tekintetben jelentős különbség van. A kérelmező 70%-os első részletet (350 000 000 Ft), míg a nyertes kb. 43%-os első részletet (220 000 000 Ft) határozott meg. A fizetési feltételek további részletezése szerint a kérelmező 20%-ot kért az irattári technológia átadásakor és 10%-ot a végső átadáskor, míg a nyertes Debrinvest Kft. a fennmaradó kb. 300 millió Ft részletet az ingatlan felújított állapotban történő átadásakor, illetve az informatikai és technológiai rendszer átadását követő napon belül kérte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a megállapított pontszámok e tartalmi különbségeket nem tükrözik, illetve nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő egyáltalán értékelte e tartalmi elemeket a pontozás során.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a pontozás tartalmi elemei nem állapíthatóak meg az ingatlan megközelíthetősége részszempont vonatkozásában sem, erre nézve szintén nem tudott az ajánlatkérő képviselője az eljárás során nyilatkozni, a szöveges értékelésből megállapíthatóan elsősorban a földrajzi elhelyezkedés volt az értékelés alapja. A kérelmező kifejtette, hogy az ajánlati felhívásba bevont cégek különböző földrajzi elhelyezkedésére figyelemmel e részszempont vonatkozásában nem a földrajzi helyet, hanem az adott hely közlekedési eszközzel történő megközelíthetőségét gondolták értékelendő tartalmi elemnek.
A Döntőbizottság észlelte, hogy a bővíthetőség részszempont vonatkozásában a kérelmezőnek a 35 000 fm további irattári bővítési ajánlatával szemben nem állapítható meg a nyertes mely ajánlata képezte az értékelés alapját.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek az összegzés elküldésének elmulasztásával kapcsolatos kérelme is megalapozott, tekintettel arra, hogy az ajánlattevő a tárgyaláson tett nyilatkozata ellenére nem csatolta e dokumentum elküldésének bizonyítására alkalmas postakönyv másolatát, tehát ennek a kérelmező részére történő megküldése nem bizonyított.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f), h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési értéknek legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésében meghatározott összeg egymillió forint.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározásánál értékelte, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során a Kbt. szabályait súlyosan sértő módon járt el, figyelemmel volt a beszerzés tárgyának közel 500 millió forint értékére, illetve az összes körülményre. A bírság mértéke ugyanakkor a közbeszerzés értékének a 2%-át sem éri el, tehát annak mértéke csekély.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 31.
Dr. Csanádi Péter s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
