KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5553)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.267/8/2002.
Tárgy: a MOL Rt. jogorvoslati kérelme a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Barcza Klára ügyvéd (1093 Budapest, Közraktár u. 32.) által képviselt MOL Rt. (1093 Budapest, Közraktár u. 32., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a dr. Endreffy Zoltán ügyvéd (5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7-9.) által képviselt a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. (5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7-9., továbbiakban: ajánlatkérő) 400 000 liter/12 hónap motorhajtóanyag tankautós szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. március 13-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzésre.
Az ajánlatok elbírálására a legalacsonyabb ellenszolgáltatás elbírálási szempontot választotta.
Az április 22-i ajánlattételi határidőig a Shell Hungary Rt. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot, a Shell Hungary Rt. a MOL nagyker. ár mínusz 2,80 Ft/1 engedmény egységáron, a kérelmező a MOL nagyker. ár mínusz 2,60 Ft/l engedmény egységáron, mely évente az ipari termelői árindexszel indexálásra kerül, évente maximum 10% mértékig.
Ajánlatkérő a május 2-án tartott eredményhirdetésen a Shell Hungary Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező május 5-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a Kbt. 59. § (2), (6) bekezdésére figyelemmel nem tekintette egyenértékűnek ajánlatát a Shell Rt. ajánlatával. Előadta, hogy az általa csatolt származási bizonyítvány tanúsítja, hogy az ajánlott áru 100%-ban belföldön foglalkoztatottak által előállított. Álláspontja szerint az alapengedménynek a szerződés második évétől kezdődő indexálása miatt - lévén a szerződés határozatlan idejű - ajánlata kedvezőbb. Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megsemmisítését.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a nyertes által kért ellenszolgáltatás kedvezőbb a kérelmező által kértnél, a kérelmező által kilátásba helyezett további kedvezmény bizonytalan, értelmezhetetlen. A nyertes is túlnyomó részt a kérelmezőtől szerzi be az ajánlott üzemanyagot. Közölte, hogy a szerződést a nyertessel megkötötte, a szerződésbe bevettek egy, a szerződés érvényességét a Döntőbizottság határozatában foglaltakhoz kötött záradékot.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 59. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatok elbírálása során legfeljebb 10%-os mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének 50%-át meghaladja. A (6) bekezdés alapján az árura vonatkozó tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni.
Az ajánlatok elbírálását az 55. § szabályozza. Az 55. § (6) bekezdése így rendelkezik: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos pontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
A jelen jogvitára irányadóan itt idézett rendelkezés értelmezése alapján megállapítható, hogy az 59. § (2) bekezdésében rögzített egyenértékűségi szabályt csak az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont választása esetén kell ajánlatkérőnek alkalmaznia.
Ezt alátámasztja, hogy a (6) bekezdés második mondatától kezdődő rendelkezésrész szövege végig kizárólag csak az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási részszempontból történő értékelésről szól. "Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat is érvényesíteni kell" mondatot "az az ajánlat az összességében legelőnyösebb" szövegrész követi. Az "összességében" szó a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - az összességében legelőnyösebb ajánlat - elbírálási szempontból való értékeléshez, nem pedig a 34. § (1) bekezdés a) pontja szerinti "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" elbírálási részszempontból történő értékeléshez kapcsolódó fogalom.
A fenti megállapítást alátámasztja az is, hogy ha csak egy bírálati részszempont van - nevezetesen a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" -, akkor az egyenértékűségi szabály alkalmazása az értékelés ellehetetlenüléséhez vezet. Ha az egyetlen bírálati részszempont alapján egyenértékűvé válnak az ajánlatok, akkor további részszempont nem lévén, ajánlatkérő az egyenértékűségi szabály alapján nem tud dönteni az eljárásban való nyertesség kérdésében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem alkalmazhatta az egyenértékűségi szabályt, így az általa választott elbírálási szempont alapján a Shell Hungary Rt. tette az előnyösebb ajánlatot. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező érvelését, miszerint az ellenszolgáltatás mértékét illetően adott további engedményét is figyelembe kellett volna vennie ajánlatkérőnek az értékelésnél.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés második mondata előírja: "Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére."
A kérelmező ajánlatában azt vállalta, hogy az általa kért ellenszolgáltatás összege évente az ipari termelői árindexszel indexálásra kerül (de max. 10%-ban). Ajánlatkérőnek ezen nyilatkozat alapján nem volt módja megállapítani, hogy a kérelmező "MOL nagyker ár mínusz 2,60 Ft/1 engedmény" ára az indexálás folytán hogyan fog alakulni a jövőben, mert előre nem tudhatta, hogy az elkövetkezendő években milyen mértékű lesz az ipari termelői árindex.
Ajánlatkérő nem is vehette volna figyelembe, mert az árindex tartalmilag újabb részszempontnak felel meg. Az ellenszolgáltatás mértékét befolyásolható ajánlati elemre vonatkozó kifejezett nyilatkozat hiányában az indexálás kilátásba helyezése az ajánlati ár körében nem értékelhető. A kiírás alapján csak az ellenszolgáltatás mértékét értékelhette ajánlatkérő, így kérelmező ajánlatának szóban forgó eleme kívül esett az értékelhetőség körén.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 11.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
