KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5688)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.221/15/2002.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az MKGI közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság, a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., képviseli: dr. Cziffra Csaba jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "MKGI kezelésében levő irodaépületek takarítása 2002. évben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére, míg a döntésért felelős Csillik András főosztályvezetőt 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi ajánlatkérőt, valamint a döntésért felelős személyt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 1999. május 12-én megjelent 9. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására, melynek tárgya a MEH székházában kb. 18 790 m2 alapterületen takarítási munkák és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése volt.
A közbeszerzési eljárás nyertese a Jánosik és Társai Kft. lett, akivel a szerződést ajánlatkérő a felhívásnak megfelelően 1999. július 7-én megkötötte 1999. július 15-től 2002. december 31-ig terjedő időre.
Ajánlatkérő a szerződést keretszerződésnek tüntette fel.
A szerződés szerint a szerződéses ár 34 474 209 Ft + áfa/év volt.
A szerződést a felek 2000. évben módosították, mely szerint a vállalkozási díj éves összege 39 826 428 Ft + áfa összegre alakult.
Ajánlatkérő ezen előzmények után 2002. április 15-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással.
Ajánlattételre a Jánosik és Társa Ipari Szolgáltató és Karbantartó Kft.-t hívta fel.
Az eljárásfajta választását ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban felkért ajánlattevővel 1999. július 7. napján vállalkozási keretszerződést kötött a takarítási munkák és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása tárgyában 18 790 m2 alapterületen a MEH székházában. A keretszerződés értékét 140 350 642 Ft + áfa összegben jelölte meg. A jelenlegi beszerzés várható értékeként 22 300 E Ft + áfa/év összeget jelölt meg. Ennek alapján előadta, hogy az a) pontban foglalt feltétel fennáll, hiszen a kiegészítő szolgáltatás becsült értéke a korábbi szerződés értékének megközelítőleg 16%-a.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel pedig azért valósul meg, mert az igényelt többletszolgáltatás csupán mennyiségi többletet jelent, de jellegét tekintve megegyezik a jelenleg is végzett szolgáltatással, és figyelemmel arra, hogy a jelenlegi szolgáltatás színvonalával elégedett, a jelenlegi szolgáltatóval kíván tárgyalni a többletszolgáltatás tárgyában is.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, melyben a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
I. Báthory utca 12. szám alatti irodaház 4500 m2 alapterületű irodaépületben takarítási, nagytakarítási és ügyeleti takarítási feladatok ellátása. Ezen belül ajánlatkérő részletezte a napi, a negyedéves és az ügyeleti takarítás tartalmát.
II. Hegedűs Gyula u. 79-81. sz. alatti épületben takarítási, nagytakarítási, ügyeleti takarítási és ételszállítási feladatok ellátása. Ezen belül ajánlatkérő meghatározta a takarítandó területek nagyságát, amely összesen 1697 m2. Ajánlatkérő itt is részletezte a takarítási feladatokat.
Ajánlatkérő meghatározta az ételszállítási feladatot is, mely lényegében napi 30 fő részére gépkocsival történő ételszállítást, tálalást, mosogatást, rendelésfelvételt és -leadást jelent.
III. A Kossuth tér 2-4 sz. irodaház 6. és 7. emeleti padlásterében 2001. évben kialakított 437,47 m2 alapterületen napi takarítás és negyedéves takarítási feladatok elvégzése.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlattétel nem tehető, a teljesítés határideje 2002. december 31.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2002. április 17., mely napon sor kerül a tárgyalás lefolytatására és az eredményhirdetésre is.
A Döntőbizottság elnöke 2002. április 18-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A kezdeményező irat indokolása szerint rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása nem állapítható meg egyértelműen, ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte az eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapított eljárása nem volt jogsértő. Ennek alátámasztásául előadta, a Hegedűs Gyula utcai telephelyen a takarítást végző dolgozók munkaviszonyának megszűnése miatt volt szükséges, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatot kérjenek a takarítási munkákra, a Báthory utcai ingatlanra vonatkozóan ajánlatkérő előadta, hogy 2002 áprilisára dőlt el, hogy ajánlatkérő kezelésébe kerül át ez az épület, és ebben az épületben is a takarítási munkákat meg kellett oldani. Műszakilag és gazdaságilag nem volt indokolt, hogy a székház részleges költözése miatt a szolgáltatást eredetileg végző helyett más személy is ellássa ugyanezen feladatot. Nem célszerű megbontani a tevékenységet, és az adott esetben erre lehetőség sem volt, mivel ez a takarítási feladat meghiúsulását jelentette volna.
A Kossuth tér 2-4. sz. alatti irodaház tetőterének beépítése esetén pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a feladatot a korábbi nyertesnek kell ellátni, mivel a szolgáltatás egységét nem lehet megbontani.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a korábbi nyertes szükséges a szolgáltatás megvalósításához. A szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi beszerzés értékének 50%-át. Felmerülhet ugyan a kérdés, hogy a korábbi szolgáltatástól jelen beszerzés elválasztható-e, azonban ajánlatkérő álláspontja szerint a szolgáltatást igénybe vevő székhelyének részleges változása nem indokolja, hogy az új irodákban a korábbi takarítási színvonal változzon, vagy a szolgáltatás lehetetlenné váljon.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a szolgáltatást végző cég dolgozói már rendelkeznek a szükséges biztonsági ellenőrzési eredményekkel, míg más szolgáltató esetén a szükséges vizsgálatok időtartamára a feladat ellátatlan lett volna.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. célja nem lehet a Ptk.-val ellentétes, a szerződések teljesülésének célja a szerződésben megfogalmazott igények kielégítése, nem pedig az önmagáért való versenyeztetés.
Az el nem választhatóság tehát éppen abból fakad, hogy minden más eljárás alkalmazása esetén a feladat teljesítése lehetetlenné válik.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta és 2002. április 26-án a Jánosik és Társa Kft.-vel a szerződést megkötötte 6 411 956 Ft + áfa összegre.
A nyertes ajánlattevő érdemi észrevételében ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapított eljárását jogszerűnek ítélte.
Hivatkozott arra is, hogy a szerződésben meghatározott szolgáltatás nem egyszerű takarítási feladat, hanem nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú területeknek a kiemelt szintű takarítása, mely súlyos felelősséget jelent az azt végző szolgáltató számára.
Ez azt jelenti álláspontjuk szerint, hogy a szolgáltatás ellátását csak aránytalan nehézséggel lehetne szétválasztani az eredeti szerződéstől, illetve mivel a szerződés szervezeti egységekhez kapcsolódik, az eredeti szolgáltatás teljesítéséhez szükséges.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás részben megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapította, mely szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
Döntőbizottság vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ezen feltételek fennállnak-e.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az 1999. július 7-én kötött keretszerződés tárgya - az ajánlati felhívásnak megfelelően - a MEH székházában takarítás és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése volt.
Ennek alapján a Kossuth tér 2-4. sz. alatti irodaház 6. és 7. emeletén időközben kialakított irodák takarítási feladatainak elvégzése vonatkozásában a Kbt. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása megállapítható.
Ez esetben ugyanis előre nem látható körülmények folytán az eredeti szerződés teljesítéséhez a 6. és 7. szinten lévő takarítási feladatok elvégzése szükséges, a beszerzés értéke nem haladja meg a korábbi beszerzés értékének 50%-át és a szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül műszakilag, illetőleg gazdaságilag a korábban kötött szerződéstől nem lehet elválasztani.
A Báthory utcai székházban a takarítási feladatok azért jelentkeztek, mert ezen épület üzemeltetési feladatai ajánlatkérőhöz kerültek, mivel a Kossuth téri épületből ide szervezeti egységek átköltözése történt meg.
Nem vitathatóan előre nem látható körülményként jelentkezett a Báthory utcai épületben a takarítási feladatok elvégzése, de ez az eredeti szerződés teljesítéséhez, azaz a MEH székházában lévő takarítási feladatok elvégzéséhez nem szükséges.
Nem vitathatóan a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek fennállnak, hiszen a beszerzés értéke a korábban kötött szerződés értékének az 50%-át nem haladja meg.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése jogszerű alkalmazásához azonban az is szükséges, hogy vagy az a) + b), vagy az a) + c) pontban foglalt feltétel megvalósuljon.
Jelen esetben sem a b), sem a c) pontban foglalt feltétel nem áll fenn.
A b) pontban foglalt feltétel azért nem áll fenn, mert a Báthory utcai épületben végzendő takarítási feladatok műszakilag és gazdaságilag is minden nehézség nélkül elválaszthatók a Kossuth téri székházban végzendő takarítási feladatoktól.
A c) pontban foglalt feltétel pedig azért nem áll fenn, mert az eredeti szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítéséhez nem feltétlenül szükséges a Báthory utcai takarítási munka végzése, e nélkül is teljesíthető a Kossuth téri épületben a szolgáltatás teljesítése.
A Hegedűs Gyula utcai garázsban végzendő takarítási és étkezési feladatok vonatkozásában pedig a Kbt. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn.
A Hegedűs Gyula utcában végzendő takarítási munkákra az 1999-ben kötött szerződés nem terjedt ki, hiszen az a MEH székházában lévő takarítási feladatokra vonatkozott.
A feladatok felmerülését az ott dolgozók munkaviszonyának megszűnése indokolta. Ez esetben csupán célszerűségi szempontok indokolják, hogy a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés ebben az épületben lévő takarítási munkákra is kiterjedjen.
Az eredeti szerződés teljesítéséhez az itteni feladatok ellátása nem szükséges, attól műszakilag és gazdaságilag is teljesen szétválasztható.
Az ebédeltetési, ételszállítási feladatok az eredeti szerződés tárgyát nem is képezték, így ez esetben fel sem merülhet az a kérdés, hogy ezen feladatok végzése az eredeti szerződés teljesítéséhez szükséges lenne, továbbá, hogy attól műszakilag és gazdaságilag ne lenne teljesen elválasztható.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapított eljárása részben jogsértő volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdés szerint pedig a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján 2002. december 31-ig a kiszabható bírság legalacsonyabb összege 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyára és a beszerzés értékének alacsony összegére tekintettel a minimális bírság összegét ítélte indokoltnak.
Az eljárás során a becsatolt iratokból egyértelműen megállapítást nyert, hogy a jogalap választásáért a felelősség Csillik András főosztályvezetőt terheli, így vele szemben is a minimális összeg kiszabását találta indokoltnak a Döntőbizottság.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 7.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
