KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5696)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.257/10/2002.
Tárgy: a Junior Rt. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros XVI. Ker. Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Szalay József ügyvéd (1065 Budapest, Nagymező u. 28.) által képviselt Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29-31., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapest Főváros XVI. Ker. Önkormányzat (1163 Budapest, Havashalom u. 43., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az ajánlatkérő fenntartásában lévő 10 db óvoda (összesen 2000 fő) számára közétkeztetés (tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. március 27-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A dokumentáció II. 13. pontjában előírta, hogy az ajánlattevőnek legalább a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet megfelelő táblázataiban részletezett élelmiszer-nyersanyagok energia- és tápértékének, valamint az élelmiszer-felhasználási minimumok figyelembevételével kell az ellátást vállalnia, valamint azt, hogy csatolni kell 2 × 10 élelmezési napra (nyári-őszi, illetve téli-tavaszi időszakra) vonatkozó mintaétrendeket.
A felhívás április 17-én helyesbített 13. b) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot ajánlatkérő 0-50-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok, alszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánta kiválasztani:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 7
- a benyújtott egyhavi mintaétrendnek az előírtnál kedvezőbb színvonala:
- minőség 3
- mennyiség 2
Ajánlatkérő a dokumentáció III. fejezetében tájékoztatta ajánlattevőket, hogy a második részszempont mennyiség alszempontjának bírálata 7 szempont (továbbiakban: szubalszempont) alapján fog történni a mintaétrendek dietetikus szakértő általi vizsgálatával.
Az ajánlattételi időszakban az ajánlattevők kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő az április 25-i levélben írt válaszában közölte: "a mennyiségi és minőségi tényezőket illetően az kaphat maximális pontszámot, aki a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM rendelet 2. sz. mellékletének meghatározásával a korcsoportonkénti ajánlat legjobb betartását tudja elkészíteni. Abban az esetben, ha bármelyik termékből többet adnak mennyiségileg, a többlet nem pontozható, csak az ajánlott rendelet táblázatai szerint legjobban megfelelő mennyiség kaphat maximális pontszámot, amely még tartalmazza a havi étlap, nyersanyag kimutatását, és a rendelet szerinti fehérje, zsír, szénhidrát, koleszterin, vitaminok étlaphoz viszonyított kiszámított értékeit."
A kérelmező kérdésére írt április 30-i válaszlevélben ajánlatkérő közölte, hogy a minőség alszempont hét szubalszempontja azonos súlyszámmal esik latba az értékelésnél, azokra összesen 50 pont adható, a mennyiség alszempontra adható pontszám is max. 50.
Kérelmező május 5-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, sérelmezve a kiírás általa vélt következő ellentmondásait:
Ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők által követendő nyersanyagnormákat. Amennyiben a megadott forintnormákhoz viszonyítottan ajánlatkérő nem vizsgálja a mintaétlapok teljesíthetőségét, úgy a mintaétrend nem kapcsolódik a beszerzés tárgyához, ezáltal sérül a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja.
Ajánlatkérő a felhívás 13. b) pontjában ismertetett bírálati részszempontoknál a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM rendeletet veszi alapul. Az elbírálással kapcsolatban feltett kérdésekre azt a választ adta, hogy maximális pontszámot az kap, aki a nevezett rendelet tápérték- és anyagfelhasználási ajánlásait a legjobban megközelíti, az ajánláshoz képest magasabb értékeket nem veszi figyelembe. Így - miután a rendelet betartása a kiírás szerint kötelező -, nem világos kérelmezőnek, hogy minek alapján történik az ajánlatok közötti differenciálás.
Ajánlatkérő a dokumentációban a minőség alszemponton belül 7 szubalszempontot határozott meg ezek súlyszámának megadása nélkül. A feltett kérdésre azt válaszolta, hogy mind a hét szubalszempont azonos súlyszámmal szerepel, a minőség alszempontra összesen 50 pont adható. Mivel az 50 pontot nem lehet héttel arányosan elosztani, álláspontja szerint sérül az esélyegyenlőség.
Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak betartására, valamint ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Kérelmező az ügyben tartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal, hogy a 2002. május 24-én megtartott eredményhirdetésen ajánlatkérő nem ismertette a pontozás indokolását, és azt az átadott összegzés sem tartalmazta, ezért kéri, hogy a Döntőbizottság a szerződés megkötését tiltsa meg.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel ennek törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Az első kérelmi elemre nézve előadta, hogy az étlapok teljesíthetőségének vizsgálata meghiúsíthatja az objektív elbírálást, továbbá az ajánlattevő kockázata az, hogy tudja-e teljesíteni a kért ellenszolgáltatásért a megadott étkeztetési normákat. Ez a kifogás álláspontja szerint egyébként is a teljesítés körébe esik.
Fenntartotta az értékeléssel kapcsolatban az április 25-i levelében közölt álláspontját, hogy a szóban forgó együttes rendelet 2. számú melléklete ajánlást tartalmaz, az utolsó bekezdés ±10%-os eltérést enged, ezt figyelembe véve kíván differenciálni az ajánlatok között.
Egyértelműnek tartja a kiírásnak az alszempontok és szubalszempontok pontozására adott meghatározását is, miszerint az adható pontszám részszempontként 0-50.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem egy részében elkésett, más részeiben megalapozatlan, a pontozás indokolása tekintetében pedig megalapozott.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő a kiírás szerint nem kívánja vizsgálni a mintaétlapok teljesíthetőségét. Állítása szerint e tényről a tárgyban feltett kérdést tartalmazó levelére ajánlatkérő által adott április 25-i válaszlevélből értesült.
A Döntőbizottság nem fogadta el tudomásszerzés időpontjául a kérelmező által megjelölt időpontot az alábbiak miatt.
Sem a felhívásban, sem a dokumentációban nincs utalás arra, hogy ajánlatkérő értékelni, vagy akár csak vizsgálni is kívánja a mintaétlapok teljesíthetőségét a megadott forintnormához viszonyítva. Kérelmező ezzel kapcsolatos kérdésfeltevése ezért felesleges volt. Ez a kérdés nem a közbeszerzési eljárás folyamatát érinti, hanem az azt követő teljesítési szakaszt, amire a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak.
Az ajánlati dokumentációt kérelmező 2002. április 2-án vette át, tehát ekkor már megismerte az ajánlati felhívás tartalmát.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet a jogsértő eseményről (körülményről) való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. 80. § (4) bekezdése előírja, hogy a Döntőbizottság elutasítja a 79. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelő kérelmet.
Ezek szerint kérelmező április 17-ig kérelmezhette volna a jogsértés megállapítását és e jogsértés miatt jogkövetkezmény alkalmazását.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelemnek a mintaétlapok teljesíthetősége vizsgálatával kapcsolatos része elkésett, ezért azt elutasította.
A második részszempont értékelésével kapcsolatban feltett kérdésre adott ajánlatkérői válasz nem volt egyértelmű, ellentmondani látszott a felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményeknek. Ugyanis az értékelési szempont a "benyújtott egyhavi mintaétrend az előírtnál kedvezőbb színvonala" volt. A dokumentáció követelményként határozta meg a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM rendelet táblázataiban részletezetteknek való megfelelést. Viszont a második részszempont értékelésére vonatkozó kérdésre adott válaszában ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy maximális pontszámot az kaphat, aki a hivatkozott rendelet 2. sz. mellékletében szereplő ajánlott értékek legjobb betartását tudja biztosítani, bármelyik termékből adott többletmennyiség nem pontozható.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy mivel a rendelet havi átlagban a táblázatokban szereplő értékektől ±10 eltérést tesz lehetővé, az értékelést ezen intervallumon belül végezte el oly módon, hogy a táblázatban szereplő értéket legjobban megközelítő ajánlati elem kapta a maximális pontot, az ettől akár negatív, akár pozitív irányban való eltérés kevesebb pontot kapott. A 10%-nál nagyobb eltérést pedig már nem értékelte.
Ezen jogorvoslati kérelmi körön belül kérelmező a tárgyaláson nem tudta konkrét jogsérelmét megjelölni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési mód nem tér el a kiíráshoz képest, ezért megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelést illetően nem követett el jogsértést, így a jogorvoslati kérelmet ebben a részében megalapozatlanság miatt elutasította.
Kérelmező kifogásolta ajánlatkérőnek a második részszempont pontozásával kapcsolatban feltett kérdésre adott válaszát, miszerint a minőség alszempont hét szubalszempontja azonos súlyszámmal szerepel, a hét szubalszempontra összesen 50 pont adható, valamint a mennyiség alszempontra is.
A tárgyaláson ajánlatkérő akként nyilatkozott, hogy a minőség alszempont értékelésénél a dokumentációban megadott hét szubalszempont esetében ún. "segédpontozást" alkalmazott, ahol a hét szubalszempont azonos súllyal szerepelt, mindegyik tekintetében az ajánlati elemeket külön-külön összehasonlítva a legkedvezőbb kapta azonos ponttartományon belül a legmagasabb pontszámot, a többi arányosan kevesebb pontot kapott.
Ezt követően a hét pontszámot összeadva hasonlította össze az ajánlatokat, a legmagasabb "segédpont" értéket elérő kapta az előre meghatározott 50 pontot, a többi arányosan kevesebbet kapott. Ezáltal alakult ki a minőség alszempont pontszáma.
Mivel a második részszempontra meghatározott súlyszám a két alszempont súlyszámának az összege, az alszempontonként meghatározott súlyozott pontszámok összege lett a részszempont összpontszáma.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési mód nem tért el a kiírás szerinti pontozási elvektől. Ezért a jogorvoslati kérelmet ezen körben is elutasította.
A kérelmező a tárgyaláson sérelmezte, hogy ajánlatkérő a pontozás indokolását elmulasztotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegzés nem tartalmazza az ajánlatok tartalmi elemeit, csak az azokra adott pontszámokat. Az összegzés 2. c) pontjában ajánlatkérő nem a pontszámok indoklását írta le, hanem a pontozás módszerét részszempontonként. Kérelmező reklamáló levelére ajánlatkérő 2002. június 3-án faxon megküldte kérelmezőnek a második részszempont értékelésére vonatkozó részletes tájékoztatását, amely azonban szintén nem tartalmazza az értékelt tartalmi elemeket, csak az alkalmazott segédpontozás módszerét és pontszámait.
Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) rendelkezését, mert az eljárásról készített összegzés nem tartalmazza az ajánlatoknak az értékelés részszempontjai szerinti tartalmi elemeit.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat volt a konkrét jogsértésért felelős szervezet.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az eljárást lezáró döntést a megállapított jogsértés nem befolyásolta, így elegendő súlyú az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírság, 1 millió Ft, azaz egymillió forint kiszabása az ajánlatkérővel mint jogi személlyel szemben.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 12.
Dr. Szaller Ottó s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
