KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5697)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.253/19/2002.
Tárgy: a Nyír-Flop Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Nagyhalász Város Önkormányzat ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Nyír-Flop Kft. (4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 119/A., képv.: dr. Marjai Tibor ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 5., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Nagyhalász Város Önkormányzat (4485 Nagyhalász, Arany János u. 50., nevében eljár: Megyei Mérnöki Iroda Kft., 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9.) mint ajánlatkérő "Nagyhalász, belterületi kerékpárút építése II. ütem" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 31. § (3) bekezdését és a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. március 13. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 11. számában közzétett ajánlati felhívással, nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában. A beszerzés megvalósításához a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumtól - a Belügyminisztériummal valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal egyetértéssel - pályázati úton támogatást nyert el. A pályázat elnyeréséről szóló levélben foglaltak alapján ajánlatkérőnek a támogatással érintett beruházás megvalósítása során (közbeszerzési eljárásban is) az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal (UKIG) kell együttműködni, az eljárás eredménye az UKIG jóváhagyásával (írásbeli engedélyével) hirdethető ki.
Ajánlatkérő a felhívás 7. a) pontjában az ajánlatok bontására meghívott személyként jelölte meg az UKIG képviselőjét.
A felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja elbírálni az ajánlatokat. A 13. b) pontban pedig az alábbiak szerint írta elő a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az elbíráláshoz szükséges szempontokat:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 17
- jótállás mértéke 2
- kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 1
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-100.
Pontszámonként a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontszámot, a legrosszabb a minimális pontszámot kapja. A közbensők arányosságon alapuló pontokat kapnak. (A kis- és középvállalkozók értékpontja 100, a nagyvállalkozóké 0. Amennyiben az alvállalkozók kis- és középvállalkozók, a pontok az általuk elvégzett munka értékével arányos.)
Ajánlatkérő a felhívás 16. "Egyéb információk" pontja 3. francia bekezdésében rögzítette, hogy a Kbt. előírása szerinti dokumentációk pótlását az ajánlatkérő nem zárja ki, melynek határideje a kivitelezői bontási eljárás során kerül meghatározásra. Ajánlatkérő részletes ajánlati felhívást biztosított ajánlattevők részére, amely tartalmazta a beruházás részletes műszaki tartalmát, méret- és mennyiségszámítással, létesítményjegyzéket, vállalkozási szerződést, valamint az ajánlati dokumentáció kötelező tartalmát. A dokumentáció 3. oldal 8. pontjában meghatározta, hogy az ajánlat elkészítése során a dokumentációval és egyéb feltételekkel kapcsolatban felmerülő kérdéseket írásban lehet megtenni a bontást megelőző 10. nap 10.00 órájáig, amelyre ajánlatkérő írásban adja meg a válaszokat. Ajánlatkérő személyes konzultáció lehetőségét is biztosította.
Ajánlattevők éltek a dokumentációban adott kérdésfeltevés lehetőségével (alapvetően a műszaki dokumentációval, méret- és mennyiségszámítással kapcsolatos kérdések), amelyre ajánlatkérő 2002. április 16-án kelt levelében ("Kiegészítő Tájékoztatás" elnevezésű iratban) adott választ a kérdéseket 3 kérdéscsoportba sorolva.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. április 23. napjára a kérelmező, a HÓDÚT Kft., a Mobil Aszfalt Rt., a GÁZ-MARKT Kft., a Strabag Kft., a Mélyépítő Budapest Kft., a DEBMUT Rt. tett ajánlatot.
A bontáson ajánlatkérő a HÓDÚT Kft. ajánlatát érvénytelennek minősítette, ezt követően került sor az ajánlatok értékelésére. Az ajánlatkérő által megbízott lebonyolító szervezet, a Megyei Mérnöki Iroda Kft. (továbbiakban: lebonyolító) a beérkezet ajánlatok értékelését elvégezte, akként, hogy az ajánlatok felhívás szerinti pontozásos értékelése (amely során kizárólag az eredeti felhívásban megadott tételek figyelembevételével) mellett lebonyolító a kiegészítő tájékoztatóban szereplő (eredeti pályázati anyagból hiányzó) tételekre adott árajánlatot külön szerepeltetve (Kiegészítés Borítékbontási Jegyzőkönyvhöz elnevezésű irat) meghatározta. A lebonyolító által az eredeti kiírás alapján elvégzett pontozásos értékelésében a legmagasabb pontszámot kérelmező érte el.
Ezen iratok átadásra kerültek ajánlatkérő polgármestere részére (Albók József), aki a lebonyolító által átadott iratokat kiegészítette ajánlatkérői nyilatkozatával, amelyben a lebonyolító táblázatában első helyen megjelölt kérelmezővel kapcsolatos kifogásait ismerteti, hivatkozva a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontjára és az 59. § (2), (3) bekezdésére kéri, hogy a GÁZ-MARKT Kft. legyen az eljárás nyertese. Ezt követően a közbeszerzés iratai, ajánlattevők ajánlatai a lebonyolító által elkészített iratokkal és ajánlatkérő nyilatkozatával együtt felterjesztésre került az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság mint jóváhagyó szerv részére. Ugyanis a támogatás odaítélésekor ajánlatkérő kötelezve lett arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredményét engedélyeztetni kell az UKIG-gal.
Az UKIG 2002. április 26. napján kelt levelében a vizsgált közbeszerzési eljárásban a Mobil Aszfalt Rt. ajánlattevőt mint nyertest hagyta jóvá. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson került tisztázásra, hogy a jóváhagyás során felterjesztett iratok vizsgálata és azok alapján 2 ajánlattevőt nem vettek figyelembe az értékelésnél (kérelmezőt és a GÁZ-MARKT Kft.-t, mivel ajánlatukban nem szerepelnek a kiegészítő tételekre vonatkozó ajánlatok) és ennek eredményeképpen született meg a jóváhagyás.
A 2002. április 29. napján megtartott eredményhirdetésen az UKIG által jóváhagyott MOBIL Aszfalt Rt. került nyertesként kihirdetésre, az összegzés az eljárásról szóló iratban a lebonyolító által elkészített pontozásos táblázat mellett az UKIG által jóváhagyott nyertes ajánlattevő került feltüntetésre.
Kérelmező 2002. május 3. napján terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését. Előadta kérelmében, hogy a részszempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot ő tette, melyre a maximális 2000 pontot kapta, mégis az eljárás nyertese az 1732 pontot kapott Mobil Aszfalt Rt. lett. Kérelmező törvénysértőnek ítélte kérelmében, hogy ajánlatkérő azzal indokolta a nyertes kiválasztását, hogy az ajánlatában a kiegészítő munkákra is tett ajánlatot, és a részszempontok szerint a második legkedvezőbb ajánlatot adta. Megítélése szerint a felhívásban megadottaknak teljeskörűen eleget tett, a kiegészítő munkák vonatkozásában csak akkor kellett ajánlatot tenni, ha szükségesnek látják. Kifogásolta kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson elhangzottak alapján, hogy ajánlatkérő részéről nem került sor értékelőbizottság felállítására.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a nyertes kiválasztása során nem sértette meg a Kbt. rendelkezéseit. Az engedélyes tervek kidolgozatlanságára vezethető vissza előadása szerint, hogy a létesítmény megvalósításához a kiírás alapját képező terveken felül további munkálatok elvégzése vált szükségessé (a Kiegészítő tájékoztatónak megfelelően), amelyre külön ajánlatot kértek. Előadta, hogy a döntés jóváhagyására jogosult UKIG a részére felterjesztett anyagok alapján a kiegészítő munkák figyelembevételével a Magyar Aszfalt Rt. ajánlatát hagyta jóvá, mint legkedvezőbb ajánlatot, amellyel ajánlatkérő teljes mértékben egyetértett.
A Döntőbizottság 2002. május 3. napján ideiglenes intézkedéssel élt, és a D.253/3/2002. sz. alatt meghozott határozatával a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbiak szerint alapos.
Ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak megfelelő, tehát érvényesnek minősített ajánlatokat vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálhatja el.
Jelen ügyben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta elbírálni az ajánlatokat, ennek megfelelően a Kbt. 34. § (2), (3) bekezdéseinek eleget téve az ajánlati felhívásban meghatározta a részszempontokat, amelyek az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgálnak és meghatározta az egyes szempontok súlyszámát.
Ajánlatkérő számára az alábbiak szerint a törvény előírja - a Kbt. 55. § (6) bekezdésében -, hogy az ajánlatok értékelése során hogyan kell eljárnia:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 31. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését.
A jelen jogorvoslati eljárásban vizsgált közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság álláspontja szerint nem beszélhetünk a törvény előírásainak megfelelő, jogszerűen meghozott ajánlatkérői döntésről. A nyilvános eredményhirdetésen kihirdetett eljárást lezáró döntés több szempontból is aggályos, az ellentétes a Kbt. ajánlatok elbírálására vonatkozó rendelkezéseivel, így azt jogszerűnek elfogadni nem lehet.
Egyrészt ajánlatkérő elmulasztotta a Kbt. 31. § (3) bekezdésében előírt értékelőbizottság létrehozását. Alaptalanul hivatkozott e körben ajánlatkérő a közbeszerzési iratok között csatolt felelősségi rend megállapítására vonatkozó iratra, amellyel azt kívánta bizonyítani, hogy értékelőbizottság létrehozására sor került. A Döntőbizottság álláspontja szerint értékelőbizottság létrehozása nem lehetséges a bizottságot alkotó tagok tényleges bevonása nélkül. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által hivatkozott irat kizárólag az értékelőbizottság létrehozására irányuló szándék rögzítéseként értelmezhető, azonban a feltárt tényállásból megállapítható, hogy annak megalakítására ténylegesen nem került sor. A Kbt. 31. § (3) bekezdésében használt létrehozás fogalma elengedhetetlenné teszi ugyanis a bizottsági tagnak felkért személyek által a megbízás elfogadását.
A közbeszerzési eljárásban közreműködők (lebonyolító szervezet, jóváhagyó szerv, ajánlatkérő) egymástól függetlenül feladatuk teljesítése során saját szempontrendszerük alapján végeztek bizonyos értékelő tevékenységet, azonban az értékelések részlegesek (mint a lebonyolítói), az előre megadott értékelési szempontokat figyelmen kívül hagyó (mint ajánlatkérőt képviselő polgármester nyilatkozata) a Kbt. rendelkezésével ellentétesek (mint a döntés jóváhagyására jogosult UKIG), amennyiben ajánlatkérő által érvényesnek minősített ajánlatok figyelmen kívül hagyása mellett végezte el az értékelést.
A közbeszerzési eljárásban a törvény rendelkezéseinek megfelelő jogszerű döntés meghozatala az ajánlatkérő feladata és kötelezettsége és e körben az eljárásba bevont közreműködők csak segítik szakvéleményükkel ajánlatkérő jogszerű döntésének meghozatalát. Az a tény, hogy a beruházás támogatásból kerül megvalósításra, s a támogatás odaítélésének feltétele az UKIG jóváhagyása, nem mentesíti ajánlatkérőt attól, hogy megalapozottan és a Kbt.-nek megfelelően hozza meg a döntését, a döntés jóváhagyásának kötelezettsége nem jelenti a döntési jogkör elvonását, a döntés áthárítását, az továbbra is ajánlatkérőt terheli.
A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő elmulasztotta Kbt. 31. § (3) bekezdésében előírt értékelőbizottság létrehozását. A felhívásában megfogalmazott szempontok és értékelési folyamat nélkül került sor a nyertes megjelölésére, nyomon követhetetlen az értékelési folyamat, az összegzésben meghatározott nyertes tekintetében hozott döntés jogszerűségét nem támasztják alá az összegzésben szereplő értékelő táblázat adatai és az indoklás, valójában az sem egyértelmű, hogy melyek az érvényes ajánlatok.
A felhívásban előírtak betartása nélkül és a törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása mellett hozott döntés az eljárás nyerteséről nem felel meg a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltaknak, miszerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimum összeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg. A bírság összegének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe véve alapvetően arra volt tekintettel a Döntőbizottság, hogy az alkalmazott jogkövetkezménnyel a megállapított jogsértés kiküszöbölésére ajánlatkérő részéről sor kerülhet, hiszen a döntés megsemmisítésével a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglaltakkal élve újra értékelheti a döntés alapjául szolgáló tényezőket.
A bírság összegének megállapítása körében értékelte a Döntőbizottság az eljárást segítő együttműködők magatartását, különösképpen a döntés jóváhagyására jogosult Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság eljárását, mely alapvetően meghatározta ajánlatkérő döntését.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 12.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
