KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5782)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.241/13/2002.
Tárgy: a Universal Bau Center Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Diósd Község Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Universal Bau Center Mély- és Magasépítő Kft. (2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 149/A, a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Diósd Község Önkormányzata (2049 Diósd, Szent István tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "1113 folyóméter hosszban 6 méter szélességű első osztályú minőségű közút megépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.), a Kbt. 55. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérőt 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint pénzbírsággal sújtja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. február 13. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 7. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatásozott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja értékelni az ajánlatokat, s az értékeléshez szükséges szempontokat, súlyszámokat és az értékelési módszert a felhívás 13. b) pontjában az alábbiak szerint adta meg:
"részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 60
- a 12 hónap kötelező garanciális időn túli többletgarancia-vállalás 20
- a vállalt késedelmi kötbér mértéke 20
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-10.
Az értékelés módszere: a legkedvezőbb ajánlatra maximális pontszámot, a legkedvezőtlenebbre a minimális pontszámot adja ajánlatkérő, a többi ajánlatra az egyenes arányosság szabályai szerint határozza meg a pontszámot (lineáris arányosítás)."
Ajánlatkérő a felhívás 16. "Egyéb információk" pontjának f) pontjában meghatározta, hagy a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján 3 napos lehetőséget biztosít a hiánypótlásra.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlatok összeállításának rendjét, a részletes ajánlati feltételeket és az ajánlat pontos műszaki tartalmát kiviteli terv formájában.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. március 26. napjára 7 db ajánlat került benyújtásra: VIANOVA 87 Kft., STRABAG Kft., PUHI Tárnok Kft., SWIETELSKY Út-Vasút Kft., DUNABAU Kft., VAKOND Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelést 2 szakértőcsoport bevonásával végezte el és az eljárást lezáró döntést ezen vélemény felhasználásával a képviselőtestület hozta meg.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét a 2002. április 12-i halasztott eredményhirdetésen hirdette ki nyilvánosan, az ÖSSZEGZÉS-t elkészítették, és a Kbt. előírásai szerint ajánlattevők rendelkezésére bocsátották. Ajánlatkérő döntése alapján az eljárás nyertese a PUHI Tárnok Kft. lett, második legkedvezőbb ajánlattevő a kérelmező lett.
Kérelmező 2002. április 26-án nyújtott be hiányos jogorvoslati kérelmet, melyet a Döntőbizottság felhívására 2002. május 2-án egészített ki.
Kérelmező kérelmében sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot ő tette, a pontozás nem felel meg a kiírásban foglaltaknak.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy biztosítsa új pályázat kiírását, illetve ajánlatkérő új döntéshozatalát a közbeszerzési eljárásban, valamint ideiglenes intézkedés alkalmazásával kérte a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint helyesen döntött, független szakértők bevonásával végezte az értékelést, és azoknak a figyelembevételével döntött. Előadta továbbá, hogy amikor tudomására jutott a jogorvoslati eljárás megindítása, akkor egy 3. szakértővel is átvizsgáltatta a döntés előkészítését, és az alapján kérelmező ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítaniuk, de a céljuk nem a kizárás, hanem az összességében legkedvezőbb ajánlat és a legmegbízhatóbb ajánlattevő kiválasztása volt. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson utalt a kérelmező által benyújtott kérelem hiányosságára, miszerint azt nem a cégjegyzésre jogosultként megjelölt ügyvezető írta alá és a képviseleti jogosultság nem tisztázott. Kérte az előadott indokai alapján kérelmező jogorvoslati kérelmének elutasítását.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést a felhívásban megadott időpontban 2002. április 22. napján megkötötte.
A jogorvoslati kérelem benyújtására és szerződés megkötésére tekintettel a Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedés alkalmazására nem volt törvényi lehetősége.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbiak szerint:
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy kérelmező kérelme tekinthető-e hiányosnak az ajánlatkérő által hivatkozott indok alapján.
A jogorvoslati eljárás során megtartott tárgyaláson a kérelmező képviseletében eljáró személy által csatolásra került meghatalmazások (általános cégvezetői meghatalmazás alapján) a Döntőbizottság álláspontja szerint megfelelően igazolása került a képviseleti jogosultság és az, hogy a jogorvoslati kérelme az arra jogosult képviseletében szabályosan előterjesztett jogorvoslati kérelemnek tekintendő.
Ezt követően a kérelem keretei között a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy megsértésre került-e ajánlatkérő részéről a Kbt. 55. § (6) bekezdése az értékelés során és megállapította, hogy a kérelem e körben alapos, ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértésével járt el az ajánlatok értékelése során az alábbi indokok alapján:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ha ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja elbírálni az ajánlatokat, úgy a Kbt. 34. § (3) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
Ajánlatkérő a fent idézett jogszabályhelynek eleget téve a felhívásban az értékelés során adható pontszámok alsó és felső határát a felhívás 13. b) pontjában 0-10 között adta meg. Az értékelés módszerét ugyanitt az alábbiak szerint határozta meg: a legkedvezőbb ajánlatra maximális pontszámot, a legkedvezőtlenebbre a minimális pontszámot adja ajánlatkérő, a többi ajánlatra az egyenes arányosság szabályai szerint határozza meg a pontszámot (lineáris arányosítás).
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az általa előre megadott módszer esetében az adott értékelési részszempont körében a legkedvezőtlenebb ajánlati elem vonatkozásában 0 pont kiosztása lett volna szükséges, s a köztes ajánlati elemek pontszámát a lineáris arányosítás módszerével kellett volna meghatározni. Ezzel ellentétben ajánlatkérő az értékelés során eltérően a felhívásban megadottakkal a részszempont szerint legkedvezőbb ajánlati elem maximumponttal történő étékelését követően az ajánlatok egymás alá történő sorba állításával osztotta ki a pontokat, és a részszempontonként legkedvezőtlenebb ajánlati elem nem kapta meg a meghatározott minimumpontot, valamint a sorba állítás nem felelt meg az arányosság szabályainak sem.
A fenti indokok alapján nem osztotta a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek azon álláspontját, hogy a felhívásban megadott módszer leírásából nem következik, hogy az adható pontszám alsó határaként megjelölt 0 pontot ki kell osztani.
Az egyes részszempontok körében végzett ajánlatkérői értékelés felülvizsgálata során a Döntőbizottság. az alábbi megállapításokra jutott.
1. ajánlati ár (súlyszám: 60) Minden ajánlatnál a nettó értéke került figyelembevételre, és a pontszámok kiosztására az ajánlatkérőnek a felhívásban megadott módszerét alkalmazva került sor. (Zárójelben az ajánlatkérő által meghatározott pontszám.) A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező egyösszegű átalányárként megadott vállalási ára helyesen került figyelembevételre a lent ismertetett összegben. Nem osztotta a Döntőbizottság az ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az értékelés során nem megfelelő ajánlati árat vett figyelembe kérelmezőnél.
Megjegyzi e körben a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő nem hivatkozhat eredményesen a vizsgált közbeszerzési eljárás során saját maga által elkövetett jogsértésekre annak érdekében, hogy a kérelemben megállapítani kért jogsértések megállapítása alól mentesüljön, tekintettel arra, hogy ez a magatartása az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 2. § (6) bekezdésében meghatározott jóhiszemű joggyakorlás alapelvébe ütközik. A Döntőbizottság feladata a jogorvoslati kérelem keretei között a jogvita elbírálása, a Döntőbizottságnak azonban a tényállás megállapításához szükséges tényekre azonban hivatalból figyelemmel kell lennie a megalapozott döntés meghozatala érdekében.
VIANOVA 87 Kft. 85 414 760 (4) 0 × 60 = 0
STRABAG Kft. 77 462 692 (6) 3,3 × 60 = 198
PUHI Tárnok Kft. 68 205 356 (9) 7,1 × 60 = 426
SWIETELSKY Kft. 71 468 405 (8) 5,8 × 60 = 348
DUNABAU Kft. 84 955 057 (5) 0,2 × 60 = 12
UNIVERSAL Kft. 61 419 570 (10) 10 × 60 = 600
VAKOND Kft. 77 012 110 (7) 3,5 × 60 = 210
2. A 12 hónap kötelező garanciális időn túli többletgaranciavállalás (súlyszám: 20)
Ezen értékelési részszempont körében a Döntőbizottság álláspontja szerint kizárólag a lent ismertetett vállalásokat lehet jogszerűen értékelni, így nyertes ajánlatában megjelölt 5 év alkalmassági idő a kopórétegre nem értékelhető, hiszen ez a jogszabályi előírásnak felel meg (12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KIVI-MÉM-KVM együttes rendelet), ezért nem értékelhető kedvező vállalásként. (Zárójelben az ajánlatkérő által meghatározott pontszám.)
VIANOVA 87 Kft. 5 év = 4 év (8) 10 × 20 = 200
STRABAG Kft. 36 hó = 2 év (6) 0 × 20 = 0
PUHI Tárnok Kft. 12 + 48 hó = 4 év (10) 10 × 20 = 200
SWIETELSKY Kft. 3 év = 2 év (6) 0 × 20 = 0
DUNABAU Kft. 1+3 év = 3 év (7) 5 × 20 = 100
UNIVERSAL Kft. 1+3 év = 3 év (7) 5 × 20 = 100
VAKOND Kft. 48 hó 3 év (7) 5 × 20 = 100
3. A vállalt késedelmi kötbér mértéke (súlyszám: 20)
Ezen részszempont körében az ajánlattevők által az ajánlatban megadott napi kötbér összegei kerültek - ajánlatkérővel egyezően - figyelembevételre
VIANOVA 87 Kft. 0,5%/nap = 427 074 Ft/nap
(10) 10 × 20 = 200
STRABAG Kft. 100 E Ft/nap, max. 10%
(6) 0,6 × 20 = 12
PUHI Tárnok Kft. 0,5%/nap = 341 027 Ft/nap
(10) 7,5 × 20 = 150
SWIETELSKY Kft. 0,3%/nap, max 0,5% = 214 405 Ft/nap
(7) 3,9 × 20 = 78
DUNABAU Kft. 0,1%/nap = 84 955 Ft/nap
(5) 0,2 × 20 = 4
UNIVERSAL Kft. 300 E Ft/nap
(8) 6,4 × 20 = 128
VAKOND Kft. 0,1%/nap = 77 012 Ft/nap
(5) 0 × 20 = 0
Az ajánlatoknak, a felhívásban ajánlatkérő által megadott szempontok és értékelési módszer alkalmazásával fent elvégzett értékelése alapján az ajánlattevők pontszámai az alábbiak szerint alakulnak:
VIANOVA 87 Kft. 400
STRABAG Kft. 210
PUHI Tárnok Kft. 776
SWIETELSKY Kft. 426
DUNABAU Kft. 116
UNIVERSAL Kft. 828
VAKOND Kft. 310
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező kérelme megalapozott a Kbt. 59. § (1) bekezdésnek megsértése körében is. A mennyiben ajánlatkérő a felhívásában meghatározott módszer alkalmazásával végzi el az ajánlatok értékelését, úgy a vizsgált közbeszerzési eljárásban (a felhívásban megadott részszempontok valós tartalmi elemeit figyelembe véve) az összességében legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette, így ő az eljárás nyertese, szemben az ajánlatkérő által megnevezett PUHI Tárnok Kft.-vel.
A Döntőbizottság nem osztotta az ajánlatkérő védekezésében előadottakat a kérelmező érvénytelenségére vonatkozóan, figyelemmel a fent már citált Áe. 2. § (6) bekezdésben meghatározottakat a jóhiszemű joggyakorlás elvére vonatkozóan.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatát, és megállapította, hogy az ajánlatkérő által az észrevételben megjelölt hiányosságokkal (ajánlatkérő székhelye szerinti adóigazolás hiánya), valamint egyes formainak tekinthető hiánnyal (cégszerű aláírás hiánya, ajánlati biztosíték befizetését igazoló átutalási megbízás formai hiánya) fellelhető, azonban a tényállás feltárása körében az is megállapítást nyert, hogy ajánlatkérő a felhívás 16. f) pontjában a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján hiánypótlás lehetőségét megengedte.
A hiánypótlásra vonatkozóan a hatályos Kbt. az alábbiakról rendelkezik:
A Kbt. 43. § (4) bekezdése: "Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén."
A Kbt. 43. § (5) bekezdése: "A (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha, az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt."
A Kbt. 43. § (6) bekezdése: "Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlati példányok tartalma megegyezik az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén vagy ha a hiánypótlást nem teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni és - ha annak feltételei fennállnak - az 52. § (2) bekezdésének b) vagy d) pontját, illetve az 53. § (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni."
A fenti rendelkezések alapján ajánlatkérő a felhívásában döntött a hiánypótlás biztosításáról, azonban a közbeszerzési eljárás során nem került sor ennek alkalmazására, mert valamennyi ajánlat érvényességéről döntött (ezt támasztja alá az összegzés 3. pontja is).
Az ajánlatkérő által hivatkozott valamennyi érvénytelenségi ok a Kbt. 43. § (4) bekezdésben foglaltak körébe eső olyan hiány amely pótoltatásával a kérelmező ajánlata érvényesé tehető lett volna jogszerűen a közbeszerzési eljárásban, erre azonban a vizsgált eljárásban nem került sor, így a jogorvoslati eljárásban ajánlatkérő ezen tényre, mint a jogorvoslati kérelem alaptalanságát eredményező körülményre nem hivatkozhat, a Döntőbizottság azt nem tekintette olyan körülménynek, amely a kérelem e körben történő elutasítását eredményezhetné.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés és d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, és az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt tekintettel, hogy ajánlatkérő általa elkövetett jogsértések eredményeként nem az eljárás nyertesével került sor szerződéskötésre, amely jogsérelem a Döntőbizottság álláspontja szerint az egyik legsúlyosabbként értékelhető (itt nem tekinthetett el a Döntőbizottság attól, hogy a jogsértés már nem volt reparálható a szerződés megkötésére tekintettel). A mérlegelés során azonban arra is figyelemmel volt, hogy a reparáció lehetőségét a kérelem benyújtásának időpontja is lehetetlenné tette, továbbá azt a körülményt is értékelte a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő - saját szakértelmének hiányát felismerve - két szakértő céget is felkért a Kbt.-nek megfelelő jogszerű eljárás lefolytatása érdekében ajánlatkérő a döntését a szakértői véleményre alapozva hozta meg. A fentieken túl a közbeszerzés értékét (a szerződés nettó összegre) vette figyelembe, amely 68 205 356 Ft.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 11.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
