LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (5808)
Kf.III.37.913/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sávai János ügyvéd (Szeged, Bakay N. u. 98.) által képviselt Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Rt. (6701 Szeged, Pf. 185) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2001. július 13. napján meghozott 13.K.30.056/2001/98. számú ítélete ellen az alperes részéről 9. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5000 (ötezer) Ft másodfokú eljárási perköltséget.
A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperes a hivatalból indított jogorvoslati eljárásban meghozott D.528/10/2000. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő felperes az "E 95 típusú autóbusz beszerzése" tárgyú, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésének második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdésének b) pontját, ezért vele szemben 9 500 000 Ft bírságot szabott ki. Megállapította, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének feltételei nem állnak fenn, a felperes a beszerzendő négy autóbusszal a városközi és a helyközi-távolsági forgalom színvonalát kívánta javítani, e tevékenység ellátására több magyarországi és külföldi cég is képes autóbuszt gyártani. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács támogatását elnyerő pályázatát úgy nyújtotta be, hogy előbb kiválasztotta a szerinte legmegfelelőbb autóbusztípust.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában rámutatott, hogy a felperes ajánlati felhívásában a beszerzés tárgyaként egyértelműen E 95-ös autóbuszok beszerzését jelölte meg. A Kbt. 48. § (1) bekezdésében foglalt ajánlati kötöttségre figyelemmel a felperes akkor járt volna el jogsértően, ha az ajánlati felhívástól eltérően nem E 95-ös autóbuszok beszerzésére folytat le közbeszerzési eljárást. A bíróság az alperes nyilatkozata alapján megállapította, hogy a jogorvoslati eljárás során nem vizsgálta az E 95-ös típusú autóbusz lehetséges gyártóinak körét, nem vitatta a felperes azon előadását, hogy ilyen típusú autóbuszt kizárólag az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. képes gyártani. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályázati felhívása konkrétan előírta a beszerzendő járművek tételes listáját, ebből következően a pályázat egy konkrét járműtípusra vonatkozóan került kidolgozásra; a felperes tehát jogszerűen indított tárgyalásos közbeszerzési eljárást az adott típusú autóbuszok beszerzésére, mivel annak gyártására nem vitásan csak egy cég rendelkezik a szükséges műszaki-technológiai feltételekkel.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltozatását és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint - mint azt határozatában is megállapította - semmi nem indokolja a felperes által megjelölt típus választását, az utazóközönség magasabb színvonalának kiszolgálásának igényét több, erre alkalmas gyártmányú (típusú) autóbusz is biztosítani tudja. A közbeszerzési eljárás célja éppen a verseny biztosítása és a közpénzek célszerű felhasználása, melynek keretében a legkedvezőbb típusú és árfekvésű gépjármű kiválasztható. A Kbt. 70. § (1) bekezdésének b) pontja kivételes eljárás és nem erre az esetre szolgál, ezért jogszerűtlen volt a felperes eljárása.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és az abból levont jogi következtetése is helytálló, így lényegében helyes indokai alapján hagyta helyben a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésben előadottakra utalással megjegyzi, hogy a felperes pályázata egy konkrét járműtípusra, az Ikarus E 95-re lett kidolgozva, mivel az érvényes pályázathoz a beszerzésre vonatkozó részletes árajánlat becsatolása is kötelező volt. A pályázat elnyerése után az ajánlati felhívás is értelemszerűen csak a megjelölt típusra vonatkozhatott; hiszen a felperes erre tekintettel részesült területfejlesztési támogatásban. A jelen perben felülvizsgált ügyben tehát a pályázat miatti kényszerhelyzet - amelynek következtében már csak egy cég volt képes a kiválasztott típus gyártására - indokolta a Kbt. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tárgyalásos eljárás alkalmazását.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. § (3) bekezdésének alkalmazásával indokai alapján helybenhagyta.
A pervesztes alperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperes másodfokú eljárási perköltségének a megfizetésére.
A fellebbezési eljárás illetékét az alperes teljes személyes költségmentessége folytán az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a].
Budapest, 2002. május 14.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.,
bíró
