KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5821)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.290/10/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, dr. Varga Zs. András és dr. Berczi Norbert, a Közbeszerzések Tanácsa tagjai által kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Antenna Hungária Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kardkovács Kolos (1011 Budapest Mária tér 3., továbbiakban: eljárást kezdeményező I.), dr. Varga Zs. András (1372 Budapest Pf. 438, továbbiakban: eljárást kezdeményező II.) és dr. Berczi Norbert (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11., továbbiakban: eljárást kezdeményező III.), a Közbeszerzések Tanácsa tagjainak kezdeményezésére az Antenna Hungária Rt. (1119 Budapest, Petzvál J. u. 31-33., továbbiakban: ajánlatkérő) 1 db a 18 GHz-es sávban üzemelő, automatikus követésre képes műholdas feladó antennarendszer szállítása és telepítése tárgyú közbeszerzési eljárásában a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és e) pontját, valamint a 24. § (2) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság az ajánlati felhívás 11. b) pontja második "-" bekezdését és ötödik "-" bekezdését, valamint a 11. a) pont második "-" bekezdését megsemmisíti.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. április 18-án kezdeményezte a tárgyi közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetmény közzétételét a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságánál (továbbiakban: Szerkesztőbizottság).
A Szerkesztőbizottság először április 22-én, majd április 30-án az ajánlati felhívást hiánypótlásra visszaküldte ajánlatkérőnek, többek között azzal az észrevétellel, hogy a 13. b) pontban a második és ötödik részszempontot a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és e) pontjaiban előírtak szerint kell meghatározni.
Az ajánlatkérő a 2002. május 7-i válaszában közölte, hogy a részszempontok körében meghatározó alszempont nincs, ezért kéri a hirdetmény általa meghatározott formában történő megjelentetését.
Az ajánlati felhívás 2002. május 15-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Ajánlatkérő a felhívás 13. a) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 0-10-ig terjedő pontszámozással, a következő részszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
részszempontok súlyszámok
- ár 5
- műszaki jellemzők 2
- szállítási idő 1
- telepítési idő 1
- opciók (részegységek, kiegészítők) 1
A felhívás 14. pontja lehetővé tette többváltozatú ajánlat tételét.
A felhívást a Szerkesztőbizottság a 128/1999. (X. 20.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a megjelentetés kezdeményezésekor közölt, fent ismertetett megjegyzéssel tette közzé.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek 2. sz. melléklete tartalmazta a műszaki specifikációt. A megvalósítandó feladatokat és műszaki követelményeket az 1-10. pontban, a technikai paramétereket egy táblázatban sorolta fel ajánlatkérő.
Eljárást kezdeményezők május 22-én, június 6-án és június 7-én terjesztették elő indítványukat a jogorvoslati eljárás hivatalból való megindítására. A jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként eljárást kezdeményező I. a Közbeszerzések Tanácsa elnökének május 16-án kelt levele, eljárást kezdeményező II. és eljárást kezdeményező III. a Közbeszerzések Tanácsa elnökének május 22-én kelt levele kézhezvételét jelölte meg.
Kérték a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), d) és f) pontban előírt jogkövetkezmények alkalmazását, valamint ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Az indítvány indokaként a következőket adták elő:
A rendelkezésre álló információk szerint - a Szerkesztőbizottság álláspontjával egyetértve - vélelmezhető, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. §-ának (1) bekezdésében, 34. § (4) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezéseket, mert:
- az ajánlati felhívás 13. b) pontjának második és ötödik elbírálási részszempontját nem a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt követelményeknek megfelelően határozta meg. A második részszempontnál ugyanis nem kerültek meghatározásra azok a konkrét műszaki paraméterek, melyeket az ajánlatkérő értékelni kíván, illetve az ötödik részszempont esetében alszempontokat adott meg, azonban a részszempont súlyszámát nem osztotta meg ezen alszempontok között,
- az ajánlati felhívás 13. b) pontjának ötödik bekezdésében foglaltakat illetően a fentieken túlmenően nem állapítható meg egyértelműen, hogy ajánlatkérő az ajánlatokban mit kíván értékelni, továbbá az "opciós ajánlattétel" lehetőségét a Kbt. 32. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban többváltozatú ajánlattétel és nem értékelési részszempontként való meghatározással kellett volna biztosítani.
A részszempontok és azok alszempontjainak ismertetett módon történő meghatározása következtében az ajánlattevők nem tudnak megfelelő ajánlatot tenni, emiatt sérül a Kbt. 33. § (1) bekezdése, illetve az értékelés során vélhetően sérülne a Kbt. 55. § (6) bekezdése is.
Eljárást kezdeményező II. továbbá jogsértőnek tartotta, hogy a felhívás 11. a) pontja a pénzügyi, gazdasági alkalmassága igazolására kért adatok és tények között - második "-" bekezdésben - előírta a 2001. üzleti évről szóló éves beszámoló nyilvános része (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet), illetve amennyiben a számviteli törvény szerint a vállalkozás konszolidálásba bevont, akkor a konszolidált beszámoló csatolását is. Ezáltal sérült a Kbt. 44. § (7) bekezdése is. Az üzleti év ugyanis eltérhet a naptári évtől, így ezen adatok kérése folytán elesnek az ajánlattételtől azok a cégek, melyek az ajánlattétel időpontjában elfogadott beszámolóval (konszolidált beszámolóval) még nem rendelkeznek (ennek lehetősége a számviteli törvény 153. § (2) bekezdésében foglaltak alapján fennáll). Egyébként a 2001. évi beszámoló (konszolidált beszámoló) szükségtelen voltát alátámasztja az is, hogy ajánlatkérő nem fűzött alkalmatlansági következményt a szóban forgó adatokhoz.
A Döntőbizottság a D.290/3/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
Ajánlatkérő észrevételében az eljárást kezdeményező indítványok elutasítását kérte.
Előadta, hogy az ajánlati dokumentáció részét képező műszaki specifikáció részletesen tartalmazza azon elvárásait, melyek alapján a második részszempontból értékelni kívánja az ajánlatokat.
Az ötödik részszempontot illetően közölte, hogy a "részegységek", "kiegészítők" szavakkal nem alszempontot képezett, ezek csupán értelmező, segítő célból kerültek a felhívás szövegébe, éppen erre tekintettel kerültek a szóban forgó szavak zárójelbe.
Az "opciók" meghatározás alatt nem a szó általánosan elfogadott jelentése szerinti fogalmat értette, de a dokumentációban található leírásból (a műszaki specifikáció 6. és 10. pontjából) és a szövegkörnyezetből egyértelműen megállapítható, hogy ezen részszempontból milyen ajánlati elemek tekinthetők megfelelőnek.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívás vitatott pontjai a kiírás szerves részét képező ajánlati dokumentációval együtt értelmezve biztosítják a megfelelő ajánlat tételét és az objektív értékelést.
A Döntőbizottság a felek írásbeli észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy az eljárás kezdeményezések megalapozottak.
A Kbt.-nek a tárgyi jogvitára irányadó rendelkezései a következő előírásokat tartalmazzák:
A 33. § (1) bekezdés az ajánlati felhívás tartalmára vonatkozó általános érvényű szabályként rögzíti: "Az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. sz. mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek."
A 34. § (4) bekezdése alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont választása esetén ajánlatkérőnek a részszempontok meghatározásánál be kell tartani - többek között - az alábbi követelményeket:
"c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;"
"e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. "
A Döntőbizottság ezen rendelkezések tükrében megvizsgálta az ajánlati felhívásnak az eljárást kezdeményezők által kifogásolt részeit, és a következőket állapította meg:
eljárást kezdeményezők kifogásolták a második bírálati részszempont meghatározását.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 2. sz. melléklete 2. pontjában előírta, hogy az ajánlott antenna feleljen meg a táblázatban megadott általános, elektromos és mechanikai paramétereknek.
Az általános követelmények 9, az elektromos követelmények 14, a mechanikai követelmények 12-féle, döntő többségben számszerű paraméterből állnak.
Ajánlatkérő az észrevételében előadottak szerint ezen műszaki jellemzőknek való megfelelést kívánja értékelni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie, az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ezen feltételnek nem megfelelő ajánlat érvénytelen. Az 53. § (2) bekezdése alapján érvénytelen ajánlat nem vehet részt az elbírálásban.
A Döntőbizottságnak ezen jogszabályi rendelkezések értelmezése folytán kialakult, a bíróság ítélkezési gyakorlatával alátámasztott álláspontja szerint a műszaki előírásoknak való megfelelés az ajánlat érvényességi feltétele.
Ha tehát az ajánlott antenna nem elégíti ki a táblázatban felsorolt valamennyi műszaki feltételt, akkor az ajánlat érvénytelen, nem vehet részt az elbírálásban.
Ahhoz, hogy a "műszaki jellemzők" elbírálási részszempontnak minősüljenek, az szükséges, hogy ajánlatkérő meghatározza, melyek azok a műszaki jellemzők, melyek tekintetében az általa kötelezően előírt értékeknél kedvezőbb paramétert fog értékelni. Ezeket az alszemponttá nevesített paramétereket fontosságuk mértékének megfelelő súlyszámukkal együtt a kiírásban közölni kell. Ezáltal kerülhetnek ajánlattevők abba a helyzetbe, hogy megismerik ajánlatkérőnek a műszaki jellemzőkkel szemben támasztott elvárásait, valamint azt, hogy ajánlatkérő milyen fontosságot tulajdonít az egyes elvárásoknak. Ezen ismeretek birtokában tudnak ajánlattevők egyenlő eséllyel, az ajánlatkérő által objektív alapon mérhető és összehasonlítható ajánlatot tenni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlattevő a második bírálati részszempontot nem a törvény rendelkezéseinek megfelelően határozta meg, ezáltal megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontját.
Eljárást kezdeményezők sérelmezték az ötödik bírálati részszempont meghatározást is.
Az opciós ajánlattételre vonatkozóan az ajánlati dokumentáció 1., 6. és 10. pontja tartalmaz előírást:
"1. Sérült antenna leszerelése és tárolása, opció
A megrongálódott antennát szakszerűen le kell bontani. A lebontott antenna tárolásának megoldására opcionális alternatív ajánlatot kérünk a pályázóktól.
- A pályázó dolgozzon ki megoldást és opcionálisan adjon ajánlatot a lebontott antenna szabad térben oly módon történő tárolására, hogy az állaga ne romoljon az időjárási körülmények miatt, és szükség esetén a későbbiekben felhasználható legyen (antenna konzerválása)."
"6. A C&M rendszer lecserélése. Opció
A két feladó állomás közös C&M rendszerére a pályázó ajánlatot tehet. Az ajánlott C&M rendszer feleljen meg a mai korszerű követelményeknek (bővíthetőség, szoftverfejleszthetőség stb.). A pályázónak vállalnia kell az új rendszer telepítését és a régi rendszerről való zavarmentes átállást, a kellő mértékű dokumentálást és oktatást."
"10. Garanciaidőn túli szolgáltatások. Opció
A pályázó opcionálisan adjon ajánlatot a garanciaidőn túli karbantartási és javítási szolgáltatásra, beleértve a javításhoz szükséges fő és részegységek garanciaidőn túli biztosítását is."
Ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy a "részegységek" és "kiegészítők" nem alszempontok megnevezésére szolgálnak, hanem az értelmezést segítő célból, annak jelzésére kerültek be a felhívás szövegébe, hogy ajánlatkérő mely összetevőkre kíván nagy súlyt helyezni az értékeléskor.
Ajánlatkérő ezáltal elismerte, hogy az opciók körében vannak olyanok, amelyeket nagyobb súllyal - ebből következően másokat kisebb súllyal kíván figyelembe venni az értékeléskor.
Nem fogadható el ajánlatkérő azon érvelése, hogy a zárójelben foglalt "részegységek" és "kiegészítők" értelmezést segítő jelzés volt, mivel a három opcionálisan kért feladatból csak a C&M rendszer tekinthető "kiegészítő" berendezésnek.
Rögzíthető tehát, hogy az opciók részszemponton belül az ajánlati dokumentáció 2. sz. melléklete 1., 6. és 10. pontjában megadott opciós feladatokra adott ajánlati elemeket alszempontként kell ajánlatkérőnek értékelnie. Ahhoz viszont, hogy ezen alszempontok értékelése az ajánlattevők esélyegyenlőségét biztosítva, objektív alapokon történhessen, ajánlatkérőnek meg kell határozni, hogy milyen fontosságot tulajdonít az egyes opciós feladatokra tett vállalásoknak, azaz meg kellett volna adnia az egyes alszempontok súlyszámát.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő az ötödik részszemponton belül nem határozta meg az alszempontok súlyszámát, ezáltal megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontját.
Eljárást kezdeményező II. kifogásolta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági alkalmassága igazolására a felhívás 11. a) pontja második "-" bekezdésében előírtakat.
A Döntőbizottság megvizsgálta a szóban forgó alkalmasságigazolási előírást és megállapította, hogy az eljáráskezdeményezés ebben a tekintetben részben megalapozott.
Az alkalmasság igazolására bekérhető adatokra, tényekre vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. § (1)-(5) bekezdése tartalmazza.
A (6) bekezdés rendelkezik arról, hogy ajánlatkérőnek a felhívásban meg kell határozni, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. fenti rendelkezései nem tartalmaznak olyan kötelező érvényű rendelkezést, miszerint valamennyi, az alkalmasság igazolására szolgáló adattal, ténnyel összefüggő hiányt, vagy hiányosságot alkalmatlanná minősítési indokként kell szerepeltetnie ajánlatkérőnek. Ezért ajánlatkérő megteheti azt, hogy az adatok, tények csak egy meghatározott, általa jelentősnek minősített részét tekinti alkalmatlansági kritériumnak, a többit pedig nem. Ilyenkor az alkalmatlansági kritériummá nem minősített adatokra, tényekre vonatkozó igazolások, nyilatkozatok megléte érvényességi feltétele az ajánlatnak.
A Döntőbizottság osztja azonban eljárást kezdeményező álláspontját abban, hogy a 2001. évről szóló beszámoló csatolására vonatkozó kötelezettség előírása sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A számvitelről szóló, 2001. január 1-jétől hatályos 2001. évi C. törvény 11. § (1) bekezdése így rendelkezik: "Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel." A (2)-(13) bekezdésben a jogalkotó lehetőséget ad arra, hogy egyes gazdasági formációk egyes gazdasági helyzetekben az üzleti évet a naptári évtől eltérően határozzák meg; így pl. a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség az eltérítésre a létesítő okirat megfelelő módosítása mellett. (A társaságnak ezen döntését az üzletpolitikai szabályzatában is rögzítenie kell.)
A 11. § (4) bekezdése alapján az üzleti év 12 hónapból áll, ezen törvényhely értelmében azonban egyes, az (5)-(13) bekezdésben szabályozott esetekben azonban az üzleti év időtartama eltér a 12 hónapos időtartamtól. Ilyen esetkör pl. az előtársasági időszak, átalakuláskor az átalakulás folytán megszűnő vállalkozónál az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az átalakulás cégbírósági bejegyzésének napjáig terjedő időszak.
A fenti számviteli rendelkezésekből következik, hogy a felhívás szerinti ajánlattételi határidőig, június 21-ig a hatályos számviteli törvény rendelkezései folytán nem minden társaságnak kell rendelkeznie 2001. üzleti évről szóló éves beszámolóval. Ezen beszámolóval nem rendelkező társaságokat az ajánlati felhívás 11. b) pont második "-" bekezdése elfogadható jogi-gazdasági indok nélkül elzárja a közbeszerzési eljárásban való nyertesség esélyétől, mert ha nem csatolják a 2001. évi beszámolót, úgy ajánlatuk a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen lesz és mint ilyen, nem vehet részt az elbírálásban.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban biztosítania kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás 11. b) pontja második "-" bekezdésében foglalt előírásával megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és e) pontjának, valamint 24. § (2) bekezdésének megsértése miatt megsemmisítette a felhívásnak az eljárást kezdeményezők által sérelmezett részeit.
A Kbt. 88. § (1) bekezdése jogsértés megállapítása esetére kötelezően előírja bírság kiszabását a jogsértő szervezettel szemben. A Döntőbizottság ezért ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft bírságot szabott ki.
A bírság mértékének megállapításánál egyrészről figyelembe vette, hogy ajánlatkérő a Szerkesztőbizottság felhívására is fenntartotta jogsértő szándékát, valamint azt, hogy a jogsértés egyenes következménye lehetett volna az elbírálás objektivitásának hiánya. Másrészről a Döntőbizottság tekintetbe vette azt, hogy a felhívás jogsértő részeinek megsemmisítése folytán a jogsértés a közbeszerzési eljárás jelen szakaszában orvoslást nyer.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 17.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
