KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5822)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.239/9/2002.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság, a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 11/B., nevében és megbízásából eljár: a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., képviseli: dr. Cziffra Csaba jogtanácsos, továbbiakban: ajánlatkérő) "Programiroda tevékenységének kibővítése a kommunikációs stratégiában megfogalmazott új feladatok teljes körű megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdés a), és b) pontját, ezért ajánlatkérőt 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. szeptember 25-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága marketing pr kommunikációs tevékenységének ellátása tárgyában.
Ajánlatkérő ajánlati felhívását öt cégnek küldte meg.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta, melynek eredményeként 2001. december 4-én szerződést kötött az Euroatlantic Kommunikációs és Üzleti Tanácsadó Rt.-vel.
A megkötött szerződés alapján a szerződés célja az egységes kommunikációs stratégia alapján működő projektiroda létrehozása, amely a kancelláriaminiszter, az informatikai kormánybiztos és az informatikai kormánybiztosság főcsoportfőnökségének integrált kommunikációs tevékenységét tervezi, szervezi és bonyolítja.
A szerződés III. pontja tartalmazta a vállalkozó feladatait, melyek az alábbiak voltak:
- piac- és közvélemény-kutatás - stratégiai tervezés,
- kreatív koncepció,
- médiatervezés, vásárlás,
- direkt marketing,
- elektronikus nyomtatott sajtóval való kapcsolattartás,
- printprodukció,
- tv-produkció,
- minőség-ellenőrzés,
- projekt managment.
A szerződés összegét a felek 500 M Ft + áfa összegben rögzítették.
A szerződés IX. pontjában rögzítették, hogy a szerződés időtartama a megállapodás teljesítéséig legkésőbb a megállapodás aláírásának napjától számított 2002. december 31. napjáig áll fenn.
Ezen előzményeket követően ajánlatkérő 2002. április 15-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a programiroda tevékenységének kibővítése a kommunikációs stratégiában megfogalmazott új feladatok teljes körű megvalósítása tárgyában.
Ajánlatkérő ajánlattételre az Euroatlantic Rt.-t hívta fel. Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy 2001-ben már lebonyolított egy eredményes közbeszerzési eljárást, melynek eredményeként létrejött a programiroda, amely működése során ellátja a korábbi eljárásban meghatározott feladatokat, de a kommunikációs stratégiában megfogalmazott feladatok végrehajtása során új igényként merült fel a tevékenység kiterjesztése, újabb projektek sürgős megvalósítása, melyhez az eredeti szerződéses összeg 50%-os emelése szükséges.
A korábbi eljárás nyertese az Euroatlantic Rt., amely a programiroda számára megfogalmazott eredeti feladatok kizárólagos végrehajtója, ezért az eljárásban más ajánlattevő meghívása nem célszerű.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, hiszen a feladatok bővítését és végrehajtását a korábban elfogadott koncepciónak megfelelően és egységes módszertan alkalmazásával kell végezni. Ennek alapján aránytalan nehézség nélkül nem lehet elválasztani jelen beszerzést a korábban kötött szerződéstől, illetőleg a korábbi közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevő személyétől.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, melynek 3. a) pontjában rögzítette a beszerzés tárgyát és mennyiségét, azaz a megvalósítandó kommunikációs projektek feladatait és tartalmi kapcsolódásait a dokumentáció tartalmazza.
A dokumentáció a jelen közbeszerzési eljárás tárgyaként az alábbi feladatokat határozta meg:
- Info tudakozó kibővítése, folytatása.
- Marketing kommunikációs kampány az NITS népszerűsítésére.
- Ember-eszköz-tartalom kiadvány tervezése, legyártása és eljuttatása a célcsoportokhoz.
- Pályázatbejelentések.
- Esélyt a jövőnek program folytatása, kibővítése.
- Info Byte magazinban megjelenés.
- Pont hu televíziós magazinban megjelenés.
- Hunnianet internetes magazinban rovat az információs társadalomról.
- IKB rendezvények digitális rögzítése.
- Honlap-karbantartás.
- Miniszteri országjárás.
- Project minőségbiztosítási rendszer.
- Reklámanyagok grafikai tervezése, CD-borító.
- Gyermeknapi rendezvényen információs társadalmat népszerűsítő programok támogatása.
- Teleházak ünnepélyes átadása.
- Angol nyelvű e-aláírás kiadvány designja.
- Információs Magyarország elektronikus tananyag designja.
- E-aláírás kiadvány tervezése, legyártása és eljuttatása a célcsoportokhoz.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítési határidő 2002. december 31.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatok benyújtásának határideje 2002. április 16., ugyanezen a napon kerül sor a tárgyalás lefolytatására is.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevőtől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, az ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmassá minősítés, illetőleg alkalmatlanná minősítésének szempontjait is.
Az ajánlatok elbírálása a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján történik.
Az eredményhirdetés időpontja az utolsó ajánlati verzió beadásától számított 30 napon belül történik meg.
A szerződéskötés időpontja pedig az eredményhirdetést követő 9. nap.
A Döntőbizottság elnöke 2002. április 25-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A kezdeményező irat indokolása szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint eljárása a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján jogszerű. Indoklásként előadta, hogy a 2001. évben lebonyolított közbeszerzési eljárás alapján létrejött vállalkozási szerződés a 2001. évi piaci helyzetet tükrözi. A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény és annak az év végén megjelent végrehajtási rendelete jelentős mértékben alakította át a távközlési piacot és ezáltal a hazai telekommunikációs szektort. Ez pedig előre nem tervezhetően a programiroda működését is érintette. A korábbi beszerzés alapján kialakított programiroda keretei között a nyertes ajánlattevő által létrehozott informatikai tudakozó és az Esélyt a jövőnek programok rendkívül sikeresnek bizonyultak. Mindkét program a tervezettnél nagyobb felhasználói igényt elégít ki és várható, hogy a jövőben mindkét program iránt a jelenleginél is nagyobb igény mutatkozik.
A már megkezdett és az új szabályozói és piaci körülmények alapján új elemekkel bővülő állami info kommunikációs marketing stratégia, az elektronikus kormányzati programban elfogadott koncepciónak megfelelően egyre szélesebb társadalmi rétegeket ér el, elősegítve az információs társadalom elterjedését.
Ajánlatkérő ennek az állami célnak megvalósítására az új kiegészítő beszerzési eljárás kereti között tervezi folytatni
- az elektronikus demokráciát bemutató roadshow rendezvénysorozatot,
- média és közterületi marketing kommunikációs kampány keretében kívánja lebonyolítani az e kormányzat és info kommunikációs eszközök használatának népszerűsítését és elterjesztését, az új piactechnológiák népszerűsítését,
- felhasználók megismertetését az e társadalom új technológiákra épülő tudásalapú követelményeivel.
Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az a) pontban foglalt feltétel fennáll, mert a korábbi közbeszerzés értékének az 50%-át nem haladja meg a kiegészítő szolgáltatás tervezett értéke.
A b) és c) pontban foglalt feltétel pedig azért áll fenn, mert az előre nem tervezhető okok miatt az egész beszerzés tárgyához képest teljesen új elemekkel bővül és az új kiegészítő elemeket gazdasági szempontból nem lehet elválasztani a korábban megkötött szerződéstől.
A kommunikációs stratégia megvalósítása olyan szellemi tevékenység, melynek szétválasztása esetén az egységes koncepció maradéktalanul sikeres megvalósulása nem garantálható.
Ajánlatkérő tárgyaláson nyilatkozott, hogy a korábban kötött vállalkozási szerződés alapján a feladatok önmagukban teljesíthetők, azonban ekkor alapfeladatok meghatározására került sor és időközben derült ki, hogy a felhasználók részéről kedvező fogadtatást nyert, ezért kellett ezeket az alapfeladatokat továbbfejleszteni.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy a jogorvoslati eljárás kezdeményezése megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásban ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapította, mely szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
E törvényhely akkor alkalmazható, ha előre nem látható okból a korábban kötött szerződés teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy vagy az a) + b), vagy az a) + c) pontban megfogalmazott feltétel fennáll.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ezen feltételek jelen közbeszerzési eljárásban maradéktalanul teljesülnek-e.
A 2001. december 4-én kötött megállapodás III. fejezete határozza meg 10 pontban felsorolva a szerződés tárgyát.
A felek ellenszolgáltatásként 500 000 000 Ft + áfa összeget határoztak meg.
E szerződésben foglaltak maradéktalanul teljesíthetőek a szerződés időtartama alatt. Nem merült fel olyan szolgáltatás elvégzésének a szükségessége, amely a szerződés tárgyában nevesítésre nem került volna, és anélkül a szerződés nem teljesíthető.
Ajánlatkérő által sem vitatottan a szerződés teljesülésének időszakában figyelemmel arra a körülményre, hogy a programok sikeresnek bizonyultak, új igények merültek fel, mely új igények teljesítéséhez ajánlatkérő döntése alapján 250 M Ft keretösszeget biztosított.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése pedig nem alkalmazható új beszerzési igények esetén, az új beszerzési igény kielégítésére új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges.
Figyelemmel arra, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt azon feltétel nem valósult meg, hogy a megjelölt feladatok az eredeti szerződés teljesítéséhez szükségesek lennének, így a Döntőbizottság már érdemben nem vizsgálta, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) + b), vagy az a) + c) pontjában foglalt feltétel megvalósul-e.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapított eljárása jogsértő volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdés szerint pedig a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján 2002. december
31-ig a kiszabható bírság legalacsonyabb összege 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyára és a beszerzés értékének magas összegére tekintettel a minimális bírság összegénél magasabb bírság kiszabását ítélte indokoltnak.
A Döntőbizottság személyes bírság kiszabásáról jelen esetben nem határozott figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló és becsatolt iratokból egyszemélyes felelős vezető személye egyértelműen nem volt megállapítható.
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény 2. § k) pontja alapján ajánlatkérő személyében jogutódlás következett be, erre tekintettel a Döntőbizottság határozatát a jogutód az Informatikai és Hírközlési Minisztérium részére is kézbesíti.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 10.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
