FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (5923)
13.K.32.941/2001/3.
A Fővárosi Bíróság a dr. Molnár Dénes ügyvéd (7621 Pécs, Király u. 22.) által képviselt Pécsi Tudományegyetem (7633 Pécs, Szántó K. J. u. 1/B.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.544/9/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a 2001. június 20-án közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárást indított 1 db ESI tömegspektrométer-készülék, 1 db legfeljebb 240 E Ft komplett vezérlő-számítógép és 1 db nitrogéngáz-generátor beszerzésére.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint tételenként (készülékre, számítógépre és a generátorra külön-külön) részajánlat tétele megengedett volt.
A felperes az ajánlati felhívás 13. a)-b) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja alapján bírálja el 1-től 10-ig terjedő pontszámokkal az alábbi részszempontok és súlyszámok figyelembevételével:
részszempontok súlyszámok
- szakmai igényekhez leginkább illeszkedő műszaki jellemzők 35
- ajánlati ár 30
- garancia 10
- szervizszolgáltatás 10
- késedelmi, meghiúsulási kötbér 10
- fizetési feltételek 5
A felperes a tömegspektrométerrel szemben támasztott műszaki elvárásait az ajánlati dokumentáció V. fejezetében határozta meg, előírva azt, hogy a készülék alkalmas legyen a kutatási célként megjelölt karnitin észterek nagy sorozatú kavantitatív meghatározására humán szövetekben (pl. vérplazma stb.) Előírta továbbá, hogy hasonló típusú készüléken végzett kamitin-észter-meghatározásokról a tudományos irodalomban fellelhető referencia szükséges, határozott elsőbbséget élvez az új kifejlesztésű készülék (2000-2001. évi modellek).
A dokumentáció V. fejezetében a felperes nyolc pontban sorolta fel, hogy a készüléknek milyen tulajdonsággal kell rendelkeznie, továbbá öt adatot közölt a készülék által teljesítendő követelményekre (tömegtartomány, scan rate stb.) nézve.
A dokumentáció 2. számú ajánlati űrlapja "Ismertetés" rovatában a felperes kikötötte: részletesen ismertetni kell a termék típusát, a gyártó nevét, az európai országokat, amelyekben van forgalmazási engedélye, az első forgalmazás évét, a lényeges továbbfejlesztés évét, műszaki és minőségi színvonalát, az alapárban meglévő tartozékok felsorolását, az esetlegesen különleges csatlakoztatás technikai leírását és anyagköltségét.
A részletes ismertetés az ajánlat minőségi színvonalának emelése érdekében olyan legyen, hogy a bírálóbizottság minét több információt kapjon a megajánlott termékről. Részletes ismertetni kell a termék paramétereit, összehasonlítva az V. fejezetben felsorolt műszaki, technikai elvárásokkal. Az összes olyan adatot és körülményt ismertetni kell, mely az ajánlat nyertessé válása érdekében kívánatos lehet. Ismertethető olyan műszaki és minőségi jellemző is, mely nem nyert konkrét meghatározást, azonban az ajánlatot minősége szempontjából emeli.
Az Applera International Inc. ajánlattevő kérdést tett fel a felpereshez a dokumentáció V. fejezetében közölt műszaki leírások és az első bírálati részszempont szerinti szakmai igények azonosságáról. A felperes válaszában közölte, hogy az V. fejezetben leírtak azokat a szakmai igényeket jelentik, amelyekhez az ajánlat tárgyának illeszkednie kell. A nitrogéngáz-generátor leírását nem részletezték, a tömegspektrométerrel kívánják együtt használni, ezért értelemszerűen ahhoz való kacsolhatóságát és a generátor működtethetőségét alapvetően meghatározzák a tömegspektrométernél leírt tulajdonságok.
Az ajánlattételi határidőben az Applera International Inc., a Laborexport Kft. és a Mikromass B.V. nyújtotta be ajánlatát.
Az ajánlatok bontásáról 2001. július 3-án felvett jegyzőkönyv rögzítette, hogy az alapműszerre és a nitrogéngáz-generátorra mindhárom ajánlattevő, a számítógépre a Mikromass B.V. (alapműszerrel együtt) és az Applera International Inc. tett ajánlatot.
A 2001. augusztus 29-én tartott eredményhirdetésen a felperes a három tétel tekintetében a Mikromass B.V. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Az eljárásról készült összegzésben a felperes tételenként indokolta az ajánlatok értékelését. A tömegspektrométerre adott 3 ajánlat tekintetében az alábbiakat állapította meg:
- az Applera Kft. régebbi (a továbbfejlesztést a pályázati anyag nem részletezi), míg a másik két ajánlattevő a legújabb fejlesztésű készülékeket ajánlotta meg, melyek érzékenysége messze meghaladja az Applera által megajánlottét,
- az Appiera Kft. ajánlotta a legalacsonyabb árat, a Laborexport Kft. nagyobb eltéréssel a legmagasabbat,
- a garancia szempontjából az Applera ajánlata a legjobb,
- szervizszolgáltatásban a Mikromass és a Laborexport azonos szintű, míg az Applera jogelődjének tevékenységéről az ajánlatkérőnek negatív tapasztalata van,
- késedelmi, meghiúsulási kötbérre az Applera Kft. adta a legkedvezőbb ajánlatot, míg a Laborexport nem adott ajánlatot meghiúsulási kötbérre,
- a legkedvezőbb fizetési feltételeket az Applera Kft. ajánlotta, a másik két ajánlattevő ajánlata azonos szintű.
Összesítve: a nyertes ajánlat a Mikromass B.V. (számítógép árával csökkentett) 77 960 000 Ft összegű, L.S. egyezmény kedvezményével figyelembe vett ajánlata.
A számítógépre vonatkozó 2 ajánlat értékelésére az összegzés az alábbiakat tartalmazta:
- a két ajánlatban azonos szintűek a műszaki jellemzők,
- az ajánlati árat a Mikromass külön nem jelölte meg, azt a tömegspektrométer árában adta meg, ezért a kiírás szerinti 240 ezer Ft-ot értékelték magasabb árként,
- az értékelés további szempontjai a tömegspektrométernél leírtaknak megfelelőek.
Összesítve: a nyertes ajánlat a Mikromass B.V. 240 000 Ft (ajánlatkérő által számított) összegű, L.S. egyezmény kedvezményével figyelembe vett ajánlata.
A nitrogéngáz-generátorra adott 3 ajánlat értékelését az ajánlatkérő az alábbiakkal indokolta:
- a Mikromass által megajánlott típus és műszaki paraméterek, valamint az előállított gáz tisztasága a legmegfelelőbb az ajánlatkérő igényének,
- a Laborexport adta a legkedvezőbb árajánlatot, az Applera közel kétszereséért szállítaná a terméket,
- az értékelés további szempontja a tömegspektrométernél leírtaknak megfelelőek.
Összesítve: a nyertes ajánlat a Mikromass B.V. 2 800 000 Ft összegű, L.S. egyezmény kedvezményével figyelembe vett ajánlata.
Az Applera International Inc. (kérelmező) 2001. szeptember 4-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, kérve a jogsértés megállapítását és az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés megsemmisítését.
Előadta, hogy az ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot minősítette nyertesnek, álláspontja szerint mindegyik részszempontból az ő ajánlata volt a legelőnyösebb. Kifogásolta, hogy az összegzésből nem állapítható meg, hogy az első bírálati részszempontból az ajánlatkérő milyen tartalmi elemeket vett figyelembe, a kérdésre kapott válaszból következően az ő ajánlata illeszkedik leginkább az V. fejezetben meghatározott szakmai igényekhez.
Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlatkérő a szervizellátottság részszempontból az ő jogelődjének tevékenységéről szerzett negatív tapasztalatára hivatkozással adott részére 3 pontot, szemben a másik két ajánlattevő 10-10 pontjával, sérelmezte, hogy az ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a Laborexport Kft. ajánlatát annak ellenére, hogy nem tett ajánlatot a meghiúsulási kötbérre.
A felperes a jogorvoslati kérelem elutasítását indítványozta. Előadta, hogy az általa meghatározott igényekhez leginkább illeszkedő készülékre adott ajánlatot hirdette ki nyertesnek, az igények körébe beleértendők a tudományos igények is. A kérelmező nem vette figyelembe a tudományos igényeket, az ajánlatkérő által követett nemzetközi tudományos trendeket. A kérelmező által ajánlott készülék 1998. évben került forgalmazásra, a készülék azóta történt szakmai továbbfejlesztésére vonatkozóan az ajánlata nem tartalmazott információt. A nyertes készülék 1999 szeptemberében került piaci forgalmazásra, 2001-ben konstrukcionálisan lényegesen továbbfejlesztésre került. A kérelmező jogelődjének tevékenységéről szerzett tapasztalatait azért vette figyelembe a szervizszolgáltatás részszempontnál, mert a kérelmező és a jogelőd cég személyi és eszközállománya azonos, így nyilvánvalóan hasonló a tevékenységük is. A Laborexport Kft.-vel kapcsolatos kérelmezői kifogást valótlannak tartotta, mivel a Kft. a meghiúsulási kötbérre adott ajánlatot, csak éppen "0" összegben.
Az alperes a 2001. szeptember 28-án kelt D.544/9/2001. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, és a jogsértések miatt az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
Az alperes vizsgálta az ajánlatkérő értékelését abból a szempontból, hogy az adott pontszámok mennyiben állnak arányban az ajánlatok tartalmával, az ezzel kapcsolatos megállapításait a határozat indokolásában ismertette.
Az első részszempontnál ( műszaki jellemzők ) az alperes elfogadta az ajánlatkérő indokait. Rámutatott arra, hogy a dokumentáció V. pontja első bekezdésében meghatározott beszerzési cél a humán szövetekben karnitin észterek nagy sorozatú kavantitatív meghatározása volt, ezt a célt az ajánlatkérő a nyertes által ajánlott készüléknek a kérelmezőéhez képest előnyösebb tulajdonságai révén tudja megvalósítani. Az ajánlatkérő számára nem jelenti a beszerzési cél realizálását egy olyan készülék megvásárlása, amelyik árban kedvezőbb ugyan, de nem felel meg a kísérleteivel szemben támasztott tudományos elvárásnak.
A második bírálati részszempontnál (ajánlati ár) az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmező a 68 517 500 Ft ajánlati árára 10 pontot, a nyertes a 77 960 000 Ft ajánlati árára 9 pontot, a Laborexprt Kft. a 93 780 000 Ft ajánlati árára 7 pontot adott. Az alperes a három ajánlati ár arányosítása után a nyertesnek 8,8 pontot, a Laborexport Kft.-nek 7,3 pontot látott adhatónak. Az ajánlatkérő által végzett kerekítéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy az befolyással lehet akár a nyertességre is.
A harmadik részszempontnál (garancia) az alperes azt állapította meg, hogy e részszempontra adott ajánlatára a kérelmező 10 pontot, a nyertes és a Laborexport Kft. 9-9 pontot kapott az ajánlatkérőtől. E körben az alperes elfogadta a kérelmező azon kifogását, hogy az általa vállalt 18 hónapos garancia 50%-kal hosszabb a másik két ajánlatban foglalt 12-12 hónapos garanciánál, amelyet a részére adott 1 pont előny nem fejez ki. Az alperes rámutatott arra, hogy az ajánlott garancia annál kedvezőbb, minél hosszabb időtartamú, így megfelelő arányosítás mellett a kérelmező részére 10 pont, a másik két ajánlattevő részére 5-5 pont jár.
A negyedik részszempontnál (szervizszolgáltatás) sem fogadta el az alperes az ajánlatkérő pontozását, ill. annak indokát. Utalt arra, hogy egy adott ajánlattevőt saját referenciái, valamint a cégismertetőjében foglalt egyéb adatok alapján, és nem a jogelődje tevékenységéről szerzett negatív tapasztalatok alapján kell megítélni. A kérelmező a másik két ajánlattevőnél kedvezőbb ajánlatot tett, így részére 10, a másik két ajánlattevő részére 8-8 pont jár.
Az ötödik részszempontnál (késedelmi, meghiúsulási kötbér) az alperes nem értett egyet a kérelmező azon előadásával, hogy a Laborexport Kft. ajánlatát érvényetlennek kellett volna nyilvánítani. Hivatkozott arra, hogy a kötbér mértéke megadásának hiánya tartalmilag "0" mértékű vállalást jelent, így e ténynek az értékelésnél nincs jelentősége. Erre a részszempontra a kérelmező 10, a nyertes 9, a Laborexport Kft. 4 pontot kapott.
A hatodik részszempont (fizetési feltételek) pontozását a kérelmező nem vitatta, erre a kérelmező 10, a nyertes és a Laborexport Kft. 8-8 pontot kapott.
Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati ár, a garancia és a szervizszolgáltatás bírálati részszempontokból nem az ajánlatok tartalmi elemeit tükrözően végezte az ajánlatok értékelését, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Ennek ellenére az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése helytálló volt, az általa nyertesként kihirdetett ajánlattevő elsősége változatlan maradt.
Az alperes helyt adott a kérelmező azon kifogásának, hogy az eljárásról készült összegzésből - a Kbt. 61. § (1) bekezdésben foglalt előírás ellenére - nem állapítható meg az ajánlatkérő értékelésének indoka. Az ajánlatkérő a szakmai igényekhez leginkább illeszkedő műszaki jellemzők részszempont indokaként mindössze a készülék érzékenységére és annak fejlesztési stádiumára utalt, nem ismertette a vizsgálat tárgyát képező további bírálati elemekhez kapcsolódó megállapításait. Rámutatott arra, hogy az összegzés a közbeszerzési eljárások egyik meghatározó dokumentuma, annak alapján győződhetnek meg az ajánlattevők az értékelés helytállóságáról, jogorvoslati igényük esélyeiről.
A felperes keresetet terjesztette elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, vitatva az általa alkalmazott módszerétől eltérő alperesi értékelés helyességét és a határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezések megsértését.
Előadta, hogy az ajánlati ár részszempontra adott pontszámok kerekítésével nem sértette meg a Kbt. előírásait, mert azok között nincs kerekítést tiltó szabály. Az alperes által elvégzett módosított (nem kerekített) értékelés nem változtatott a nyertes személyén, a kerekítéssel tehát nem sértették meg a pontozás arányosságát, az nem torzította az eredményt.
A garancia részszempontnál az alperes matematikai alapú értékelésével azért nem értett egyet, mert a beszerzendő készülékek meghibásodásának előfordulási ideje az üzembe helyezés utáni első pár hónap. Erre figyelemmel a 18 hónap garancia nem tekinthető 50%-kal jobb vállalásnak a 12 hónap garanciához képest, valójában csak minimális előnyt jelent, éppen az alperesi értékelés vezet torz eredményre.
A szervizszolgáltatás részszempontnál továbbra is indokoltnak tartotta azt a véleményét, hogy a jogelőd cégtől csak nevében különböző, de szervizhátterében, személyi és eszközkapacitásában megegyező kérelmezői cég ajánlatának értékelésekor a jogelőd cég tevékenységéről szerzett negatív tapasztalatoktól nem vonatkoztathattak el, ezt a pontozáskor indokoltan vették figyelembe.
A felperes kifejtette, hogy az eljárásról készült összegzésben a készülék azon jellemzőire - a készülék érzékenységére és annak fejlesztési stádiumára - utaltak, amelyek alapján a szakmai pontszámokat kialakították, ez a két jellemző foglalja magába és kifejezi az értékelés során figyelembe vett műszaki paramétereket. Hivatkozott arra, hogy a berendezés érzékenysége nem egy számszerűen kifejezhető technikai adat, hanem a berendezésnek az általuk jelzett célra való alkalmazhatóságának kifejezője, így magába foglalja azokat a műszaki előnyöket, amelyek következtében a nyertes ajánlattevő készülékét magasabb pontszámmal értékelték. A 2001. évi fejlesztés sem pusztán azt a tényt fedi, hogy az adott berendezésen az adott évben fejlesztést hajtottak végre, a pontozás a fejlesztés tényleges műszaki tartalmának a számukra jelentett fontosságával áll arányban.
A felperes hivatkozott arra is, hogy az alperes által adott módosított pontozás nem változtatta meg az eljárás eredményét, nem kérdőjelezi meg eljárásuk tisztaságát és korrektségét, így az esetleges jogsértés sem indokolja a bírság kiszabását.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy nem a kerekítés tilalma miatt változtatta meg a felperesi pontszámokat, és csupán utalt arra, hogy a kerekítés nem megfelelő alkalmazása az eredmény torzulásához vezethet. A felperes a kerekítést matematikailag helyesen végezte, de a magas súlyszám miatt a 0,2 pont 6 pontot jelentett a nyertes javára, és 9 pontot a Laborexport Kft. hátrányára. A garancia részszempontnál álláspontja változatlan maradt, eszerint a felperesnek előnyként kellett volna értékelnie a hosszabb tartamú garanciát. Ettől az értelmezéstől a felperes csak akkor térhetett volna el, ha a kiírásban kifejezetten utal arra, hogy számára csak az első két hónapra vállalt garancia bír fontossággal. A felperes azon értékelése, hogy a jogelődnél szerzett negatív tapasztalatok a kérelmező hátrányára szolgálnak, szubjektív, az ajánlatkérő az értékelésnél mindig csak az adott ajánlatot tevő cég referenciáiból indulhat ki, azokat ellenőrizheti, de nem indulhat ki egy másik cég adataiból. A Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértésévei kapcsolatban utalt arra, hogy a felperes nyilatkozataiból kitűnően a felperes a műszaki jellemzők részszempontnál nemcsak a berendezés érzékenységét és fejlesztési stádiumát értékelte, hanem egyéb jellemzőit is, amelyekről az összegzésben nem adott tájékoztatást.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes az eljárása során megsértette-e a Kbt. 55. § (6) bekezdését és 61. § (1) bekezdését és ettől függően fennáll-e bírságfizetési kötelezettsége.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése értelmében ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló - a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó - részszempontokat,
b) a részszempontonként az azok súlyát meghatározó - részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
c) az ajánlatok részszempont szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell.
Az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdésére figyelemmel az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok alapján kell az ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelését elvégeznie. A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles meghatározni az ajánlatok részszempont szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos. A Kbt. valóban nem tiltja a pontszámok kerekítését, jelen esetben azonban nem kétséges, hogy az ajánlati ár részszemponthoz tartozó 30-as súlyszáma a kismértékű pontkülönbség esetén is egy jelentős súlyozott pontszám-különbséget eredményezett, amely valóban nem állt arányban az árajánlatok közötti eltérésekkel.
A bíróság a garancia részszempont értékelésével kapcsolatban is az alperesi álláspontot osztotta. Nem vitatható, hogy általános esetben a hosszabb időre vállalt garancia előnyösebb a rövidebb idejű vállalásnál, és ennek az ajánlatokra adott pontszámokban is megfelelően ki kell fejeződnie. Jelen esetben a felperes ettől az általános értékelési elvtől csak abban az esetben térhetett volna el, ha ezt az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlattevőkkel közli; ennek hiányában az értékelés önkényesnek és logikátlannak tekinthető.
A szervizszolgáltatás részszempontját illetően is egyetértett a bíróság az alperes megállapításaival. A jogelőd cég tevékenységével kapcsolatos negatív tapasztalat az adott közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlattevőre csak akkor hat ki, ha ez a körülmény a referenciák körében értékelhető, ellenkező esetben az ajánlatok értékelése nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak.
A Kbt 61. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes a közbeszerzési eljárásról készült összegzésben csak utalt az ajánlatok értékelésekor figyelembe vett szempontokra, de az összegzés kellő részletességgel nem tartalmazta az értékelés indokait. A felperes jóllehet a keresetlevelében hivatkozott arra, hogy a legfőbb jellemzőket megjelölte, de ez a tény az összegzésből nem tűnt ki, így az értékelés megalapozottsága az ajánlattevők számára sem volt megállapítható.
Fentiekre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy a felperes az eljárása során az alperes határozatában foglalt módon a Kbt. 55. § (6) bekezdésében és 61. § (1) bekezdésében előírtakat megsértette.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés a)-h) pontjai tartalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyeket az alperesi döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem elbírálása során meg kell, illetőleg meg lehet tennie. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának 1999. szeptember 1. napjától hatályban lévő szövege szerint az alperes határozatában bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A bíróság megállapította, hogy a bírság kiszabása a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján nem egy lehetséges, hanem kötelező jogkövetkezménye valamely jogsértésnek, az alperes kizárólag a bírság mértékének meghatározásakor élhet mérlegelési jogkörével.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Jelen esetben ez a minimum összeg 1 millió Ft volt. Minderre figyelemmel a felperes terhére kiszabott bírság mellőzésére, ill. mérséklésére a jogsértés csekély súlyára tekintettel sem volt jogszerű lehetőség.
A kifejtettek alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A felperes személyes illetékmentessége folytán a kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2002. március 13.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
