KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5965)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.275/15/2002.
Tárgy: az ÉPBER Rt. jogorvoslati kérelme a Nógrád Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az ÉPBER Rt. (1056 Budapest, Belgrád rkp. 3-4., képviseli: Lovász Éva ügyvéd, 6721 Szeged, Szilágyi u. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Nógrád Megyei Önkormányzat (3100 Salgótarján, Rákóczi út 36., továbbiakban: ajánlatkérő) a "Ludányhalászi Ápoló-, Gondozóotthon és Rehabilitációs Intézet rekonstrukciójának lebonyolítási feladatai műszaki ellenőrzéssel" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény. 52. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a kérelmező kizárására vonatkozó és az eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. február 27-i számában 0862/2002 lajstromszám alatt a rendelkező részben meghatározott közbeszerzés tárgyában nyílt eljárás lefolytatására tett közzé ajánlati felhívást.
Az ajánlati felhívás 6. a) pontja meghatározta, hogy az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával: a közzététel napját követő első naptól számított 40. napot követő első munkanap 10.00 óra.
A felhívás 16. g) pontja rögzítette, hogy az ajánlatokat lezárt borítékban kell benyújtani.
Az ajánlattételi határidő 2002. április 9-én 10.00 órakor járt le.
Az ajánlatok benyújtását és átvételét elismervénnyel igazolta az ajánlatkérő. 2002. április 9-én 10.00 órakor volt az ajánlatok bontása, amely a beérkezés sorrendjében történt. Elsőként a kérelmező ajánlatának bontására került sor, majd a KIVING Kft., a Salgótarjáni AGROBER Kft. és a NOMBER Kft. ajánlatát bontotta fel az ajánlatkérő. Ezt követően az AGROBER Kft. képviselője észrevételezte, hogy a kérelmező által beadott ajánlat nem zárt borítékban érkezett, hanem füles kartondobozban, amely nem tekinthető lezártnak.
Az ajánlatkérő Közbeszerzési Előkészítő Munkacsoportja javaslata alapján a 2002. május 7-én tartott eredményhirdetésen került ismertetésre a Közbeszerzési Bíráló Bizottság 8/2002. (V. 6.) B.B.h. sz. határozata, amely szerint a nyertes ajánlattevő a Kiving Kft. lett. A határozat szerint érvénytelen ajánlatot tett a kérelmező, a Salgótarjáni AGROBER Kft. és a Nomber Kft. A kérelmező ajánlata érvénytelenségének az volt az indoka, hogy az ajánlat nem lezárt csomagolásban került benyújtásra, amit a bontási eljáráson az egyik ajánlattevő is észrevételezett.
Kérelmező 2002. május 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést, mivel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 51. § (1), az 52. § (1) és a 61. § (7) bekezdését. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő eljárása több ponton is jogszabálysértő.
1. Az ajánlatkérőnek célszerű az ajánlat személyes átadása esetén átvételi elismervénnyel dokumentálni a beadás tényét, annak időpontját a csomagolás zártságának és sértetlenségének tényét. Amennyiben ajánlatkérő ezt elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy az átvétel tényével elismeri, hogy az ajánlat időben beérkezett, és az sértetlen volt.
2. A Kbt. 51. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani. Ebből következik, hogy csak a zárt iratokat szabad felbontani. Az ajánlatkérő azáltal, hogy késsel felbontotta ajánlatukat, ismételten megerősítette azt, hogy a csomagolás módja megfelelő volt, az ajánlat zárt borítékkal egy tekintet alá eső módon volt csomagolva.
3. A Kbt. 52. § (1) bekezdés alapján ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, vagy azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A Közbeszerzésekről szóló tv. szövegéhez fűzött magyarázat szerint azon érvénytelenségi okok tekintetében, amelyek nyilvánvalóan felismerhetők, egyértelműen megállapíthatók az ajánlatok bontásakor, az érvénytelenséget az ajánlat bontásakor azonnal meg kell állapítani.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése szerint a bontásról készült jegyzőkönyvet öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek, valamint értesíteni kell ajánlattevőt ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról, az erről szóló döntést követő öt munkanapon belül.
Álláspontja szerint a csomagolás zártságának hiánya az ajánlat érvénytelenségének olyan oka, amely azonnal a bontáskor felismerhető. Ha ajánlatkérő az érvénytelenség mellett döntött, ezt azonnal közölnie kellett volna, és erről a bontást követő öt munkanapon belül értesíteni kérelmezőt. Mindezt a kérelmezett elmulasztotta.
Az ajánlatkérő a kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Ennek indokolására a következőket adta elő.
1. A pályázat beadásakor nem került sor a csomagolás minősítésére, az átvételi elismervény kiállításával csak a személyes átadás ténye és annak időpontja került rögzítésre.
Az ajánlat benyújtása az a mozzanat, amikor ajánlatkérő még nincs abban a helyzetben, hogy megítéljen bármit, ekkor még ajánlattevő kötelezettségét képezi a kiírt feltételeknek való megfelelőség biztosítása.
Álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok átvételét nem tagadhatja meg, tehát önmagában annak elfogadása nem jelenti a formai követelményekkel való egyezőség tanúsítását.
2. A kérelmező ajánlatát tartalmazó "füles kartondoboz" nem volt leragasztva, átkötve stb. (késsel nem kellett bontani) ajánlatkérő nem tudhatta - annak kibontása nélkül - hogy a doboz beltartalma hogyan került elhelyezésre.
Az ajánlatok bontásánál ajánlatkérő nem minősítette a pályázatokat, hiszen a Kbt. 52. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően állapítja meg, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E rendelkezés azt jelenti, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás folyamán, egészen az eljárást lezáró döntése kihirdetéséig jogosult dönteni valamely ajánlat érvénytelenségéről. Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem határozza meg kötelezően azon kört, mely esetekben kell már a bontáskor és mely esetekben azt követően érvénytelenséget megállapítani, így álláspontja szerint jogsérelem nem történt.
3. Mind a bontásról, mind az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyveket - annak összeállítását követően azonnal - kérelmező személyesen vette át. A 2002. május 7-én tartott eredményhirdetésen került ismertetésre a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Közbeszerzési Bíráló Bizottságának 2002. május 6-án hozott 8/2002. (V. 6.) B.B.h. számú határozata kérelmező ajánlatának érvénytelenítéséről, tehát a "döntést követő 5 munkanapon belüli" törvényi határidő nem sérült.
A Salgótarjáni AGROBER Kft., a NOMBER Kft. és a KIVING Kft. egyéb érdekeltek észrevételükben előadták, hogy a kérelmező ajánlata nem volt lezárt csomagolásban, késsel nem kellett bontani, és emiatt az érvénytelen volt, amelynek a bontást követő megállapítása ajánlatkérő részéről nem volt jogsértő.
A Döntőbizottság a D.275/3/2002. számú határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, valamint az írásos és a tárgyaláson előterjesztett szóbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.
Az ajánlati felhívás 6. a) pontja határozta meg az ajánlattételi határidőt, amely 2002. április 9-én 10.00 óra volt. Ezen időpontot megelőzően került sor az ajánlatok benyújtására, kérelmező 8 óra 44 perckor adta át ajánlatát az ajánlatkérő képviselőjének. Az ajánlatkérő "Átvételi elismervény"-nyel igazolta az ajánlat átvételét, amely az ajánlatot adó cég nevén (kérelmezőé), képviselője nevén (Takács György), a megyei önkormányzat hivatalának képviselőjén (olvashatatlan) túlmenően más adatot, nyilatkozatot, megállapítást nem tartalmazott.
Az ajánlatok átvételére a Kbt. nem tartalmaz kógens előírást. Az ajánlatok átvételének formáját és tartalmát az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, amely az ajánlattevő számára is megnyugtató módon igazolja, hogy az előírt ajánlattételi határidőre ajánlatát benyújtotta.
Ez jelen esetben megtörtént, a felek kölcsönösen azt elfogadták.
A Kbt. 25. §-a szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. fenti rendelkezései szerint az ajánlatkérő magára az ajánlat elkészítésére, annak tartalmára, illetőleg formai megjelenésére tehet kötelező előírásokat. A benyújtott ajánlatok érvényessége szempontjából ezen előírásoknak való megfelelést kell ajánlatkérőnek vizsgálnia. Az ajánlat és annak csomagolása nem azonos fogalmak, a közbeszerzési eljárásban betöltött céljuk, funkciójuk is egymástól különbözik. A csomagolás szerepe mindössze annyi, hogy az ajánlatokat abban elhelyezve úgy bocsássa az ajánlattevő az ajánlatkérő rendelkezésére, hogy az ajánlattételi határidőben való felbontása biztosított legyen. Ezen körben fontos, hogy a csomagoláson feltüntetésre kerüljön, hogy a csomag mit tartalmaz, azt mikor és milyen helységbe kell eljuttatni a felbontás céljából, illetőleg, hogy a csomag tartalma egészen a felbontásig ne sérüljön.
A Kbt.-ben kógensen meghatározott érvénytelenségi okok közül a jogalkotó a bontás körülményeire tekintettel kizárólag az 52. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körülményt jelölte meg. A további b)-d) pontban szereplő érvénytelenségi okok mindegyike már a felbontott és vizsgálat tárgyává tett ajánlat tartalmával, illetve formai megjelenésével kapcsolatosak. A külső csomagolásra vonatkozó előírásokkal összefüggésben a Kbt. érvénytelenségi feltételeket nem állapít meg.
A jelen ügyben a felek nem vitatták, hogy a kérelmező ajánlata annak benyújtásától a bontási időpontig az ajánlatkérő birtokában volt. A csomagolás biztosította, hogy a bontási határidőben az ajánlat a megfelelő helyen felbontásra kerüljön. Senki nem vitatta, hogy a csomagolás betöltötte funkcióját abban az értelemben is, hogy az ajánlatok sértetlenül kerültek abból a bontás során kiemelésre. Nincs különösebb jelentősége annak, hogy a doboz zárása, amely kétségkívül megtörtént, milyen módon volt feloldható, kellett-e ahhoz segédeszköz (vágóeszköz), avagy nem.
Fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlat csomagolásával kapcsolatos előírások kizárólag célszerűségi szempontokat szolgálnak, azok teljesítése nem függ össze a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvényességgel. Miután ajánlatkérő a fenti indokolás alapján jogsértően minősítette az ajánlatot az említett okokból érvénytelennek, a Döntőbizottság a jogsértést megállapította, és az ajánlatkérő ezen körben, illetőleg az eljárás lezárásaként hozott döntését megsemmisíti. A Kbt. 88. § (8) bekezdés szerint ajánlatkérő számára a törvény biztosítja azt a lehetőséget, hogy a jogsértést reparálja oly módon, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésére és a határozatban kifejtettekre tekintettel jogosult a döntést megalapozó tényeket ismételten mérlegelni, a kérelmező ajánlatának teljes körű vizsgálatát, majd értékelését elvégezni.
A Döntőbizottság nem vizsgálta érdemben kérelmezőnek a Kbt. 61. § (7) bekezdés megsértésére vonatkozó kérelmi részét, mivel a fentiekben megállapított jogsértésre tekintettel megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. 2002 január 1-jei napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az eljárást lezáró döntés joga ajánlatkérőt illette meg.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés reparálhatóvá vált a Kbt. 88. § (8) bekezdésére tekintettel, így elegendő súlyú az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírság - 1 millió forint - kiszabása az ajánlatkérővel szemben.
A fentiekben leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 13.
Dr. Szaller Ottó s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
