KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6105)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.271/24/2002.
Tárgy: a Nexum MarsNet Kft. I. r. és az Interface Számítástechnikai Kft. II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Nexum MarsNet Kft. (6722 Szeged, Gyertyámos u. 14-16/C., fszt. l., a továbbiakban: I. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 11/D., képviseli: a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., dr. Cziffra Csaba jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "önkormányzati weboldalak fejlesztése és tartalommenedzsmentjét ellátó rendszer elkészítése, szállítása és üzemeltetése két részteljesítésre bontva" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad:
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (6) bekezdésére tekintettel a 26. §. (2) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését és ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
A Döntőbizottság ezt meghaladóan az I. r. kérelmező és az Interface Számítástechnikai Kft. (1039 Budapest, Árpád út 64., képviseli: dr. Zafír János ügyvéd, 1139 Budapest, Váci út 85., a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmét elutasítja:
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsának az MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a I. r. kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helyé nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. február 28-án indította meg a Kbt. 70. §
(1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Részajánlatot két részben: nem nyílt forrású Unix és a Windows alapú megoldásra lehetett benyújtani.
Ajánlattételre hívta fel a kérelmezőket, továbbá a Matávcom Kft.-t, a Consulting Rt.-t és a Via Design Stúdió Kft.-t.
Ajánlati felhívása 9. c) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és a 9. b) pontban az alábbi részszempontokat és súlyszámokat állapította meg:
részszempontok súlyszámok
1. ár 50
2. üzemeltetésre vonatkozó szakmai követelmények 20
- méretezhetőség 2,5
- archiválás 2,5
- adatvédelem és adatbiztonság 2,5
- a megoldás összefoglaló leírása 2,5
- szerverek és kapcsolódó eszközök 2,5
- hálózati és kommunikációs eszközök 2,5
- rendszerszintű szoftverek és eszközök 2,5
- projektterv és oktatás, betanítás 2,5
3. alkalmazott technológiákra vonatkozó szakmai követelmények 20
- válaszidő 5
- hozzáférési lehetőségek 5
- egységes, átlátható felhasználói felület 5
- weboldalak közötti információcsere 5
4. fejlesztésre vonatkozó szakmai követelmények 7,5
- rétegek és absztrakciók (tartalom és megjelenítés szétválasztása) 2,5
- a fejlődő technológiához és infrastruktúrához való alkalmazkodás 2,5
- a bővíthetőség elve 2,5
5. az ajánlott rendszer továbbfejlesztésének lehetőségei 2,5
Az értékelés során adható pontszámokat 1-10-ig állapította meg.
Meghatározta, hogy az ajánlatok benyújtásának határideje 2002. március 7-e, míg az első tárgyalás időpontja 2002. március 13-a.
Ajánlatkérő felhívása 13. pontjában rögzítette az eljárása lefolytatásának menetét, az általa előírt különös szabályokat. Ez tartalmazza, hogy ajánlatkérő valamennyi eljárási cselekményről, köztük az eljárás során lefolytatott tárgyalásokról emlékeztetőt készít, és annak egy példányát megküldi az ajánlattevőknek. Arról is tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a tárgyalások műszaki tartalomra vonatkozó részének lezárását követően az ajánlattevők egymás árajánlatára figyelemmel módosíthatják ajánlataikat, és amennyiben az ajánlatokat a vállalási árra, valamint a teljesítési határidőre nem módosítják, akkor ezt a tényt is köteles ajánlatkérő közölni az ajánlattevőkkel, és egyben meghatározni egy legvégső időpontot, ameddig meg lehet tenni a legutolsó ajánlatmódosítást. Ettől az időponttól kezdődik az ajánlati kötöttség.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg az ajánlatok benyújtásának tartalmi és formai követelményeit. A dokumentációt az ajánlattételre felhívottak 2002. március 4-én vették át. Ajánlatkérő a dokumentáció III. pontjában meghatározta a rendszerrel szemben támasztott általános elvárásait, többek között: nyílt architektúrára épüljön, szabványos komponensekből álljon, réteges felépítésű és könnyen kiterjeszthető legyen egyéb hozzáférési csatornákra, funkcionalitása biztosítsa a bővíthetőséget.
A dokumentáció 14. oldalán az alkalmazott technológia továbbfejleszthetősége vonatkozásában az alábbiakról tájékoztatta az ajánlattevőket:
- "fontos alapelv kell legyen az előző technológiához és infrastruktúrához való alkalmazkodás. A tervezett rendszernek hosszú távon jól kell követnie egyrészt a környezeti feltételeket és a funkcionális követelmények változását; másrészt az infrastrukturális adottságok és a szoftverkörnyezet állandó fejlődését,
- programozott funkcionalitás, bővíthetőség. A tartalom - egységesítésnél már említett követelmény volt a nyitott portlet - API. Ezenfelül biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a szerveroldali funkcionálások bővíthetők legyenek. Ennek a legfontosabb eleme, hogy URL-ekhez programozott szolgáltatások rendelhetők. Ennek több módja is lehetséges: a legrégebbi hagyományos mód a CGI használata; az újabb technológiák közül PHP, ASP, JSP, Java Servlet és hasonló technológiák kerülhetnek szóba,
- adjon lehetőséget további, az elektronikus ügyintézést támogató hitelesítési eljárások beépítésére."
Ajánlatkérő a dokumentáció 15. oldalán az "egységes, átlátható felhasználói felület"-tel szembeni követelményként rögzítette:
- "Mutassa be, hogy a javasolt megoldás képes-e a különböző megjelenítési módszerek (pl. betűméret növelése; csak szöveges információ nyújtása stb:) biztosítására!
- Tegyen javaslatot a portál arculatára!"
Ugyanitt ajánlatkérő a fejlesztés tekintetében az alábbi elvárásokat határozta meg:
Szabványos rendszerelemek
- Sorolja fel a megvalósítás során alkalmazott szabványokat!
Rétegek és absztrakciók
- Mutassa be, hogy a javasolt rendszer milyen technikát használ a tartalom és a megjelenítés különválasztására!"
Ajánlatkérő dokumentációja 17. oldalának első bekezdésében kérte az ajánlattevőktől, hogy a koordinációs feladatok specialitására tekintettel az ajánlatukat az ajánlati felhívás 7. b) alpontban megadott bírálati szempontoknak megfelelően dolgozzák ki.
A dokumentáció 17. oldalán a 2. pontban előírta azt is ajánlatkérő, hogy a kifejlesztendő rendszernek technikailag alkalmasnak kell lennie a kormányzati portálhoz online kapcsolódó tartalmak fogadására, és a standardizálás érdekében a kormányzati portálhoz egységes interfészen lehet kapcsolódni.
Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban ajánlatkérő a dokumentáció IV. 3. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"Az érvényes ajánlatokat. a bírálóbizottság a pontszámok értékarányos felosztásával értékeli a következőképpen:
Az ajánlatok szerinti legkedvezőtlenebb értékhez (Ámax) rendelünk egy Pmin pontszámot (1), a legkedvezőbb érték (Ármin) esetén, Pmax (10) pontszámot adunk. A kettő közé eső értékek 1-10 közti arányos pontértéket kapnak.
Azaz a maximális árhoz (Ámax) minimális pontszámot (1) rendelünk, ennek megfelelően a minimális árhoz (Ámin) a maximális pontszámot (10).
Ármin ®10 pont
Ármax ® 1 pont
9 (Ármax - Áx)
x = Ármax - Ármin + 1 Ármin <= Árx <= Ármax
Az ajánlattevők közül a II. r. kérelmező tett fel kérdéseket, azokat ajánlatkérő megválaszolta, és erről a többi ajánlattevőt is tájékoztatta.
Az ajánlattételi határidőre minden felhívott benyújtotta az ajánlatát. Ajánlatkérő a Consulting Rt. ajánlatát - annak elkésettsége miatt - érvénytelenné nyilvánította. Az emiatt kezdeményezett jogorvoslati eljárást - a kérelem visszavonása miatt - a Döntőbizottság a D.140/11/2002. számú, 2002. április 29-én kelt határozatában megszüntette.
Ajánlatkérő a többi négy ajánlattevőt alkalmasnak minősítette, és az általuk benyújtott ajánlatokat érvényesnek fogadta el.
A felek 2002. március 13-án, 22-én és 28-án tartottak tárgyalásokat. Az első tárgyaláson minden ajánlattevő részt vett, az azt követőeken ajánlatkérő külön-külön tárgyalt az egyes ajánlattevőkkel. A tárgyalásokról ajánlattevő emlékeztetőt készített.
Ajánlatkérő a 2002. április 8-án kelt levelében hívta fel az ajánlattevőket arra, hogy 2002. április 10-én 12.00 óráig tehetik meg a végleges ajánlatukat. Ebben a tárgyaláson megismert feltételekre hivatkozással (alapcsomag minimális tartalma, platformonként külön megvalósítandó ügyfélszolgálat és oktatás, koordinátor által végzett reklámszervezés és piackutatás) kérte az ajánlatok véglegesítését üzemeltetési, valamint platformfejlesztési tevékenységek szerinti bontásban 12 hónapra leosztva. Ezen felhívás mellékleteként küldte meg ajánlatkérő az első és a második tárgyalási fordulóról készült emlékeztetőt az egyes ajánlattevőknek. Minden ajánlattevő részére csak a vele folytatott tárgyalás emlékeztetőjét kézbesítette.
Az ajánlattevők az előírt határidőre benyújtották "véglegesített" ajánlatukat.
A Matávcom Kft. a véglegesített árajánlatában az első részteljesítésre a nem nyílt forrású Unixra bruttó 75 000 000 Ft-os, míg a Windows alapú megoldás második részteljesítésre bruttó 43 750 000 Ft-os árajánlatot tett, amely árat az első 3 hónapra bontotta szét. Közölte ajánlatkérővel, hogy üzemeltetési költséget nem számol fel, az ajánlati ára fejlesztési költséget tartalmaz.
Ajánlatkérő a 2002. április 24-én kelt levelében a Kbt. 57. § (1) bekezdésére hivatkozással felvilágosítást kért a Matávcom Kft.-től az ajánlatában szereplő költségeiről, különösen az üzemeltetéssel kapcsolatosak megoszlásáról.
A Matávcom Kft. írásbeli válaszában az első részteljesítésnél a bruttó 75 000 000 Ft-os ajánlati árat változatlanul hagyta, azonban azt megbontotta üzemeltetésre és fejlesztésre, továbbá szétosztotta 12 hónapra. A második részteljesítésnél a bruttó ajánlati árát 78 000 000 Ft-ra emelte fel, és azt megosztotta üzemeltetés és fejlesztés között, továbbá szintén lebontotta 12 hónapra.
Ajánlatkérő a harmadik tárgyalási fordulóról készített emlékeztetőt 2002. április 16-án küldte meg az egyes ajánlattevőknek, de csak a velük folytatott tárgyalásra vonatkozót, a felvilágosítás kéréséről tájékoztatta a többi ajánlattevőt, azonban a felvilágosításra adott választ nem kézbesítette a többi ajánlattevő részére.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során, a II. részteljesítésnél, az ajánlati ár részszempontnál a Matávcom Kft.-nek a felvilágosításra adott válaszát vette figyelembe.
Ajánlatkérő részéről az eljárást lezáró döntést dr. Szemerei Péter hozta meg. Az eljárást lezáró döntés kihirdetésére 2002. május 3-án került sor. Az 1. részteljesítésnél az eljárás nyertese a Matávcom Kft. lett 823 összpontszámmal, míg az őt követő legkedvezőbb ajánlatot a II. r. kérelmező tette 820 összpontszámmal, az I. r. kérelmező összpontszáma 572,5 pont volt.
A 2. részteljesítésnél az eljárás nyertese 856,5 pontszámmal a Via Design Stúdio Kft. lett, az őt követő legkedvezőbb ajánlatot a Matávcom Kft. tette 844 pontszámmal, az I. r. kérelmező összpontszáma 550, míg a II. r. kérelmező összpontszáma 820 volt.
Ajánlatkérő mindkét részteljesítésnél az első részszempontnál, az árnál, az általa a dokumentációban meghatározott matematikai módszerrel értékelt és annak megfelelően állapította meg a pontszámokat, míg az összes többi részszempontnál - a II. r. kérelmezőt kivéve - mindenki részére a maximális pontszámot állapította meg. A II. r. kérelmező részére ajánlatkérő a 2. részszempont 3. alszempontjánál a "megoldás összefoglaló leírása" és a 8. alszempontjánál a "projektterv és oktatás betanítás", továbbá a 3. részszempont 3. alszempontjánál az egységes átlátható felhasználói felület" és 4. alszempontjánál a "weboldalak közötti információcsere", valamint a 4. részszempont első alszempontjánál a "rétegek és absztrakciók"-nál, továbbá az 5. részszempontnál "az ajánlott rendszer továbbfejleszthetőségének követelményei" a minimális 1 pontot állapította meg.
Ajánlatkérő írásbeli összegezésében a minimális pontszámot a fenti alszempontok sorrendjében az alábbiakkal indokolta:
- 2. részszempont 3. alszempontja "A megoldás összefoglalása kizárólag a rendszer műszaki jellemzőire koncentrál. A feladat gyakorlati megvalósításához (önkormányzati tartalom és forma, üzleti modell) kapcsolódó elképzelések a többi ajánlattevőnél nagyobb hangsúlyt kaptak. A megoldás során alkalmazandó szervezési módszerek és eszközök leírása hiányzik."
- 2. részszempont 8. alszempontja "Projektterv és oktatás, betanítás": "A projekten az Interface Kft. esetében a többi ajánlatban szereplő információhoz képest kevéssé részletezett (egy oldalon egy ábra) és csak a fejlesztési szakaszokra terjed ki. Az oktatás bonyolítása nem szerepel a projekttervben."
- 3. részszempont 3. alszempontja "egységes átlátható felhasználói felület": "Kialakításának műszaki-technikai lehetőségeire koncentrál. A kialakítás lényeges szervezési kérdései (pl. egyeztetés a felhasználó és a koordinátor között) nem érinti."
- 3. részszempont 4. alszempontja "a weboldalak közötti információcsere": "Az információcsere technikai lehetőségeit tárgyalja, a lényeges közigazgatási információtartalommal rendelkező adatforrások (pl. önkormányzati portál) konkrét információcseréjére vonatkozó elképzelések a többi ajánlattevő ajánlatához képest nem megfelelően kidolgozottak."
- 4. részszempont első alszempontja "rétegek és absztrakciók": "Az Interface Kft. az önkormányzati tartalomszolgáltatókkal kapcsolatos elképzelését (műszaki és üzleti) nem részletezi az ajánlatkérő elvárásainak megfelelően."
- 5. részszempont "Az Interface Kft. ajánlatában a továbbfejlesztés műszaki lehetőségein kívül a konkrét elképzelések az ajánlatkérő számára nem megfelelően kidolgozottak."
Ajánlatkérő az írásbeli összegezését az ajánlattevők részére kézbesítette. Ajánlatkérő írásbeli összegezésében táblázatos formában feltüntette részszempontonként, alszempontonként az ajánlattevők részére adott pontszámokat. Az ajánlati ár részszempontot a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb árat ajánló nevének megjelölésével és azzal indokolta, hogy a többi ajánlattevő pontszámát arányosítással állapította meg.
A többi rész-, illetve alszempont közül csak azokra tért ki, ahol a II. r. kérelmező részére 1 pontot adott, egyébként azt rögzítette, hogy az ajánlattevők ajánlatát egyformán megfelelőnek találta.
A nyertesekkel az eljárást lezáró szerződéseket ajánlatkérő 2002. május 13-án kötötte meg, és azokat ajánlatkérő részéről dr. Szemerei Péter írta alá.
Az I. r. kérelmező 2002. május 13-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyet a Döntőbizottság D.271/2002. sz. alatt iktatott. Ebben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Az I. r. kérelmező a tárgyaláson, továbbá írásbeli beadványaiban részletezett jogorvoslati kérelmében rámutatott arra, hogy ajánlatkérő eljárása során megsértette az általa megállapított tárgyaláslefolytatási szabályokat, és ezzel a Kbt. 24. §-ában foglalt alapelveket is. Ajánlatkérő ugyanis az egyes ajánlattevőkkel külön-külön lefolytatott tárgyalások tartalmáról, az ajánlatok módosításáról nem tájékoztatta a többi ajánlattevőt, így a végleges ajánlatuk megtételekor ezen adatokat nem ismerték.
Jogorvoslati kérelmében kifogásolta azt is, hogy az eljárást lezáró döntés kihirdetésekor kizárólag az eredményhirdetési jegyzőkönyvet olvasták fel, és a megküldött írásbeli összegzéstől várták volna el a tartalmi elemekre adott pontszámokat és azok szöveges indokolását. A 2002. június 6-i írásbeli észrevételében pedig arra mutatott ár, hogy maga az ajánlatkérő is elismerte, hogy írásbeli összegzése nem tartalmazott további információt, pedig a Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az összegzésnek épp az a lényege, hogy további - az ajánlattevők által korábban meg nem ismerhető - adatokat tartalmazzon, amiből megállapíthatja, hogy az értékelés helyesen történt-e.
Álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy ajánlatkérő egységes módszer szerint értékelte az egyes részszempontokat, illetve - az előírás ellenére csak a dokumentációban - megjelölt módszer nem is alkalmas arra, hogy e szerint elvégezzék az értékelést. Hivatkozott arra is e körben, hogy nem volt egyértelmű, hogy az ajánlati árnak milyen tételeket kell tartalmazni. Ajánlatkérő ezen magatartása sérti a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat is.
Megítélése szerint ajánlatkérő eljárása sérti a Kbt. 57. § (1) bekezdését és az ajánlati kötöttség elvét is, mert a kérdésre adott választ nem közölte a többi ajánlattevővel, és a Matávcom Kft. módosított ajánlatát vette figyelembe az értékelés során.
Az I. r. kérelmező az aláírt szerződések becsatolásának elmaradása miatt vitatta azt a tényt is, hogy a szerződés a felek között létrejött. Kifejtette azt a jogi véleményét, hogy amennyiben aláírásra is került volna szerződés, érvényesen megkötöttnek nem lenne minősíthető. E körben utalt arra, hogy a 11/2001. (IV. 24.) MeMVM rendelet 1. § (3) bekezdése alapján dr. Szemerei Péter főcsoportfőnök részére adott meghatalmazás a szerződések aláírására nem jogszerű, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 98. § (2) bekezdése értelmében kötelezettségvállalás kizárólag a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után történhet.
Tudomásszerzésének időpontjaként az eredményhirdetést jelölte meg, illetőleg a jogsértő értékelés és indokolás tekintetében az írásbeli összegezés részére történő megküldésének napját, 2002. május 9-ét.
A II. r. kérelmező 2002. május 17. napján nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amely D.285/2002. sz. alatt került iktatásra. A Döntőbizottság a két jogorvoslati eljárást D.271/2002. sz. alatt egyesítette.
A II. r. kérelmező szintén ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását kérte.
A II. r. kérelmező ajánlatkérő értékelését sérelmezte. Egyrészt hivatkozott arra, hogy első, az árra vonatkozó részszempont kivételével ajánlatkérő a többi ajánlattevő részére minden részszempontnál a maximális pontszámot állapított meg, azonban kétséges, hogy minden ajánlat egyformán a legjobbnak minősül-e a tartalma alapján, és megállapítható-e részükre a 10 pont. Másrészt - a 4. részszempont első alszempontja "rétegek és absztrakciók" kivételével - azoknak az alszempontoknak az értékelését kifogásolta, amelyeknél az ajánlatkérő részére egy pontot állapított meg. Álláspontja szerint ajánlatának e részei is megfelelnek az ajánlati dokumentációban, illetőleg a tárgyalásokon vele közölt elvárásoknak, és így jogsértően kapott egy pontot.
A tárgyaláson tett nyilatkozatában, továbbá írásbeli észrevételében az alábbiak szerint jelölte meg, hogy ajánlata mely részei tartalmazzák a vitatott alszempontokra vonatkozó válaszadásokat, illetve ajánlata miért felel meg a követelményeknek:
- 2. részszempont 3. alszempontjánál "megoldás összefoglaló leírása": Előadta, hogy alapajánlata 14. fejezetében - 278-283. oldalig - részletesen bemutatta az önkormányzati portál keretrendszerének a funkcionális leírását. A 279. oldalon ezt ábra is szemlélteti, és a fejezet alpontjaiban az egyes részeket is taglalta. Ezzel foglalkozik továbbá alapajánlata 15. fejezete, a technikai kérdések áttekintését követően több alpontban a 3.4., a 3.5. és a 3.6. pontban a 286-291. oldalakon. Az üzleti modellre vonatkozó kifogása sem megalapozott ajánlatkérőnek, ugyanis a végleges ajánlata 4. pontjában részletesen kitért erre a kérdésre. Alap nélkül sérelmezte ajánlatkérő a szervezési módszerek hiányát is, mivel ilyen elvárást ajánlatkérő sem a dokumentációban; sem más módon nem támasztott. Megjegyezte, hogy egyébként erről az egyik tárgyalási fordulóban szóban nyilatkozott ajánlatkérő részére.
- 2. részszempont 8. alszempontja "projektterv és oktatás, betanítás". Az alapajánlata 313. oldala tartalmazza táblázatos és grafikonos formában a projekttervét. Az oktatással kapcsolatban az alapajánlata valóban nem tartalmaz részleteket, azonban végleges ajánlata 2. pontjában bemutatta az oktatásra tett ajánlatát részletesen, szétbontva szolgáltatási szintenként résztvevőre, tematikára, időtartamra, erőforrásigényre. Kifejezte készségét valamennyi platform megoldáscsomagjának web alapú távoktatási programjának elkészítésére. Utalt arra is, hogy csatlakozó önkormányzatok számának, területi elhelyezkedésének és a bevezetés időhorizontjának ismerete nélkül nem alakítható ki érdemi projektterv az oktatásra.
- 3. részszempont 3. alszempontjára "egységes, átlátható felhasználói felület". Ajánlatkérő alap nélkül kifogásolja a lényeges szervezési kérdések hiányát, hiszen technológiáról van szó, és ez nem igényel szervezést. Ajánlata vonatkozó részében az egyik legfejlettebb technológiai megoldást mutatta be az egységes átlátható felhasználói felületre.
A különböző megjelenítési módszerek biztosítására kitért az alapajánlata 17.7. pontjában (298. oldal), és ez a rendszer gyakorlatilag bármilyen formátumú információt tárolni képes, az alapadatok szabványos megjelenítését a 15.3.3. pontban leírt XML konverter segítségével végzi. Utalt arra is, hogy Magyarországon 90%-os elterjedtséggel rendelkező Microsoft Office alkalmazáscsomag és a webes megjelenítés integrációját ilyen szinten natívan csak ez a technológia oldja meg.
A 17.8. pontban (298. oldal alja, 299. oldal teteje) kitért a különböző megjelenítési lehetőségekre, arra, hogy a témák egységes megjelenítését Style Sheet fájlok biztosítják, melyek gyorsan cserélhetők a rendszerben.
A portál arculatára, tartalmára és felépítésére alapajánlata 14.2. pontjában (278-283. oldal) tettek javaslatot, amelyet végleges ajánlatuk mellékletének 2-6. oldalán kiegészítettek, és a struktúrát ezeken az oldalakon ábrákon is bemutatták.
Az alapajánlatuk 18. pontjában (302-304. oldalon) tettek konkrét javaslatot az arculat kialakítására, egy mintaweblap képét is bemutatták.
Felhívta arra a figyelmet, hogy a koordináció nem képezte a beszerzés részét, így az utólag sem kérhető számon.
- 3. részszempont 4. alszempontja "a weboldalak közötti információs csere" vonatkozásában a II. r. kérelmező arra mutatott rá, hogy alapajánlatában az információ tartalmától független megoldást ajánlott, így nem megalapozott azon kifogása ajánlatkérőnek, melyben a lényeges közigazgatási információtartalommal rendelkező adatforrások közötti konkrét információcserére vonatkozó elképzelések hiányát sérelmezte.
Az alapajánlata 15.2.1., 15.3.3., 17.11. és a 17.12. pontjaiban ismertette a megoldását, amelynek alapján egyértelmű, hogy bármilyen szabványos rendszerrel történő információcsere lehetséges.
Hangsúlyozta, hogy a szabványosítás a kijelölt koordinátor feladata, így az nem vehető figyelembe az értékelés során.
Hivatkozott arra is, hogy alvállalkozói a kormányzati portál létrehozásában és üzemeltetésében folyamatosan részt vesznek.
- 5. részszempont az ajánlott rendszer továbbfejleszthetőségének követelményei. Alapajánlata 22. fejezetében tért ki ezekre a kérdésekre, továbbá a végleges ajánlata 1-3. pontjának utolsó bekezdésében és a 6. oldalon ábrán is bemutatta ezeket a lehetőségeket.
Ajánlatkérő kérte mindkét jogorvoslati kérelem elutasítását és a kérelmezők költségekben történő marasztalását:
Az I. r. kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a jogorvoslati kérelme egyes részeinek a benyújtásával elkésett.
Előadta, hogy az I. r. kérelmező 2002. március 4-én vette át a dokumentációt, így az ettől számított 15 napon belül lett volna lehetősége a dokumentációban foglaltak miatt jogorvoslati eljárás indítására. Így a jogorvoslati kérelemnek az értékelés módszerére vonatkozó része, továbbá az árral kapcsolatos kifogások elkéstek.
Az I. r. kérelmező a végleges ajánlattételre felhíváskor, illetve a végleges ajánlattételi határidő lejártakor, tehát 2002. április 8-án, illetve legkésőbb 10-én szerzett arról tudomást, hogy az ajánlatkérő a többi ajánlattevővel lefolytatott tárgyalásokról nem adott részére tájékoztatást, így ezt az ettől számított 15 napon belül kifogásolhatta volna. Emiatt a kérelme ezen része is elkésett. E körben arra is utalt az ajánlatkérő, hogy - álláspontja szerint - érdemben nem befolyásolta ajánlattevőket a tájékoztatás elmaradása, ugyanis a tárgyalások során az egyes ajánlattevőkkel műszaki tartalmi kérdésekben tárgyaltak, és ennek a végleges ajánlat megtételére nincs kihatása.
Ajánlatkérő elismerte, hogy a Matávcom Kft. válaszát nem kézbesítették a többi ajánlattevő részére, ennek azonban az ajánlati kötöttség beállta miatt nincs relevanciája a többi ajánlattevő tekintetében. Közölte, hogy az ajánlatok értékelése során a Matávcom Kft.-nek a felvilágosításra adott válaszát vették figyelembe, így a 2. részteljesítésnél a magasabb ajánlati árat. Ugyanakkor ennél a résznél nem a Matávcom Kft. lett az eljárás nyertese. Megjegyezte azt is, hogy az ajánlati árnak összetevőkre bontásának pedig azért nincs jelentősége, mert ajánlatkérő csak az ajánlati ár végösszegét vette figyelembe, a bontást csak tájékoztatási célból kérte.
A 2002. június 3-án kelt írásbeli észrevételében ajánlatkérő arra is hivatkozott, hogy a Matávcom Kft. válasza nem minősíthető ajánlatmódosításnak, csak számítási hibának, amelyet ajánlatkérő nem észlelt, ez azonban nem minősíthető jogsértőnek. Emiatt jogorvoslati kérelmet a Matávcom Kft. nyújthatott volna be.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az értékelés során a II. r. kérelmezőnek mind az alap-, mind a végleges ajánlatát figyelembe vette, és megalapozottan állapította meg azok hiányosságai alapján az egyes alszempontoknál az egy pontot részére. Írásbeli és a tárgyaláson tett észrevételében is fenntartotta, hogy ezen alszempontok esetében ajánlatkérő fő problémája az volt, hogy csak a műszaki követelményekre adott választ a II. r. kérelmező ajánlatában, ugyanakkor a szervezési, illetőleg a gyakorlati megvalósítási elképzelések bemutatása elmaradt. Kiemelte, hogy a II. r. kérelmező projektterve csak a fejlesztési feladatok végrehajtásával foglalkozik, a további feladatokra, többek között az oktatás bemutatására nem terjed ki. Így ez indokolta a 2. részszempont 8. alszempontjánál "projektterv és oktatás, betanítás" az egy pont megállapítását. A 3. részszempont 3. és 4. alszempontjánál utalt arra is, hogy önmagában az alvállalkozók megnevezése és nekik más beruházásokban megfelelő referenciája nem pótolja ezeknek az alszempontoknak a kifejtését. Az 5. részszempontnál rámutatott arra, hogy a továbbfejlesztés lehetőségeit a II. r. kérelmező nagyon szűken mutatta be mind az eredeti, mind a véglegesített ajánlatában, és ezért értékelte nem megfelelően kidolgozottnak az ajánlat e részét.
Ajánlatkérő táblázatokat csatolt arra vonatkozóan, hogy az egyes ajánlattevők ajánlatának mely részeit értékelte az egyes részszempontoknál.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság többszöri kérése ellenére sem csatolta az eljárást lezáró szerződéseket. A Döntőbizottság jegyzőkönyvében, tehát közokiratban, továbbá teljes bizonyító erejű magánokiratokban azt a nyilatkozatot tette ajánlatkérő, hogy a szerződéseket 2002. május 13-án dr. Szemerei Péter és a nyertes ajánlattevő képviselői aláírták, továbbá ugyanilyen nyilatkozatot tettek a nyertes ajánlattevők képviselői is. Így ajánlatkérő álláspontja szerint a szerződések létrejöttek és érvényesnek minősülnek, mert dr. Szemerei Pétert felhatalmazták azok aláírására, és további jóváhagyásra nincs szükség. Előadta továbbá, hogy az aláírt szerződéseket az átadás-átvétel miatti problémák következtében nem tudja csatolni.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét határidőben nyújtotta-e be.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében a jogorvoslati eljárást a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmező 2002. március 4-én vette át a dokumentációt. E dokumentáció IV. 3. pontjában adta meg ajánlatkérő az I. r. kérelmező által hiányolt, illetve kifogásolt értékelési módszert minden részszempontra, továbbá ez tartalmazza ajánlatkérő tartalmi követélményeit (pl. árra). Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét 2002. május 13-án nyújtotta be, így a 15 napos jogvesztő határidő letelte miatt a jogorvoslati kérelme e része elkésett.
Az I. r. kérelmező maga is elismerte nyilatkozatában, hogy részére ajánlatkérő csak a vele folytatott tárgyalások jegyzőkönyveit küldte meg, és így a többi ajánlattevőnek a tárgyalások során tett ajánlatmódosításait vagy nem módosításait nem ismerhette meg végleges ajánlatának megtétele előtt. A végleges ajánlatok benyújtásának a határideje 2002. április 10-e volt. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az a legutolsó időpont, amely tudomásszerzésként elfogadható arra nézve, hogy az ajánlattevő nem kap tájékoztatást a többi ajánlattevő esetleges tárgyalások során történő ajánlatmódosításáról. Ehhez az időponthoz képest a 15 napos határidő letelte után nyújtotta be az I. r. kérelmező a jogorvoslati kérelmét, így az e részében is elkésett.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének fenti részeit elkésettség miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A jogorvoslati kérelem e részeinek érdemi vizsgálatára tehát ezen eljárásjogi akadály miatt nem került sor.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése értelmében: "Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében."
A Kbt. ezen rendelkezése ajánlatkérővel szemben azt a kötelezettséget állapítja meg, hogy a felvilágosítás kéréséről értesítse egyidejűleg a többi ajánlattevőt. A Kbt.-nek sem ezen szakasza, sem más rendelkezése nem írja elő ajánlatkérőnek, hogy a megkapott felvilágosításról is adjon tájékoztatást a többi ajánlattevő részére. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy a felvilágosításkérésre adott Matávcom-választ nem kézbesítette az ajánlattevők részére. A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelem e részét szintén a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében azt is sérelmezte, hogy a Matávcom Kft. ajánlatmódosítást hajtott végre a felvilágosítás adása során, és ezt értékelte ajánlatkérő.
A Döntőbizottság a Matávcom Kft. véglegesített árajánlata és a felvilágosításra adott válaszának összevetése alapján megállapította, hogy az első részteljesítés esetében nem történt ajánlatiár-módosítás, azonban a 2. részteljésítés vonatkozásában valóban a Matávcom Kft. módosította az árajánlatát, jelen esetben jelentősen megemelte, és ajánlatkérő ezt elfogadta, eszerint végezte el az értékelést.
A Kbt. 71. § (3) bekezdése értelmében tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás lefolytatására irányadó szabályokat kell alkalmazni a Kbt. 71. § (4)-(6) bekezdésében, valamint a 71/A. § és a 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése értelmében a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége. Jelen esetben az ajánlatkérő a többfordulós tárgyalás során biztosította az ajánlatok módosításának a lehetőségét, azonban meghatározta 2002. április 10-ét végső ajánlattételi határidőnek, így ezt követően már fennállt az ajánlattevőknek és ajánlatkérőnek a kötöttsége.
A Kbt. fentiekben hivatkozott 57. § (1) bekezdése sem teszi lehetővé, hogy felvilágosítás kérése során a benyújtott ajánlat tartalma kerüljön módosításra.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése szerint irányadó 26. § (2) bekezdése értelmében "ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van".
Ezen rendelkezéseket sértette meg ajánlatkérő azzal, hogy a 2. részteljesítés vonatkozásában a Matávcom Kft. esetében az ajánlati árnál a felvilágosításkérésre adott választ vette figyelembe. A Döntőbizottság e körben csak az ajánlati kötöttség megsértését állapította meg, mivel egyrészt a jogorvoslati kérelem is erre irányult, másrészt ennek a jogsértésnek az értékelésre gyakorolt hatása vonatkozásában a Döntőbizottság álláspontja szerint az I. r. kérelmezőnél hiányzik a jogos érdek. Ugyanis nem érinti az I. r. kérelmezőt, az csak a Matávcom Kft. számára volt hátrányos.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek a számítási hibára való hivatkozását. A Matávcom Kft. véglegesített ajánlatának és a felvilágosításkérésre adott válaszának összevetése alapján ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy jelen esetben nem számítási hibáról, hanem teljesen új ajánlat megtételéről van szó, ezt tükrözi a szétbontás fejlesztési és üzemeltetési költségekre 12 hónapra, továbbá a 2. részteljesítésnél az ajánlati árnak több mint 30 M Ft-tal való megemelése.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az írásbeli összegezésre vonatkozó része alapos.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérőnek az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint kell elkészítenie az írásbeli összegezését.
Az 5. sz. melléklet 2. a) pontja szerint fel kell tüntetni az ajánlatoknak a részszempontok szerinti tartalmi elemeit, míg a 2. c) pont szerint a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő írásbeli összegezését, és megállapította, hogy ajánlatkérő egyáltalán nem tüntette fel az ajánlatoknak az értékelés során a részszempontoknál figyelembe vett tartalmi elemeit. Az általa megállapított pontszámokat csak részben és általános jelleggel indokolta. Azon alszempontokra tért ki, amelyeknél a II. r. kérelmező részére 1 pontot állapított meg, egyébként csak arra utalt, hogy a többi ajánlat egyformán megfelelő. Ajánlatkérő ilyen tartalmú írásbeli összegezése pedig nem felel meg a Kbt. 5. sz. melléklete - fentiekben idézett - követelményeinek. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság - az alábbi indokokra tekintettel - megállapította, hogy a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének
d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
A Döntőbizottság ajánlatkérő dokumentációjának IV. 3. pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a pontszámok megállapításánál szabályként azt rögzítette, hogy a legjobb ajánlat kap 10 pontot, a legelőnytelenebb kap 1 pontot, a kettő között pedig az általa meghatározott matematikai módszerrel állapítják meg a pontszámokat. A Döntőbizottság ezen előírást is figyelembe vette annak vizsgálata során, hogy ajánlatkérő megalapozottan állapított-e meg 1 pontokat a kifogásolt alszempontoknál a II. r. kérelmező részére.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel állapította meg az egyes alszempontoknál, hogy a II. r. kérelmező részére megállapított minimális pontszám helyes, ugyanis az ajánlatok ezen alszempontok szerinti tartalmi elemei között kimutatható az a különbség, hogy ezen alszempontoknál a II. r. kérelmező ajánlata volt a többihez képest a legkevésbé megfelelő.
A Döntőbizottság elsődlegesen arra kíván rámutatni, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban az alapkövetelmények meghatározása történik meg általában és történt meg a jelen esetben is. Ezen követelmények kielégítése elsődlegesen érvényességi kérdés. Az értékelés során történik annak vizsgálata, hogy az egyes ajánlattevők mennyiben elégítették ki megfelelőbben, részletesebben, kidolgozottabban az elvárásokat, és a részszempontok pontszámai ezt tükrözik.
A Döntőbizottsága II. r. kérelmező által kifogásolt alszempontok sorrendjében az alábbiakat állapította meg:
- 2. részszempont 3. alszempontjánál "megoldás összefoglaló leírása" A Döntőbizottság áttekintette minden ajánlattevő ajánlatának e részszemponttal kapcsolatos részét és abból azt a következtetést vonta le, hogy valóban a többi ajánlattevő részletesebben és konkrétabban fogalmazta meg a megajánlott alkalmazást, kitértek arra, hogy mi, miért és hogyan működik, illetve mit és hogyan képzelnek el. A Via Design Stúdió Kft. alapajánlata 114-118. oldalán mutatta be a szolgáltatás funkcionális szerkezetét, míg a 120-148. oldalon taglalta az ajánlott szoftver technológiai leírását. A Matávcom Kft. a szolgáltatása funkcionális szerkezetét alapajánlata 28-35. oldalán mutatta be, és a 24-28. oldalon taglalta az ajánlott szoftver releváns jellemzőit.
- 2. részszempont 8. alszempontja "projektterv és oktatás betanítás"
A Döntőbizottság a kérelmező projekttervének áttanulmányozása alapján megállapította, hogy az nem terjed ki a teljesítés minden szakaszára, munkafázisára, nem tartalmazza a tesztelést, az oktatást, a betanítást és az éles üzem kezdetét. A II. r. kérelmező ajánlatának általa megjelölt oktatásra vonatkozó része nem annyira kidolgozott és részletes, mint a többi ajánlattevőé.
A Matávcom Kft. alapajánlata 136-137. és 139., továbbá a tárgyalások közben beadott kiegészítése 27-28. oldala tartalmazza a teljesítés minden fázisára kiterjedő projekttervet.
A Via Design Stúdió Kft. végleges ajánlatában 11. oldalon keresztül mutatja be a projekt vezetést, míg a 4. oldalon 71 részfeladatra bontva mutatja be a projekt ütemezését.
- 3 részszempont 3. alszempontjára "egységes átlátható felhasználói felület".
A Döntőbizottság áttekintette a kérelmező alapajánlatának ezzel kapcsolatos, általa megjelölt részeit, így az alapajánlat 278-283. oldalát és a végleges ajánlat 2-6. oldalát, amelyben részben megismételte, részben kiegészítette az alapajánlatát. Ezt vetette össze a többi ajánlattevő ajánlatának e részszempont szerinti tartalmi elemeivel.
A Via Design Stúdió Kft. például az alapajánlata 136-148. oldalán sokkal részletesebben, többrétegűen, mélyebben fejtette ki a megvalósítás megoldását. Végleges ajánlatában az együttműködési elképzeléseit 3 oldalon keresztül mutatja be.
A Matávcom Kft. alapajánlata 38-42. oldalán mutatja be az adatszerkezet kialakítását, felépítését, bővebben és részletesebben kitér a felhasználói felület felépítésére. A 46-48. oldalon pedig tájékoztatást ad a megjelenített képernyő felépítéséről, az azon belüli változtatásokról, keresésekről.
- 3. részszempont 4. alszempontja "a weboldalak közötti információs csere".
A Döntőbizottság e részszempont tekintetében is az ajánlatok tartalmi elemeinek összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a II. r. kérelmező ajánlata vonatkozásában indokolt volt a minimális pontszám megállapítása:
A II. r. kérelmező ajánlatában csak a technikai lehetőségeket közölte, de az ajánlatából a megoldás részletes kifejtése elmaradt (alapajánlat 285-286. oldal, 287-289. oldal, 300. oldal).
A Via Design Stúdió Kft. ajánlatában a technikai lehetőségek függvényében megadja az alkalmazások egymással való integrálását, átjárhatóságát, az információforrások elérését, konkrét elképzeléseken keresztül (alapajánlata 114-118. oldal, 128-130. oldal, 137-148. oldal, 152-155. oldal, 184-185. oldal, ez utóbbi a koordinálási feladatokra vonatkozik).
A Matávcom Kft. ajánlatában a különböző weboldalak információit, illetve konkrétan ezek áramlási lehetőségeit is megadja. A tárgyalási fordulók között beadott ajánlat kiegészítése 3-7. oldalán pl. bemutatja az egységes weboldalak, a kereső- és adminisztrátorfelületek, hozzáférési csatornák és nyomkövetési lehetőség biztosítását, a kapcsolatot a külső információs rendszerekkel.
- 5. részszempont az ajánlott rendszer továbbfejleszthetőségének követelményei.
A II. r. kérelmező alapajánlata 314-315. oldalán a megvalósítás eszközeit mutatta be, az ezt tartalommal kitöltő ajánlati rész hiányzik. A végleges ajánlata 5-6. oldalán szűkszavúan, általánosságban utal a műszaki feltételek lehetőségeire. A műszaki szempontokon kívül nem mutatja be konkrét elképzeléseit és javaslatait.
Ehhez képest megállapítható, hogy a többi ajánlattevő a részszempontban megfogalmazott elvárást jobban kielégítette, így az 1 pont megállapítása alappal nem kifogásolható.
A Via Design Stúdió Kft. alapajánlata 138-142., 143-155., 158-161. oldalán bemutatta a továbbfejlesztés konkrét lehetőségeit, pl. egyedi portelek kifejleszthetőségei és elérhetőségei, felhasználói igényekhez igazodó testreszabási lehetőségek, háttéradatbázisok integrálása. A végleges ajánlata "Szolgáltatási csomagok" részében konkréten bemutatja az elképzeléseit.
A Matávcom Kft. a tárgyalási fordulók között beadott ajánlatkiegészítése 8-11. oldalán bemutatja az új adatleírásokat és kommunikációs modulokat, a vertikális portál kialakítást, a könyvtárakkal, az adatbázisokkal és egyéb szakterületek információs táraival való együttműködést, központi tájékoztató jellegű adatbázis készítését, statisztikai adatok megjelenítését.
A Döntőbizottság összevetette a II. r. kérelmezőn kívül a többi ajánlattevő ajánlatának a részszempontok szerinti tartalmi elemeit, és annak alapján úgy ítélte meg, hogy nincs közöttük olyan számottevő különbség, amely eltérő értékelési pontszám megállapítására nyújtana alapot.
A Döntőbizottság a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét a fentiek alapján meg nem alapozottnak minősítette, és ezért azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság - ajánlatkérő, illetve a nyertes ajánlattevők írásbeli, közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatai alapján - azt állapította meg, hogy ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevők 2002. május 13-án az eljárást lezáró szerződést megkötötték. Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében vitatta, hogy ezek a szerződések, ha létrejöttek is, érvényesek. A Döntőbizottság ezzel kapcsolatban arról tájékoztatja az I. r. kérelmezőt, hogy a Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján állapította meg a szerződések létrejöttét, ezzel szemben ellenbizonyításnak az Áe., illetve a Pp. szabályai alapján van helye. A szerződések érvényessége vonatkozásában pedig a Döntőbizottság, figyelemmel a Kbt. 76. §-ára, nem rendelkezik hatáskörrel, az I. r. kérelmező ezen igényét az általános hatáskörű bíróság előtt polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.
A Döntőbizottság eljárása során megállapította, hogy a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. tv. létrehozta az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot. E törvény 2. § k) pontja értelmében a hírközlési és az informatikai feladatok - a kormányzati informatikai feladatokat kivéve - az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz kerülnek. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tájékoztatása szerint a beszerzés tárgya olyan feladatra vonatkozik, amely nem kormányzati, így átkerült a minisztériumhoz.
Ugyanakkor a Döntőbizottság megítélése szerint, mivel a konkrét közbeszerzési eljárást teljes terjedelmében ajánlatkérőként még az Informatikai Kormánybiztosság folytatta le, amely jelenleg is létező és működő szerv, így jogkövetkezmények az általa lefolytatott közbeszerzési eljárás miatt vele szemben alkalmazandók.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ban biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg - a fenti indoklásra tekintettel -, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. §.(6) bekezdésére tekintettel a 26. § (2) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését. Erre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján szabott ki bírságot az ajánlatkérővel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése értelmében a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, amely jelenleg 1 M Ft.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése pedig az alábbiakat írja elő: "A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Döntőbizottság a bírság kiszabása során értékelte azt a körülményt, hogy az ajánlatkérő terhére megállapított jogsértések alapvetően eljárásjogi jellegűek és kisebb súlyúak, erre tekintettel a bírság összegét 1 M Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt egyértelműen megállapítható a megállapított jogszabálysértésért felelős személye, figyelemmel arra, hogy ajánlatkérőnek és megbízottjának a képviselői egyaránt részt vettek az eljárás jogszabálysértőnek minősített részeiben.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, a jogorvoslati kérelmek benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján annak törvényi feltételei nem voltak megállapíthatóak, illetve az eljárást lezáró szerződés 2002. május 13-án megkötésre került.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (l) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről, a bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. június 25.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
