KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6106)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.295/16/2002.
Tárgy: a Keviterv Plusz Kft. jogorvoslati kérelme Nagykőrös Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Keviterv Plusz Komplex Vállalkozási Kft. (3627 Miskolc, Katalin u. 1., képviseli: dr. Boholy György ügyvéd, 3530 Miskolc, Szemere u. 26., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet Nagykőrös Város Önkormányzata (2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5., képviseli: dr. Fazekasné dr. Vászin Edit ügyvéd, 2700 Cegléd, Bercsényi u. 29., a továbbiakban: ajánlatkérő) "belterületi szennyvízhálózat bővítéséhez tanulmány, vízjogi engedélyezési, vízjogi létesítési terv és tender-tervdokumentáció készítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) és (5) bekezdésére és az 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, Kósa István polgármesterrel szemben pedig 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Kötelezi továbbá ajánlatkérőt és Kósa István polgármestert, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. március 27-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 13. számában nyílt eljárás megindítására (2176/2002) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 3. a) pontja azt is tartalmazta, hogy "az engedélyek beszerzése, valamint a pénzügyi támogatás megszerzéséhez szükséges dokumentációk elkészítése az ajánlati dokumentációban részletezett szempontok szerint ajánlattevő feladata. Ugyanitt írta elő azt is ajánlatkérő, hogy a beszerzés mennyisége: 75 km hosszúságú alapvetően gravitációs szennyvízcsatorna, tervezői javaslat szerint gravitációs nyomott szennyvízcsatorna-hálózat tervezése a szükséges átemelőkkel, valamint 5000 db új házi bekötővezeték tervezése a telekhatáron belülre 1,0 m-re. Leszállítandó terv példányszáma: 12 példány engedélyezési, megvalósíthatósági tanulmány és tender-dokumentáció."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás mellett dokumentációt is készített:
Ajánlatkérő 2002. március 1-jén a 6/2002. (III. 1.) ÖT. számú rendeletével módosította a 22/1996. (XI. 7.) ÖT számú rendeletét, mely a közbeszerzési eljárás kiírásáról és elbírálásával összefüggő részletes szabályokról tartalmaz rendelkezéseket.
E módosított rendelet 5. § (8) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot Nagykőrös város polgármestere hozza meg. Ugyenezen 5. § (9) bekezdése szerint a helyi közbeszerzési eljárásban részt vevők összeférhetetlenségére és az ellenőrzés kérdésére a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
Az "ajánlatkérési dokumentáció" mellékletét képezte 2 db helyszínrajz. Ezek közül az egyik a meglévő és tervezett városi ivóvízhálózatról készített, M = 1:5000 léptékű átnézeti helyszínrajz (a másik a meglévő csatornahálózat helyszínrajza). A városi ivóvízhálózat bővítése tárgyában a Víziterv Consult Kft. készítette 2001. áprilisában a 863-as tervszámon a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációt a Kőrösi Vagyonkezelő Rt. (Nagykőrös) megrendelésére. Ennek az egyik tervlapja - "átnézeti helyszínrajz C változat" - került csatolásra a jelen közbeszerzési eljárásban kiadott dokumentációba.
A 2002. május 8-i ajánlattételi határidőig hét ajánlat érkezett, melyet a kérelmező, a Mélyépterv Rt., a Víz- és Környezetgazdálkodási Kft., a Víziterv Consult Kft., a Keviterv Akva Mérnöki Kft., a FÖMTERV Rt. és a Benkó Mérnöki Bt. nyújtottak be.
Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor az ajánlatokat csak formai szempontból vizsgálta. Ebben a körben megállapította, hogy valamennyi "ajánlattevő" jogosult volt az ajánlat benyújtására.
A 2002. február 20-án megkötött megbízási szerződés alapján bonyolítói feladatokat ellátó ZM Projekt Beruházó Kft. mint bonyolító 2002. május 13-án készített szakvéleményt, és ennek alapján három érvényes ajánlatot hasonlított össze, majd azt javasolta a döntésre jogosultnak, hogy nyertesként a Víziterv Consult Kft.-t hirdesse ki.
2002. május 14-én az ajánlatkérő háromtagú bizottsága elfogadta a megbízott értékelését, majd 2002. május 16-án a döntésre jogosult polgármester elfogadva a javaslatot meghozta az eljárást lezáró döntését, mely szerint a közbeszerzési eljárás nyertese a Víziterv Consult Kft.
Ajánlatkérő az érvényesség és az alkalmasság körében hozott döntéséről 2002. május 15-én kelt levéllel értesítette az ajánlattevőket. Ebből értesült a kérelmező is arról, hogy az ő ajánlatához hasonlóan a Víziterv Consult Kft. ajánlata is érvényes és az alkalmassági feltételeknek is megfelelt.
A nyilvános eredményhirdetésre 2002. május 22-én került sor, ahol az összegzést ismertette ajánlatkérő. Az eredményhirdetésen kérelmező nem jelent meg.
Az összegzést és az eredményhirdetési jegyzőkönyvet 2002. május 24-én küldték meg a három - érdemben is elbírált - ajánlattevőnek, és a Közbeszerzési Értesítőben való közzétételről is intézkedett ajánlatkérő.
A szerződéskötésre az időközben megindított jogorvoslati eljárásra, valamint az annak keretében hozott ideiglenes intézkedésre tekintettel nem került sor.
Kérelmező a 2002. május 24-én benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság felhívására 2002. május 30-án hiánypótlás keretében kiegészítette. Ebben kérte a jogorvoslati eljárás keretében a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, valamint az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Arra az esetre, amennyiben az ajánlatkérő a Víziterv Consult Kft.-t hirdette ki nyertesnek, kérte a szerződéskötés megtiltását is. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy amennyiben a Víziterv Consult Kft. az eljárás nyertese, akkor az jogszabálysértő módon került megállapításra, mert álláspontja szerint a nevezett kft. ajánlata érvénytelen, tekintettel arra, hogy a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban nem vehet részt. Ezt azzal indokolta, hogy álláspontja szerint a Víziterv Consult Kft. készítette az eljárásban a közreadott dokumentáció egy részét, így az ajánlatkérő által bevont személynek tekintendő. Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva nyilatkozott egy korábbi döntőbizottsági eljárásra, melynek következtében az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság is megerősítette álláspontjukat, melynek értelmében a dokumentáció részét képező terv készítője a közbeszerzési eljárásban összeférhetetlennek minősül. A Kbt. vonatkozó rendelkezése értelmében az ilyen esetekben az alapelv sérelme megállapítható, és az ajánlattételből az adott fél kizárható.
A tárgyaláson megismerve az ajánlatkérő és a Víziterv Consult Kft. nyilatkozatát előadta azt is, hogy a korábbi vízjogi engedélyezési terv kapcsán juthatott a nyertes ajánlattevő olyan többletinformációhoz, melynek következtében az esélyegyenlőség elve sérülhetett. Indítványozta azt a tárgyaláson, hogy a Döntőbizottság szerezze be a vízjogi engedélyezési tervet az ajánlatkérőtől, és azt vizsgálja meg az abban lévő információk vonatkozásában. Előadta azt is, hogy álláspontja szerint a korábbi geológiai, geodéziai felmérés, a talajmechanikai szakvélemény, és fúrások eredményei szolgáltattak olyan többletinformációt a Víziterv Consult Kft. részére, amikor az ivóvízhálózat vízjogi engedélyezési tervét készítette, hogy ezzel jutott többletinformációhoz a jelen közbeszerzési eljárás vonatkozásában.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében a 2002. június 6-án kelt D.295/10/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő nevében a többször módosított 22/1996. (XI. 7.) ÖT számú rendelet 5. § (8) bekezdése szerint a polgármester mint a közbeszerzési eljárást lezáró határozat meghozatalára jogosult döntéshozó írásbeli észrevételében úgy nyilatkozott, hogy kéri a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Ezt azzal indokolta, hogy az ajánlati felhívási dokumentációt a megállapodásban megbízott bonyolító állította össze az ajánlatkérő által átadott tervek és adatok alapján: A kérelmező által kifogásolt helyszínrajzot abból a célból adták át a bonyolító részére, hogy az ajánlattevőket informálja a tervezési határon belül a telkek és utcák valóságos elhelyezkedéséről a közműbekötések miatt. Ezt a tervlapot az ivóvízhálózat tervezésének részeként készítette a Víziterv Consult Kft. 2000-2001-ben. A közbeszerzés tárgyában a Víziterv Consult Kft. semmiféle tervezési vagy egyéb feladatot nem végzett ajánlatkérőnél, így nem tartozik a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésének hatálya alá. Előadta azt is nyilatkozatában, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel vehettek részt az eljárásban, figyelembe véve azt, hogy az ajánlatkérő a tervezési munkához díjmentesen szolgáltatja a város alaptérképét. Erre tekintettel a Víziterv Consult Kft. korábbi munkavégzése a számára nem biztosít előnyt. Azt is nyilatkozta, hogy a jogorvoslati eljárásra tekintettel a nyertessel a szerződést egyenlőre nem köti meg. Írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva azt is nyilatkozta, hogy a közbeszerzés tárgyával nem volt kapcsolatban a Víziterv Consult Kft.-nek a beadott közműterve. Az ivóvízhálózat helyszínrajza információt szolgáltatott minden ajánlattevő számára és ezt díjmentesen ajánlották fel a részükre. Azt is nyilatkozta, hogy tévedésből került be a dokumentációba a kérdéses helyszínrajz. Ennek alátámasztására úgy nyilatkozott, hogy ajánlatkérőnek nem volt fogalma arról, hogy ki fogja a dokumentációt kiváltani, kik lesznek a potenciális ajánlattevők. Ha tisztában lettek volna azzal, hogy a Víziterv Consult Kft. is pályázik, akkor ez
t a tervlapot nem tették volna be a dokumentációba. Azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy a vízjogi létesítési engedély, illetve annak a tartalmáról szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szabályozza, hogy egy ilyen engedélynek miket kell tartalmaznia. Álláspontja szerint lényeges eltérés van a csatornára vonatkozó és az ivóvízellátásra szóló tervek között. Erre tekintettel nem állapítható meg az összefüggés, illetve a jogosulatlan többletinformáció-szerzés a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő részéről. E témakörben előadta azt is, hogy a korábbi engedélyek, amik 1-1 1/2 éve készültek már elavultnak tekinthetők, és jelen ügyben nem használhatók, azaz tartalmi összefüggésben sem hozhatóak a jelen közbeszerzési eljárás tárgyával az idő múlására való tekintettel sem. Az a legfrissebb térkép a városról, amit legutóbb elkészítettek, és amit az ajánlattevők részére átadtak, az ingatlanok és az utcák jelenlegi állapotát tartalmazza. Ennek aktualizálása is a nyertes részére feladat lett volna. Nem vitatta azt a tényt sem a tárgyaláson, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő részéről került a dokumentációhoz csatolásra a Kőrösi Vagyonkezelő által részükre átadott, a kérelmező által kifogásolt helyszínrajz. Határozottan állította, hogy annak a készítőjével korábban kapcsolatban nem álltak, őt nem ismerték. Rendelkezésre állt ez a térkép, ezért az ajánlattétel megkönnyítése érdekében minden ajánlattevőnek a rendelkezésére bocsátották a dokumentációval együtt.
Az ügyben érdekelt felek közül a Víz- és Környezetgazdálkodási Kft. úgy nyilatkozott, hogy egyetért a jogorvoslati kérelemben írtakkal. Álláspontja szerint a Víziterv Consult Kft. helyszínrajza a dokumentáció részét képezte. Azt is nyilatkozta, hogy a nyertes előnybe került minden más ajánlattevővel szemben, mert rendelkezik a városi tervezési alaptérkép digitalizált állományával is, amit a jelen beszerzésnél fel tud használni.
A Víziterv Consult Kft. mint nyertesnek kihirdetett ajánlattevő írásban kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Azt nyilatkozta, hogy társaságuk sem az ajánlati felhívás, sem annak mellékletét képező dokumentációs anyag elkészítésében nem vett részt. Azt elismerte, hogy az ajánlatkérő által a dokumentációhoz csatolt ivóvízhálózat helyszínrajzát a KÖVA Rt. által megrendelt ivóvízhálózat bővítésének engedélyezési dokumentációjához ők készítették 2000-2001. években. E helyszínrajznak az alapját a Nagykőrös Város Önkormányzata irattárában lévő városi 1:5000 méretarányú térkép, valamint a meglévő közműveket és vízhálózatot tartalmazó helyszínrajzok képezték. Észrevételében azt is nyilatkozta, hogy az ivóvízhálózat tervezési munkák elkészítéséhez olyan - a városi közmű alaptérképeket kiegészítő - geodéziai felméréseket végeztek, amelyek egyértelműen csak az ivóvízhálózat tervezési munkáihoz voltak szükségesek. Az ivóvízhálózat engedélyezési tervének elkészítése során külön talajmechanikai fúrások és talajmechanikai szakvélemény nem készült, csak egy általános területismertető szakvélemény, ami a szennyvízhálózat tervezési munkáihoz nem elegendő. Ezzel kapcsolatban azt is nyilatkozta, hogy a jelen közbeszerzési eljárás nyertesének a szennyvízcsatorna tervezéséhez teljes körű geodéziai felmérést és talajmechanikai fúrások alapján részletes geotechnikai szakvéleményt kell készíttetnie. Véleménye szerint a Kbt. 31. §-ában felsorolt egyetlen összeférhetetlenségi ok sem áll fenn vele szemben, ezért jogszerűen vett részt a jelen közbeszerzési eljárásban. Mivel a társaságuk sem a szennyvízcsatorna-hálózat, sem a szennyvíztisztító telep tervezésében és egyéb szolgáltatás jellegű tevékenységében nem vett részt, ezért kizárt esetükben az esélyegyenlőség megsértése.
Írásos észrevételüket a tárgyaláson változatlanul fenntartva előadta, hogy álláspontjuk szerint kérelmező által hivatkozott Legfelsőbb Bírósági ítélet nem hasonlítható össze a jelen eljárásban fennforgó esettel, az teljesen másra vonatkozott. Véleménye szerint a Döntőbizottságnak a hivatkozott Legfelsőbb Bírósági ítéletre is tekintettel elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a korábbi tervezés tárgya - ivóvízhálózat tervezése - összefüggésbe hozható-e a jelen közbeszerzés tárgyával, ami viszont csatornázás tervezésére vonatkozik. Kérdésre a tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy a dokumentáció átvételekor észlelték azt, hogy az általuk készített korábbi térkép a dokumentáció részét képezi. Ennek nem tulajdonítottak jelentőséget, és ezért nyújtották be a pályázatukat tekintettel arra, hogy ez a térkép csak az ingatlanok elhelyezkedéséről, illetve az utcák kialakításáról adott minden ajánlattevő részére információt, így többletinformációhoz őket nem jutathatta, tehát az összeférhetetlenség a vonatkozásukban nem állapítható meg. Határozottan állította azt is, hogy a korábbi terv készítése során geodéziai felmérés nem készült, amit az is bizonyít, hogy az ivóvízhálózat engedélyezési tervének készítése során külön talajmechanikai fúrások és talajmechanikai szakvélemény nem készült, csak egy általános területismertető vélemény, amely a szennyvízhálózat tervezési munkáihoz nem elegendő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos és ajánlatkérő megsértette a határozat rendelkező részében írtakat.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás keretében elsődlegesen alapvetően azt kellett vizsgálnia, hogy a Kbt. 31. §-ában megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályok megszegése fellelhető-e az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során, illetve annak kapcsán hozott döntései jogszerűek-e. A Döntőbizottság az eljárás keretében az ajánlatkérő és a Víziterv Consult Kft. által is elismerten megállapította kétséget kizáróan tényként, hogy a jogorvoslati kérelemben kifogásolt terv készítője azonos az eljárás egyik résztvevőjével, nevezetesen a Víziterv Consult Kft.-vel, akit az ajánlatkérő az eljárás nyertesének hirdetett ki.
A Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdései az alábbiakat tartalmazzák:
Az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója."
"(5) Ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet."
Fenti szabályt figyelembe véve a Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció részévé tette a Víziterv Consult Kft. által korábban készített tervlapot, az ajánlatkérő által az eljárásba bevont személynek minősül annak ellenére, hogy a Víziterv Consult Kft. nem a tervezett beruházáshoz (csatornaépítés), hanem az ivóvízhálózat bővítéséhez készítette el korábban ezt a tervet. E tényen az sem változtat, hogy a Víziterv Consult Kft. hozzájárulásával vagy a nélkül történt-e a jelen közbeszerzési eljárásba a bevonása.
Ezen álláspont kialakításánál a Döntőbizottság figyelembe vette azt az ajánlatkérői nyilatkozatot is, mely szerint ajánlatkérő, amennyiben tisztában lett volna azzal, hogy a dokumentációt a Víziterv Consult Kft. is megvásárolja és ezzel potenciális ajánlattevővé válik, akkor ezt a tervlapot a dokumentációba nem helyezte volna el.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem menti ajánlatkérő felelősségét az sem, hogy nem körültekintően járt el a dokumentáció összeállításakor, és az sem, hogy a kérdéses tervlapot ajánlatkérő az azt korábban elkészíttető Kőrösi Vagyonkezelő Rt.-től szerezte meg és helyezte el a dokumentációban.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az összeférhetetlenségi szabály fennálltát megalapozza az is, hogy a nyertes számára valós előnyt jelentett a korábbi tervezési munka. Erre utal az írásban tett kérdések és válaszok között fellelhető 8. és 9. pontban foglaltak is, mely szerint az ajánlattevő igényét fejezte ki a helyszínrajz digitális formában való átvételére, ami a tervezési munkát (a beszerzés tárgyának megvalósítását) jelentősen megkönnyíti. A jogorvoslati eljárás során megállapítást nyert az is, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő számára rendelkezésre álltak ezek a korábbi tervek, tehát az ő számára a munka teljesítése lényegesen egyszerűbbé vált. Erre tekintettel kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ajánlattevők esélyegyenlősége sérült.
A beszerzett iratokból a Döntőbizottság kétséget kizáróan azt is megállapította, hogy formailag nem vitatható, hogy a nyertes által készített tervlap volt az, amelyet ajánlatkérő az általa szükségesnek tartott, naprakész információk közlése céljából ajánlattevőknek a dokumentáció formájában biztosított.
Annak a kérdésnek a vizsgálata során, hogy valóban jelentett-e előnyt a nyertes számára a jelen beszerzés teljesítésében a korábbi tervezői tevékenység a Döntőbizottság a következő álláspontra helyezkedett:
Nyertesnek kihirdetett ajánlattevő által 2001. februárban készített, az ivóvízhálózat bővítésére vonatkozó vízjogi létesítési engedélyezési terv ugyanarra a területre készült, mint amelyen a jelen beszerzés tárgyaként kell tervezést végezni. Az is megállapítható, hogy tartalmilag részei voltak a tervezési alapadatok, a meglévő létesítmények ismertetése. Az eljárás során bebizonyosodott az is, hogy talajmechanikai fúrások és részletes talajmechanikai szakvélemények ugyan nem készültek, de geotechnikai szakvélemény (Geohidro Geotechnikai Kft.) készült, ami szöveges, illetve rajzi része volt a vízjogi létesítési engedélyezési tervnek. A területismertető szakvélemény a tervezési területet 8 kisebb részre bontotta, és a korábbi feltárásokra támaszkodva adott ismertetést a talajszerkezetről és a talajvíz elhelyezkedéséről.
A jelen beszerzés tárgya az ajánlati felhívás 3. a) pontjában és az ajánlatkérői dokumentáció 1.2. pontjában került részletezésre. E szerint az elvi vízjogi és létesítési engedélyezési tervek készítése is a nyertes feladatát képezi. Ezek kötelező tartalmát a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szabályozza.
Az elvi vízjogi engedélyezési tervnek is részét képezi az előzetesen történt vizsgálatok eredménye, a területen elhelyezkedő érintett létesítmények rajzi és szöveges ismertetése (1. sz. melléklet).
A rendelet 2. sz. melléklet III. fejezete határozza meg a létesítési engedélyezési terv tatalmát, szöveges (műszaki leírás) és rajzi követelményét. Ezek között szintén szerepel a terület meglévő létesítményének rajzi feldolgozása.
Ezen tényekre is tekintettel a Döntőbizottság megállapította a Kbt. 31. § (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget, mely az (5) bekezdésre figyelemmel az ajánlat érvénytelenségének megállapítását kell hogy maga után vonja.
A Döntőbizottság a felek által is hivatkozott korábbi jogorvoslati határozat, illetve annak kapcsán keletkezett első és másodfokú bíróságok ítéleteiben megfogalmazottakhoz hasonlóan megállapította a vonatkozó fentebb idézett rendelkezések alapján, hogy az ajánlati felhívás részét képezte az az engedélyezési dokumentáció, amelyet részben a Víziterv Consult Kft. készített. Azzal, hogy az ajánlatkérő ezt a dokumentáció részévé tette a közbeszerzési eljárása során és azt gyakorlatilag felhasználta - függetlenül a Víziterv Consult Kft. szándékától - őt a dokumentáció egy részének készítőjévé tette, ezért ajánlatkérő ezzel automatikusan a potenciális ajánlattevők sorából a Kbt. 31. § (2) bekezdésére tekintettel őt kizárta.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Ezen és fentebb idézett jogszabályokat összevetve a történeti tényállással megállapítható, hogy ajánlatkérő a Víziterv Consult Kft. korábban készített tervrészét a dokumentáció részévé tette, ezért a nevezett Kft. ajánlatát ki kellett volna zárnia a további eljárásból, azt nem értékelhette volna.
E megállapítást csak megerősíti az ajánlatkérő által a Döntőbizottsághoz becsatolt fentebb hivatkozott önkormányzati rendelet 5. § (9) bekezdése is, melynek kapcsán ajánlatkérőnek tisztában kellett lennie azzal, hogy a Kbt. 31. § (2) bekezdését is figyelembe kell vennie a közbeszerzési eljárások során.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel mint szervezettel és a jogsértésért felelős döntéshozó személlyel szemben.
A Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja azt tartalmazza, hogy: "a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel, és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben."
Az ajánlatkérő szervezettel és a jogsértésért felelős polgármesterrel szemben a Döntőbizottság a törvényben meghatározott minimumbírságot alkalmazta a mérlegelést követően. Ennek keretében megvizsgálta a közbeszerzési eljárás során tanúsított összes körülményt, így az ajánlatkérő magatartását, ezen belül különösen azt, hogy a jogorvoslati eljárás megindításáról történő tudomásszerzést követően ajánlatkérő még az ideiglenes intézkedés meghozatala előtt úgy nyilatkozott, hogy az eljárásra tekintettel a szerződéskötést egyenlőre nem foganatosítja, megvárva a döntőbizottsági határozat kézhezvételét. A mérlegelés során a bírság kiszabásának vizsgálata keretében a Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy a Víziterv Consult Kft. nettó 18 M Ft összegű árajánlatot tett a közbeszerzési eljárás során, így a kötelezően kiszabandó minimális bírság összege így is eléri az 5,5%-ot a Kbt. 88. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően, mely szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg (1 M Ft, illetve a jogsértésért felelős személy esetén 100 000 Ft).
A bírság mértékének megállapításánál azt is figyelembe vette a Döntőbizottság; hogy részben az ajánlatkérő önkéntes jogkövető magatartására visszavezethetően nem került sor a szerződéskötésre, így a döntés megsemmisítésével a jogsértő magatartás reparálható. Azt is értékelte a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő már korábban is pályázott támogatásra szennyvízcsatorna-hálózat építéséhez, amihez a megfelelő pályázata ellenére nem sikerült támogatást elérnie a közelmúltban és a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező tervek is a jövőbeni pályázat benyújtásához szükséges.
A fent leírtakra tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a törvényi kötelező előírás alapján kiszabott minimális bírság is megfelelő súlyú ahhoz, hogy a jövőben az ajánlatkérőt az ilyen jogsértő magatartásoktól visszatartsa, és körültekintőbben járjon el a közbeszerzési eljárásai során hozott döntések kialakításakor.
Az igazgatási szolgáltatási díj megtérítését a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára alapozta, mely szerint a jogsértőt kötelezni kell az eljárási díj viselésére is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 25.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
