KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6132)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.276/14/2002.
Tárgy: a Baucont Építőipari Rt. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Baucont Építőipari Rt. (1088 Budapest, Rákóczi út 1 3., képviseli: dr. Csók Balázs ügyvéd, 7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 39., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Budapest Fővárosi Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9 11., képviseli: dr. Molnár Judit, 1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 21. IV/1., a továbbiakban ajánlatkérő) "Budapest Főváros Levéltára új épülete kivitelezői, építési munkák elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdésére és a (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a 60. § (1) bekezdés b) pontját, ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 3-i 40. számában (6788) tette közzé részvételi felhívását nyílt előminősítéses eljárásra a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő a rész-, illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Ajánlatkérő 2001. december 13-án hozta meg a részvételi szakaszt lezáró döntését, melyben a 12 jelentkező közül kilencet alkalmasnak minősített és őket 2001. december 14-én hívta fel ajánlattételre. Ajánlati felhívásában rendelkezett a kötelező tartalmi kellékekről. A felhívása 15.9. pontjában előírta, hogy ajánlattevő köteles csatolni ajánlatához a tervdokumentációban kiadott árazatlan tételes költségvetést a kiírt sorrendben beárazva és ahhoz kétoszlopos főösszesítőt mellékelni. A 15.11. pontban pedig - többek között - akként rendelkezett, hogy a költségvetés beárazásának elmaradása az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított. Ebben rendelkezett az ajánlatok benyújtásának tartalmi, formai követelményeiről, továbbá ez tartalmazta a kiviteli tervdokumentációt, az árazatlan tételes költségvetést és a szerződéstervezetet is. A dokumentáció 1. pontjának 2. bekezdésében ajánlatkérő felhívta ajánlattevők figyelmét arra, hogy ellenőrizzék, rendelkezésükre áll-e minden információ és jelezzék a hiányosságokat, ellentmondásokat.
A 3. pontban kimondta ajánlatkérő, hogy az ajánlatot a kiviteli tervdokumentáció alapján kell összeállítani azzal, hogy az ott megjelölt márkanevek csak tájékoztató jellegűek. Az ajánlatok kötelező tartalmával kapcsolatban a 3.1. pontban az alábbiakat írta elő:
"Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a jelen dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az előírt mellékleteket az ajánlatához csatolnia kell. Azok eredetiségét ajánlatkérő megvizsgálhatja.
Az ajánlatok kidolgozásának alapját az ajánlati felhívás és az ajánlattételi dokumentáció együttesen képezik, amelyek kiegészülnek az ajánlattevő által a helyszínen megállapítottakkal, a konzultáción elhangzott kérdésekre, valamint az esetlegesen írásban benyújtott kérdésekre adott információkkal."
A dokumentáció 12. oldalán 7. sz. dokumentumként a beárazott költségvetés csatolásának kötelezettségét állapította meg ajánlatkérő és ezzel kapcsolatban előírta, hogy ajánlattevő köteles a költségvetés összeállításakor a tervet felülvizsgálni, továbbá azt is, hogy: "A tervező által elfogadott - a konzultációs jegyzőkönyvben, illetőleg az írásban feltett kérdés(ek)re adott válasz(ok)at tartalmazott tájékoztatásban rögzített - munkarészek beépítése valamennyi ajánlattevő számára kötelező, ezen túlmenően azonban az ajánlatban további műszaki észrevétel nem tehető."
Ajánlatkérő a villamos kiviteli terv költségvetési kiírásának 8/19. oldalán "Elosztóberendezések" címszó alatt az 5. pont 7. francia bekezdésében tüntette fel követelményként az elosztóberendezéssel szemben, hogy abba kerüljön beépítésre a kapcsolási terv szerinti automatikus fázisjavító kondenzátor berendezés.
2002. január 23-án került sor helyszíni konzultáció tartására, ajánlatkérő az ekkor, illetőleg más alkalommal feltett kérdéseket írásban megválaszolta és azt valamennyi felhívott ajánlattevő részére kézbesítette.
A Magyar Építő Rt. 2002. január 9-én feltett 2. pont alatti kérdése az alábbi volt: "A bejárati üvegfal típusát, színét, mintázatát, tömítő, dilatációs anyagait - típusmegjelölését minőségmeghatározás jelleggel - kérjük meghatározni." A konzultációról készített jegyzőkönyv 2. oldalán, ajánlatkérő erre a következő választ adta: "Bejárati üvegfal 240 × 240 × 80 mm-es víztiszta üvegtéglából készül. A tömítőanyagot a részletrajz tartalmazza."
A Magyar Építő Rt. ugyanekkor feltett 7. pont alatti kérdése az alábbi volt: "A fa padlóburkolatok anyaga svédpadló vagy parketta?"
A konzultációról készített jegyzőkönyv 3. oldalán ajánlatkérő erre a következő választ adta: "A fa padlóburkolatok anyaga csaphornyos svédpadló."
A Magyar Építő Rt. ugyanezen okiratában a 14. pont alatt javasolta a műszaki átadás-átvételhez szükséges zajvédelmi mérés összegszerű limitálását. Ajánlatkérő erre a konzultációs jegyzőkönyv 3. oldalán az alábbi tájékoztatást adta: "A zajvédelmi mérést ajánlattevőnek a költségvetésben kell beárazni."
A KÉSZ Kft. 2002. január 22-én feltett 5. pont alatti kérdése az alábbi volt: "Jól értelmeztük-e, hogy a homlokzati üvegtégla mezők tűzihorganyzott felületképzésű acélkeretbe épülnek, míg a kereteket tartó acélszerkezet mázolt kialakítású?"
A konzultációról készített jegyzőkönyv 6. oldalán ajánlatkérő erre a következő választ adta: "A teljes acélszerkezet tűzihorganyzott és tűzvédő mázolású."
A Magyar Építő Rt. 2002. január 26-án feltett 7. pont alatti kérdése az alábbi volt: "A tűzrendészeti műleírás 5. oldalán a homlokzati üvegtégla fal acél merevítéseire "TH növelő bevonat" alkalmazását írja elő, ugyanakkor a költségvetés nem tartalmaz erre vonatkozó tételt. Meg kell-e ajánlani a tűzvédelmi bevonatot? Ha igen, milyen mennyiségben?"
Ajánlatkérő válasza a konzultációs jegyzőkönyv 4. oldalán: "Az üvegtégla fal tűzállósági határértéke 0,5 óra, ezért tűzvédő mázolással kell ellátni. Az acélszerkezet 15 perces tűzállóságú határértékű, a festéknek további 15 percet kell biztosítani. DOSSALAN vagy DOSSALACK tűzvédő bevonat."
A KIPSZER Rt. 2002. január 17-én feltett 3. pont alatt a gyengeáramú rendszerekkel kapcsolatosan a következő két kérdést tette fel: "A "Parkoló megtelt!" feliratú táblát, valamint a szerver számítógépet és szoftvert az anyagmennyiségi kiírás nem tartalmazza, ezeket beárazzuk-e? A műszaki leírásban szereplő mechanikus visszahúzó szerkezet (hidraulikus ajtóbehúzó) a kiírásban nem szerepel! Ezeket tartalmazza-e ajánlatunk?"
Ajánlatkérő ezen kérdésekre a konzultációs jegyzőkönyv 8. oldalán előírásként adta meg: "A parkoló megtelt táblát szerepeltetni kell az ajánlatban... Az ajtóbehúzó szerkezetet, vagy az ajtókiírásnál, vagy a biztonságtechnikánál kell szerepeltetni."
A Középületépítő Rt. 2002. január 23-án feltett 5. és 7. pont alatti kérdései az alábbiak voltak:
5. "A rétegrend szerint panelparketta, a költségvetés szerint hagyományos parketta készült. Melyiket vegyük figyelembe? Valóban 5 réteg lakkozás szükséges - ld. Műszaki leírás: padlószerkezetek?"
7. "A téglaburkolat tartószerkezete a Részlettervek szerint Proffix rozsdamentes acél, a költségvetés szerint Sopron acél profil. Melyiket vegyük figyelembe?" Ajánlatkérő az alábbi válaszokat adta a konzultációs jegyzőkönyv 9. oldalán: "Csaphornyos svéd padló készül 3 réteg lakkozással... A tartószerkezet és a keretek is tűzihorganyozottak, tűzvédő mázolással."
Ajánlatkérő a 2002. január 23-án kelt "Fővárosi Levéltár ajánlati dokumentáció 7. számú pontjában foglaltak pontosítása" tárgyú levelében az alábbiakról tájékoztatta az ajánlattevőket:
"A tervező megvizsgálja az észrevételezett munkát, illetve munkarészt és amennyiben elfogadja, azt minden ajánlattevő köteles beépíteni az ajánlatába az ajánlatkérő által a Kbt. szerint adott válasz figyelembevételével az ajánlatok műszaki tartalmának azonossága érdekében.
Ezen túlmenően további műszaki észrevétel nem tehető, így az ajánlati árat az ajánlattevő az eredeti tervezői költségvetés fentiek szerinti, a tervező által befogadott módosítással együttesen egy összegben határozza meg."
A Középületépítő Rt. 2002. február 1-jén feltett kérdése az alábbi volt: "Kérjük szíveskedjenek pontosítani, hogy a pályázók által feltett és a tervező által jóváhagyott költségvetési eltéréseket mind külön Költségvetés észrevétel fejezetben kell szerepeltetni?"
Az erre adott ajánlatkérői válasz a következő volt: "A mennyiségeket egy költségvetésben kell szerepeltetni a tervező által megadott és elfogadott tételeknél."
Az ajánlattételi határidőre, 2002. február 12-ig ajánlatot nyújtott be: a Magyar Építő Rt., a KÉSZ Kft., a MASZER Rt., az Architekton Rt. és a kérelmező a Középületépítő Rt.-vel, továbbá a KIPSZER FT Rt.-vel közösen, konzorciumban.
Ajánlatkérő - halasztott időpontban - 2002. április 30-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését, melyben minden ajánlatot érvénytelenné nyilvánított és megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Az eredményhirdetésről felvett jegyzőkönyvben ajánlatkérő azt rögzítette, hogy az írásbeli összegezés felolvasásával ismertette az elbírálás eredményét. Ajánlatkérő minden ajánlatot a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvánított érvénytelennek arra hivatkozással, hogy eltértek a műszaki tartalomtól.
Ajánlatkérő írásbeli összegezése 1. sz. mellékletében részletezte az érvénytelenség okait általános jelleggel és egyes ajánlatokra is lebontva.
Minden ajánlattal kapcsolatban kifogásolta, hogy a költségvetést úgy árazták be, hogy sok esetben nem vették figyelembe a konzultációkon elhangzottakat. Az ajánlatokban egyes esetekben nem tüntették fel a termékek műszaki specifikációját, amely egyes műszaki megfelelőségi kérdések eldöntéséhez nélkülözhetetlen. Az ajánlatokban a mennyiségi kiírások eltértek egymástól, többletmegajánlásokra is sor került.
A kérelmező ajánlata vonatkozásában az alábbi hiányokat jelölték meg:
- Felületképzés: üvegfal acélszerkezet kétszeres tűzvédő mázolás (DOSSALAN v. DOSSALACK) ("Fém- és könnyűépületszerkezet-szerelés"-nél 1 tételnél DOSSALAN jelölve)
- Burkolás: 1 tételnél panelparketta csaphornyos svédpadló helyett)
- Üvegtégla fal: 250 × 250 × 80 (240 × 240 × 80 helyett)
- Belsőépítészet: B 107 helyiség beépített bútorai
- Elektromos beléptető rendszer: "parkolóhely megtelt" tábla, ajtóvisszatérítő hidraulika
- Erősáramú hálózat: 1 Klt 200 KVA aut. fázisjavító berend. zavarszűréssel
- Organizáció: akusztikai ellenőrző mérés
A kérelmező a 2002. május 15. napján ajánlott levélként postára adott jogorvoslati kérelmében kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
Álláspontja szerint az általa benyújtott ajánlat nem érvénytelen, így ajánlatkérő alap nélkül nyilvánította eredménytelennek a közbeszerzési eljárást. Tárgyaláson pontosított nyilatkozatában érvénytelenségi okokként az alábbiakat adta elő:
1. "Felületképzés". Az ajánlatkérő igényének megfelelően tűzihorganyzott és tűzvédő mázolású acélszerkezetet ajánlott. Külön nem tüntette fel a tűzihorganyzottságot, de vállalta az előírt tűzállósági érték teljesítését, így ajánlata egyértelmű. Előadta, hogy valóban nem a "Felületképzés" címszavú 47. tételsor alatt részletezte a tűzvédő mázolást, hanem a 34. "Fém- és könnyű épületszerkezet szerelése" tételsor alatt, az 5. pontban vállalta a 0,5 órás tűzvédő mázolással, feltüntette a DOSSALAN típust és azért adta meg tonnában a mennyiséget, mert a szerkezet súlyára kell megadni, nem felületre. A 37. tételsor 4. pontja alatt ugyan nem tüntette fel külön a tűzvédő mázolást, de mivel vállalta a 0,5 órás tűzállóságot, így ez értelemszerűen vonatkozik rá. Hangsúlyozta, hogy ajánlata csak az ajánlatkérő által megjelölt érvénytelenségi okok alapján vizsgálható, újabbakkal, így (pl. a tűzihorganyzottság) nem.
2. A burkolással kapcsolatos érvénytelenségi ok vonatkozásában előadta, hogy ajánlatkérő előírásai között csak a 42. tételsor 8. tételénél volt eltérés, itt a rétegrajzok panelparkettát tüntettek fel, míg a költségvetési kiírás hagyományos parkettát. Az ezt kifogásoló, a Középületépítő Rt. január 22-i kérdésére adott választ így csak úgy tudta értelmezni, hogy az csak e tételre, a 8.-ra vonatkozik, itt kell csaphornyos svédpadlót készíteni. Ugyan volt korábban általános faburkolatokra vonatkozó kérdése a Magyar Építő Rt.-nek, azonban az korábbi volt, továbbá tételsor-megjelölést sem tartalmazott. Így ajánlatkérő nem kifogásolhatja azt, hogy a 42. tételsor 9. pontjánál megmaradt ajánlatában a panelparketta.
3. Üvegtégla fal. A kérelmező nem vitatta, hogy valóban 250 × 250 × 80 mm-es üvegtéglára tett ajánlatot. Azonban ez az ajánlata ténylegesen 240 × 240 × 80 mm-es üvegtéglára vonatkozik, ugyanis méretei alapján csak ekkora téglából építhető fel az üvegtégla fal, másrészt szükséges a fugázásra is hely biztosítása, ez 1 cm. Hivatkozott továbbá arra, hogy ajánlatkérő fugázással kapcsolatos tételt nem határozott meg, így azt ezen tételsor alatt vette figyelembe.
4. Elektromos beléptető rendszer: "Parkolóhely megtelt tábla". A kérelmező ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy ugyan előírás volt, hogy a rendszernek ezt a funkciót is teljesítenie kell, azonban az már nem, hogy külön költségvetési tételsor alatt tüntessék fel az ajánlattevők. Ez azért sem lett volna indokolt előírás, mert egy rendszer egyik eleméről, alkotórészéről, tartozékáról van szó, amelyet jogilag nem szükséges és általában nem is szoktak külön tételként meghatározni. A sorompón levő táblával a funkció biztosítható.
5. Elektromos beléptető rendszer: ajtóvisszatérítő hidraulika.
E pontnál a 4. ponttal azonosan indokolta a kérelmező ajánlata érvényességét. Megjelölte továbbá, hogy ajánlatában az asztalosszerkezetek elhelyezésére vonatkozó 44. tételsornak a 105-től 121. pontig terjedő része vonatkozik a tűzgátló ajtókra, továbbá a 119-től 121-es tételekénél DORMA TS típusú ajtókat jelölt meg. Álláspontja szerint ezzel eleget tett ajánlatkérő elvárásának.
6. Erősáramú hálózat: 1 Klt 200 KVA aut. Fázisjavító berendezés, zavarszűréssel.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlata megfelel az előírásoknak, ugyanis ajánlatkérő villamos kiviteli terve 5. "Elosztóberendezések" címszavú része tartalmazza a kapcsolási terv szerinti beépített automatikus fázisjavító kondenzátor berendezést. Ajánlatát ennek megfelelően tette meg az Elektromos munkák főcím alatt 5. "Elosztóberendezések" címszó alatt 7. francia bekezdésében megjelölte ezt a műszaki berendezést, és mivel ajánlatkérő sem külön kérte az egyes tételek költségelését, az elosztó berendezésekre együttesen jelölte meg az ajánlati árát.
7. Organizáció: akusztikai ellenőrző mérés. A kérelmező álláspontja szerint ez a mérés is hozzá tartozik az általános, az átadás-átvételi eljárás során szükséges vizsgálatokhoz, mérésekhez, így annak külön költségelése szükségtelen. Hivatkozott arra, hogy az általa cégszerűen aláírt, ajánlatkérő által készített szerződéstervezet 3.1. pontjának 5. francia bekezdésében vállalta a mérések elvégzését, így ajánlata nem minősíthető érvénytelennek. Utalt arra is, hogy ajánlatkérő nem volt következetes, ugyanis egyes szakterületeknél külön tételben feltüntette az ilyen mérések, próbák elvégzését, míg másoknál azok elmaradtak.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő írásbeli összegezése nem felel meg a Kbt. 61. § (1) bekezdésében meghatározottaknak. Jogszabálysértő az, hogy külön mellékletben, nem pedig az előírt 3. pontban ismertette az érvénytelenségi okokat, illetve a megjelölt hiányosságok nem fogadhatók el érvénytelenségi oknak.
Ajánlatkérő kérte a kérelmező jogorvoslati kérelmének elutasítását. Álláspontja szerint megalapozottan nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát, mert az több pontban nem felelt meg a dokumentáció, illetve a kérdésekre adott válaszokban előírtaknak. Tételes költségvetés csatolását kérte és az általa megjelölt esetekben a kérelmező által beadott beárazott tételes költségvetés ettől eltért.
Tárgyaláson tett nyilatkozatában a 4., a helyiségek bútorozására vonatkozó érvénytelenségi okot nem tartotta fenn. Az érvénytelenségi okok sorrendjében az alábbiakra hivatkozott döntése helyességének alátámasztásául:
1. "Felületképzés". Az ilyen címszavú 47. tételsornál a kérelmező nem említi a tűzvédő mázolást, hanem Durol vagy Trinát fedőmázolást tüntet fel. A kérelmező által hivatkozott 37. tételsornál pedig csak az 5. pontnál írja a tűzvédő mázolást és adja meg a típust a DOSSALAN-t, míg a 4. pontnál nem, és az sem elfogadható, hogy nem m2-re, hanem tonnára teszi meg az ajánlatát.
2. Burkolás. Ajánlatkérő álláspontja szerint ugyan a költségvetési kiírásában a 8. és 9. tételsorban különböző igényt jelölt meg, illetve a 8. pontnál az előírás és a rétegrajz között ellentmondás volt, azonban ezt a Magyar Építő Rt. 2002. január 9-én feltett, a faburkolatok anyagára vonatkozó kérdésére adott válaszával feloldotta azzal, hogy közölte: "A fa padlóburkolatok anyaga csaphornyos svédpadló". Megítélése szerint a Középületépítő Rt. január 22-i kérdésére adott válasza is csak ekként értelmezhető. Így mivel a 9. tételsornál a kérelmező nem csaphornyos svédpadlót ajánlott, ajánlata emiatt érvénytelen.
3. Üvegtégla fal. Ajánlatkérő hivatkozása szerint a Magyar Építő Rt. kérdésére egyértelműen megjelölte az üvegtégla fal méretét, a kérelmező ajánlata ezzel ellentétes, ezért érvénytelen.
4. Elektromos beléptető rendszer: "parkolóhely megtelt" tábla, ajtó-visszatérítő hidraulika.
Ajánlatkérő álláspontja szerint azért érvénytelen e részében a kérelmező ajánlata, mert a konzultáción a KIPSZER Rt. 2002. január 17-én feltett kérdéseire a jegyzőkönyv 8. oldalán előírásként közölte, hogy az ajánlatban szerepeltetni kell a "Parkolóhely megtelt táblá"-t és az ajtóbehúzó szerkezetet is, ez utóbbit vagy az ajtókiírásnál, vagy a biztonságtechnikánál.
5. Erősáramú hálózat: 1 Klt 200 KVA aut. fázisjavító berend. zavarszűréssel Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező ajánlata ezen okból azért érvénytelen, mert az általa benyújtott tételes költségvetés ilyen pontot nem tartalmaz. Ajánlatkérő ezen érvénytelenségi okot a kérelmező fentiekben ismertetett nyilatkozatát követően részletesen nem indokolta.
6. Organizáció: akusztikai ellenőrző mérés.
Ajánlatkérő előadása szerint a Magyar Építő Rt. 2002. január 9-i kérdésére egyértelműen megadta azt a választ, hogy a zajvédelmi mérést a költségvetésben be kell árazni.
Írásbeli észrevételében előadta azt is, hogy ez a mérés a használatbavételi engedély kiadásának nem feltétele az ÁNTSZ tájékoztatása szerint. A 8/2002. (III. 22.) KöM EüM rendelet az ott megadott zaj- és rezgésterhelési határértékek betartását írja elő, azonban mivel a szakhatóságok ezt ellenőrizhetik, ezért kérte ajánlatkérő az ilyen típusú akusztikai ellenőrző mérés elvégzését. Ezt a kérelmező ajánlata nem tartalmazza, így ez az érvénytelenségi ok is fennáll.
Álláspontja szerint írásbeli összegezése megfelel a Kbt. előírásainak, így a jogorvoslati kérelem e része is alaptalan.
Egyéb érdekeltként a KÉSZ Kft. észrevételében támogatta a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltak teljesítését.
Megkérdőjelezte a rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentáció alkalmasságát megfelelő ajánlattételre, továbbá azt, hogy ilyen hiányos dokumentáció alapul szolgálhat-e az érvénytelenség megállapításához.
Kifogásolta - a saját ajánlata értékelésére hivatkozva -, hogy ajánlatkérő általános jelleggel, esetenként (pl. helyiségek) nem beazonosíthatóan jelölte meg az érvénytelenségi okokat.
A Döntőbizottság elsődlegesen ajánlatkérő eljárást lezáró, illetve a kérelmező ajánlatát érvénytelenítő ajánlatkérői döntést vizsgálta.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
Ajánlatkérő a kérelmező vonatkozásában a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját jelölte meg érvénytelenségi okként.
E rendelkezés értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság az ajánlati dokumentációnak - fentiekben idézett - az ajánlatok kötelező tartalmát meghatározó 3.1. pontja és a 12. oldal 7. számú dokumentummal kapcsolatos része alapján megállapította, hogy ajánlatkérő előírásként határozta meg: az ajánlatoknak a felhíváson, a dokumentáción kívül meg kell felelni a konzultáción és az egyébként feltett kérdésekre adott válaszoknak is.
Ajánlatkérő dokumentációjának ezen részét, továbbá a kérdésekre adott válaszokat a Kbt. 79. § (7) bekezdésében biztosított határidőn belül nem támadták meg, illetve a jogvesztő határidők letelte miatt az már nem is támadható meg. Így a Döntőbizottság a kérelmező ajánlata érvényességét a kérdésekre adott válaszokkal kiegészített előírásokkal együtt vizsgálta.
Az ajánlatkérő által megállapított érvénytelenségi okok mindegyike azzal volt kapcsolatos, hogy a kérelmező beárazott költségvetésében egyes tételeket nem, más tételeket pedig nem az előírásainak megfelelően tüntetett fel, számolt el. Erre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérő által megjelölt érvénytelenségi okok sorrendjében vizsgálta kérelmező ajánlatát, hogy az megfelel-e az ajánlati felhívás, dokumentáció, illetve a kérdésekre adott válaszokban foglalt előírásoknak.
1. "Üvegfal acélszerkezet kétszeres tűzvédő mázolás (DOSSALAN v. DOSSALACK) ("Fém és könnyű épületszerkezet- szerelés"-nél 1 tételnél DOSSALAN jelölve)
Ajánlatkérő a beárazatlan költségvetése 34. "Fém és könnyű épületszerkezet szerelése" tételsora alatt a 4. pontban az alábbiakat írta elő:
"K 34-02-011-00000001 Íves homlokzati üvegtégla fal acélszerkezetű merevítőszerkezetének készítése, melegen hengerelt csőszerelvényekből, lemezekből hegesztett kivitelben, helyszíni hegesztett kötésekkel, varratok leköszörülésével 29,1 t."
Míg az 5. pontban az alábbiakat tüntette fel:
"K34-02-011-0000001 Íves homlokzati üvegtégla fal acélszerkezetű hidegen hajlított U szelvényű kereteinek gyártása, beépítése tűzihorganyozva 3,3 t."
A "Felületképzés" 47. tételsor 1. pontja alatt pedig a következőket: "47-04-020-0143461 Felületvédelem acélszerkezeten, nagyobb célfelületen, K2-TO felületelőkészítés után 2 rtg. míniumos alapmázolás, majd 2 rtg. Durol vagy Trinát fedőmázolás 1200 m2".
Ajánlatkérő a konzultációs kérdésekre adott - fentiekben idézett - válaszában azt írta elő, hogy a teljes acélszerkezet tűzihorganyzott és tűzvédő mázolású (jkv. 6. old.), továbbá az üvegtégla fal tűzállósági határértéke 0,5 óra és ezért tűzvédő mázolással kell ellátni DOSSALAN vagy DOSSALACK tűzvédő bevonattal (jkv. 4. old.).
A Döntőbizottság a fenti ajánlatkérői előírások összevetése alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az üvegfal acélszerkezetével kapcsolatban annak tűzihorganyzottságát és tűzvédőmázolással ellátottságát írta elő azzal, hogy a 0,5 órás tűzállósági határértéknek megfeleljenek. Az első érvénytelenségi ok ezek közül a tűzvédő mázolásra vonatkozott, így a Döntőbizottság is csak ezt vizsgálta.
Az egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező ajánlatában a "Felületképzés" 47. tételsora alatt a tűzvédő mázolásról, illetve annak típusáról nem tett említést, ajánlata e pontja teljes egészében megegyezik az ajánlatkérő beárazatlan költségvetésének e részével.
Ugyanakkor megállapítható, hogy a kérelmező ajánlatában a "Fém és könnyű épületszerkezet szerelése" címszavú 34. tételsorban, a homlokzati üvegtégla fal acélszerkezetére vonatkozó mindegyik tételnél - 4. és az 5. - feltüntette tűzállósága 0,5 óra, továbbá az 5. sornál megjelölte a tűzvédő mázolás típusát is (DOSSALAN).
Ezzel az ajánlattétellel egyértelműen eltért a beárazatlan költségvetési kiírás vonatkozó részétől, mely sem tűzállósági követelményt, sem tűzvédő mázolást nem tüntetett fel sem itt, sem más tételsornál. E tényekből a Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmező vállalta azt az előírást, hogy a homlokzati üvegtégla fal 0,5 órás tűzállósági értékét biztosítja és ennek érdekében DOSSALAN tűzvédő mázolást alkalmaz. Maga ajánlatkérő még a kérdésekre adott válaszában sem jelölte meg pontosan és egyértelműen, hogy a költségvetés mely tételsora alatt kell feltüntetni a tűzállósági értéknek megfelelő tűzvédő mázolást. Így, figyelemmel a Kbt. 24. § (1) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőség alapelvére, még tételes költségvetés előírása esetén sem alapíthat érvénytelenségi okot ajánlatkérő a nem egyértelmű elírása megszegésére. A Döntőbizottság megítélése szerint a tonnában megadott mértékegység sem kifogásolható, mert erre nem tett előírást ajánlatkérő, másrészt szakmailag is elfogadható acélszerkezetek esetében az ilyen módon megadott vállalás.
A kérelmező ajánlata 47. tételsorán pedig ajánlatkérő nem módosított előírásának megfelelően tette meg az ajánlatát, mely a többi acélszerkezet felületvédelmére vonatkozik.
2. Burkolás: 1 tételnél panelparketta (csaphornyos svédpadló helyett). Ajánlatkérő a beárazatlan költségvetése 42. "Burkolás" tételsora alatt a 8. pontban az alábbiakat tüntette fel:
"42-03-012-0110071 Parkettafektetés csaphornyos parkettalécből, hideg emulzióval vagy diszperziós ragasztóval ragasztva normál csaphornyos parketta 19 mm, kőris, I. o. 1988 m2", míg a 42. "Burkolás" tételsora alatt a 9. pontban az alábbiakat tüntette fel: "42-03-014-0111616 Parkettafektetés panelparketta 3 m × 137 × 15 mm, kőris fedőréteggel, I. o., ragasztva DLW panelparketta 678 m2".
A Döntőbizottság az iratok áttanulmányozása alapján megállapította, hogy ajánlatkérő előírásai között a 8. pontnál ellentmondás volt, ott a rétegrajzoktól eltérően került meghatározásra a költségvetési kiírás.
Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a fa padlóburkolatokkal kapcsolatban két kérdést tettek fel. A Magyar Építő Rt. - fentiekben idézett - kérdése nem konkrét tételsor megjelölése mellett történt január 9-én, csak a fa padlóburkolatok anyagára vonatkozott általánosságban és erre közölte ajánlatkérő, hogy: "a fa padlóburkolatok anyaga csaphornyos svédpadló". Ugyanakkor a később január 23-án feltett kérdés kifejezetten a 8. tétel ellentmondásosságára vonatkozott - lásd fenti idézetben -, továbbá utalt a lakkozási rétegek kérdésére is. Erre hangzott el válaszként: "Csaphornyos svédpadló készül 3 réteg lakkozással".
A kérelmező ajánlatában a burkolás 42. tételsora 9. pontjára változatlanul megajánlotta az eredeti költségvetési kiírás és rajzok szerinti panelparkettát. A 8. pontnál a teljes mennyiségre csaphornyos svédpadlót ajánlott 3 réteg lakkozással. A Döntőbizottság álláspontja ajánlatkérő a részére feltett kérdésekre nem adott egyértelmű választ. Abban az esetben ugyanis, ha ajánlatkérő tételes költségvetést vár el és érvénytelenségi oknak minősíti az annak meg nem felelést, akkor az esélyegyenlőség követelményét akkor teljesíti, ha konkrét, tételsorra vonatkoztatott és egyértelmű válaszokat ad az ajánlattevők részére. Jelen esetben két kérdés is feltevésre került, a későbbi kérdés, jellege alapján egyértelműen csak a 8. pontra vonatkozott. Ugyanakkor két tétel volt a padlóburkolatokkal kapcsolatos, és a másodiknál nem is volt sem ellentmondás, sem lakkozási szükségesség. Így a Döntőbizottság álláspontja szerint nem minősíthető érvénytelennek ajánlatkérő 9. pontra adott vállalása, mivel sem a kérdésből, sem az arra adott válaszból nem lehetett egyértelmű következtetést levonni arra, hogy ajánlatkérő módosított előírása nemcsak a 8. pontra, hanem a 9. pontra is vonatkozik. A 8. pont vonatkozásában a kérelmező eleget tett ajánlatkérő előírásának, a 8. pont alatti padlóburkolat egészére csaphornyos svédpadlót ajánlott, méghozzá az ajánlatkérő által kért 3 rétegű lakkozással.
3. "Üvegtégla fal 250 × 250 × 80 (240 × 240 × 80 helyett).
Ajánlatkérő a homlokzati kiviteli terveken, a függőleges és vízszintes metszeteken az üvegtégla fal méretét 24 × 24-esnek jelölte és 1 cm-t hagyott a tömítőanyagnak.
A beárazatlan költségvetése 31. "Helyszíni beton- és vasbetonmunka" tételsora alatt az 5., 6. és 7. pontban az alábbiakat tüntette fel:
Üvegbeton fal készítése, üvegtégla kettős falú, színtelen 250 × 250 × 80 mm az egyes pontok mennyiségei: 255 m2 + 498 m2 + 61 m2.
A Magyar Építő Rt. 2002. január 9-i konzultációs kérdésére 240 × 240 × 80 méretet adott meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban az előírásoknak megfelelést nem önmagában csak a közölt méretek jelenthetik, hanem szükséges tartalmilag vizsgálni mind a követelményt, mind a kérelmező ajánlatát.
A homlokzati kiviteli terv alapján egyértelműen megállapítható, hogy a 240 × 240-es mérethez még hozzá kell számítani a tömítőanyagok 1 cm-ét.
A tételes költségvetési kiírás ugyan 250 × 250-esnek tüntette fel az üvegtégla méretét, azonban a teljes üvegtégla fal felületét megadta m2-ben. Ez adott esetben úgy is értelmezhető, hogy magában foglalja az 1 cm-es tömítőanyag részt, mivel ajánlatkérő ezt az 1 cm-es részt, illetve tömítőmunkákat nem tüntette fel külön. Az ajánlatkérő az általa hivatkozott válaszában nemcsak a 240 × 240-es üvegtégla méretét tüntette fel, hanem közölte azt is, hogy a tömítőanyagot a részletrajz tartalmazza. Így a konzultációs kérdésre adott válasz tartalmilag megegyezik a kiviteli rajzokkal. Ajánlatkérő ugyanakkor nem módosította a homlokzati üvegtégla fal méretét a költségvetési kiírásában.
A fenti tényezőket összevetve a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező ajánlata nem tekinthető ez okból érvénytelennek. A kérelmező nyilatkozata szerint ugyanis 240 × 240-es üvegtéglára tett ajánlatot, az 1 cm pedig a tömítési rész. Ez pedig összhangban van a kiviteli tervekkel és a kérdésre adott válasszal. Különösen arra is tekintettel, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tervező tartalmi módosítást végzett volna az üvegtégla méretén, csak az volt kérdéses, hogy az 1 cm-es tömítőanyagot hozzászámítják-e vagy sem az üvegtégla fal méretéhez. Ezen "hozzá" vagy "hozzá nem" számítási értelmezési probléma ajánlatkérő terhére róható, hiszen nem közölte az eltérés indokát a költségvetési kiírástól és nem is módosította a költségvetési mennyiségeket, továbbá külön a tömítési munkákat fel sem tüntette a tételes költségvetési kiírásában.
A kérelmező ajánlatában a költségvetési kiírásban fentiekben ismertetett mennyiségeket tüntette fel, de ezek a mennyiségek megfelelnek a 240 × 240-es üvegtéglának is, mert ekkor az 1 cm-t hozzá kell számítani. Így érvénytelenség kimondására nincs ténybeli és jogi alap.
Felhívja a Döntőbizottság ajánlatkérő figyelmét, hogy a benyújtott ajánlatok alapján is megállapítható, hogy az ajánlattevők számára nem volt egyértelmű az ajánlatkérő előírása, az üvegtégla mérete, illetve a fugázás kérdése, mert minden ajánlattevő a kérelmezőével azonosan tett e részben ajánlatot.
4. Elektromos beléptető rendszer: "Parkolóhely megtelt" tábla.
A Döntőbizottság áttekintette az ajánlatkérő műszaki leírását és megállapította, hogy abban a "Parkoló megtelt" tábla szerepel. Ugyanakkor ajánlatkérő a beléptető rendszerrel szembeni tételes költségvetési kiírásában ilyen tétel már nem került feltüntetésre. A KIPSZER Rt. 2002. január 17-i ezzel kapcsolatos kérdésére azt a választ adta, hogy szerepeltetni kell az ajánlatban.
Ajánlatkérő ugyanakkor - a fentiekben idézett - 2002. január 23-i levelében azt is közölte az ajánlattevőkkel, hogy ajánlatukat a tervező által elfogadott módosítással egy összegben adják meg. Továbbá a 2002. február 1-jei Középületépítő Rt. kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy módosításokat a tervező által megadott és elfogadott tételeknél kell szerepeltetni. Megállapítható, hogy egyes egyéb tételsoroknál a tervező az általa elfogadott változtatásnak megfelelően készített újabb tételes költségvetési kiírást. Jelen esetben ilyen újabb, a tervező által módosított tételes költségvetés nem került összeállításra, és ajánlatkérő részéről semmilyen tájékoztatás nem hangzott el arról, hogy ezt hogyan tüntessék fel a tételes költségvetési kiírásban. A Döntőbizottság e körülményre és arra tekintettel, hogy ez a funkció része egy komplett beléptető rendszernek, úgy ítélte meg, hogy még tételes költségvetési előírás esetében sem minősíthető érvénytelenségi oknak, ha egy komplett rendszer egyik aleleme külön nem kerül feltüntetésre. Figyelemmel arra is, hogy ilyen nem pontos költségvetési kiírás mellett is megítélhető a megajánlott rendszer megfelelősége, mivel maga az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet 5. pontja is csak a fontos szerkezetek és berendezések megjelölését várja el.
Itt is megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő nem egyértelmű előírását támasztja alá, hogy minden ajánlattevő számára problémát okozott a "Parkolóhely megtelt" tábla feltüntetése a tételes költségvetésben.
5. Elektromos beléptető rendszer: ajtóvisszatérítő hidraulika.
A Döntőbizottság áttekintette ajánlatkérő dokumentációjának az asztalos konszignációra, különösen az egyes ajtókra (belső ajtók, tűzgátló ajtók) vonatkozó részét. Ebből megállapította, hogy ajánlatkérő a konszignációs jel meghatározásában rögzítette az ajtókkal szembeni követelményét: méretét, fajtáját és felszereltségét (pl. kilincs, kitámasztó, sínes hidraulikus ajtóbehúzó stb.).
Ajánlatkérő a tételes költségvetésében nem határozott meg külön követelményeket az ajtókkal szemben, csak a konszignációs jelet tüntette fel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező általában az ajtókra, illetve a tűzgátló ajtókra ajánlatában a műszaki dokumentáció konszignációjának megfelelően tett ajánlatot. E tény alapján a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező ajánlata megfelel az előírásoknak, mert a konszignációs jel kifejezi, hogy tartalmazza az ajtóvisszatérítő hidraulikát.
Valóban a KIPSZER Rt. 2002. január 17-i kérdésére ajánlatkérő azt a tájékoztatást adta, hogy az ajtóbehúzó szerkezetnek szerepelnie kell az ajánlatban. Azonban ez a tájékoztatás egyrészt nem tért ki arra, hogy önállóan, külön tételben, másrészt ez a követelménye ajánlatkérőnek a konszignációs jel feltüntetésével teljesült is.
6. Erősáramú hálózat: 1 Klt 200 KVA aut. fázisjavító berend. zavarszűréssel.
A Döntőbizottság ajánlatkérő "Villamos kiviteli terv költségvetési kiírás" című dokumentációjának 5. "Elosztóberendezések" címszavú részében írta elő a 7. francia bekezdésben: a kapcsolási terv szerinti beépített automatikus fázisjavító kondenzátor berendezést. Ajánlatkérő e költségvetési kiírási részben a sok előírás ellenére nem állapított meg külön-külön berendezésenként költségmegjelölési kötelezettséget. Így a Döntőbizottság álláspontja szerint erre nem is alapíthat érvénytelenségi okot.
A Döntőbizottság áttekintette a kérelmező ajánlatának 5. "Elosztó berendezések" részét és megállapította, hogy az megfelel ajánlatkérő fentiekben ismertetett előírásainak és egyértelműen tartalmazza az ajánlatkérő által hiányolt, beépített automatikus fázisjavító kondenzátor berendezést. Így ajánlatkérő ezt az érvénytelenségi okot jogszabálysértően jelölte meg.
7. Organizáció: akusztikai ellenőrző mérés.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kiviteli tervdokumentációnak a IX. Akusztikai műleírásra vonatkozó részében az alábbiakat írta elő: "Az épület használatbavételével kapcsolatban az épületen belüli és a környezeti zajvizsgálatot el kell végezni."
Ajánlatkérő ezen munkát a tételes költségvetésében nem tüntette fel. A Magyar Építő Rt. kérdésére szűkkörűen azt a tájékoztatást adta, hogy: "A zajvédelmi mérést az ajánlattevőnek a költségvetésben kell beárazni."
A Döntőbizottság ezen ajánlatkérői előírás esetén a fentiekben már részletezett indokokból arra a következetésre jutott, hogy tételes költségvetés esetén ajánlatkérő a nem egyértelmű előírására nem alapíthat érvénytelenségi okot.
Jelen esetben kiemelendő, hogy elfogadott építési kivitelezési gyakorlat az is, hogy az ilyen vizsgálatok elvégzésének költségét a vállalkozó rezsiköltsége foglalja magában, amely beépül a vállalás árába. Ugyanis az átadás-átvétel során köteles a kivitelező igazolni, hogy az általa elvégzett munka megfelel a követelményeknek. Maga az akusztikai műleírás is ezt tartalmazza, illetve a Magyar Építő Rt. is az átadás-átvételhez kapcsolta a kérdését. Az ajánlatkérő által készített szerződéstervezet 3.1. pontjában a kérelmező vállalta, hogy a teljesítéskor átadja az arra vonatkozó igazolásokat, melyek tanúsítják, hogy az beruházás megfelel az előírásoknak, méréseknek, próbáknak. Az is egyértelmű, hogy az akusztikai ellenőrző mérést már csak a beruházás elkészülte után lehet elvégezni, mivel így mérhető csak a tényleges zajterhelés. A Döntőbizottság e körülményekből azt a következtetést vonta le, hogy ajánlatkérő egyértelmű előírásának hiányában nem kifogásolható, hogy nem külön tételsor alatt tüntették ezt fel. A nem egyértelműséget támasztja alá az is, hogy jelen esetben is minden ajánlattevő a kérelmezővel azonosan tett ajánlatot.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy a kérelmező vonatkozásában az ajánlatkérő által megjelölt érvénytelenségi okok nem állnak fenn, így ajánlata érvényes. Ebből következően ajánlatkérő jogszabálysértően nyilvánította eredménytelennek az eljárást, mert nem minden ajánlat érvénytelen.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a kérelmezőnek a Kbt. 61. § (1) bekezdése megsértésére vonatkozó kérelmét és megállapította, hogy az alaptalan.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése az alábbiakat írja elő:
"Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
A Kbt. 5. számú melléklete szerint eredménytelen eljárás esetén a következő adatokat kell feltüntetni:
"1. a) Az ajánlatkérő neve, címe:
b) A beszerzés tárgya, mennyisége:
c) Eredményes volt-e az eljárás:
d) Eredménytelen eljárás esetén az eredménytelenség indoka:
3. Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:
7. Egyéb információk:
9. A tájékoztató elkészítésének időpontja:"
A kérelmező azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő mellékletben részletezte, hogy az egyes ajánlatok a műszaki tartalomtól konkrétan miben tértek el, ezt pedig a Kbt. nem teszi lehetővé. Továbbá hivatkozott arra, hogy megjelölt egyes eltérések nem minősíthetők érvénytelenségi oknak.
Ezzel kapcsolatban rámutat a Döntőbizottság, hogy az írásbeli összegzés és annak melléklete egy okiratot képez, így annak egyik pontjának részletesebb ismertetése mellékletben nem jogsértő, különösen több ajánlattevő esetén, illetve ha az ismertetés nagyobb terjedelmű.
Ajánlatkérő az 1. d) pontban közölte az eredménytelenség indokát.
A 3. pontban pedig a Kbt. pontos szakaszhelyének [52. § (2) bekezdés d) pontja] megjelölése mellett tájékoztatást adott arról, hogy a benyújtott ajánlatok azért érvénytelenek, mert eltértek a műszaki tartalomtól. Ezenkívül az 1. számú mellékletben ajánlattevőnként tételes tájékoztatást adott arról, hogy a benyújtott ajánlatok mely műszaki előírásnak nem felelnek meg álláspontja szerint.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ilyen tartalmú írásbeli összegezése megfelel az 5. számú mellékletben foglaltaknak, mind az eredménytelenség, mind az érvénytelenség indoka egyértelműen megállapítható belőle.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) és (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a 60. § (1) bekezdés b) pontját.
A Döntőbizottság a Kbt. 61. § (1) bekezdése megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelmi rész vonatkozásában megállapította a fentiekben, hogy az alaptalan, ezért azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
Ajánlatkérő még 2001-ben indította meg közbeszerzési eljárását, így az igazgatási szolgáltatási díj összege 30 000 Ft, mivel a Kbt. módosítása csak a 2002. január 1. napja után indított közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj összegét állapította meg 150 000 Ft-ban. Tájékoztatja a Döntőbizottság a kérelmezőt, hogy a különbözeti 120 000 Ft díjat kérelmére, az általa megjelölt bankszámlaszámra a Döntőbizottság visszatéríti.
A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára tekintettel mellőzte e bírság kiszabását.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89 90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. június 17.
Dr. Nagy Gizella s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
