KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6181)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.291/12/2002.
Tárgy: az AXEL 92 Kft. jogorvoslati kérelme Budakalász Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az AXEL 92 Kft. (2011 Budakalász, Szentendrei út 3 5., képviseli: dr. Jankovits Richard ügyvéd, 1114 Budapest, Ulászló u. 38. II. em. 4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Budakalász Nagyközség Önkormányzata (2011 Budakalász, Petőfi tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "17 db bérlakás építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdésének utolsó, valamint (7) bekezdésének első fordulatát, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Egyebekben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az igazgatási szolgáltatási díj 1/3-ad részét, vagyis 50 000 Ft-ot, azaz ötvenezer forintot fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon beleül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizessen be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz. kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. május 3-án átadási szerződést kötött kérelmezővel az önkormányzat Mályva u. 4. szám alatti épületének bővítése és felújítása tárgyában. E szerződésben a felek megállapodtak, hogy kérelmező 2001. december 31-ig saját költségén bővíti és felújítja az épületet, ezt követően az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátja azt. A megállapodás azt is tartalmazta, hogy a földszinten 4 lakás kerül kialakításra, valamint azt, hogy ajánlatkérő pályázatot nyújt be lakásépítési támogatásra a tetőtérben kialakítandó 3 lakás megépítésére. Kérelmező saját erő (a földszinti 4 lakás) prezentálásával támogatja a pályázatot. A szerződés a "Biztosítékok" címszó alatt azt is tartalmazta, hogy ajánlatkérő kizárólagos jogot biztosít a kérelmezőnek a tetőtéri 3 lakás kivitelezésére 140 000 Ft/m2 + áfa vállalási árért.
A fenti szerződést a felek 2002. március 21-én módosították és eszerint a befejezési határidő 2002. május 20-ra változott, valamint a műszaki tartalom is kiegészült.
A Magyar Köztársaság gazdasági minisztere a 2001. december 20-án kelt levelében értesítette ajánlatkérő polgármesterét arról, hogy a Széchenyi terv pályázati rendszeréhez benyújtott 17 db költség alapú bérlakás kialakítására vonatkozó pályázatukat a Bírálóbizottság javaslata alapján támogatásra érdemesnek ítélte és a fejlesztés megvalósításához 74 880 245 Ft-ot biztosít.
Ajánlatkérő 2002. március 20-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 12. számában nyílt eljárás megindítására (1764/2002) a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 3. b) pontja szerint a teljesítés helye Budakalász négy helyszíne, melyek közül a
1. Mályva u. 4. 3 db lakás, összesen 237 m2
2. Budai u. 27. 2 db lakás, összesen 100 m2
3. Jókai u. 79. 6 db lakás, összesen 318 m2
4. Táncsics M. u. 19. 6 db lakás, összesen 168 m2
A felhívás 3. c) pontja szerint részajánlat tehető volt, a választott építési helyszín, vagy helyszínek lakásainak teljes körű kivitelezésére.
A 11. pont tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait az alábbiak szerint:
"11. a) Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: az ajánlattevők és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók csatolják az alábbiakat:
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolása:
- a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja alapján a számlavezető pénzintézet nyilatkozatát az alábbi tartalommal:
- mióta vezeti az ajánlattevő számláját,
- fizetési kötelezettségének eleget tesz-e,
- számláján sorban állás volt-e, ha igen, mikor,
- az ajánlattevő 1998., 1999., 2000. évi mérlegének (egyszerűsített mérlegének), beszámolójának benyújtása,
- az előző 3 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetését (az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a megrendelő neve, telefonszáma).
Műszaki alkalmasság igazolása:
- az ajánlattevő műszaki szakembereknek vagy műszaki egységeknek a megnevezését, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatását, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek, a szakirányú végzettség és gyakorlat megadásával,
- a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének bemutatása.
b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
- számlavezető pénzintézet szerint az ajánlattevő és alvállalkozók bankszámláján az elmúlt 1 évben, egy időben 5 M Ft-nál nagyobb összegű sorban állás volt,
- az ajánlati felhívás 3. a) pontjában foglaltaknak, megfelelő nagyságrendű és műszaki tartalmú referenciamunkát bemutatni nem tud, az utóbbi 2 évben hasonló jellegű (lakóház-, irodaház-, kórházépítés) munkát nem végzett,
- az 1998., 1999., 2000. évi mérlegadatok szerinti árbevétele nem éri el az 50 M Ft-ot."
A 14. pont azt tartalmazta, hogy többváltozatú ajánlat is tehető.
A 15. a) pontban jelölte meg ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját, míg a b) pontban azt közölte, hogy a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő 10. nap 10.00 órakor történik, kivéve ha ez nem munkanap, mert ebben az esetben az ezt követő első munkanap 10.00 óra a szerződéskötés időpontja.
A 16. pontban az Egyéb információk között ajánlatkérő többek között azt is előírta, hogy a dokumentáció részletes pályázati kiírást tartalmaz, valamint azt, hogy utólagos hiánypótlásra lehetőséget nem biztosít.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített és azt ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta. E dokumentáció tartalmazta a 4 helyszínre az építési engedélyeket és a műszaki követelményeket is. Az építési munkát befolyásoló körülmények között a dokumentáció azt is tartalmazza, hogy a Mályva u.-i meglévő lakóépület földszintje felújítás alatt van, kivitelezője a kérelmező és a dokumentáció melléklete tartalmazza a kérelmező (AXEL 92 Kft.) által végzendő munkákat is. A 2002. április 30-i ajánlattételi határidőig az Óbuda Újlak Rt. mind a négy helyszínre két változatban, a MODULOR Kft. 3 helyszínre, a JET.C.C. Kft. és az M+M Építőipari Kft. mind a négy helyszínre, valamint a kérelmező külön csak a Mályva u.-i helyszínre és emellett mind a négy helyszínre egy csomagban nyújtotta be ajánlatát.
A bontáskor a kérelmező az eljárásban nem vett részt az annak során felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint.
Az ajánlatokat a Közbeszerzési Munkacsoport értékelte és javaslatuk alapján az Önkormányzat Képviselő-testülete a 60/2002. (V. 13.) képviselő-testületi határozatot hozott a pályázat eredményéről, mely szerint érvénytelen ajánlatot tett a kérelmező. Nyertesek a Mályva u.-i 3 db lakás vonatkozásában az M+M Kft., a Budai úti 2 db lakás vonatkozásában M+M Kft., a Jókai úti 6 db lakás vonatkozásában az Óbuda Újlak Rt. és a Táncsics úti 6 db lakás vonatkozásában a MODULOR Kft. került kihirdetésre.
Az eredményhirdetésen kérelmező ismételten nem képviseltette magát.
Ajánlatkérő az összegzést az eljárásról elkészítette.
Ajánlatkérő a 2002. május 16-án kelt levelében arról értesítette kérelmezőt, hogy az önkormányzati bérlakásépítés kivitelezésére kiírt pályázatra beadott ajánlatukat nem tudta értékelni és annak indokát 4 pontban jelölte meg az alábbiak szerint:
" -A vállalási ár nem tartalmazza a tervezési költségeket, a közműfejlesztési hozzájárulások költségeit és a külső közművek megépítésének költségeit a felhívási dokumentáció 1. a) és I/1. pontjai szerint.
- A számlavezető pénzintézet információi szerint az elmúlt évben két esetben sorban állás volt, bár az összeg nagysága nem szerepel, így nem dönthető el egyértelműen.
- A referenciamunkák felsorolásánál hiányzik a megrendelő neve és telefonszáma (ajánlati dokumentáció I/k.).
- A műszaki alkalmasság igazolásánál hiányzik a műszaki, technikai felszereltség leírása vagy ha ez nincs, illetve nem megfelelő, akkor alvállalkozók bevonása szükséges."
E levél azt is tartalmazta, hogy az ajánlati biztosíték visszautalásáról ajánlatkérő intézkedett.
Kérelmező 2002. május 23-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. Ezen túlmenően kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy ajánlatkérő úgy indította meg a közbeszerzési eljárást, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételek nem felelnek meg a valós állapotnak, ezért sérült a Kbt. 32. §-ának (2) bekezdése. Azt is vélelmezte, hogy a hiányzó többletmunkákra szerződésmódosítás vagy a korábbi feltételektől eltérő szerződéskötés útján kerül sor, ami sérti a Kbt. 48. §-ában foglalt ajánlati kötöttséget.
Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő úgy értékelte az ajánlatokat, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásokra nem kérdezett rá, azt az ajánlattevőkkel nem közölte, ezért sérült a Kbt. 57. § (2) bekezdése és ezen keresztül a Kbt. 24. §-ának (2) bekezdése is. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértve az ajánlati kötöttség elvét, a felhívásban korábban meg nem határozott szempontra hivatkozva nem értékelte ajánlatát, megsértve ezzel a Kbt. 44. § (2) és (8) bekezdéseit.
Kifogásolta azt is, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdése ellenére az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvet és az összegzést részükre nem küldte meg, ezen keresztül sérült a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglalt nyilvánosság alapelve is. Kérelmének indoka azt is tartalmazta, hogy az ajánlatkérő összegzése tartalma tekintetében súlyosan jogsértő.
Azt is vélelmezte, hogy a dokumentáció 1. f) pontja szerint a munka kezdésére közvetlenül az eredményhirdetést követően kerül majd sor, ami szintén jogsértő. A jogorvoslati ügy tárgyalásán az ajánlatkérő észrevételt megismerve a jogorvoslati kérelmét változatlanul fenntartotta. A tárgyaláson előadta azt is, hogy 2002. június 7-én kézhez kapták az ajánlatkérő által készített összegzést, ami álláspontja szerint továbbra is jogsértő, mert nem a Kbt.-ben megjelölt 5 napon belül postázták azt részükre. Azt is kifogásolta, hogy az ajánlatkérő által megjelölt műszaki felszereltség megjelölésének hiánya mint alkalmatlansági, érvénytelenségi tényező nem volt előírás sem a felhívásban, sem a dokumentációban, így az erre vonatkozó ajánlatkérői hivatkozás megalapozatlan. A tárgyalás közben jogorvoslati kérelmét annyiban pontosította, hogy az ajánlatkérőnek a Mályva u.-i részajánlattal kapcsolatos döntését vitatja, a másik három helyszínre vonatkozót nem.
Nem vitatta azt a tárgyaláson, hogy a Mályva u.-i épületre beadott pályázata referencialistájánál a felsorolásából hiányzik a megrendelő neve és telefonszáma. Ezt azzal indokolta, hogy azt ajánlatukban azért nem jelölték meg, mert az adott referenciaépületet saját maguk építették és utána azt értékesítették. A többinél pedig azért nem jelölték meg a kért megrendelői nevet és telefonszámot, mert azok közül az egyik esetben az eladóként szerepelt az önkormányzat az ingatlanoknál, ezért tudhatott annak megrendelőjéről.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Írásos észrevételében azt is nyilatkozta, hogy a kérelmező részére 2002. május 16-án küldték meg azt a levelet, melyben tájékoztatták, hogy ajánlata érvénytelen volt. Előadta azt is, hogy kérelmező ajánlatában több olyan elem szerepelt, amely alapján az értékelést elvégezni nem lehetett. A dokumentáció 1. a) pontja tartalmazta, hogy a kiviteli terv készítése az ajánlattevő feladata. A I/1. pont alapján a víz-, gáz-, csatornabekötés-csonk biztosítása is a vállalkozó feladata volt. Ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy kérelmező által beadott ajánlati szerződési feltételek 2.4. alatti bekezdése azt tartalmazza, hogy: "a vállalási ár nem tartalmazza a tervezési költségeket, valamint a külső közművek (az épület homlokzat plusz 1 m-t meghaladó) építését." Álláspontja szerint a Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján érvénytelen az az ajánlat, amely nem felel meg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Véleménye szerint kérelmező a dokumentáció I. k) pontjában foglalt kikötésnek sem tett eleget, mivel nem közölte a referenciamunkáknál a kért telefonszámokat. Valótlannak tartotta kérelmező azon állítását is, mely szerint az az ajánlat, amely 80 000 Ft/m2-es kiviteli árat tartalmazott, kirívóan alacsony volt, ezért arról az önkormányzatnak tájékoztatást kellett volna kérnie. Itt jegyezte meg azt, hogy a közbeszerzési eljárásban lehetőség volt alternatív ajánlattételre is. Az ajánlattevők egyike (Óbuda Újlak Kft.) tett alternatív ajánlatot is, és ez az ajánlat az abban foglalt tartalommal nem volt kirívóan alacsony. Megjegyezte azt is, hogy az ajánlatkérő egyébként a Mályva u.-i ingatlan kivitelezésénél nem ezt az ajánlatot fogadta el.
Írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva azt is előadta, hogy álláspontjuk szerint a kérelmező a felhívás bizonyos pontjainak vitatásánál elkésett a jogorvoslati kérelemmel, azt nem határidőn belül terjesztette elő, ezért kéri azt is elutasítani. Álláspontja szerint a kérelmező a 4 lakás felújításával kapcsolatos tervektől függetlenül köteles lett volna az annak a ráépítése kapcsán készítendő tervek elkészíttetésére, mivel mind a 4 helyszínre történő beruházást egységesként kezelték, és mindenhol az ajánlattevőknek a kötelezettsége volt ezen terveknek a beszerzése és elkészíttetése. Azt is nyilatkozta, hogy a kérelmező által korábban végzett 4 lakás felújítása nem közbeszerzési eljárás keretében történt. Nem vitatta azt a kérelmezői állítást, hogy 5 munkanapon túl adták postára az összegzést a kérelmező címére, ezért a kérelemben megjelölt ezen jogsértést nem vitatta. Azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy mind a 4 helyszínre a felhívások szerinti időpontban a szerződést a megjelölt nyertesekkel megkötötték.
Az ügyben érdekelt felek sem írásban, sem a tárgyaláson a szabályszerű értesítés ellenére érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, dokumentumokból, valamint a feleknek írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozataiból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem, mely az ajánlatkérőnek a Mályva u.-i épületre vonatkozó döntése kapcsán keletkezett, kisebb részében megalapozott, míg a többi részében megalapozatlan, illetve elkésett az alábbiak miatt:
Elkésett a kérelem az alábbiakban:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Ugyanezen § (8) bekezdés a) pontja azt tartalmazza, hogy a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
Fenti jogszabályhelyekre tekintettel megállapítható, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmét elkésve nyújtotta be abban a vonatkozásban, hogy ajánlatkérő úgy indította meg az eljárást, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételek nem feleltek meg a valós állapotoknak, s ezért sérült volna a Kbt. 32. § (2) bekezdése. Itt megjegyzi a Döntőbizottság, hogy alaptalan is lenne e kérelmi elem, amennyiben nem késett volna el tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a dokumentációban közölte a felekkel azt a Mályva u.-i építkezés kapcsán, hogy az ajánlatnál a mellékelt táblázatban szereplő munkálatok elvégzése utáni állapotot kell kiinduló helyzetnek tekinteni, mivel más vállalkozó (kérelmező, azaz az AXEL 92 Kft.) egyidejűleg a térségben tevékenységet végez, a meglévő lakóépület földszintje felújítását végzi.
Megalapozatlan a jogorvoslati kérelem abban a vonatkozásban, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül mellőzte a kérelmező ajánlatának értékelését, hiszen a Döntőbizottság a kérelmező ajánlatát megvizsgálva - általa is elismerten - megállapította, hogy ajánlatkérő nem a felhívás szerinti tartalommal nyújtotta be pénzintézeti nyilatkozatát, mert abból nem volt megállapítható az, hogy milyen összegű sorban állás volt a kérelmező bankszámláján, így a kizárt hiánypótlásra tekintettel nem volt az sem vizsgálható, hogy a felhívás 11. b) pontja szerint ajánlattevő ajánlattételre alkalmasnak minősíthető-e vagy sem. Ugyanígy nem a felhívásnak megfelelően igazolta a referenciákat kérelmező, hisz azoknál nem jelölte meg a felhívás 11. a) pontjában írtak szerint a megrendelő nevét és az elérhetőségét biztosító telefonszámot, így ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét és zárta ki a további eljárásból tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdésének b) pontjára, mely szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Ennek következtében az ajánlatkérőnek érvényesítenie kellett a Kbt. 53. § (2) bekezdésében írtakat, miszerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A fenti érvénytelenségi okok megállapítása mellett a Döntőbizottság álláspontja szerint annak már nincs relevanciája és jogsérelmet nem okozott, hogy ajánlatkérő a kérelmező részére megküldött, az ajánlata kizárására vonatkozó iratban azt is közölte, hogy hiányzik a kérelmező ajánlatából a műszaki, technikai felszereltség leírása.
Megalapozatlan a jogorvoslati kérelem azon része is, mely a Kbt. 57. § (2) bekezdésnek megsértését taglalja. A Döntőbizottság megvizsgálta a Mályva u.-i épületre vonatkozó nyertesnek kihirdetett ajánlat ajánlati árát is és megállapította, hogy m2-re vetítve annak összege nem tekinthető kirívóan alacsony árnak, így ajánlatkérőnek nem kellett írásban arra magyarázatot kérnie az ajánlatok értékelése során, tehát nem sérült a kérelmező által hivatkozott Kbt. rendelkezés sem.
Azért is érvénytelen kérelmező ajánlata, mert ajánlatkérő a dokumentáció 3. oldal 1. a) pontjában előírta, hogy a kiviteli terv készítése a kivitelező feladata. Ezen túlmenően a kiviteli terv készítésétől ajánlatkérő nem is tekinthet el, mert az 51/2000. (VIII. 9.) FVM GM-KöViM együttes rendelet 3. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy építési engedélyhez kötött építési munka műszaki megvalósítási (kiviteli) terv alapján végezhető csak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata kifejezett nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vállalási ára nem tartalmazza a kiviteliterv-készítés költségeit, tehát az ajánlata nem felel meg a dokumentáció előírásainak, így e szempontból is érvénytelen volt.
Megalapozatlan az a jogorvoslati kérelmi elem is, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetést követően azonnal megköti a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőkkel. A Döntőbizottság a becsatolt szerződéseket megvizsgálva megállapította, hogy ajánlatkérő azt az ajánlati felhívásában előírt időpontban, az eredményhirdetést követő 12. napon (tekintettel a közbeeső hétvégére) az előírásnak megfelelően kötötte meg. Erre figyelemmel e jogorvoslati kérelmi elem is megalapozatlan.
A Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította ajánlatkérő által is elismerten azt a tényt, hogy a kérelem azon része, mely szerint ajánlatkérő nem küldte meg a törvényben előírt időpontban az ajánlattevő kérelmező részére a bontási és az eredményhirdetési jegyzőkönyvet helytálló, ezért ajánlatkérő megsértette a határozat rendelkező részében írtakat.
A Kbt. 61. § (1) bekezdésének 2. fordulata azt tartalmazza, hogy az eredményhirdetéskor ismertetésre kerülő összegzést az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. Ugyanígy a 61. § (7) bekezdése olyan rendelkezést ír elő, hogy az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő a fenti iratokat a törvényben előírt határidőn belül nem postázta a kérelmező részére, ezért a rendelkező részben írt jogsértések kétséget kizáróan megállapíthatóak ajánlatkérő terhére.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a jogorvoslati kérelem megalapozatlan és elkésett részét elutasította, míg ugyanezen § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság a mérlegelés során figyelembe vette a kérelmező által felvetett jogsértések zömének megalapozatlanságát és a megállapítható jogsérelem súlyának csekély voltát, ezért a törvényben meghatározott - kötelező - minimális bírságot alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a 88. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel, mely azt tartalmazza, hogy jogsértőt, illetve jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kell kötelezni az eljárási díj viselésére úgy határozott, hogy a megalapozatlan jogorvoslati kérelmi elemek túlnyomó többsége miatt, valamint a megállapított jogsértés csekély súlyára tekintettel a törvényben előírt 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj 1/3-ának megfizetésére kötelezte csak ajánlatkérőt a fentebb hivatkozott rendelkezés értelmében.
A fennmaradó 100 000 Ft összeget a kérelmező viseli.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 19.
Dr. Bíró László s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
