KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6195)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.277/14/2002.
Tárgy: a Premier G. Med Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Premier G. Med Kft. (1026 Budapest, Hidász u. 1., képviseli: dr. Réti András ügyvéd, 1121 Budapest, Zugligeti út 41., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a kesztyűk termékcsoportba tartozó, I-04-02 számú állami normatívának megfelelő - a dokumentációban specifikált - orvosi vizsgálókesztyű egyszeri használatra megnevezésű termék szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdés második fordulatában foglaltakat, ezért az ajánlatkérőnek az 1. részteljesítésre vonatkozó, részvételi szakaszt lezáró és azt követő valamennyi döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, Schäffer Istvánnal szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt és Schäffer Istvánt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. március 20-án a Közbeszerzési Értesítő 12. számában részvételi felhívást tett közzé hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatására a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapítottan.
A részvételi felhívás módosítása 2002. április 10-én, a helyesbítése április 10-én és 17-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
A beszerzés tárgya a kesztyűk termékcsoportba tartozó,
I-04-02 számú állami normatívának megfelelő - a dokumentációban specifikált - orvosi vizsgálókesztyű egyszeri használatra megnevezésű termék szállítása volt a felhívás 3. a) pontjában meghatározott három részteljesítésnek megfelelően. Ezekre a részteljesítésekre részajánlatot lehetett tenni. Az 1. részteljesítés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg az ajánlatkérő:
Latexanyagú vizsgálókesztyű normál bőrre, porozott, sima vagy enyhén texturált felületű, göngyölt kialakítású, nem steril kivitelű: 21 187 960 db/év. Latexanyagú vizsgálókesztyű érzékeny bőrre, pormentes, sima vagy enyhén texturált felületű, göngyölt kialakítású, nem steril kivitelű: 1 367 400 db/év.
Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma részteljesítésenként öt volt.
A részvételi felhívás 13. pontja második bekezdésében a következőket írta elő az ajánlatkérő:
A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján mely alvállalkozókat kívánja a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni.
Az ajánlatkérő jelentkezési segédletet is készített, amely tartalmazta a jelentkezés benyújtásával kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket.
A segédlet 2. oldalán az "Útmutató a jelentkezés elkészítéséhez" című rész 2. pontja az alábbiakat tartalmazta:
"Amennyiben az általunk elkészített űrlapokat megfelelően kitöltik, és a jelzett lapokat kicserélik a szükséges igazolásokra, a jelentkezésük valamennyi olyan információt tartalmazni fog, ami szükséges és elégséges az érvényes jelentkezés benyújtásához. Ennek megfelelően kérjük, hogy tartsák be az általunk megadott formát és sorrendet, és az előírtakon túl semmilyen egyéb dokumentumot ne csatoljanak be a jelentkezésükbe."
A segédletben "A benyújtandó jelentkezés váza" című rész tartalmazta az ajánlatkérő által szerkesztett űrlapokat, illetve a kért igazolások, dokumentumok megjelölését, sorrendjét.
A segédlet 26. oldalán szerepelt egy, az ajánlatkérő által szerkesztett nyilatkozat űrlap, amelynek a megfogalmazása a következő volt:
"Nyilatkozat a Kbt. 43. § (2) bekezdése szerint
A teljesítésbe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az alábbi alvállalkozókat kívánjuk bevonni (cégszerű megnevezés, székhely):
(a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető)
Alvállalkozó neve Székhelye
.............2002, ..........................
cégszerű aláírás"
A részvételi jelentkezési határidőben, 2002. május 6-ig az 1. részteljesítésre kérelmezőn kívül a Sempermed Magyarország Kft., a Hartman-Rico Hungária Kft., az AFAMIA TRADE Kft. és az OMKER Rt. nyújtotta be jelentkezését.
Az eredményhirdetésre 2002. május 16-án került sor. Az ajánlatkérő a kérelmező és a Hartman-Rico Hungária Kft. jelentkezését érvénytelennek nyilvánította.
Az érvénytelenség indoka a következő volt:
A kérelmező és a Hartmann-Rico Hungária Kft. részvételi jelentkezésében nem csatolta a részvételi felhívás 13. pont második francia bekezdésében előírt, a Kbt. 43. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot a 10%-on felül bevonni kívánt alvállalkozókról.
Az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek az eredményhirdetéskor átadta az ajánlatkérő az ajánlati felhívást.
A kérelmező 2002. május 16-án nyújtott be kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kiegészített. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő döntését, kötelezze az ajánlatkérőt a Kbt.-nek megfelelő eljárásra és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére. Ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését kérte.
Kérelme indokául előadta, hogy a részvételi felhívás és a segédlet is pozitív nyilatkozatot követel meg a jelentkezőktől az alvállalkozók tekintetében, és nem kér nyilatkozatot arra az esetre, ha a jelentkező nem kíván 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót igénybe venni. A részvételi jelentkezésük érvénytelenné nyilvánítása ezért jogsértő.
A jelentkezői nyilatkozatot a részvételi segédletben közétett mintának megfelelően adta be.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy a részvételre jelentkezőnek akkor is ki kellett volna tölteni a 26. oldalon lévő űrlapot, ha nem kíván alvállalkozót igénybe venni, oly módon, hogy a sorokat kihúzza. Az eredményezte a kérelmező jelentkezése érvénytelenségét, hogy kihagyta jelentkezéséből ezt a nyilatkozatot. A nyilatkozat ugyanis feltétel nélküli volt, ami azt jelenti, hogy akár pozitív, akár nemleges a tartalma, csatolni kellett volna. Akkor más lett volna a helyzet, ha az előírás úgy szólt volna, hogy akkor kell csatolni ezt a nyilatkozatot, ha tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe kíván venni alvállalkozót, akkor valóban feltételhez lett volna kötve annak csatolása. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson az ajánlatkérő részletesen kifejtette, hogy a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését kérték, ez több módon is történhet, ők azonban nyilatkozat formájában írták elő ezt. A kérelmező esetében tehát formai hiányosságról van szó, mivel ezt a nyilatkozatot nem csatolta. Az erre vonatkozó előírást a részvételi segédlet 2. oldalának 2. pontja tartalmazta. Hivatkozott arra is az ajánlatkérő, hogy a kérelmező részvételi jelentkezéséből nem lehet megállapítani a nyilatkozat hiányában azt, hogy valóban nem kíván tíz százalékot meghaladó mértékben alvállalkozókat alkalmazni, vagy csak kifelejtette az alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozatot, illetve nem tudta beszerezni a rájuk vonatkozó igazolásokat. Jelen esetben ugyanis nem volt elfogadható a részvételre jelentkező hallgatása, mint ráutaló magatartás.
Egyéb érdekeltként a Hartmann-Rico Hungária Kft. közölte, hogy teljes mértékben egyetért a kérelmezővel.
A Döntőbizottság 2002. május 16-án kelt 277/3/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem megalapozott.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy kérelmező részvételi jelentkezését jogszerűen nyilvánította-e ajánlatkérő érvénytelennek arra tekintettel, hogy az nem felel meg a részvételi felhívásban, illetve a dokumentációban foglaltaknak.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése második mondata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése szerint a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás. A két szakaszból álló eljárások közös szabályait a Kbt. 63. §-a és 64. §-a rögzíti.
A Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
A Kbt. 43. § ( l ) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37 38. §-t, a 43. § (4) (6) bekezdését, az 51 54. §-okat és a 67. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező részvételi jelentkezése azért érvénytelen, mert nem tartalmazta a segédlet 26. oldala szerinti nyilatkozatot, amelynek csatolása formai előírás volt, és nem attól függött, hogy alkalmaz-e tíz százalékot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozót a jelentkező vagy sem, azaz feltétlen volt. Ennek alátámasztására a segédlet 2. oldala 2. pontjában foglalt előírásra hivatkozott.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő álláspontját az alábbiak szerint.
A részvételi felhívás és a segédlet is tartalmazott előírást a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókkal kapcsolatban.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a részvételi felhívásban az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozat előírását - a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontjára történő utalással - úgy határozta meg, hogy a jelentkezőnek nyilatkozni kell arról, hogy mely alvállalkozókat kívánja a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni: Ez tartalmában megegyezik a Kbt. hivatkozott rendelkezésével, azaz egy felsorolást, az alvállalkozó cégek megjelölését kérte az ajánlatkérő a jelentkezőktől. Ezt pedig csak az a jelentkező tudta teljesíteni, aki alkalmazni kívánt a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozót, azaz a nyilatkozat megtételét ajánlatkérő e feltételhez kötötte. Kifejezett előírást pedig a felhívás nem tartalmazott arra, hogy nyilatkozni akkor is kell, a nyilatkozatot akkor is csatolni kell, ha nem vesz igénybe alvállalkozót a részvételre jelentkező.
A részvételi segédlet 26. oldalán lévő űrlapot a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók ismertetéséhez készítette el az ajánlatkérő. Ez az űrlap is a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontjára utal, és felsorolást vár a részvételre jelentkezőktől, azaz egyértelműen a részvételi felhívás 13. pont második bekezdéséhez kapcsolódik.
A részvételi segédletben azt az útmutatást fűzte az ajánlatkérő az űrlapokhoz, hogy amennyiben azokat megfelelően kitöltik (és a jelzett lapokat kicserélik a szükséges igazolásokra), a jelentkezésük valamennyi olyan információt tartalmazni fog, ami szükséges és elégséges az érvényes jelentkezés benyújtásához. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint ennek alapján az volt az elvárása a részvételre jelentkezők felé, hogy húzzák ki a táblázat sorait, ha nem kívánnak alvállalkozót alkalmazni, de akkor is csatolják a jelentkezésükhöz ezt a nyilatkozatot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a segédlet előírása a részvételi felhíváshoz képest nem állapított meg újabb kötelezettséget a részvételre jelentkezők számára az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozattétel tekintetében.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a segédlet előírásai figyelembevételével sem kellett a segédlet 26. oldalán lévő űrlapot kitölteni és csatolni, ha a jelentkező nem kíván alvállalkozót igénybe venni tíz százalékot meghaladó mértékben, hiszen erre kifejezett előírást a segédlet sem tartalmazott. Nem tekinthető ilyen előírásnak a segédletnek az ajánlatkérő által hivatkozott előírása sem. Ez csak megfelelő kitöltést írt elő az űrlapok vonatkozásában (ez egy tartalmi előírás), ami nem tekinthető valamennyi űrlap szerinti nyilatkozat csatolására vonatkozó formai előírásnak. A fentiekben kifejtettek szerint ugyanis a 26. oldalon lévő űrlapot a kérelmezőnek nem kellett kitölteni.
A kérelmező nem kívánt a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozókat bevonni a teljesítésbe. A kérelmező a segédlet 17. oldalán lévő jelentkezői/alvállalkozói nyilatkozatot is úgy töltötte ki, hogy abból az alvállalkozóra vonatkozó részt kihagyta, alvállalkozóra vonatkozóan ilyen nyilatkozatot a jelentkezése nem tartalmazott.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező részvételi jelentkezése érvényes, így jogsértő az ajánlatkérőnek a részvételi szakaszt lezáró döntése.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, a dokumentációban foglaltakhoz kötve van a Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata, a 26. § (6) bekezdése alapján, tekintettel a két szakaszból álló eljárásokra vonatkozó, az előbbi rendelkezésekkel kapcsolatos eltérő előírások hiányára. Az ajánlatkérő csak a részvételi felhívás és a dokumentáció előírásait kérheti számon a részvételre jelentkezőktől.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság csak úgy tudta orvosolni az ajánlatkérő által elkövetett jogsértést, hogy az ajánlatkérőnek a részvételi szakaszt lezáró és azt követő valamennyi döntését megsemmisítette.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió Ft, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
Annak ellenére, hogy a fenti jogkövetkezmények alkalmazásával az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés orvosolható volt, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Döntőbizottságnak bírságot kellett kiszabnia a jogsértés megállapítására tekintettel mind az ajánlatkérővel, mind a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben.
Az ajánlatkérő nyilatkozata és a becsatolt iratok szerint a jogsértő döntésért Schäffer István, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága főigazgatója a felelős, ezért a Döntőbizottság vele szemben, mint a jogsértésért felelős személlyel szemben is bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte, és a kiszabható -legalacsonyabb összegű bírság alkalmazását tartotta indokoltnak az ajánlatkérővel és a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen eljárásban a közbeszerzés értéke - tekintettel arra, hogy ajánlattételre, szerződéskötésre még nem került sor - a közbeszerzés becsült értéke, amely az 1. részteljesítés vonatkozásában az ajánlatkérő nyilatkozata szerint meghaladja a százmillió forintot.
A bírságok mértékének megállapításánál tekintettel volt arra a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el, és a közbeszerzési érték is magas, azonban a jogsértő döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható volt.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A kérelmező kérte az általa lerótt 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj és az ügyvédi munkadíj megtéríttetését, más költségigénye a jogorvoslati eljárással kapcsolatban nem merült fel.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el, az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A Döntőbizottság nem kötelezte az ajánlatkérőt az ügyvédi munkadíj megtérítésére.
A Kbt. egyértelmű rendelkezést tartalmaz az eljárási díjjal kapcsolatban. Nem határozza meg azonban azt, hogy mit és milyen mértékben lehet az eljárás során felmerült költségnek tekinteni, ugyanígy a Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján mögöttes jogszabályként alkalmazandó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt sem. A 8/2002. (III. 30.) IM rendelet csak a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről rendelkezik. Így a Döntőbizottságnak - bár méltányolja a kérelmező költség iránti igényét -, jogszabályi felhatalmazás hiányában, annak megállapítására nem volt lehetősége. Az is akadályát képezi a Döntőbizottság döntésének, hogy tételes jogszabályi rendelkezés nem is szabályozza közigazgatási eljárásokban a jogi képviselet díját, a bírósági eljárási költségekről szóló jogszabályi rendelkezések pedig nem alkalmazhatók. Ezen indokokra tekintettel a Döntőbizottság elutasította a kérelmező költségigényét.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 25.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
