KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6229)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.154/15/2002.
Tárgy: az Intercontact Budapest Kft. jogorvoslati kérelme a Gazdasági Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Intercontact Budapest Kft. (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 27., képviseli dr. Derbák Attila ügyvéd, 1113 Budapest, Bertalan L. u. 13., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Gazdasági Minisztérium (1055 Budapest, Honvéd u. 13 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Gazdasági Minisztérium szervezeti egységeinél felmerülő igények szerinti szakfordítás és/vagy lektorálás a részvételi felhívásban meghatározott szakterületeken angol, német, francia, orosz nyelvekből" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. október 24-én a Közbeszerzési Értesítő 43. számában részvételi felhívást tett közzé hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatására a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
A részvételi felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége a következő volt: a Gazdasági Minisztérium szervezeti egységeinél felmerülő igények szerinti szakfordítás és/vagy lektorálás a részvételi felhívás 13. pontjában meghatározott szakterületeken angol, német, francia, orosz nyelvekből. Esetenként egyéb nyelv ismerete is szükséges. A fordítást idegen nyelvről magyar nyelvre és magyar nyelvről idegen nyelvre kell elvégezni előreláthatólag évi 5 ezer oldal terjedelemben.
A meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma négy volt.
A részvételi jelentkezési határidőben, 2001. november 19-ig kérelmezőn kívül a következő cégek nyújtottak be részvételi jelentkezést: Országos Fordítás és Fordításhitelesítő Iroda Rt., Scriptura Szakfordító és Szolgáltató Bt., Multi Lingua Kft., MULTI Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet, ILS Nemzetközi Fordító Szolgálat Kft., Variorum Kft., P és V Nemzetközi Szolgáltató Kft., BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, TELECOM-FORD Fordító és Szolgáltató Kft.
Az ajánlatkérő BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár jelentkezését érvénytelennek minősítette, és a jelentkezőt az eljárásból kizárta, a többi részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítette.
Az ajánlatkérő az első szakasz eredményét 2001. december 19-én hirdette ki, kérelmezőn kívül ajánlattételre kérte fel az Országos Fordítás és Fordításhitelesítő Iroda Rt.-t, a Scriptura Szakfordító és Szolgáltató Bt.-t és a Multi Lingua Kft.-t.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerint az ajánlatkérő az összességében a legkedvezőbb ajánlatot kívánta kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló értékelési részszempontok, azok súlyszáma a következő volt:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 10
- próbafordítás minősége 8
- tartalmi 6
- stilisztikai 2
- teljesítési határidők 7
- a minőség garanciái 6
Az adható pontszámok alsó és felső határa minden részszempontra 1 20.
A részajánlat és a többváltozatú ajánlat tétele nem volt megengedett.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a feladat meghatározását, ismertette a fordítási szakterületeket, a mintafordítás szövegét, az ajánlatok benyújtásával kapcsolatos formai és tartalmi előírásokat. Tartalmazott egy táblázatot is a dokumentáció, amelynek a felhasználásával az árakat kellett megadni.
Az ajánlattételi határidőben, 2002. január 25-ig mind a négy felkért ajánlattevő benyújtotta ajánlatát, majd az ajánlatkérő tárgyalásokat folytatott 2002. február 1-jén. Ezt megelőzően ismertette, hogy külön-külön tárgyal az ajánlattevőkkel, amely során módosíthatják az írásban benyújtott ajánlataikat úgy az ár, mint a teljesítési határidő és egyéb ajánlati elemek tekintetében. Az ajánlatkérő is feltehet tisztázó kérdéseket. A lényeges ajánlatmódosításokat az ajánlatkérő írásban közli a többi ajánlattevővel. Ez alapján ismételten élhetnek a módosítás lehetőségével. Ekkor azt írásban kell benyújtani.
Az ajánlatkérő ezt követően külön-külön tárgyalt az ajánlattevőkkel, amely során mindegyikük módosította ajánlatát, erről 2002. február 14-i levelével tájékoztatta az ajánlatkérő az ajánlattevőket. Ekkor további módosítási lehetőséget adott 2002. február 25-ig, és közölte, hogy az eredményhirdetésre 2002. március 5-én kerül sor.
Az ajánlatkérő 2002. február 25-én felbontotta az ajánlatmódosításokat, azokat ismertette és írásban is megküldte az ajánlattevők részére.
Az eljárás eredményét 2002. március 5-én hirdette ki az ajánlatkérő. A nyertes ajánlattevő az Országos Fordítás és Fordításhitelesítő Iroda Rt. (a továbbiakban: OFFI) lett.
Az ajánlatkérő által 2002. március 11-én készített összegezés szerint az ajánlattevők pontszámai a következők voltak:
Az ajánlattevő neve:
Multi Lingua Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 19 190
Próbafordítás
- -tartalmi 6 16 96
- -formai 2 18 36
Határidő
- -fordítás 3,5 18 63
- -lektorálás 3,5 20 70
Minőség garanciái 6 14 84
A súlyszámmal szorzott
értékelési pontszámok
összegei ajánlattevőnként 539
Az ajánlattevő neve:
OFFI
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 18 180
Próbafordítás
- -tartalmi 6 16 96
- -formai 2 17 34
Határidő
- -fordítás 3,5 18 63
- -lektorálás 3,5 18 63
Minőség garanciái 6 20 120
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 556
Az ajánlattevő neve:
Intercontact Budapest Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 20 200
Próbafordítás
- -tartalmi 6 16 96
- -formai 2 15 30
Határidő
- -fordítás 3,5 19 66,5
- -lektorálás 3,5 19 66,5
Minőség garanciái 6 11 66
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 525
Az ajánlattevő neve:
SCRIPTURA Bt.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 17 170
Próbafordítás
- -tartalmi 6 16 96
- -formai 2 18 36
Határidő
- -fordítás 3,5 20 70
- -lektorálás 3,5 17 59
Minőség garanciái 6 8 48
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 479
Az összegezésben a minőség garanciái bírálati részszempont pontszámainak indokai a következők voltak: "A minőség garanciái értékelésénél döntő szempont volt az a tény, hogy az OFFI akkreditált ISO minősítési rendszerrel rendelkezik. Továbbá az OFFI ajánlatában volt található a legtöbb minősített, feljogosított fordító. Végezetül a bizottság úgy értékelte, hogy a fordítási munka technikai támogatottsága a munka minőségének egy jelentős tényezője. A fent felsoroltakat az OFFI pályázatánál a bizottság kellő súllyal figyelembe is vette."
Kérelmező 2002. március 27-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson módosított és pontosított. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az eljárást lezáró döntést, kötelezze az ajánlatkérőt új eljárás lefolytatására, a költségek viselésére. Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő értékelését vitatja, amellyel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését. Előadta, hogy a negyedik bírálati részszempont, a minőség garanciái esetében az ajánlatkérő nem határozta meg előre, hogy mit fog értékelni, majd az értékelés során figyelembe vette a nyertes ajánlattevő esetében az ISO minőségbiztosítási rendszer meglétét, holott ezt ennél a részszempontnál nem lehetett volna értékelni, mivel nincs összefüggésben a minőséggel. A tanúsítást a nyertes a közbeszerzési eljárás időszakában szerezte meg, ajánlata módosításában ez nem szerepelt.
Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő értékelte ennél a részszempontnál a fordítási munka technikai támogatottságát, valamint a minősített, feljogosított fordítók számát, és ezeket a tényezőket egyoldalúan csak a nyertes javára vette figyelembe. Megítélése szerint ezt már nem lehetett volna értékelni, mivel a második szakaszba jutott ajánlattevők műszakilag alkalmasak. Neki sok pozitív fordítási referenciája van, ezt is figyelembe vehette volna az ajánlatkérő.
Vitatta e részszempont értékelését azért is, mert az ajánlatkérő nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az ő ajánlati ára, ami a legalacsonyabb, még a lektorálást is tartalmazza, és külön díjazás nélkül glosszáriumot is az ajánlatkérő rendelkezésére bocsát, amit a nyertes ajánlattevő nem vállalt. Ezeket a vállalásait a minőség garanciái részszempontnál kellett volna értékelnie az ajánlatkérőnek.
Az ajánlatkérő indokainak ismeretében megítélése szerint a minőség garanciái bírálati részszempont pontszámai nem tükrözik az ajánlatokban lévő különbségeket sem, sérelmesnek tartja, hogy csak 11 pontot kapott erre a részszempontra.
Vitatta a teljesítési határidők bírálati részszempont értékelését is, mivel nem közölte előre az ajánlatkérő, hogy e részszempont esetében két alszempontot fog figyelembe venni, külön a fordítás és külön a lektorálás határidejét. A kiosztott pontszámokat nem vitatta.
Megítélése szerint nem a Kbt. előírásainak megfelelően alkalmazta az értékelés során az ajánlatkérő az előnyben részesítés egyes szabályait. Az utolsó részszempont pontozása előtt az ő ajánlatuk volt a kedvezőbb, tehát az ajánlatok nem voltak egyenértékűek. A Kbt. alapján pedig csak egyenértékű ajánlatok esetében lehet előnyben részesíteni azt, aki rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel. Azt azonban nem vette figyelembe az értékelés során, így nem alkalmazott előnyben részesítést az ajánlatkérő, hogy az ő ajánlatuk alacsonyabb ellenértéket tartalmazott, mint a nyertesé és a legnagyobb súlyszámú részszempontra is magasabb értékelési pontszámot kaptak.
A jogsértésről történő tudomásra jutás időpontjaként 2002. március 12-ét jelölte meg, amikor megkapta az ajánlatkérőtől az összegezést. Ez tartalmazta ugyanis a pontszámok szöveges indokolását, az eredményhirdetéskor csak a pontszámok és nyertes, valamint a többi ajánlattevő sorrendje kerültek ismertetésre.
Ajánlatkérő észrevételeiben kérte a kérelem elutasítását elkésettség, illetve alaptalanság címén.
Az elkésettséget a következőkre alapította: az eljárás eredményét 2002. március 5-én hirdették ki, a kérelmező képviselője azon részt vett. Ott ismertették a pontszámokat, részszempontonként és ajánlattevőnként, indokolták a pontszámokat, felolvasták a Kbt. 5. számú melléklete szerinti táblázatba foglalt adatokat, köztük kitértek a minőség garanciái részszempontra is.
A vélelmezett jogsértő esemény 2002. március 5-én történt, ehhez az időponthoz képest 2002. március 20-án lejárt a kérelem benyújtására nyitva álló tizenöt napos jogvesztő határidő, amit a kérelmező nem is menthet ki. Az eredményhirdetésen a Kbt. 61. § (1) bekezdése szerinti adatokat kell ismertetni, ha ez nem történt meg, akkor ez ellen tizenöt napon belül lehet jogorvoslati kérelmet előterjeszteni, de kérelmező határidőben ezzel kapcsolatban nem nyújtott be kérelmet. Ennek hiányában beáll az a törvényi vélelem, hogy az eredményhirdetés jogszerű volt, ellenbizonyításnak nincs helye. Ennek következtében pedig nem hivatkozhat arra a kérelmező, hogy a jogorvoslati kérelmet erre tekintettel nyújtotta be elkésetten. Az összegezést határidőben megküldték, ezt a kérelmező sem kifogásolta.
Elkésett azért is a kérelem, mert a kérelmező a Kbt. 59. § (1) bekezdése megsértése körében arra hivatkozik, hogy az ajánlatokat nem az ajánlati felhívásban foglalt elbírálási szempontoknak megfelelően értékelték, ezen szempontokat viszont már a felhívásban meghatározták, köztük a minőség garanciáit is, további részletezés nélkül. Ezt a kérelmező határidőben nem kifogásolta, holott arról már az eredményhirdetés előtt két hónappal tudott.
Alaptalan is a kérelem az alábbiak szerint. A lektorálás és a fordítás ára külön került értékelésre, így azt többletvállalásként értékelni nem lehetett, mivel a lektorálás díját a fordítás díjába beépíteni nem kellett, kérelmező sem eszerint adta meg -ajánlatát. A minőség garanciái bírálati részszempont értékelésével kapcsolatban előadta, hogy a fordítások minőségét az átlátható, nyomon követhető, elemeiben kontrollálhatóan egymásra épített munkafolyamat, amelynek részét képezi a lektorálás is - garantálja. A nyertes ajánlatában egyértelműen bemutatta a minőség garanciái körében a feladatellátás szervezési folyamatábráját. E folyamat része a nyelvi és szakmai lektorálás is. Részletesen ismertette a munkaszervezést, kitérve az állandó minőség-ellenőrzésre, annak módszereire, amely formailag a minőségbiztosítási rendszerben testesül meg. Ez alapján kapott lényegesen több pontot a nyertes a kérelmezőnél.
Egyéb érdekeltként a nyertes ajánlattevő előadta, hogy ajánlatuk tartalmazta, hogy az ISO minőségbiztosítási rendszer auditálása megtörtént, az eljárás során pedig becsatolták a tanúsítványt, amely szerint a tanúsítás dátuma 2002. január 28., a kiállítás időpontja pedig 2002. február 18. Előadta, hogy az eredményhirdetéskor a táblázatba foglalt pontszámok kerültek ismertetésre, azok szöveges indokolása nem, viszont lehetett kérdezni az ajánlatkérőtől.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő álláspontját, miszerint a kérelmező elkésetten nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét.
A kérelmező és az OFFI képviselőjének egybehangzó nyilatkozata alapján megállapítást nyert, hogy 2002. március 5-én az ajánlatkérő csak a Kbt. 5. számú melléklete szerinti táblázat adatait, azaz ajánlattevőnként a részszempontok pontszámait, azok összegét ismertette. Az kétségtelen, hogy a kérelmező ezáltal az eredményhirdetésen tudomást szerzett arról, hogy nem ő lett az eljárás nyertese, azonban csak a 2002. március 11-én összeállított összegezésből ismerte meg a pontszámok indokolását, a vitatott negyedik bírálati részszempont esetében az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit, azaz azt, hogy az ajánlatkérő hogyan értékelte az ajánlatokat. Ezen adatok olyan többletinformációt jelentettek a pontszámokhoz és a közbeszerzési eljárás során tudomására jutott adatokhoz képest a kérelmező számára, amelyek ismeretében jutott arra az álláspontra, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el. A Döntőbizottság ennek alapján azt állapította meg, hogy a kérelmező 2002. március 12-én az összegezésből szerzett tudomást az ajánlatkérő által elkövetett, a jogorvoslati kérelemben megjelölt - vélt - jogsértésekről. Kérelmező nem az ajánlati felhívás előírásait, hanem az ajánlatkérő értékelését vitatja, így nem helytálló ajánlatkérőnek az az álláspontja, miszerint az ajánlati felhívás megküldésétől kellene számítania a kérelem benyújtására nyitva álló jogvesztő határidőt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az elkésettség vizsgálata szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdése megsértése miatt nem kezdeményezett a kérelmező jogorvoslati eljárást. Nincs ugyanis jogi alapja annak az ajánlatkérői álláspontnak, miszerint ennek következtében törvényi vélelem állna be a tekintetben, hogy az eredményhirdetés jogszerű volt. Nem volt tehát eljárásjogi akadálya annak, hogy az eredményhirdetéskor elhangzottakra vonatkozóan bizonyítást folytasson le a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során annak megállapítása érdekében, hogy akkor a kérelmező milyen tényeket ismert meg.
A fentiek alapján a Döntőbizottság érdemben vizsgálta a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
Kérelmező vitatta az ajánlatkérő értékelését abból a szempontból, hogy a Kbt.-nek az előnyben részesítésre vonatkozó egyes rendelkezéseit nem megfelelően alkalmazta, valamint a teljesítési határidők és a minőség garanciái bírálati részszempont értékelése jogsértő volt. A jogsértő értékelés a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértéséhez vezetett.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2) (3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4) (5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 55. § (7) bekezdése szerint ha több ajánlatnak azonos a (6) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, és azok közül a 35. § (1) bekezdésére vagy az 59. § (4) (5) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő nem köteles valamelyiket előnyben részesíteni, az eljárás nyertese az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat, azonos ellenérték esetén pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 59. § (2) (3) bekezdése alapján a Kbt. 59. § (2) (6) bekezdésében meghatározott előnyben részesítési szabályokat csak az árubeszerzés és az építési beruházás esetében lehet és kell alkalmazni. Jelen esetben a közbeszerzési eljárás szolgáltatás beszerzésére irányult, így a Kbt. 59. § (2) (6) bekezdéseit és az ezekkel összefüggő, a Kbt. 55. § (6) (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem lehetett alkalmazni jelen közbeszerzési eljárásban.
Rámutat a Döntőbizottság arra, hogy amennyiben helye van - az árubeszerzés és építési beruházás esetében - a Kbt. 59. § (5) bekezdése és a Kbt. 55. § (7) bekezdése alkalmazásának, arra csak valamennyi részszempont értékelését, pontszámának kiosztását és az ajánlatok összpontszámának megállapítását követően kerülhet sor, ha vannak olyan ajánlatok, amelyeknek az összpontszáma azonos.
Az összegezés alapján megállapítást nyert, hogy az ajánlatkérő az értékelés során nem alkalmazta a Kbt. 59. § (5) bekezdését az ISO minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban, hanem a minőség garanciái bírálati részszempont értékelése, pontszáma megállapítása során vette figyelembe a nyertes ajánlattevő esetében az ISO minőségbiztosítási rendszer meglétét, továbbá a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek nem kellett alkalmaznia a Kbt. 55. § (7) bekezdésében foglaltakat sem a jelen eljárásban, így nem sértette meg az előnyben részesítés fenti szabályait.
A minőség garanciái részszempont értékelésének vizsgálata körébe tartozik az, hogy ennél a bírálati részszempontnál az ajánlatkérő értékelhette-e a minőségbiztosítási rendszer meglétét, illetve azt megfelelően tette-e.
Vitatta a kérelmező a teljesítési határidők részszempont-értékelését, mivel az ajánlati felhívásban nem szerepelt az, hogy két alszempontot, a fordítás és a lektorálás határidejét külön fogja értékelni. Nem vitatta viszont a kiosztott pontszámokat ezen részszempont esetében.
A teljesítési határidők részszempont-értékelésével kapcsolatban a Döntőbizottság a következőket állapította meg.
Az ajánlatkérő a Kbt. 2001. december 31-ig hatályos, a jelen közbeszerzési eljárás során alkalmazandó rendelkezései alapján határozta meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban az értékeléssel kapcsolatos előírásokat, azaz a felhívás tartalmazta a bírálati részszempontokat, a súlyszámokat, a részszempontonként adható pontszámok alsó és felső határát. E meghatározáson kívül további tájékoztatást nem adott az ajánlatkérő, az értékelés módszerét előre nem határozta meg. Az ajánlatkérőnek azt az eljárását nem minősítette a Döntőbizottság jogsértőnek, hogy a teljesítési határidők részszempontot további két alszempontra bontotta, tekintettel arra, hogy az értékelés módszerét előre nem kellett megadnia az ajánlatkérőnek, ezek az alszempontok a részszempont tartalmi körébe tartozóak, és az értékelésbe az ajánlatok e részszemponttal összefüggő tartalmi elemeit bevonta az ajánlatkérő. A fentiek alapján nem jogsértő e részszempont értékelése.
Vitatta a kérelmező a minőség garanciái részszempont értékelését.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban e részszempont értékelésével kapcsolatban - az előző részszemponthoz hasonlóan - a súlyszám, a részszempontonként adható pontszámok alsó és felső határa meghatározásán kívül további tájékoztatást nem adott, az értékelendő tartalmi elemeket és az értékelés módszerét előre nem határozta meg. Rábízta az ajánlattevőkre azt, hogy e részszemponttal kapcsolatban milyen vállalásokat tesznek.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatok e részszempontnál értékelt tartalmi elemei összefüggésben vannak-e a részszempont elnevezésével, az ajánlatkérő a pontszámokat helyesen állapította-e meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ISO minőségbiztosítási rendszer megléte és a minősített fordítói állomány, a fordítási munka technikai támogatottsága - a közbeszerzés tárgyára is figyelemmel - a minőség biztosítékának tekinthető, ezért ennél a részszempontnál értékelhető. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ezek a tényezők az ajánlatkérő részéről a részvételi szakaszban alkalmatlansági szempontként nem is kerültek meghatározásra, de a Kbt. 2001. december 31-ig hatályos rendelkezései alapján ez nem is volt előírás.
A nyertes OFFI ajánlata tartalmazza azt, hogy az ISO-tanúsítás várható időpontja 2002. január 22 23. A tanúsítás meg is történt még az utolsó ajánlatmódosítási lehetőség lejárta előtt, 2002. január 28-án, szerepel továbbá az ajánlatában az EU szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés dokumentuma. Részletes ismertetést tartalmaz ajánlata a minőségi garanciák biztosítására a szervezés, az ellenőrzés módszerei, a háttéranyagok, segédeszközök tekintetében. Ez összességében alaposabb és meggyőzőbb, mint a kérelmezőé, akinek ajánlata 6 7. oldala tartalmazza a minőség garanciáival kapcsolatos elképzeléseket, vállalásokat, de kissé általánosabb jelleggel, mint ahogyan az az OFFI ajánlatában szerepelt, továbbá általa sem vitatottan nem rendelkezik bármiféle minőségtanúsítási rendszerrel. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes 20 pontjával szemben a kérelmező 11 pontja tükrözi a minőségi garanciák biztosításának különbségeit.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazta, az eljárás során felmerült költségekről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 10.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
